Új Dunántúli Napló, 2003. szeptember (14. évfolyam, 238-267. szám)

2003-09-27 / 264. szám

8. OLDAL POL I T I K A I VITAFÓRUM 2003. Szeptember 27., szombat IM Egy nap autó nélkül Évek óta világszerte sikerrel ren­dezik meg az európai autómen­tes napot, amelynek időpontja hagyományosan szeptember 22. Az esemény célja felhívni a nyil­vánosság és a döntéshozók fi­gyelmét a növekvő gépkocsifor­galom veszélyeire. Pécs az elsők között csatlako­zott az akcióhoz. Annál is in­kább, hiszen ahogy az európai nagyvárosoknak, úgy immár Pécsnek is komoly kihívást je­lent a működőképes városi köz­lekedés. A városközpontban a zsúfoltság okozza a legnagyobb gondot: túl sok az autó a közte­rület méretéhez viszonyítva. A várostervezés során erre kiemelt figyelmet kell fordítani. A beve­zetett zónás parkolási rend egyik célja a belváros zsúfoltságának enyhítése. A közlekedés azonban a zsú­foltságnál komolyabb veszélyek forrása is. A járművekben évente több ezer ember, közöttük sok gyermek szenved súlyos vagy ha­lálos balesetet. A balesetek 60%-a a városokban történik. Pécsett a város támogatásával működő Kulturált Közlekedéssel a Gyer­mekekért Alapítvány jelentős szerepet vállal a balesetek meg­előzésében. A közlekedés okozta légszeny- nyezés komoly egészségkárosító tényező. Mérgezést, légzőszervi és szívproblémákat, idegrend­szeri károsodást és rákot okoz­hat. Különösen veszélyeztetettek a gyermekek, az idősek, a terhes anyák és magzatok, a szívbete­gek. A szennyezés vizsgálatára mérőhálózat és lakossági tájé­koztatórendszer létesült: a polgá­rok a Széchenyi téren nemrégi­ben elhelyezett nagyméretű mo­nitoron, valamint az interneten is figyelemmel kísérhetik a városi levegő minőségének alakulását. A mérőhálózat adataira alapozva jelenleg készül a város új szmog- riadó-terve. A városlakók jelentős része ko­moly zajterhelésnek van kitéve, amely döntően a forgalomból szár­mazik. A tartós zajterhelés hallás- károsodást okoz, de károsíthatja az idegrendszert is. Es a megoldás? Sajnos, nincs más lehetőség: változtatnunk kell közlekedési szokásainkon. Az igazán környezetkímélő - és egészséges! - megoldás a gya­loglás és a kerékpározás. A fel­mérések szerint minden ötödik autóút 1 km-nél rövidebb. Ekko­ra utakhoz a leggyorsabb közle­kedési eszköz a kerékpár. A város támogatásával, a Pécsi Túrake­rékpáros Egyesület és a Környe­zetünkért Közalapítvány segítsé­gével elkészült a városi kerékpár- út-háiózat újabb szakasza, amit a rendezvénysorozat részeként hétfőn adtak át. Ezenkívül új ke­rékpártárolók kerültek ki és tér­kép készült a kerékpárosok szá­mára ajánlott utakról. Másrészt növelni kell a városi közlekedésen belül a tömegköz­lekedés arányát. A korszerű váro­si buszok beszerzése, a buszállo­mások felújítása, az új irányító- rendszer kifejlesztése ezt a célt szolgálja. De meg kell vizsgál­nunk azt is, milyen alternatív közlekedési módok jöhetnek szá­mításba városunkban. Pécs egyébként már jelenleg is az or­szág talán legkorszerűbb busz­parkjával rendelkezik és a tömeg- közlekedés országos összehason­lításában is olcsónak mondható. A veszélyek tehát ismertek, és azt is tudjuk, miképpen javít­hatunk a jelenlegi áldatlan álla­poton. Mindum Károly önkormányzód képviselő (SZDSZ) Tegyük helyére a dolgokat! Minden, amit a jogállamiság értékének tartunk, minden, amit a szociális biztonság fogal­ma alatt értünk, az egészség- ügyi biztosítástól a nyugdíjig stb., az mind az európai szociá­lis hagyományok részei, balol­dali mozgalmak, pártok és szakszervezetek eredményei. A fejlett demokráciák és a jóléti ál­lamok kialakulása mindenhol szo­ciáldemokrata értékek mentén tör­tént. Aki a baloldali értékeket ösz- szekeveri. a kommunista diktatú­rák tetteivel az politikai analfabéta vagy igen sanda szándékú politi­kus. A közélet megnyilatkozásai mostanában tele vannak vaskos tévedésekkel, féligazságok han­goztatásával, sokszor szán­dékos ferdíté­sekkel. A 2002- es kormányvál­tás idejére a Fi­desz több száz- milliárdos defi­citet hagyott az * 1 új kormányra. Az az általuk szajkózott állítás, hogy 300 milli- árdot hagytak volna a kasszában, tényszerűen nem igaz. Viszont roppant leleményesek voltak a deficit álcázásában. Kita­lálták, hogy költségvetésben meg­határozott feladatokat a volt Simicska-bankon, az MFB-en ke­resztül finanszíroznak. Ennek az Orbán-kormány szempontjából kettős „haszna” volt. 1. Banktitokra való hivatkozás­sal a pénzek útját sem az Ország- gyűlés, sem a Számvevőszék nem ellenőrizhette. 2. Az MFB-t, az egyetlen állami tulajdonú bankot, százmilliárdos nagyságrendben eladósították, kö­telezettségvállalásokkal is túlter­helték. Mivel egy bank deficitjét nem kell beszámítani a költségve­tési hiányba, így az Európai Uniót és a közvéleményt is tudatosan megtéveszthették. A Fidesz veze­tői közül egyedül a volt pénzügy- miniszterük az, aki a korrektség minimumaként különböző deficit- számítási módszerek elismerésé­ről beszél. A költségvetési hiány növeke­déséhez természetesen hozzájá­rult az MSZP száznapos program­ja. Náluk látható is, hogy hová köl­töttek. Addigra 8 ezer szakképzett ápolónő és orvos hagyta el az or­szágot, a pedagóguspálya elvesz­tette presztízsét. Lépni kellett! 830 ezer közalkalmazott kapott átlag havi 56 ezer, azaz évi 770 ezer fo­rint fizetésemelést. Ez közel 400 ezer család életét befolyásolta igen kedvezően. Ezen többlet bérki­áramlás közvetett hatásként 14 százalékos kiskereskedelmi és 18 százalékos szolgáltatási forgalom- növekedést is eredményezett. Ezekben a szektorokban sem volt még soha ilyen ütemű emelkedés. Ez volt a magyar kisvállalkozók tá­mogatásának igazi módja. Ennek a forgalomnövekménynek az egy­évi haszna ötszörösét adta az ösz- szes Széchenyi-tervből addig le- osztottaknak. S itt az „elosztás” tisztaságát, bürokrácia mentessé­gét nem vitathatja senki. Az ossz keresőre számított reálbéremelke­dés 22 százalékos volt, nem sok ország dicsekedhet ilyesmivel. Le­het, ha 3 évre elosztva kapjuk, 3 évig örültünk volna, s az ellenzék elégedetlenkedő kritikáinak sem volna most súlya. Orbán Viktor vezette be azt a demokráciákban értelmezhetetlen gyakorlatot, hogy kormányülése­ikről sem jegyzőkönyv, sem hang- felvétel nem készülhetett. Az így született döntésekre a frakciójuk katonásan rábólinthatott. Az, hogy a Medgyessy- kormány, az MSZP és az SZDSZ vitázik, a döntéselő­készítés fázisai is ismertek, a társa­dalomnak lehetősége van egyetér­teni és tiltakozni. En úgy emlék­szem ezt akartuk. Ez a demokrá­cia. Dr. Sütő László Boksa Újjáéledő KDNP A Kereszténydemokrata Néppárt sorait rendezi, s ennek része volt az a baranyai összejövetel, amely során dr. Semjén Zsolt, a párt elnöke a pécsi székházban sajtótájékoztatót hívott egybe, majd pedig találkozott a megyei vezetőséggel és szimpatizán­sokkal. Semjén Zsolt pártelnök leszögez­te, hogy minden régi keresztény- demokratát szeretettel várnak, köztük mindazokat, akiket a Giczy-Bartók-féle vonal idején ki­penderítettek a pártból, vagy akik a szocialisták trójai falovához, a Centrum Párthoz való elvtelen csatlakozás idején önként elhagy­ták a pártot. Tehát mindenkit, aki 1997 előtt a párt tagja volt. A KDNP a tradicionális, a Prohászka Ottokár és Baranko- vics István által megfogalmazott értékek mentén szervezi újra a sorait. Ez azt jelenti elsősorban, hogy a keresztény gondolkodás és a szociális igazságosság vezérli a pártot, és arra készül, hogy előbb az uniós, majd azt követő­en az országgyűlési választások során minden erejével a polgári oldal győzelmét segítse elő. Eh­hez a helyi szervezetek megalakí­tása a legfontosabb teendő, hi­szen október végén-november elején már szeretnék összehívni az országos választmányt. Semjén Zsolt lapunk kérdésére elmondotta, hogy az MKDSZ a párt újraéledésével nem fog meg­szűnni; a kereszténydemokrata szövetségre mint gyűjtőszervezet­re továbbra is szükség van. Leszö­gezte, hogy a Giczy-Bartók kettős eltávolítása után a sorok gyorsan rendeződnek, s úgy tűnik, hogy a párttagok és szimpatizánsok szá­ma napról napra nő. A pártelnök leszögezte azt is, hogy a Fidesz a KDNP természetes szövetségese és a választások során kapcsolata­ik alakulását csak az befolyásol­hatja, hogy müyen módon tudják majd megakadályozni azt, hogy a baloldali-liberális erők ismét kor­mányra kerüljenek. Semjén Zsolt szerint ugyanis a szocialisták je­Honvédelmi ihletésű alkotmánymódosítás Az Országgyűlés e héten kezdte el tárgyalni a kormány által benyújtott törvényjavaslatot az alkotmány nagy terjedelmű módosításáról. A módosítás kétharmados szavazati arányt igényel. A javaslat több, az alkotmány egymással részben összefüggésben sem álló kérdésé­nek újraszabályozását célozza meg, melyek közül a honvédelmi bizott­ság tagjaként mpst csak a magyar haderő feletti rendelkezéssel és a hazánk területén átvonuló más or­szágok csapatainak mozgásával foglalkozó kérdésekről szeretném kifejteni a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség álláspontját. Ez a kérdés­kör, hazánk történelmét ismerve, különösen érzékeny számunkra, de a pécsi tüzérdandár megszünte­tésének szándéka, és a déli határa­ink közelsége miatt térségünkben aktuálisan is érdeklődésre számot tartó lehet. A honi és külföldi csapatok moz­gásait érintően a kormány kétharma­dos hatásköröket kíván elvonni a par­lamenttől, és azokat a saját, illetve az Országgyűlés feles hatáskörébe kí­vánja adni. Ezt a törekvést az alábbi­ak miatt nem tudjuk támogatni. 1. Soha semmilyen kérdésben nem szenvedett késedelmet a ma­gyar szerepvállalás egységes NATO­kezdeményezés esetén. A Magyar Köztársaság a jelenlegi alkotmá­nyos keretek között is mindig telje­sítette a NATO egységes döntései­ből fakadó szö- vetségesi kötele­zettségeit és vál­lalásait, legyen szó a szomszéd­ságunkban fo­lyó korábbi há­borúról, illetve annak lezárása után a béke- fenntartásban való részvételünkről, vagy 2001. szeptember 11. következményeiről. 2. A parlament a csapatmozgáso­kat érintően egy időben két alkot­mánymódosító elképzelést is tár­gyal. Keleti Györgynek, a honvédel­mi bizottság szocialista elnökének egyéni képviselői indítványát és a kormány jelenlegi előterjesztését. Ez a két előterjesztés pedig nincs összhangban egymással. 3. A kormány, a beterjesztett ja­vaslata alapján az egységes NATO- döntéseken túlmutató esetekben, pl. kétoldalú szerződések alapján is en­gedélyezhetne csapatmozgásokat. 4. A kormány, a számára most is biztosított hatásköréből fakadó fel­adatát is nehezen tudja végrehajta­ni. Érdemes emlékeztetni arra, hogy például az Afganisztánba irá­nyuló átrepülések engedélyezése során a honvédelmi tárca és a kül­ügyminisztérium keveredett vitába egymássá és az Egyesült Államok­ká, de a taszári bázisnak az iraki helyzet,rendezésével” kapcsolatos kormányfelajánlásá is kudarcot vallottak. A fentiek miatt a kormánynak - mielőtt az ellenzék támogatását kéri - először illő lenne tisztáznia a saját sorában fellelhető ellentmondáso­kat, ezzel együtt a most is meglévő hatásköreit gyakorolja szabáyosan, melyekről időben és világosan adjon tájékoztatást. Ezen túlmenően, a csapatmozgások körüli tüsténkedés előtt a Magyar Honvédség leépítése helyett foglalkozzon annak erősíté­sével, és állítsa helyre a körülötte fo­gyó közbizámat. Azaz teremtse meg a párbeszéd feltételeit. A Ma­gyar Köztársaság a nemzet képvise­letére hivatott Országgyűlés széles körű egyetértése alapján pedig to­vábbra is teljesítem fogja a szövetsé­gest kötelezettségeiből fakadó elvá­rásokat, a má ákotmányos keretek között is. Körömi Attila országgyűlési képviselő, Fidesz-Magyar Polgári Szövetség Alakulnak a baranyai tagozatok Ebben a hónapban a Fidesz - Ma­gyar Polgári Szövetség két tagoza­tának a területi tanácsa is meg­alakult Baranyában. Előbb a kul­turális tagozat állt föl, elnöknek dr. Borhidi Attila akadémikust, biológus-ökológust, elnökségi ta­goknak pedig dr. Bíró Ferenc or­vost, dr. Melegh Csilla egyetemi tanárt, jogász-szociológust, dr. Páva Zsolt jogászt, Pécs ex-pol- gármesterét és Staub Ernő tanárt választották meg. Az alakuló ülé­sen a tagozat országos tanácsába dr. Gáspár Gabriella egyetemi do­censt és Kalász Gyula tanárt dele­gálták. A párt Zöld Tagozatának Bara­nya megyei tanácsa csütörtökön jött létre, amelynek elnöke dr. Ko­vács Csaba ügyvéd, a megyei köz­gyűlés tagja lett. Az elnökségi ta­gok: de Blasio Antonio pécsi ön- kormányzati képviselő, Bánki Erik országgyűlési képviselő, a párt megyei elnöke, dr. Tusnádi Tamás ügyvéd, a szigetvári képvi­selőtestület tagja, és Hosszú Csa­ba tanár. K.F. lenleg nem szociális piacgazdasá­got építenek és nem a szegény ré­teget szolgálják, hanem azt a vad­kapitalizmust folytatják, amivel eddig is a pénzét növelő burzsoá­ziát szolgálták. Jellemző, hogy a bérből és fizetésből élő réteg ke­mény adót fizet, ugyanakkor a tő­kejövedelemből élés, a szelvény- vagdosás adómentes. A pártelnök a sajtótájékoztató végén leszögezte, bízik abban, hogy a KDNP a 2006-os ország- gyűlési választások idején annyi­ra megerősödik és visszanyeri a keresztény módon élők és gon­dolkodók szimpátiáját, hogy átlé­pik a parlamentbe való jutás 5 százalékos küszöbét. ____________K.F. Ma gyar ember magyar árut vásárol Elmegy mellettem egy új külföldi autóbusz. Sokaknak talán könny szökik a szemébe a boldogságtól, ha azt látják, milyen sok más or­szágban gyártott busz közlekedik Magyarországon. Én azonban a szomorúságtól és a dühtől könnye­zek. A legújabb hír: a székesfehér­vári Ikarusbus 187 embernek mond fel. Nincs megrendelés. Né­hány hazai család tönkremegy, de sebaj, támogattuk a külföldi mun­kásokat. A világ ter­mészetes rend­je, hogy a ki­sebb egységek a nagyobbakat segítik. Az anya áldozato­kat vállal gyer­mekei jobb jö­vőjéért. Az egyes emberek gyakran életüket is kockára teszik, hogy a hazát meg­óvják. Hasonlóképpen a városok­nak is olyan döntéseket kellene hozniuk, mellyel az ország iparát támogatják. Magyar döntéshozók­nak a magyar árut illene előnyben részesíteni. Spórolni kell, tudjuk. De megéri-e megspórolni egy forin­tot a városnak, ha ez által az ország elveszt százat? Szabad-e örülni az olyan busznak, melynek ára ma­gyar dolgozók munkanélkülivé vá­lása volt? Lehet-e ujjongani annak, hogy ez már kis hazánkban szinte mindenütt így megy? Sajnos rég elfelejtettük Kossuth Védegyletének nagyszerű céljait. Ma lenézett minden, ami hazai. „... minden áldozat kicsiny azokhoz képest, miket a hazának kívánni joga van.” így írt Kölcsey Ferenc több mint másfél évszázad­dal ezelőtt. Gondolata ma is aktuá­lis. És hogy ez minden honfitár­sunk szívében ott lakozzék, olyan nevelésre volna szükség, mint a ré­gi idők iskoláiban: Magyar ember magyar árut vásárol! Erdős László, MIÉP Igazat, csakis az igazat! Jobboldali szellemiségű publicista ekképpen kezdte dörgedelmeit egy hetilap hasábjain: „Amikor Magyarország még a Tolvajok Népköztársasága volt...” A nyilvánvalóan rosszhiszemű szerző mélységesen igaztalan és becsmérlő megállapításával nem lehet egyetérteni. Nem sorolom a múlt rendszer hibáit. Volt belőle rengeteg, melyek közismertek. De hogy a szocializmus, mint társa­dalmi-gazdasági alakulat tolvajok­ról és tolvajlásokról lett volna ne­vezetes? Ezt maga a szerző sem gondolhatja komolyan. Ha tudato­san állít effélét, kevéssé ismeri, esetleg nem óhajtja a rendszervál­tást követően keletkezett hazai ál­lapotok igen-igen bizarr voltát be­ismerni. A korabeli panamázók - mérté­kek és összegszerűségek dolgában - alighanem „kéknyakkendős kis­dobosokhoz” mérhetők a szocia­lista rendszer anyagi bázisát kü­lönféle machinációkkal elvámoló mostam „nagyágyúkhoz” képest. A nehezen áttekinthető, suba alat­ti szerzések reneszánszát ugyanis az előző társadalmi rendszer meg­buktatása utáni időszak jelentette. A négy évtizednyi alkotó tevé­kenységgel létrehozott állami va­gyon tömegét, melynek együttes értéke - hivatalos becslések sze­rint - 15-16 ezer milliárd forint, a szocializmust egykor pumpoló, ezúttal pedig a húsosfazék körül tülekedő álvörös honi újtőkések, no meg az idegenbeli multitársaik - jogszabályi rendelkezésekkel kö­rülbástyázva - potom 2 ezer milli­árdért „szerezték meg” maguk­nak. Az eredeti tőkefelhalmozás ürü­gyén kolosszális vagyonmennyisé­gek elherdálása igencsak faramuci módon történt. Magánosítás fedő­névvel beharangozott kvázi oszto­gatás-fosztogatás formájában való­sult meg. Mivel jelszó volt a rend­szerváltáskor, hogy az állam kép­telen gyümölcsözően működtetni a vagyont, tehát rossz gazda, hala­déktalanul magánkézbe kell juttat­ni. A potyalesők vissza nem térí­tendő kölcsönöket is igénybe ve­hettek a tranz­akciókhoz. Jele­sül, hogy az ál­lami tulajdont képező termelő- szervezeteket, üzemeket, gyá­rakat, üzleti és szolgáltató szfé­rákat mielőbb megkaparint­hassák. Aztán következtek a hír­hedt olajügyek. A közállapotok romlottságára utaló machinációk azóta is töretle­nül folytatódnak. Szinte naponta értesülünk milliárdokra rúgó kor­rupciós ügyletekről, pénzügyi visszaélésekről, sikkasztásokról, csalásokról, ingatlanspekulációk­ról, s persze a különféle fantomcé­gek fizetési fegyelmet nem ismerő gyakorlatáról. Ez utóbbiak már csak azért is fokozott figyelmet érdemelnének a hatóságok részéről, mert nagyon sok kis- és középvállalkozó tönk­remenetelét, avagy áthidalhatatia- nul nehéz anyagi helyzetét idézik elő. Mindezen anomáliák ismereté­ben elmondható, hogy hazánk rendszerváltás utáni gazdaságpoli­tikájának története a kvázi szabad­rablások története. A tolvajok köz­társasága titulus igazából a mosta­ni állapotára illene. Elképesztő, hogy miközben a társadalom tagjainak töredéknyi hányada összeharácsolt milliárdjai birtokában gátlástalanul dőzsöl­het, a jobb sorsra érdemesült több­ség már-már annyira elszegénye­dik, hogy az ünnepnapok is csu­pán az öröm paródiáját jelentik számára. Dr. Südi Bertalan

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom