Új Dunántúli Napló, 2003. szeptember (14. évfolyam, 238-267. szám)

2003-09-19 / 256. szám

8. OLDAL FELSŐEGERSZEG BEMUTATKOZIK 2003. Szeptember 19., péntek ::1|| FELSŐEGERSZEG "o. Meződé Tókeso Gödre oTarrós Baranyajanóo vázsnok Paléo ; FELSOEGE* Baranyastsntíyöró sásNA 9S2EG Tamás — 'S®*”“ ^ y# KisbesHerce Oro^tóo Bakócao o Magyarszéko A falu gazdái A 164 lelkes helység polgár- mestere: Papp Magdolna (52 esztendős) tanító. Alpolgár­mester: Gábor Gyula (36) tér­ség-menedzser. Képviselők: HerkePál (61) gépkocsivezető, Szabó Lajosné (44) varrónő, Sárvári Józsefné (46) biztosítá­si ügyintéző, a vöröskeresztes alapszervezet vezetője, Katona József (56) villanyszerelő. Templomgondnok: Katona Jó­zsefné (51) bolti eladó. Falu­gondnok, a teleház vezetője és szociális gondozó: Szilágyiné B. Szilvia (26). Községháza cí­me: 7370 Felsőegerszeg, Fő ut­ca 7. Tel. és automata fax: 72/475-267. IDŐVEL díszes utcanévtáb­lákat helyeznek ki, és nem egy utcát virágról, mint példá­ul: hárs, valamint rózsa ne­veznek el. felsoegerszeg.dunantulinaplo.hu Az összeállítás a Baranya Megyei Közgyűlés és a Völgység-Hegyhát Takarékszövetkezet támogatásával készült. Összeállította: Csuti János Örömmáglya a téren Emberek és madarak A hagyományélesztő közösségi élet központja a teleház, ahol Szilá­gyiné Balogh Szilvia ötletei nyomán és 10-15 asszony, valamint lány be­vonásával (ők sütnek, főznek, segí­tik a szervezést) tartanak nyugdí­jas, nő-, férfi-, gyereknapot, miku­lást, búcsút utcai bállal. Újabban Szent Ivánról is megemlékeztek és máglyát gyújtottak. Hasonló népi ceremónia zajlott le évtizedekkel ezelőtt a Szent János naphoz kö­tődve aratás előtt. Ekkor is tűzra­kások fénye villogott nemcsak a he­lyi, de a szomszéd falvak dombge­rincein is azt kívánva, hogy gazdag legyen a termés. Ötletesek a gyerek­napi szokások is, amikor kötelet húznak, sodrófát dobálnak, vízi­pisztollyal gyertyát oltanak, vagy a testre rögzített sörösüveg himbálá­sával labdát igyekeznek gurítani. A teleházvezető elmondta, felélesztik a betlehemest és ismét lesz kará­^son^i ^ műsor^ ról és az egész­ségmegőrzésről előadások hangza­nak majd el. Két számítógépet bér­be adtak a lakásra azoknak, akik szakdolgozatot írnak, vagy a tanu­láshoz szereznek be háttéranyago­kat. A benti két gépet legalább tízen használják. ________________■ Öv árok, halastóval Papp Magdolna Jolán polgármes­ter asszony elmondta, hogy felújít­ják a ravatalozót és a haranglábat. Korlát kerül a templomi lépcső­höz. Konditerem lesz zuhanyzó­val, további lakótelkeket jelölnek ki. Most egy sásdi család építke­zik. Megzabolázzák a csapadékvi­zeket egy halastó és övárok segít­ségével. Készül a rendezési terv, siettetik a szennyvíz- és a gázveze­ték-hálózat kialakítását. Ingyen kapnak a lakók kukát, akik nem fi­zetnek az új, 14 csatornás kábelté­vé használatáért sem. A Mecsek Fúvósötös jótékonysági koncerte­ket adott a faluban, ezért az egyik tagjának, a közelmúltban elhunyt Szkladányi Péternek a nevét fogja viselni egy tér. A község Mária- szobrának alkotójáról, Bocz Gyu­láról is falurészt neveznek el. ■ A völgyben megbúvó település ér­tékeiről Lerich Józsefné (76) nyug­díjas növényápoló beszélt. Majd­nem minden portán madarakat etetnek, a leglelkesebb állatbarát Gothár Jolán, akinél a legtöbb ete­tő található. Télen legkevesebb 15 madárfaj húzódik le a patak menti házak kertjeibe. Valamennyi telek rendezett, Nagy Tibor udvarán kis arborétum található. Ehhez hason­lóan mutatós az Orovácz-, a Nagy- , Szabó-, Sárvári - és a Herke-telek is, vagy a téglagyári porták is. A bi­ológiai és néprajzi értékek felerősí­tik egymást, érthető, hogy csak­nem 10 ház és gazdasági egység, 9 kőhíd, egy fa harangláb, a volt is­kolaépület, számos öreg fa helyi védettségét kezdeményezte a köz­ségvezetőség. Meghatott, hogy az elszármazottak úgy kötődnek a szülőhelyükhöz, hogy a szőlőt nem adták el és visszajárnak mű­velni azt. Ezt tapasztaltam a szom­szédos Vargán is. Meglepő, hogy az erdők és ügetek terüle­te nő, aminek örülnek a helyi­ek. Aki erre jár, meglepődik a magas dombo­kon. Az egyiken például egy volt hadi létesítmény, a Rákóczi-vár alapjai sejlenek fel. A másik csú­csában a Fodor-présház tűnik szembe, mint érdekes látvány, de magasodik a határban két mobilte­lefon-erősítő acélszerkezet is. ■ A HERKE CSALÁD KEZDEMÉNYEZÉSÉRE helyi védelmet ka pott a Templom tér öreg körtefája___________________ ______■ Meg kérdeztük a felsőegerszegieket: Megéri az összefogás? Ipari park, járda, faluszépítők Felföldi Attiláné (29 éves) cipő­felsőrész-készítő és közmunkás: - A templom építését segítette a község. Ott szorgoskodtunk anyu­ka, én és a rokon Sánta György is. Ekkora lakossági összefogásra ko­rábbról nem em­lékszem. Hívő­ként örülök, hogy a templom mellett lakom és mindig rálátok az építményre. Máskor is legyen ekkora szorgalom falunk javára. Szeretném, ha óvodások és iskolá­sok klubja szerveződne, lelki ta­nácsadás működne és újjáalakul­na az amatőr focicsapatunk. Le­gyen mező- és temetőőr, hogy megelőzzük a fenyőtolvajlást. Herke Csaba (29) családi gaz­dálkodó: - Örülök, hogy többed- magammal, így például id. és ifj. Gábor Gyulával, Lakatos Ferenc­cel, Kovács Je­nővel, Orsós Vendellel ren­dezzük a határt, az utakat, a for­rásokat, fákat (tölgy, gyertyán, körte) óvunk. Szeretnénk tu­ristautat és pi­henőhelyet kialakítani a Kovács- és Kelői-kútnál. A néphit szerint a kelői víz gyógyhatású. A tájszépí­tő összefogás példamutató, nem véletlen, hogy Tékálecz Ildikó, Boczné Herke Erika és Sárvári Jó­zsefné falucsinosító civil közös­ség létrehozását szorgalmazza. Orsós Lászlóné (34) varrónő és boltos: - Jó lenne, ha az ipari parkban minél előbb munkához juthatnának az állástalanok, de örülnénk, ha itt­hon maradva valahová bedol­gozni lehetne. A fiatalokat azzal is megtarthat­juk, ha lakásépí­tési és -tatarozá- si támogatást kapnak. Most egy sásdi család épít új házat. Ké­rem, hogy alakítsanak ki járdákat mindegyik utcában! Örülök, hogy a teleházban például faxol­hatunk, kérelmet írhatunk, vagy igazolást kérhetünk le a számító­gép segítségével. így nem kell messzire utazni. ■ V A R G A BEM UTATKOZIK Varga o,. Merőd0 Tékeso * Gödre oTarrós “•“«o ft*-* Baranyaszentgyörgy Föteőegerszeg Ligetet &/&■£**** VARGA Kísbeszterce Orojclóo Bakócao O Magyarszéko, A falu gazdái A 157 lelkes helység polgár- mestere: Pál Sándor János. Al­polgármester: Cseh Kamilla. Képviselők: Bubori Antal, Lem­bach Ferenc, Márhoffer Tibor, valamint Pusztai Tibor. Egy­házgondnok: László Elemémé. Az önkormányzat címe: Varga, Fő utca 71. _______________■ KÉ T PORTÁN szép számmal tartanak bikát és disznót. Ma már csak emlék, amikor a falu lovai és tinói kelendő és híres portékának számítottak a sásdi vásárban._______ _ ■ LÁ SZLÓ ELEMÉR nyugdíjas gyermekkora óta tud a határ­ban egy olyan fészkelőhelyről, ahol örvös galambok és gerlék (gilicék) népes csapata tanyá­zik. ■ A FALUNAK vonzereje volt a török alatt, majd a hódoltság után is, hisz Felsőegerszegről akkor sok család költözött át ide. A középkori falunyomok emlékét idézik a következő dű­lőnevek: Töröksürü alja, Pusz­ta-Varga, Vaskapu, Vaskapu-te­tő, valamint a Szemefai-dűlő. ■ varga, dunantulinaplo. hu Az összeállítás a Baranya Megyei Közgyűlés, valamint a Völgység-Hegyhát Takarékszövetkezet támogatásával készült. Összeállította: Csuti János Egzoták arborétuma A Frigyesi család az asszony veze­tésével egy évtized alatt majdnem egy hektáron gazdag és mutatós arborétumot, gyümölcsöst, fű­szernövény- és kaktuszgyűjte­ményt alakított ki. A kirándulók­nak szívesen megmutatják a mint­egy félszáz gyümölcsfajt, a több mint 30 fajt képviselő örökzölde­ket és egzotákat. Ritkaságnak szá­mít például a fehér Kálvin alma, a pisztráng és a japán körte, a bar­badosi cseresznye, a mag nélküli szőlő, a kínai datolya, az oszlopos boróka, az amerikai tulipán vagy a fagyálló citrom. Ez utóbbi most terem először nyolcévi cseperedés után (felvételünkön). Frigyesi Gyuláné (62) nyugdíjas admi­nisztrátor a falucsinosítás kap­csán elmondta: - Szeretném, ha a vízelvezetőket tisztítanák, az el­hanyagolt és lakatlan telkeken va­laki takarítana. Nem egy lakott porta kiskertje és udvara is gondo­zásra szorul. Örülnék annak, ha a hajdani birtokos Cseh család sír­helyét valaki megóvná. Kár lenne, ha elkallódna. ■ Címeres falvédő Balogh Józsefné (59) őrzi édesany­ja falvédő hímzését, amelyet Kos- suth-címer díszít. Felirata a követ­kező: Szép vagy, gyönyörű vagy Magyarország. Gyönyörűbb, mint a nagyvilág. A háziasszonynak tet­szik, hogy a volt tűzoltószertárban és kovácsműhelyben számítógép- központ működik majd. Boldog, hogy Császár ősei házát egy hol­land telepes felújítja. így véleke­dik: - A múltunkat, főként gyerek­koromat idézi a szépülő porta. Azt sajnálom, hogy a kápolnabeli mi­sén mind kevesebb az őslakó. Má­sokért is imádkozom és magam­ban mindenkinek jó egészséget, családi békességet kívánok. Nem szeretném, ha a kisbolt megszűn­ne. Idegesít, hogy erős szélben aüg látjuk a képernyőn az MTV I műsorát. ■ Megkérdeztük a vargaiakat; Miben kell változás? Klub, internet, árokrendezés