Új Dunántúli Napló, 2003. szeptember (14. évfolyam, 238-267. szám)

2003-09-07 / 244. szám

2003. SZEPTEMBER 7. SZTÁROK ÉS SZTORIK Buci, a szigetlakó Stohl András Született: Budapest, 1967. 02. 23. Család: nős, két gyermek apja: Luca (10), Rebeka (5) Iskolai végzettsége: Színművészeti Főiskola Életútja: az 1990-es diplomaszerzés után több mint egy évtizedet töltött el a Katona József Színházban, majd 2001-ben átszerződött a Nemzeti Színházba. A televízi­ózást az RTL Klub Reggelijében kezdte, de vezette a Delelőt és a Találkozásokat is. Ő volt a Való Világ két részének házigazdája, míg ő fogja a Survivort vezetni. Soha el nem felejthető élményt adott Stohl Andrásnak az a több mint 40 nap, amit egy karibi szi­geten töltött el az RTL Klub rövi­desen képernyőjére kerülő új valóságshow-ja, a Survivor forga­tásán. A műsorvezetés mellett azonban most a színpad is elő­térbe került a népszerű Bucinál, aki még az országos KRESZ-vizs- gát is lemondta, hogy szerepel­hessen a Pilsenbe meghívott Macbeth előadáson. Buci-lecsóval”, amit jutalomként fo­gadtak a játéko­sok. Ám a forga­tásnak vége, Buci is hazatért, és most eredeti fog­lalkozását, a szí­nészetet gyakorol­ja nap mint nap. ' - A Nemzeti Színházban pró­■ Amikor a népszerű színész-mű- £ sorvezető megérkezett a Survivor I túlélő játék forgatási helyszínére, ■§ csak nézett és csodálkozott. Rá- ö nézésre idilli helyen voltak ugyan, £ ám azt bevallotta, 40 napon ke­resztül ott lakni bizony kemény erőpróbát jelent. Alaposan meg­viselte a meleg, mint mondta, iz­zadt, mint egy ló.- Minden álló nap reggel ki­lenctől estig dolgoztunk szabad- nap nélkül, így óriási má/lim volt, hogy engem nem kapott el az a hasmenés, ami minden já­tékost és kollégát néhány napig gyorsabb futásra késztetett a mellékhelyiség felé - mesélte utólag nevetve a sztorin. A csa­ládja nagyon hiányzott neki, igaz, velük két-három naponta tudott telefonon beszélni, így mindig tudtak egymásról az el­választott családtagok. Nem titkolja, hogy őt bizony hamar kiszavazták volna a játé­kosok, hiszen képtelen arra, hogy taktikázzon. Ezzel együtt sok játékos közel ke­rült a szívéhez, akikkel itthon is tartani akarja a kapcsola­tot. Meg is ajándékozta őket még ott a szigeten a „legendás báljuk a Holdbéli csónakost, amelynek az egyik főszerepét ját­szom. Nincs már sok időnk, hi­szen október közepén lesz a pre- • mier - árulta el Stohl, aki a tele­víziós műsorvezetés mellett újra színpadon szerepel. Mint mondta, természetesen az RTL Klub színeiben is tovább dolgozik, hiszen a Survivoron kívül a ké­sőbb induló W3-nak is ő lesz a műsorvezető­je. Sőt, ha meghívnák a Heti Hetesbe, szívesen el­menne. Ám a nagy KRESZ-vizs- gát kénytelen volt lemondani.- Nemrég kiderült, hogy az ország következő tesztjének idő­pontjában éppen Pilsenben le­szek, mert az ott zajló Nem­zetközi Színházi Fesztivál­ra meghívták a Macbeth előadását, amelyet Alföl­di Róbert rendezett. No­ha az RTL Klub nenj örült túlságosan a hír­nek, megértették, hogy én színész vagyok - je­lentette ki Buci. B. Molnár László hírek Halász Judit és a Hangyabanda ■ Halász Judit, a kicsik megbabonázója öt év után új gyereklemezzel jelentkezik. Partnerei a Hangya­banda kisiskolásai. “A Minden felnőtt volt egyszer gyerek című albumon remek szerzők, Cipő, Geren­dás, Tolcsvay Laci és mások nagyszerű verseket ze- I nésítettek meg, én pedig nagy kedvvel fogtam hoz­zá a munkához - ecseteli. - Szerepel a lemezen 1 olyan dal is, amelyet Bródyval a mamáknak és pa­páknak szántunk. Azoknak a harmincas fiatal szü- § löknek, akik már maguk is hallgatták a lemezeimet | vagy jártak a koncertjeimre...” Nemzeti Balett: túl az Operán... I ü “Ha már víz nincs, a táncban legyünk gazdagok...” - mondták a Nemzeti Táncszínháznál és a Táncművé- | szék Szövetségénél, és második alkalommal teszik a | Balaton fővárosát a tánc fővárosává. Keszthelyen 1 csütörtöktől a Táncpanorámán öt napon át váltja j egymást a színpadon a magyar hivatásos együttesek | színe-java. Míg a nyitó Győri Balett a Carmina | Burana, a Budapest Táncegyüttes kalotaszegi folklór nélkül nem tud elképzelni fesztivált. A Magyar Álla- j mi Népi Együttes Verbunkos premierrel is előrukkol. Lehet, hogy elfognak egy Kernt? ] í “H Véres csörtének" ígérkezik a József Attila Színház | hagyományos drámaíró versenye 21-én. Ezúttal | három színész, Kern András, Dallos Szilvia és a Barátok közt Berényi Andrása, vagyis R. Kárpáti | Péter méri össze szerzői tudását. Kém most fór- | mában van. Megjelent az Elfogtunk egy levelet j krokikönyve, s az új évad első bemutatója, a | Spencer Tracyről írt darabja, amit maga rendezett, § s a főszerepet is alakítja. Szerel mesfil m -fesztivál Várnában | ■ Makk Károly, a Szerelem, a Macskajáték s más 1 klasszis szerelmes filmek rendező-professzora Egy | hét Pesten és Budán című filmjével meghívást ka­pott a szerelmes filmek idei, immár 11-ik várnai f fesztiváljára. A Love is Folly elnevezésű tematikus | fesztiválon versenyző filmet Makk Károly a 34. Ma- s gyár Filmszemlére készítette. A szerelmesek életút- I ja ezúttal is a történelem és a sors akaratából válik jf el. A Szerelemhez hasonlóan Darvas Iván, j Törőcsik Mari a történet fő szereplője. Székhelyi, a szegedi Székhelyi József, a Sze­gedi Nemzeti Színház új direktora az évadnyitó ülé­sen magvas gondolatokkal lepte meg a társulatot. Megfogalmazása szerint a kőszínházi évadban lesz­nek táj előadások és szék­helyiek, lesznek boldog és boldogtalan nézők, művé­szek is. Lesz meleg étel, hideg tél, és remélhetőleg forró siker. „Megfogyatkoztunk, de kis csapatunkban is ott a siker csírája, nehéz időket élünk, de voltak-e ' könnyű idők” - tette fel a költői kérdést. Túl vannak a Szabadtéri Játékok közelmúltbeli mélypontján, az idei rendezvény sikertörténet, me­lyet még Montserrat Caballé fellépése is megkoroná­zott. Az önkormányzat részéről elhangzott, hogy a színház életében az utóbbi néhány hónap a változá­sok időszaka volt, s „pozitív jelek már tapasztalha­tók”. A prózai társulat első bemutatója október 3-án Pirandello Hat szerep keres egy szerzőt című szín­műve lesz Almási Tóth András rendezésében. Az operatársulat első, október 17-ei premierjét, Verdi Don Carlos című művét Gregor József rendezi. Bestseller a Felszámolás ■ Kertész Imre ma­gyarországi kiadójánál, a Magvetőnél kiderült, hogy Nobel-díjas mű­vén túl az író többi könyve is már a szép- irodalmi bestseller ka­tegóriába tartozik. Az 1975-ben kiadott Sors- talanság a kortárs ma­gyar regények mező­nyében a négy-ötezres példányban kelt el, míg többi írása kétezer körül mozgott. Ma a bűvös 15-30 ezres eladott példányt érik el. Az üzleti sikerrel is járó változás a hazai könyvkiadás palettáján is egyedülálló helyzetet te­remtett: jelenleg a Kertész-művek 16 változata kap­ható. Bár ennek egy részét a többnyelvű megjelené­sek adják, figyelemreméltó a technikai - fűzött, kö­tött, keményfedelű - variációk piaci megjelenése, így árrugalmassága. Az 1890 forintos sztenderd Kertész­áraktól kezdve a 9990-es díszkiadásokig. A Felszá­molás először egyedi, színes, keménytáblás, védőbo­rítóval ellátott kivitelben jelenik meg, majd később adják ki a hagyományos, barna színű, olcsó, de elő­jegyezhető életműsorozatban. Müncheni lábdobogás a Csárdáskirálynőnek B „Táncolunk a boldogságtól...”- énekli ma este utoljára partne­rével, Vadász Zsolttal München­ben Kalocsai Zsuzsa a Csárdás­királynő Szilviájaként. A Buda­pesti Operett Színház társulata eddig 15 előadáson át aratott fer­geteges sikert a bajor fővárosban. Valószínűleg ismét reng a lábdo­bogástól, ami errefelé a tetszés- nyilvánítás legnagyobb jele, a vendégszereplés idején végig telt házas Deutsches Theater, s Kalocsai Zsuzsa ismét fel tud áll­ni térdepléséből, mivel a bal tér­de még idehaza megsérült.- Az életben nem tudnék fel­állni, de a színpad az más - ecse­teli. - Jól mondják, előadás alatt az Isten látogatja meg az embert, mert a közönség egy jottányit sem lát nyomorékságomból. Éppúgy, mint szegény Kovács Zsuzsiéból sem. Ő a változatos­ság kedvéért a lábujját törte. Igaz, hogy szokás sze­rint kéz- és lábtörést kívántak a kollégák a turné előtt, de ez most valójában is bejött... Nagyon kedve­sek az itteniek, egy gyógymasszőr ajánlotta, hogy tú­róval pakoljam be a térdem, má­soktól különböző kenőcsöket ka­pok. Amelyik tetszik, rákenem... Sajnos az ágy és a színház között élek, pedig szerettem volna kép­tárakba menni, s a régen látott Residentbe, a múzeumba, amit évekkel ezelőtt láttam már, de az ember felejt. Ami nagyon fontos volt, az viszont sikerült. Együtt ebédeltem Yvonkával, Kálmán Imre lányával, aki testvérével, Charlieval együtt mindig igyek­szik ott lenni, ahol a papa darab­jait játsszák. Azt mondja, nagyon tetszik neki a magyar operett, pontosabban, ahogy mi csináljuk. De így vannak vele a németek is. Két hetünk alatt ötven méltatást kaptunk a lapokban, tele van a város a fotóinkkal, mikor a színház előtt megláttam óriás transzparens­re festett magamat, szíven ütött. A szíven ütéssel én sem maradtam adós. Ha már annyit fotóznak, még egy program belefért táncrendembe. Mint állatbo­lond elmentem az egyik nagy állatmenhelyre, hogy felhívjam a figyelmet lakóira. (Sipka) Mozart: osztrák vagy német? Wolfgang Amadeus Mo­zart 1756-ban született Salzburgban. Az akkor 735 házból álló városka önálló szellemi territóri­um volt, hatóságilag pe­dig a Német-római Biro­dalomhoz tartozott. Salz­burgból irányították a passaui, freisingi és regensburgi püspöksé­get. A hatéves kisfiú első koncertjét Münchenben adta, s csak ezután uta­zott a számára idegen Bécsbe. Mária Teréziát nem tekintette uralkodó­jának. Mozart 1781-ben ezt írja édesapjának: „Németország szeretett hazám, s igen büszke va­gyok rá.” A bécsi napilap, a Kurier fel­szólította az olvasóit, hogy vegyenek részt a német Bild és a ZDF „Legjobbja­ink” szavazásán, s Dieter Bohlenre adják voksukat, mint a legnagyobb németre. ■ Ez volt az osztrák újság bosszúja azért, mert a há­romszáz német nevet tartal­mazó lista, melyből a szava­zók kiválaszthatták a legna­gyobb német zsenit, többek között három osztrák nevet is tartalmazott: két zene­szerző, Joseph Haydn (1732-1809) és Wolfgang Amadeus Mozart (1756- 1791) mellett a pszichoanalí­zis atyja, Sigmund Freud is németnek minősíttetett. A ZDF történészei alapo­san felkészültek a támadás­ra: szerintük Mozart és Haydn születési helye, Salzburg illetve Rohrau (ma Alsó-Au§ztria) nem csupán a salzburgi érsek­ség, de a német nemzet Szent Római Birodalmának részét is képezte. Az 1815- ben alapított Német Szövet­ség pedig magába foglalta Freud születési helyét, a morvaországi Freiberget is. Mozart németnek vallotta magát, Németországot sze­retett hazájának nevezte. „Németország fogalmá­nak megközelítése hol kul- túrföldrajzi, hol nyelvészeti, hol etnikai, hol pedig politi­kai irányú” - magyarázzák a történészek. A Salzburgi Mozarteumból azonban egé­szen más hangok hallatsza­nak: a zenetörténészek sze­rint a ZDF osztályozása ön­kényes, Mozartot németnek nevezni pedig meglehetősen ostoba ötlet. Az osztrákok utalnak arra is, hogy a zene­szerző pályája Bécsben telje­sedett ki. Az érvek azonban leperegnek a német történé­szekről: Bécs nem csupán zenei központ volt, de a Né­met Szövetség és Birodalom része is mindaddig, amíg Bismarck az úgynevezett kisnémet megoldással „kül­földdé” nem tette Ausztriát. „Mozart idejében függet­len választófejedelemségek sokaságából állt össze a tér­kép - véli egy osztrák törté­nésznő. - Nem lehet mindent németnek nevezni pusztán azért, mert német nyelvű.” Azért az osztrákok sem mennek a szomszédba egy A Varázsfuvola bemutató előadásának plakátja kis kisajátításért: ezt bizo­nyítja egy bécsi nóta, mely a helyi dialektusban ezt fújja: „Biztos bécsi vót a Jóisten.”

Next

/
Oldalképek
Tartalom