Új Dunántúli Napló, 2003. szeptember (14. évfolyam, 238-267. szám)

2003-09-24 / 261. szám

I 2003. Szeptember 24., szerda KULTÚRA -RIPORT 7. OLDAL Magyar versek toplistája Kosztolányi Hajnali részegség című költeménye kapta a legtöbb szavazatot Talán popzenei számoknak volt először toplistá­ja, ám azóta, amit csak lehet, próbálnak ekkép­pen (is) rangsorolni. Top-versekről eleddig nem esett szó, talán ezért gondolták úgy a Kolozsvá­rott megjelenő Korunk című lap- és könyvkiadó­nál, hogy felkérnek 104 költőt-írót, kritikust, hogy állítsák össze a 20. századi magyar költé­szetből a maguk Top 10-ét. A végeredményt A te­remtmények arca című kötetben közölték. A körlevél a teljes magyar nyelvterületre ment el több száz költőnek, írónak, irodalomtörténésznek és kritikusnak. Száznégyen vették a fáradságot, hogy leüljenek és e csöppet sem egyszerű feladatnak szen­teljék magukat: a végtelenül gazdag 20. századi vers­termésből kiválasszanak 10-et, ami különösen közel áll a szívükhöz. A válaszadók - Csoóri Sándortól Fa- ludy Györgyön át Tandori Dezsőig - többsége a saját Top 10: Kosztolányi Dezső: Hajnali részegség 35 szavazat Pilinszky János: Apokrif 33 szavazat József Attila: Eszmélet 23 szavazat Illyés Gyula: Egy mondat a zsarnokságról 16 szavazat József Attila: Óda 15 szavazat Kassák Lajos: A ló meghal, a madarak kirepülnek 14szavazat Babits Mihály: Esti kérdés 13 szavazat Füst Milán: Öregség ' 12 szavazat Babits Mihály: Jónás könyve 11 szavazat Dsida Jenő: Psalmus Hungaricus 11 szavazat A költők említésének dobozosai: József Attila (103), Ady Endre (73), Kosztolányi Dezső (73). H tízes listájához mellékelt levélben jelezte: nem 10, de tán 100 verset is ki lehetne választani az elmúlt év­század költészetéből, amik egyaránt fontosak lenné­nek. Ezért az éppen elküldött Top 10 szinte minden esetben „esetleges” abban a értelemben, hogy egy adott napon, adott hangulatban jutott eszébe a be­küldőknek, miközben nagyon is valószínű, hogy egy héttel később esetleg egy-két meg­jelölt vers helyett mást választot­tak volna. Végül is a Magyarországról, Er­délyből, Kárpátaljáról, a Vajdaság­ból és a nyugáti magyarság köré­ből érkező válaszok alapján a 20. század legszebb magyar verseinek versenyében a pálmát Kosztolányi Dezső Hajnali részegség című köl­teménye vitte el. Bertók László költő annak idején, amikor tízes lis­táját elküldte, levelében a következőket írta: „...val­lomásom nem csupán a választó esendőségét, ha­nem a 20. század magyar költészetének végtelen gaz­dagságát, sokszínűségét is bizonyítja. Ti is tudjátok. Játsszunk hát!” Most, amikor kiderült a végeredmény, a pécsi köl­tő a következőket mondta:- A győztes Kosztolányi-vers nálam is szerepelt, így aztán nagyon egyet értek ezzel a végeredmény­nyel. Ami az összesített 10-es listából kimaradt: Ady, Nagy László - őnekik számomra mindenképp he­lyük van az élbolyban. Nálam működött a lokálpat­riotizmus és már csak Pécs miatt is szerepeltettem Csorba Győzőt, illetve azokat a költőket, akikkel mindig is lelki közösséget éreztem és nagyon hatot­tak rám: Nemes Nagy Agnes, Vas István és Weöres Sándor. De Kosztolányi mellett Pilinszkyt, József At­tilát, Babitsot is „eltaláltam”. Az összesített ered­ményből talán az Illyés-verssel nem nagyon tudok mit kezdeni, biztos, hogy nem ez a legjobb verse, de a híre és politikai tartalma miatt fontos ma is. Ilyen a Kassák-mű is, ami fontos mérföldköve volt a ma­gyar költészetnek - mondta Bertók László, akinek neve, illetve verse egyébként két alkalommal mások listáján is szerepelt.