Balog József (66 éves) nyugdí­jas mezőgazdasági szakmunkás: - Szeretném, ha boraink, mint a kékfrankos, a rizlingszilváni mi­nél gyakrabban győznének a te­rületi versenye­ken. Értek a mi­nősítéshez, hisz három éven át zsűritagként dolgoztam. Örü­lök, hogy Szabó Lajos, Ladányi József és Eicher József sikerei öregbítik hegyünk hírnevét. A szőlősgazdák példásan összefog­nak, hisz van már villanyunk, a tetőben utunk. Nekem jól esik, hogy Vincze József kovácsmester egykori műhelyében a fiatalok örömére teleház lesz. László Elemér (73) nyugdíjas ál­lattenyésztő és volt üzemegység­vezető: - Szeretem a természetet, ezért sajnálom, hogy az évtizedek során csaknem tíz forrásunk és egy ősi legelőnk tűnt el. Vízben így is gazdag ez a terület. A rég­volt falunkat, Puszta-Vargát pél­dául a dombok­ról lezúduló sá­ros csapadékvíz vitte el és akkori lakói a mai község elődjét építet­ték fel. Itt is vigyáznunk kell, hisz a Gáj irányából 1951-ben egy rom­boló esővíz-öntés érte el a kertek aljai részeket. Ezért ebbe a völgy­be egy csapadékvíz-elvezető ké­szülhetne. » Krapecz Norbert (18) pincérta­nuló: - A szép és nagy erdők mi­att vonzódom falumhoz. Ha a fel­tételek adva lennének, én és Ko­vács Roland ba­rátom szívesen alapítanánk egy ifjúsági klubot, sőt megszervez­nénk egy ama­tőr futballcsapa­tot is. Hét ko­rombeli fiatalról tudok a telepü­lésünkön, akik lelkesek, és öten közülük biztos, hogy belépnének a közösségünkbe. Híres volt a fut- ball-hagyományunk, hisz egy nagy pályával is rendelkezett a fa­lu. Egy kicsi méretű is megfelel­ne, de örülnék egy új játszótér­nek és az internetnek is. ■ Utcák, horhók és tavak Marton János (72) egykori képvi­selő, tűzoltó-parancsnok, elöljá­ró, tanácstagi csoportvezető és fe­lesége, Marika (57) napjainkban is foglalkoznak a közügyekkel. Örülnek annak, hogy megszépült az iskolai kőkereszt, a temetőhöz vezető út zúzalékot kapott, a bolt, a kocsma és a rendelő pedig vizes blokkal rendelkezik. Az asszony, aki könyvtáros, falukrónikás, kocsmáros és boltos is volt, így vallott községéről: - Ügyködtem azért, hogy a üszafánk védelmet kapjon, falunk szülöttje, Sásdi Sándor író emlékét egy múzeum idézze. Ha turista keres fel, meg­tekintésre ajánlom a magán arbo­rétumot, a szőlőhegyet, a díszta­vat, a kápolnát, a felújított Herke- és Panta-házat, a 15 utcát és a 3 belterületi horhót. Van olyan ut­cánk, amelyikben csak egy, eset­leg két ház áll, pedig a múlt szá­zad ötvenes éveiben még 540-en éltek itt. A megviseltségük ellené­re az öreg épü­letek néprajzi értéke becses. A házaspár kéri, hogy a bel­területi utakat erősítsék meg, a balesetveszé­lyes kutakat fed­jék le, a lakatlan portákon ka­száljanak, maradjon meg a régi pb- gázcseretelep, az iskolai kereszt kő felületét újítsák fel. Az utóbbi mun­kára 10 ezer forintot ajánlanak fel. A KOVÁCS ÉS A KRAPECZ CSALÁD tagjai a szép kivitelezésű ház mellett miniparkot és halastavat hoznak létre. A zöld területen fásí­tanak és szobrot is állítottak. ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom