Új Dunántúli Napló, 2003. szeptember (14. évfolyam, 238-267. szám)

2003-09-27 / 264. szám

12. OLDAL GAZ PASA G I T U K O R 2003. Szeptember 27., szombat Nehéz helyzetben a pályakezdők Az európai munkáltatók ódzkodnak a munkaerőpiacra frissen kikerülők foglalkoztatásától - a nemzeti kormányok progra­mokkal válaszolnak. Budapest A Magyarországon tevékenykedő munkaadók mintegy 80 százalé­ka nem alkalmaz pályakezdőket - derül ki a munkaügyi tárca rövid távú munkaerő-piaci prognózisá­ból. A munkáltatók szerint az is­kolapadból frissen kikerülő fiata­lok szakmailag nem elég felké­szültek, betanításuk pedig hatal­mas költségekkel jár. Jelentős ré­szük szakképzetlenül, vagy nem a piaci igényeknek megfelelő szintű és szakirányú képzettség­gel kerül a munkaerőpiacra. Ugyanakkor nagy kereslet mutat­kozik bizonyos szakmákkal ren­delkezők iránt. A pályakezdők nehéz helyzet­ben vannak az Európai Unió orszá­gaiban is. Az Eurostat legfrissebb közlése szerint júliusban a 25 év alatti munkavállalók munkanélkü­liségi rátája 15,7 százalék volt. A legaggasztóbb a helyzet Spanyol- országban (22,9 százalék), Finnor­szágban (22,5 százalék), Belgium­ban (20,2 százalék) és Franciaor­szágban (20,0 százalék). A nemzeti kormányok Európa- szerte különféle programokkal igyekeznek orvosolni a problé­mát. A francia kormány tavasszal meghirdetett foglalkoztatási cso­magjában külön intézkedésként szerepel a fiatalok munkaerő-pia­ci beilleszkedésének elősegítése. Ezt szolgálja a Cívis névre keresz­telt program beindítása, amely elsősorban a vállalatalapítás és a közhasznú munkahelyek létesíté­sének ösztönzésére törekszik. Becslések szerint segítségével há­rom év alatt 25 ezer új munkahely jön majd létre az országban. Fiatalok foglalkoztatása Francia-magyar kormányközi együttműködés eredményeként született döntés az „Új szolgáltatások, fiatalok foglalkoztatása” elnevezésű minta- programról, ami 100 fő, közép- és felsőfokú végzettségű pályakezdő foglalkoztatását célozza a dél-dunántúli régióban - tájékoztatta lapunkat Fekete László, a Foglalkoztatási Hivatal illetékese. A francia mintára indí­tott program - amely az Európai Unió több országában is működik - ke­retében a pályázati rendszerben kiválasztott munkáltatók három éven ke­resztül kapnak támogatást a fiatalok foglalkoztatásához. Ez nem csak bértámogatást jelent, a munkaügyi központok hozzájárulnak a munka­végzésre való felkészítést szolgáló képzés költségeihez is. Az előzete­sen kalkulált költségvetés 350 millió forint, amit a munkaerő-piaci alap fi­nanszíroz, 40 százalékban központi, 60 százalékban decentralizált for­rásból. Jelenleg országszerte 29 különböző, fiataloknak szóló megyei program zajlik, illetve áll előkészítés alatt. A fentieken kívül a szaktárca több központi munkaerő-piaci programot dolgozott ki és támogat. Nem váltotta be a reményeket az osztrák vállalatok azon kezde­ményezése, hogy a fiatalok foglal­koztatásán tanulóidő alatti alkal­mazásukkal segítsenek. A gyakor­lat terjedését nagyban segítette az, hogy a cégek olcsó munkaerőre tettek szert. A legutóbbi években a gyakornoki helyek azonban hirte­len megfogyatkoztak, ami elsősor­ban a vállalatok racionalizáló lét­számleépítéseivel magyarázható. A kormány kísérletet tett a helyzet orvoslására, de nem járt sok siker­rel. A tavaly szeptemberben beve­zetett speciális program pénzügyi ösztönzőkkel próbálta a vállalatok foglalkoztatási kedvét növelni: a munkáltatók évente 1000 eurót kaptak minden egyes, hároméves munkaszerződéssel alkalmazott tanulóért. Ezen túlmenően rész­ben mentesültek a tanulók utáni baleset-, munkanélküli- és egész­ségügyi biztosítás fedezése alól. Annak ellenére, hogy ezek az in­tézkedések csak az idén mintegy A pályakezdők foglalkoztatása iránti igények alakulása (a gazdálkodók százalékos arányában) H pályakezdőt alkalmaz f~| pályakezdőt nem alkalmaz M J 1 1 1 21,9 79,0 18,4 81,6 18,5 81,5 2001 2002 2003. I. fél év VC-GRAF1KA 9 122 millió euróval terhelik meg az osztrák költségvetést, lényegében nem sikerült a gyakornoki helyek számát növelniük. A belga kormány 2000-ben in­dította a Rosetta tervet, mely egy­részről a fiatalokat aktivizáló programokban valósult eddig meg, másrészről a munkaadók azon kötelezettségében, hogy dol­gozóik legalább 3 százalékát a 25 év alattiak köréből válasszák ki. A belga országos foglalkozta­tási hivatal (Onem) a hiányszak­mák jegyzékét elsősorban a pá­lyaválasztás előtt állóknak, illetve szüleik figyelmébe ajánlja, hogy lehetőleg olyan szakirányokat válasszanak, amelyekben aztán nem mindjárt munkanélküliként kezdhetik felnőtt életüket. A hazai foglalkoztatási hivatal is részletes szakmajegyzéket állí­tott össze a cégek által keresett szakmákról országosan és egyes régiókban is. A vezetők körében végzett legutóbbi felmérés alap­ján megállapították, hogy a máso­dik fél évben elsősorban külön­féle segédmunkásokat, eladókat, gyártósori öszszeszerelőket, sza­bó-varró szakmunkásokat, mo­dellkészítőket, lakatosokat, fém- megmunkáló gépkezelőket, hen­teseket, ruházati gépkezelőket, kőműveseket, hegesztőket, láng­vágókat, ápolókat kívánnak fel­venni a pályakezdők körében is. Ezek aktuális igények, így azokat nem annyira a nappali szakkép­zés, hanem inkább a felnőttkép­zés, átképzés tudja hasznosítani. Toborzó Szeptember a pályakezdők hó­napja Komárom-Esztergom me­gyében, esélyeik növelésére 62 különböző rendezvényt tartanak és valamennyi kirendeltségen lesz honvédségi toborzó is. A tatabá­nyai és komáromi kirendeltségen álláskereső műhelyt nyitnak, ahol a helyi és megyei állások mellett országos lehetőségekről is tájé­koztatják az érdeklődőket. A legújabb felmérések készítői vi­szont már hosszabb időtávban is érdeklődnek majd, hogy milyen szakemberigény van. Az írás megjelenését a Nemzeti Felnőttképzési Intézet támogatja. Devizaárfolyamok Cseh korona 8,02 Euró 254,70 Japán jen (100) 198,05 Lengyel zloty 56,03 Svájci frank 165,00 Szlovák korona 6,17 USA-dollár 221,96 Gazdasági mutatók Júliusban az ipari termelési és értékesítési adatok némi élén­külésre utaltak, folytatódott ugyanakkor a külső egyensúly romlása - áll a Központi Sta­tisztikai Hivatal(KSH) jelenté­sében. A január-augusztusi fogyasztóiár-emelkedés alacso­nyabb volt a tavalyinál. A ter­melőágazatokban júliusban kis­sé módosultak az előző hóna­pokra jellemző tendenciák. A bruttó ipari termelés növekedé­si üteme kissé gyorsult: július­ban a termelés 5,6 százalékkal haladta meg az egy évvel ko­rábbit, míg májusban 4,4, júni­usban 4,3 százalék volt az éves növekedési ütem. A mezőgaz­daságban az aszály rendkívül súlyos károkat okozott a kalá­szos gabonák termelésében. A megtermelt kalászos gabonák mennyisége az idén az 1996- 2000 évek átlagánál 27 száza­lékkal kevesebb, mti Több munkahely A foglalkoztatási mutatók a múlt évi stagnáláshoz képest kedvező elmozdulást jeleznek: a foglalkoztatottak száma júni­us-augusztusban 3 millió 943 ezerre emelkedett, a növekedés egy év alatt 65 ezer fő. A foglal­koztatási ráta és az aktivitási ráta is nőtt, mindkét mutató 0,9 százalékponttal javult. Ma­gyarországon az inaktívak ará­nya az uniós országokhoz ké­pest magas: a 15-64 éves né­pesség közel 40 százalékát sem foglalkoztatottként, sem mun­kát keresőként nem lehetett be­sorolni, azaz nincs jelen a munkaerőpiacon, mti Zöld jelzés a beruházásoknak Lehetőségek a görög-magyar együttműködésben A gazdasági együttműködés ösztönzése volt az egyik fő célja a héten Mádl Ferenc köztár­sasági elnök hivatalos görögországi látogatá­sának. Az üzleti szektor képviselői ezt számos érvvel támasztották alá. Athén - Thesszaloniki Réthy Imre, a gazdasági minisztérium államtit­kára az üzletemberek fórumán elmondta: A görög-magyar árucsere-forgalom tavaly el­érte a 210,8 millió eurót. Ezen belül a magyar ex­port 140,2 millió volt, miközben az export 70,6 millió. A hagyományos mezőgazdasági termékek és az élelmiszer kivitele évek óta csökken, noha ezt a magyarországi termelési körülmények nem indokol­ják. Több száz olyan cég van, amely Magyarországról exportál; ez jó alap a további fejlődéshez. Célunk az, hogy növeljük és választékosabb tegyük Görögországba irányuló exportunkat. Országaink között nem csak a ke­reskedelmi, hanem a beruházási kap­csolatok is nagyon fontosak. 2002 vé­gére a görök tőkebefektetés elérte a 137 millió eurót. A legnagyobb beru­házó, a Zeritis csoport megvette a piszkei és a szentendrei papírgyárat. A Plias folyékonyszappan-gyártó cég ugyancsak beruházott hatmillió eurót. A tekintélyes Olymos-Top cég a leg­régebben van jelen a magyar piacon... Nagyon elégedettek vagyunk, hogy több görög cég úgy döntött: nem viszi ki a profitját. Az Olympos-Top nemrég bejelentette, hogy to­vábbfejleszti nyárlőrinci üzemét és megnöveli a termelési kapacitást több mint egymilliárd fo­rinttal. A Piszke Papír annak nyomán végez fej­lesztést, hogy sikerült exkluzív megállapodást kötni a McDonald’s-szal közép- és kelet-euró­pai papírszállításra. Ennek a tendenciának az erősítése érdeké­ben a magyar kormány új beruházástámogató programot vezet be, s ennek révén az egyik legkedvezőbb beruházáséi légkört teremti meg Európában. Dimitrisz Bakatszelosz, a Thesszaloniki Kereskedelmi és Iparkamara elnöke rámutatott: a két ország kereskedelmi kapcsolata egyezmé­nyek és megállapodások során alapszik. Megál­lapítható azonban, hogy a kétoldalú kapcsolatok szintje meglehetősen alacsony a két ország ob­jektív adott lehetőségeihez képest. A jelen időszakban, a kereskedelmi határok ledöntésének és a kiélezett piaci verseny korá­ban elengedhetetlen fontosságú az együttműkö­dés nem csak ország közötti, hanem vállalkozói szinten is. Görögország és Thesszaloniki körze­te sokat tud nyújtani ezen a téren. A görög gazdaság az utóbbi években stabil fejlődés képét mutatja, mely az összes makro- ökonómiai mutatón is tükröződik. A deficit a GDP százalékában 1,3 százalék, csökkenő érté­ket mutat. Az államadósság a GDP arányában szintén csökkenő értékű. A GDP növekedése el­érte a 4,3 százalékot, mely hetedik éve maga­sabb az európai átlagnál és várható to­vábbi növekedése, míg a munkanélkü­liség 8,9 százalékon van a balkáni és Fekete-tenger partvidékről beáramló nagyszámú bevándorló ellenére. Emlí­tést érdemel az infláció csökkenése, mely 3,8 százalékra csökkent és a kö­vetkező hónapokban további esése várható. Görögország 11 milliós belföldi piac­cal rendelkezik. Az egy főre eső 19 000 dolláros jövedelemmel a Balkán legfej­lettebb országa. Érdemes megemlíteni, hogy a balkáni országok területén esz­közölt beruházásaink különösen jelen­tősek, az elsők közé sorolva országun­kat a külföldi beruházások sorában. A Balkán és a Fekete-tenger partvidéké­nek országaiban folytatott ezen tevé­kenység keretein belül Észak-Görögor- szág és Thesszaloniki fontos szerepet játszik, tekintettel földrajzi helyzetükre és az ezzel kap­csolatos relatív előnyökre. A görög vállalkozók jelentős szabadpiaci ta­pasztalatokkal és szakmai ismeretekkel rendel­keznek. Ezért úgy értékelem, hogy a magyar vál­lalkozások komolyan profitálhatnak a görög vál­lalkozásokkal való együttműködésükből ebben a nehéz időszakban, amikor meg kell felelniük a határok nélküli szabadpiaci követelményeknek. Az együttműködés fejlesztésének területei az energiaipar, építőipar, feldolgozóipar, turizmus, banld szektor, real estate. A kétoldalú kapcsolatok fejlesztése vállalko­zási szinten, különös tekintettel a kis- és közép- vállalkozásokra, szinte elengedhetetlen, mivel egyrészről a stabilabb pénzügyi háttér növeli a piacképességet, másrészről a vállalkozás nem­zetközivé tételével stabilizálja a világpiacon el­foglalt helyét. EUROPRESS Növekvő biotermesztés Az Európai Unióban kereslet várható Budapest Egyre több gazda gondol ter­mékváltásra. Keresi a mód­ját annak, hogy olyat termel­jen, ami az ő birtokának ta­laján a legtöbbet hozza, és amit nem gond értékesíteni. A Földművelésügyi és Vidék- fejlesztési Minisztérium sze­rint tavaly 100000, az idén már 130000 hektáron folyik biotermelés, amit a magyar jogszabály ökogazdálkodás­nak nevez. Az ökogazdálkodás legnagyobb előnye az, hogy a teljes terme­lési folyamatot, a trágyázástól, a vetőmagon, a termesztési mód­szereken keresztül az élelmiszer-előállításig, sőt még a kereskedel­met is egybe kapcsol­va, egységes egésznek tekinti. Ezzel a szem­lélettel a hibákat mini­malizálni lehet. Az ökogazdálkodás teljes folyamatának kiépült az ellenőrzése is. A mai magyar sza­bályok teljes mértékben megfe­lelnek az Európai Unióban érvé­nyes ökogazdálkodás szabályai­nak - állítják a tárca szakembe­rei. Ezen túl a termelő alkal­mazhat a termesztés során különféle anyagokat, növényvé­dő szert, tápanyag-utánpótlásra használt anyagot, vagy az élel­miszer előállítása során felhasz­nált adalékanyagokat, de csakis olyanokat, amelyek egy szűk listán szerepelnek. Annak, aki át kíván állni öko­termelésre, be kell jelentkezni valamely ellenőrzési rendszer­be. Ilyenek a Biokontroll Hun­gária Kht. és a Hungária OkoGarancia Kft. Ezeknél kap­ható a bejelentkező csomag, amelyben minden tudnivalót tartalmaz. Az ellenőrző szerve­zetek a termelés egész folyama­tát ellenőrzik, és a végén kiad­ják a tanúsítványt arról, hogy az ökotermék megfelel a hazai és az exportkövetelményeknek. A Földművelésügyi és Vidék- fejlesztési Minisztérium 1997 óta jelentős támogatást nyújt azok részére, akik e korszerű termelési formát választják. Ta­valy valamivel több mint 500 millió forintot biztosított erre a költségvetés, többet, mint az előző öt évben együttvéve. Ko­rábban a költségek­hez, például az ellen­őrzés-tanúsítás díjá­nak, a megalapozó talaj-, és növényvizs­gálatok költségeinek, valamint a felhasz­nálható vetőmagok, különféle növényvé­dő szerek és táp­anyagok visszatáplá- lásra használt anya­gok bizonyos százalékához le­hetett pályázatok útján támoga­tást elnyerni. Mindenről szigo­rúan pontos számlákkal kellett elszámolni. Tavaly a támogatási rendszer két jelentős formában megváltozott. Nem csak az öko­gazdálkodásra átállók részesül­hetnek támogatásban, hanem az eddigi biotermelők is. A má­sik változás az, hogy nem szám­la alapján elszámolva, hanem - az EU-nak megfelelően - terület, vagyis hektár alapon lehet pá­lyázni. KOÓS TAMÁS TÁMOGATÁSOK TERMELÉSI AGAK SZERINT / HEKTAR Gyep Szántó Zöldség Szőlő-Gyümölcs Átállás alatt 10000 25000 30000 40000 Átállt 10000 20000 21000 21000

Next

/
Oldalképek
Tartalom