____________________méhes k. „Európaiul” gondolkodtak Öt ország pedagógusai cserél­tek véleményt a múlt hét végén Lánycsókon, egy európai uniós program keretében. A nemzet­közi iskolai együttműködés célja a gyermekfilozófia okta­tásán keresztül az európai gondolkodásmód és cselekvés kialakításának elősegítése. A lánycsóki iskola tavaly, a telepü­lés Steierországban lévő markt- harmannsdorffi testvérintézmé­nye révén kapcsolódott a SOCRATES/Comenius I. prog­ramhoz. Az akkor három évre meghatározott tematika alapján került sor a múlt hét végén a bara­nyai településen a vendéglátókkal együtt öt ország pedagógusainak találkozójára. A Norvégiából, két holland iskolából, Németország­ból valamint Ausztriából érkezett tucatnyi résztvevő a hazaiakkal együtt a gyermekfilozófia oktatá­sáról, ezen keresztül az európai gondolkodásmód és cselekvés ki­alakításának elősegítéséről cserélt véleményt. A hároméves közös program témája környezetünk minél beha­tóbb megismerése és védelme. Er­re a tanévre a tüzet és a vizet - mindkettőnek volt, sajnos, bőven aktualitása -, jövőre a levegőt és az energiát, majd a közvetlen élet­tér megvitatását tűzték ki. Az úgynevezett gyermekfilo­zófia, mint eszköz azon alapszik, hogy a diákokat megtanítsák úgy gondolkodni, kérdezni, kommu­nikálni, hogy az egész összefüg- géseire kapjanak választ. b. z. ROMA NAP PÉCSETT. A Pécsi Napok rendezvénysorozat keretében tegnap a cigányfolklórral ismerkedhetett meg a Sétatér közönsége. Orsós Angéla cigány ételkülönlegességekből készített kóstolót, majd a pécsi FUND Cigány Művészeti Iskola diákjai (képünkön), a mánfai Jile együttes adott műsort. A bemutatók sorát cigányzenei koncert és táncház zárta neves hazai és horvát fellépők műsorával. ____________fotó; umjfer oszló JA NIKOVSZKY ÉVÁRA EMLÉKEZTEK PÉCSETT. Felnőtteknek írtam címmel rendeztek emlékestet tegnap a Várkonyi Nándor Könyvtárban, a közelmúltban elhunyt, népszerű írónő tiszteletére. Az emlékgyertya meggyújtása után a Sólyom Katalin Jászay-díjas színművésznő vezette Versmondó Pedagógusok Műhelye adott em- lékműsort a nagyszámú közönség előtt.________fotó: laufer László Ko rtárs színházi jelen Immár húsz esztendeje szep­tember 21. a Magyar Dráma Napja, (Madách: Ember tragédi­ájának ősbemutatója tiszteleté­re) és ezt az időpontot rendre a színházi élet megújításának je­gyében töltik el a szakemberek. Idén a kortárs dráma került terí­tékre, ezért a budapesti találko­zó egyik állandó beszélgetőpart­nere Vrncze János volt, a Pécsi Harmadik Színház vezetője. Az országban a pécsi Harmadik, a debreceni Csokonay Színház és a fővárosi Katona József Társulat Kamraszínháza foglalkozik a leg­többet kortárs alkotók darabjaival, ennek kapcsán kértük Vincze Já­nost, hogy összegezze a szakma álláspontját a kortárs dráma sze­repéről, helyzetéről hazánkban. Roppant fontosak a kortárs alkotá­sok, jelzésértékű maga a kerek- asztal-beszélgetés összehívása is, vélekedik az igazgató-rendező. Nincs éles társadalmi helyzet, ke­vésbé fontosak az aktuális dara­bok, ez volt a vitaindító gondolat, de rögtön megcáfolták ezt a jelen­lévők, mondván, sorsfordító törté­nések özöne zúdult az elmúlt tíz év során az emberekre, a szemé­lyes kapcsolatok gyökeresen meg­változtak. Személyes drámák zaj­lanak nap mint nap, csak rá kell lelni a legfeltűnőbb esetekre. Van­nak próbálkozások szép szám­mal, a Magyar Nemzeti Színház most elbírálandó drámapályázatá­ra például 282 pályamű érkezett. Mindemellett hazánkban évente csak 20-30 drá­ma kerül szín­padra, míg a németeknél 144 ilyen be­mutató volt ta­valy. Nem vé­letlen, hogy a kortárs magyar színházi szer­zők, prózaírók is ott indulnak európai hódításra, gondoljunk csak Nádas Péterre vagy Kertész Imrére, akinek a No- bel-díját is erősen meghatározta a kinti munkássága. így már érthe­tőbb, hogy miért vállalja fel a Har­madik a kortárs darabokat. Más­részt ez az amatőr csapat úgy in­dult, hogy arról akart beszélni, ami az országban most történik, s ebből nőtt ki a jelenlegi állapot, egyféle elgondolkodtató értelmi­ségi rétegszínház. _________m. b. e. Ki szennyezi a patak vizét a Rigóderben? A pécsi Rigóder-dűlőben élők, köztük új lakók is panaszolják, hogy nem tartható az az állapot, ami szerint az ott működő vendéglős a patakba engedi a szennyvizét. Bár a hatóság száz­ezer forintra büntette, állítják, hogy mindez nem számít visz- szatartó erőnek. A vendéglős szerint nem ő, hanem a többi la­kó szennyezi a patakot. Még 2002júliusában küldött érte­sítést az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat városi in­tézete Huzián Józsefnek, a pécsi Rigóder Étterem és Panzió tulaj­donosának, amelyben értesíti, hogy ellene közérdekű bejelentés érkezett, ami szerint a vendéglős a közterületre engedi a szennyvi­zét. Kérik, hogy a szennyvíz szip­pantásáról szóló számla másola­tát intézetüknek küldje el, továb­bá azt, hogy a számlákat folyama­tosan őrizze meg. Októberben már a polgármes­teri hivatal szabálysértési csoport­jának ment a levél, amely arról szólt, hogy többszöri panasszal éltek az utca lakói. Elmondták, hogy a panzió szennyvizét a pa­takba engedik, többnyire a hétvé­gén és mindig az éjszakai órák­ban. A bejelentők beszámoltak arról is, hogy Huzián József a szennyvizét zeolittal kezeli, amely ettől fehéres színűvé válik. Nevüket adni nem merik, mert félnek tőle. Az ÁNTSZ helyszíni szemlét tartott, ám abban az időpontban a patakban és a környezetében szennyvíznyomokat nem észlel­tek, csupán fehér foltokat, az étte­rem előtt pedig szennyvízbűzt éreztek. Megállapították, hogy a terület patkányfertőzött, ezért az intézet elrendelte a patkányirtást. A vendéglős akkor kérésre szip- pantási számlát nem tudott be­mutatni, csupán később, pótlólag küldött be kettőt. Az ÁNTSZ fel­kérte az önkormányzat szabály­sértési csoportját, hogy a közér­dekű panaszbejelentés kapcsán szíveskedjék eljárni, azzal a kité­tellel, hogy „A fenti tanúk nevét, amennyiben lehetőség van rá, ne hozzák Huzián József tudomásá­ra.” Kiszabták a maximális bírsá­got, a százezer forintot, melyet Huzián úr kifogásolt, mondja Gazdag Éva, a szabálysértési cso­port munkatársa, de a bíróság el­ső körben helyben hagyta a hatá­rozatot, amelyet végül is a ven­déglős elfogadott, ám részletfize­tési lehetőséget kért. Ez a bírság megismételhető, válaszolt érdek­lődésünkre Gazdag Éva, de ahhoz újabb feljelentés, és újabb eljárás megindítása szükséges. Dr. Herke Matild, városi tiszti főorvos arról tájékoztatta lapun­kat, hogy Huzián Józsefnek az az érve, hogy fertőtlenítőszert hasz­nál, amelyet belekever a szenny­vízbe, és utána a környezetre ár­talmatlan folyadékot kap, elfo­gadhatatlan. Mert az így nyert fo­lyadék felszíni öntözésre nem al­kalmas, csak alagcsöves locsolás­ra használható, semmiképpen sem patakba való beömlesztésre. A tiszti főorvos szerint azért is nehéz rajtakapni Huzián úr ürí­tési eljárását, mert a késő esti órákban nem lehet panaszbeje­lentést tenni, s magánterületre amúgy sem lehet bemenni. Az egyik szomszéd szerint, ha jó a vendégjárás, kétnaponta engedi be a szennyet a patakba. A szennyvíz feltételezhetően a patakba folyik, magyarázza dr. Tihanyi László, az ANTSZ-vizs­gálatban részvevő szaktanács- adója. így elviszi a víz, a vissza­maradó, növényzeten föllelhető nyomokból pedig nehéz arra kö­vetkeztetni, hogy az a vendéglő aknájából származik. Annak, vé­leménye szerint, nincs jelentősé­ge, hogy Huzián József az akná­ba juttat fertőtlenítő vagy valami­lyen lebontó szert, mert a szeny- nyeződés akkor is benne marad valamilyen formában. Ha ez be­kerül egy élő vízfolyásba, első­sorban az ottani élőlényeket ká­rosíthatja, pusztulásukat okoz­hatja. Ami az emberi egészség- ügyi vonatkozását illeti, akkor veszélyes a folyamat, ha ebben a vízben emberi kórokozók is van­nak, márpedig egy beteg vendég szennyvízével bejuthatnak. Ha pedig a patakban gyerekek pan­csolnak, a megfertőződés lehető­sége fennáll. A vízpartra olyan anyagok is rakódhatnak, ame­lyek a patkánynak táplálékul szolgálhatnak, így az könnyedén elszaporodhat. Huzián József szerint „az egész utca a patakba engedi a szennyvizet.” Ámikor megnyitot­ta a panziót, nem jött be a ven­dég, olyan bűz volt, és ez a szom­szédból áradt. Az életére és a gyerekeire is esküszik, hogy az őt feljelentőnél még egyetlenegy­szer nem volt szennyvízszippan­tó autó. Állítja azt is, hogy egy egészségügyi dolgozó a kör­nyéken télen az utcára engedi ki a szennyvizét. Ő egyébként is olyan szert tesz az aknájába, amely még a hajszálat is elpor- lasztja. Mutatja a dobozt, s meg­ajándékoz a használati utasítás­sal. Az így kezelt vízzel locsolni is lehet, hangsúlyozza. A leírás valóban tartalmazza azt a mon­datot, hogy az ezzel a szerrel tisztított szennyvíz nem szennyezi a környezetet. De a lap másik oldalán olvasható Mű­szaki irányelvek kimondják: „mezőgazdasági területen csak csörgedeztetve, árkos, bakhátas öntözéssel szabad a kezelt szennyvizet hasznosítani. Lakó­telken belül kezelt szennyvíz csakis szakszerű (gyökérszinti) öntözéssel helyezhető el, ill. hasznosítható.” Kifelé menet a teraszon át visz az út, ahol asztalok sorakoznak, jó idő esetén itt étkezhetnek a vendégek. Az egyik asztal alatt, a burkolathoz hasonló, kockás li­nóleumdarab található. Ha a ven­dég a leves és a rántott szelet közt lehajolna és felhajtaná a li­nóleum sarkát, megpillanthatná a szennyvízgyűjtő akna fed- lapját. Huzián József állítja, hogy évente két-háromszázezer forin­tot is fizet a szippantásért. Ha ez így van, felmerül a kérdés, vajon miért szór vegyszert az emésztő­gödrébe? Miért lehet fontos szá­mára, hogy a szippantóautó tar­tályába öntözésre alkalmas nedű kerüljön? _______ cseri László

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom