Új Dunántúli Napló, 2003. szeptember (14. évfolyam, 238-267. szám)
2003-09-11 / 248. szám
2003. Szeptember 11., csütörtök KULTUR A - R I P 0 R T 7. OLDAL ZENGŐVÁRKONY SZOBRÁSZA. Elsősorban fából készült alkotásairól, szobrairól, dísztárgyairól ismerik a településen alkotó Berta Istvánt. A művész ezekben a napokban gránittömböt farag, a híres helyi gesztenyés megmentőinek formáz emléket, amelyet a tervek szerint a település határában fognak felállítani. fotó; laufer LÁSZLÓ Falukutatás egyetemistákkal Nemeske körjegyzőség területén - Kistamási, Molvány, Nemeske, Pettend, Tótszentgyörgy - a napokban fejeződött be az a tíznapos falukutató tábor, amelyet az érintett önkormányzatokon kívül az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok, valamint az Országos Kiemelésű Társadalomtudományi Kutatások Közalapítvány is támogatott. A programokon a Pécsi Tudományegyetem szociálpolitikai tanszékének hallgatói vettek részt főként azért, hogy az aprófalvakban élők életesélyeit feltárják, bemutassák és elemezzék, illetve elindítsák a közösségfejlesztő tevékenységet. Ezeken tűi a tábor másik nem titkolt célja volt, hogy a szociálpolitikai tanszéket valódi tudományos műhellyé formálja úgy, hogy az intézmény ténylegesen megjelenjen a város, megye, valamint a régió társadalompoíiti- kájának alakításában. csikós k. Pécsi Napok - kamaszkorban Az idei Pécsi Napok fesztiválja 164 rendezvényt, köztük 31 kiemelt programot foglal magába. A fesztiválon hangversenyek, kiállítások, nemzetiségi napok váltják egymást, a Hunyadi úti alagút nyugati bejárója közelében pedig fölavatják Rétfalvi Sándor Bacchus című szobrát. A szeptember elsejei Város Ünnepével megkezdődött a Pécsi Napok hagyományos - több nemzetközi rendezvényt és fesztivált is magában foglaló - rendezvénysorozata. Laknemé Brilck- ler Andrea, a Pécsi Kulturális Központ igazgatója a Dominikánus Házban megtartott tegnapi sajtótájékoztatón elmondta, hogy a kamaszkorát élő fesztivált ezúttal 13. alkalommal rendezik meg. Összesen 164 rendezvény zajlik több helyszínen. Kiemelt programon 31 esetben vehetnek részt a pécsiek. Ezúttal is belépőjegy nélkül, teljesen ingyenesen látogatható a fesztivál. Bükkösdi László bevezetője után dr. Kunszt Márta alpolgármester arra hívta fel a figyelmet, hogy az egymást váltó nívós és populáris programok a közönség sokrétűségét követik. A fesztivál kebelében a szokásos népi iparművészeti bemutató és vásár, borozó és étkező vendéglátás is főszerepet kap. A zenei programok közül kiemelkedik Ránki Dezső zongoraestje, a Bre- zo és az Eichinger Quartett rangos dzsesszzenei koncertje, valamint a Korai Öröm zenekar fellépése és a már világhírű Európai Bordalfesztivál. Vízin Antal, a' Kulturális Központ képviseletében a görög, a horvát és a német nemzeti napokról, valamint a nemzetközi népJapán és New Orleans között A Pécsi Tudományegyetem Jogtudományi Karának aulájában hatalmas függönyei, az előcsarnokban pedig feszített textíliái láthatók. Kígyós Borbála Lantos Ferenc Művészeti Szabadiskolájában kezdte tanulmányait, majd a PTE Művészeti Karán szerzett diplomát. Több távol-keleti művészeti iskolát is elvégzett. A hernyóselyem kimeríthetetlen világ. Felületei, színei, felhasználhatósága, színjátszó megjelenése egyedülálló. A manufakturális selyem, a belőle készült ruhák, bútorbevonatok, függönyök olykor vagyont érők. Japánban egyedi festéssel, aranyszövéssel sokmilliós kimonók készülnek. A porcelánnak ugyancsak vannak selyemfényű változatai. Néhány hollóházi kollekciót Kígyós Borbála és korábban Szász Endre egyaránt megfestett. Mind a kettő jó. A Hollóházi Porcelángyár a Pécsett élő művész négy teljes dísztárgykollekcióját gyártja Barabó márkanéven, mint sikeres terméket.- Férjem kutatóorvosként dolgozott Japánban és az Egyesült Államokban - mondja. - A családi tradíciót Lantos Ferenc tanítványaként kezdtem magamban kibontakoztatni. A PTE Művészeti Karán Rétfalvi Sándor volt a mesterem. Japánban már régebben is jártam. A textilt, ezen belül a hernyóselymet első látásra megszerettem. Tokióban a császári család kimonóinak főtervezője, Tanaka Chyo vezet egy textilművészeti és divattervezési főiskolát. Azt is elvégeztem. Ázsiában a textíliák egészen mást jelentenek az emberek életében, mint Nyugaton. Az indiai, kézzel szőtt hernyóselyem sajátos megjelenésű és felületű anyag. Hozzám ez áll a legközelebb. Alapvetően táblaképeket festettem, festek selyemre. Acryl, aranypor és japán tus alkotják egyéni keverékemet. A képek újraértelmezései, továbbgontáncfesztivál forgatagosnak ígérkező programjairól, Orsós Ferenc pedig a roma nap rendezvényekről beszélt. A kiállítási programból kiemelkedik a Kortárs Fotóművészet idei seregszemléje, a Baranya Megyei Múzeumok Igazgatósága Zsolnay „Házdísznéző” című programja, valamint a világ- örökségi rendezvények. (A programokról szolgáltatási oldalunkon lévő kukurális ajánlónkban naponta rendszeresen beszámolunk, a kiemelkedő eseményekre pedig külön is felhívjuk a figyelmet) dőlt változatai vezetnek át az al- kalrnazott textíliákhoz, mint amilyenek például a függöny, a kárpit, bútor, az ágytakarók, ruhavi- seletek, díszpárnák. Művei eredendően a Távol-Kelet harmóniáját, lágy, poétikus formavilágát ötvözik az európai tradícióval. Különös módon idéződnek meg bennünk e művek láttán ugyanekkor a szobrászművész apa, Kígyós Sándor márványba faragott alakzatai. A Pécsi Galériában megrendezett, közelmúltbeli tárlata után a héten a Budapesti Vigadó Galériában nyílik meg....textilképek...” című kiállítása. BEBESSI KÁROLY Magyarul - magyarán Kétnyelvűség A címhez hozzátenném: magyar módra. Üdülőhelyeinken, főként a Magyar tenger partján a külföldi, főként német vendégek tájékoztatására egymást érik a Zimmer frei feliratú táblák. Az egyszeri magyar, aki nem járt német nyelvi különórákra, így olvasta: Zimmer féri. A közismert férfinév kis kezdőbetűs írását megbocsátható helyesírási hibának vélte, a gyakoriságot nem tudván mire vélni, az anekdota szerint megkérdezte, hogy ez a sok vendégváró ház egyetlen tulajdonosé, a Zimmer Ferié? Ehhez hasonló történetet meséltek gyermekkoromban a császárvárosba tévedt magyar atyafiról, aki a város csodás épületei láttán kézzel-lábbal tudakolta, hogy kié ez, kié amaz. Minden megszólítottól ugyanazt a feleletet kapta: I váz net (Ich weiss nicht). Végül egy hosszú temetési menettel találkozik. S amikor efelől érdeklődik, hogy vajon ki az a halott, akit ilyen nagy sokaság kísér, valaki ugyanazt mondja: I váz net. Elgondolkodik az atyafi, és azt mondja magában: Mégiscsak van igazság a földön. Már az öreganyám is megmondta: A gazdag embereknek is meg kell halni. Ezeken is túltett a német nyelvi jártasságban az a hazánkfia, aki a Balaton déli partján a kerítésre ezt írta ki: Zimmer verlag. Szótárból merítette az ismereteit. A magyarnémet részből kikereste a kiadó szót, és az azonos alakúság alapján írta a táblára. Bizonyára boldog volt, hogy az ő reklámja eltért a többitől, s ebben a tudatában nem zavarta, hogy a verlag könyvkiadót jelent, persze nagy kezdőbetűvel. Az idegen nevek és szavak pontos ejtése még a jó nyelvérzékű magyaroknak se mindig sikerül. Az emberi szellem nagyjainak a nevét hagyományosan „magyarosan” ejtjük. Alexand- rosz helyett mindenki Nagy Sándort mond. Calvin neve a franciául jól beszélő magyar számára is Kálvin János. Ilyen jellegű változtatás szokásos más nyelvekben is. Pl. a franciák Humbolt nevét ombolt formában használják, Mozart franciául mozar. Az eredeti ejtésre való törekvés gyakran azért hamis, mert olyan hangokat kellene képeznünk, amelyek nincsenek meg a magyar beszédhangok rendszerében, artikulációs bázisában. Ezért a Vaslady nevét több változatban lehetett hallani a rádióban és a tévében. Volt, aki TecsÖr- nek, volt, aki Szecsör-nek ejtette, nagyon ritkán a th betűnek megfelelő hangot is képezték. így vagyunk a szerb és horvát nevek végén gyakori hanggal, amely a ty és a cs közé esik. Ezért van a Babies névnek Babity anyakönyvezett változata is. Lenin nevének lágyított n-nel való ejtése erőltetett. Ugyancsak modorosságnak, sznobságnak érezzük a fan béthofn ejtést. Debussy az eredetinek megfelelőbb döbiisszi alak, a hosszú ssz ugyanis a magyarra jellemző két magánhangzó közötti ikerítő, kettőző tendencia érvényesülése. Hosszú távon az anyanyelvi neveléstől, valamint az idegen nyelvek hatékonyabb tanításától várható a féloldalas kétnyelvűség megszűnése. Rónai Béla Kígyós Borbála a hernyóselymet első látásra megszerette FOTÓ; LAUFER L Félreértett kutyák és harapások A sérülést szenvedett áldozatok közel kétharmada gyermekkorú Egyre több a konfliktus az emberek és az ebek között. Szakértők szerint azonban az összetűzések sokkal gyakoribbak, mint amennyit a kutyák számának megugrása magyarázhatna. Önvédelemből már gyermekkortól tanulni kellene a békés egymás mellett élés ismereteit. Az ebek ingerlékenyebbek lettek. Azt is tapasztalhatjuk, hogy a házőrzőket különösen a gyerekek ingerük fel - még a kocsiban tolt apróságok is -, pedig a kutyafajták többségét gyerekbarátnak reldá- mozzák. Ennek ellentmondani látszik, hogy a harapások sértettjeinek mintegy 60 százaléka 10 éven aluli. (Köztük egyébként kétszer annyi a fiú, mint a lány.)- Megfordult volna a hajlandóság a kutyanépességben?- A kutyák manapság valóban ingerlékenyebbek, mint korábban voltak. Am ez nem a kutyákon múlik, hanem az embereken - mondja dr. Bíró Andor budapesti állatorvos, kinológus, egyetemi docens, jó néhány szakkönyv szerzője. - A kutyák kölyökkori szocializációját nagyon megzavarta, hogy egy idő óta az egész társadalom ingerlékenyebb lett. Az ebek erre reagálnak a maguk módján. Bíró doktor hetvenkét évesen a szakma hazai rangidősének számít: több mint ötven éve kezdte a kutyákkal való foglalkozást.- Azt nem tudom biztosan - folytatja -, hogy a gyerekekre általában ingerlékenyebbek lennének a kutyák, mint a felnőttekre, de egyes helyeken ez is előfordul. A sajtó egyébként rendre felfújja azokat az eseteket, amikor gyereket harap meg a kutya. Azt nem firtatja senki, mit csinált a gyerek a támadás előtt. Pedig az lenne a tanulságos.- Miért lehetnek ingerlékenyebbek a gyerekre a kutyák?- Mert egyre durvábban játszanak velük, illetve a kerítés, a lánc védelmében bízva előszeretettel hergelik őket. Ősi példa: elmegy a gyerek a kerítés mellett és végighúz rajta egy botot. A kutya ezt megjegyzi és többnyire általánosít is a gyerekekre. Kénytelen ezt tenni, hiszen a reflexes „gondolkodásában” nincs fogalomalkotás. De ha a gyerek bemegy a kertbe a kutyához, amikor annak gazdája is jelen van, nincs semmi probléma, az ebnek ez más szituáció. A kinológus arról mesél, hogy a kutyáknál a testbeszéd legfontosabb jelzései jól feüsmerhetők. Érdemes ezeket megtanulni önvédelemből, ahogy a kutyák alaptulajdonságait is.- Ha az ember az utcán nyugodtan elmegy egy ismeretlen kutya mellett, nem történik semmi, hiszen az eb területét védő állat, az utca semleges terep. Esetleg odamegy az emberhez, megszagolja, netán a csuklóját is a szájába veszi, de nem harap. A kutyákat nem ismerő viszont félénken oldalazva mozog, és a kezével elhárítólag hadonászik. A kutya ennek nekimegy. Az Isten ugyanis úgy teremtette meg a kutyát, hogy ami mozog - főként ha távolodban és gyorsan -, azt el akarja kapni. Megérzi, ha félnek tőle, és ennek nyomatékot próbál adni. Bíró Andor néhány praktikus tanácsot, szabályt említ. Az ebek számára provokáló, ha a szemükbe néznek: náluk ez meg- mérkőzésre való kihívás. Idegen kutya közelében tartózkodni kell a hirtelen mozdulatoktól, a váratlan erős, éles hangtól. Ne nyúljunk az állat felé gazdája engedélye nélkül! Ha egy kutya támadóan lép fel, nem szabad elkergetéssel próbálkozni vagy elfutni előle, hanem csendben mozdulatlanul kell maradni, amíg megnyugszik, aztán lassan, kissé oldalt kitérően kell távolodni tőle. Ha a kutya ráugrik valakire, a megtámadott tartsa maga elé, ami éppen nála van - táska, kabát, játék -, vagy védje az arcát és a nyakát a kezével. A magyar kinológusok doyenje úgy véli, már az óvodában érdemes lenne oktatni a gyereket arra, miként viselkedjenek az állatokkal. Különben elég egyetlen rossz emlékű találkozás, és az ember egész életében félni fog a kutyáktól, ráadásul a riadozásaival újabb és újabb veszélyeknek teszi ki magát. A kutyák oktatása mindenesetre sokkal előrébb tart, noha abban is van behozni valónk. A pécsi Syrius Sportcentrum Egyesület kutyakiképző tanfolyamokat folytat. Ezeken elenyésző arányban fordul elő, hogy a kisgyerek is ott van a család kutyájával. Somogyván lános elnök is úgy véli: nemcsak a kutyákat kellene kiképezni, hanem rendszeres oktatás formájában a gyerekeket is meg kellene arra tanítani, adott esetben hogyan viselkednek az állatok.- Az ilyen ismeretek elterjedésével sokkal kevesebb lenne a kutyák okozta, félreértésükből adódó sérülés is. Az etológiát jó néhány országban - Nagy-Britanniában, Hollandiában, Németországban stb. - már kisiskolásoknak oktatják. Nálunk gyerekcipőben jár az állatok viselkedésének a tanítása, hogy melyik mit, miért tesz - mondja a Syrius elnöke, aki egyvalamitől különösen óvja a kutyatartókat:- Még tíz év körüli gyereket sem szabad soha egyedül hagyni a kutyával, különösen nagyobb testűvel nem, amely akár egy odakapással is súlyosabb sérülést okozhat. A gyerek akaratlanul és tudatlanul olyan fájdalmat okozhat a kutyának - meghúzza a szőrét, belecsíp a fülébe, rálép a lábára stb. -, amire a kutya óhatatlanul is odakap. Ami nem történne meg, ha a gyerek idejekorán megtanulná: a kutya játszótárs, nem plüssfigura. Tanulhatná ezt kötelező jelleggel az iskolapadban is - voltak rá tervek az Oktatási Minisztériumban -/jelenleg azonban az állatok viselkedésének oktatása nem fér bele az általános iskolai kerettantervbe. Vajon másutt hogyan tudták belegyömöszölni? Esetleg ember és állatbarátabb értékrenddel? DUNAI IMRE
