Új Dunántúli Napló, 2003. augusztus (14. évfolyam, 208-237. szám)
2003-08-29 / 235. szám
2003. Augusztus 29., péntek KULTÚRA -RIPORT 7. OLDAL Tolnay Sái idor-díj Dr. Guzsvány Mihály Kivételesen gazdag és eredményes pályafutásának elismeréseként az agrárminiszter Tolnay Sándor-díjat adományozott dr. Guzsvány Mihálynak. Az állatorvosi oktatás megalapítójáról elnevezett díjban évente két szakmabéli személy és egy intézmény részesülhet. Az elismerés értékét növeli, hogy az elmúlt évben a Baranya Megyei Állategészségügyi és Élelmiszerellenőrző Állomás hasonló díjban részesült, az intézetet élén az időben dr. Guzsvány Mihály állt.- Éppen ezért nagy meglepetéssel, de bevallom, nagy örömmel is , fogadtam a megtisztelő szakma elismerést - mondta dr. Guzsvány Mihály, aki az Udvar-Magyarbólyi Állategészségügyi Határállomás állatorvosaként 61 évesen ma is aktív. A családos, felnőtt lányától született két unokájának örvendő szakember pályafutásának első állomása az Állatorvosi Egyetem után az akkor méltán nagy hírű Bikali Állami Gazdaság volt, ahol állatorvosként, vezető állatorvosként majd főállattenyésztőként tevékenykedett. További gyakorlati rpunkahelyekután 1989-ben került Baranya Megyei Állategészségügyi és Élelmiszerellenőrző Állo- r íásra, amelynek előbb igazgatóhe- 1 'ettese, majd vezetője lett.- Munkámban műidig a naprakészség, az állandó tanulás, to- v ábbképzés, illetve az adott feladatnak való megfelelés igénye vezérelt. Számos élmény, hatás ért gyakorló állatorvosként 1986-ig, de a mai napig a legemlékezetesebb pillanatok azok maradtak, ami- kbr egy-egy állat világra jövetelénél s jgíteni tudtam. Az országosan, kapcsolatai révlén nemzetközileg is elismert szak- enber az uniós csatlakozás kapán nagy kihívások előtt álló állat- t utóira gondolva mondta még el, h ogy meggyőződése szerint csak a s okosodott, megfelelő létszámú - nagyüzemben 400, kisüzemben 3-40 állat -, folyamatosan fejlesztő g tzdaságoknak van jövője. KASZÁS E. Kovács B éla-díj Kovács Mihály A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter az államalapítás ünnepén Kovács Béla-díjban részesítette Kovács Mihályt, a Baranya Megyei Földművelési Hivatal nyugalmazott vezetőjét. A díjat csak azok kaphatják, akik kiemelkedő teljesítményt nyújtottak a hazai mezőgazdaság fejlesztése érdekében.- Roppant megtisztelő számomra, hogy a pécsi illetőségű Kovács Béla emlékére alapított díjat vehettem át. A sajnálatosan korán meghalt szakember kétszer volt miniszter, kortársi példaképként emlegetjük - osztotta meg örömét lapunkkal Kovács Mihály. A 63 éves agrárszakember a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem elvégzése után a szakma elméleti és gyakorlati oldalán is kipróbálta magát, dolgozott az Állattenyésztési Felügyelőségen, illetve a szabadszentkirályi téeszben is. Ez után következett huszonegy év a köz- szolgálatban, az utolsó nyolc a Földművelési Hivatal élén.- Szerencsésnek mondhatom magam, mert munkámhoz kötődően mindig többen voltak a segítők, mint Új Mecsek Fúvósötös? Az Orgonakoncertek a Bazilikában 2003 sorozat részeként kerül sor ma este arra a koncertre, amelynek keretében Kovács Szilárd debreceni orgonaművész, a Liszt Ferenc Orgonaverseny díjazottja mutatkozik be a pécsi közönség előtt Koloss István-, Bach- és Guilmannt-művekkel. Az est részeként fellép egy újonnan alakult fúvóskvintett, amely egyelőre a Pécsi Fúvósötös névre hallgat, és Farkas Ferenc valamint Joseph Haydn egy-egy darabját tolmácsolja. Amint Szilágyi Lajos, a Pécsi Szimfonikus Zenekar muzsikusa, az együttes vezetője lapunknak elmondta, a tehetséges és igen jól képzett, a városhoz valamilyen szállal kötődő zenészekből álló csapat szándékai szerint a közelmúltban megszűnt Mecsek Fúvósötös örökébe lépne, esetleg fel is venné a nagynevű előd nevét, természetesen erről egyeztető megbeszéléseket szeretnének folytatni a volt Mecsek Fúvósötös tagjaival. LÁTOGATÓK A SZOBORPARKBAN. A Villány-nagyharsányi szoborparkot még a nagy meleg ellenére is naponta ötvenen-százan keresik fel. S még ennél is több betérőre számíthatnának, ha az országúton feltűnőbb táblákkal, jelzésekkel hívnák fel már több száz méterrel előre az idegenek figyelmét. _________fotós tóth l. Is kolák: a Nyugat és a Kelet mássága kerékkötők. Ez tudatosította ben- nbm, hogy a szakmai hozzáértés n ellett roppant nagy érték az emberi k ipósolattartás. Igyekeztem szem e őtt tartani ezt a szempontot. Elmondása szerint Kovács Mihály irta is nagy tiszteletben tartott felmeri íitől kapta az indíttatást, és a lehetőst get, hogy tanuljon és dolgozzon a negye agráriumában. Családjában u ;yan nem akadt követője - két fia az ü yvédi pályát választotta -, saját földje, gyümölcsöse, szőlője nincs, mégsem szakadt el az ágazattól. Baráti, ismerősi körben gyakran eljár metszeni, permetezni, most éppen szüretelni. -Meggyőződésűm, hogy a mostani nehézségek eile lére jobb évek is jönnek a bara- n rai mezőgazdaságra. Azt vallom, 'gy az EU-csatlakozás kapcsán m csak nekünk van mit elsajátítató, az európai gazdák is rájönnek arra, hogy szükségük van a magtar, a baranyai gazdálkodók ta- p; sztalataira, tudására. k. e. Az oktatás milyensége és színvonala a világ különböző részein más és más, sok helyütt számos különbség tapasztalható a hazai oktatás módszereihez képest. írásunkban az amerikai és a japán oktatásba próbálunk bepillantani két pécsi szemtanú segítségével. Az Egyesült Államokban magán- és állami iskolák várják a tanulókat, mondja dr. Aponyi Ildikó gyógyszerész, aki négy évet töltött kint családjával. Gyermeke állami iskolába járt. A kicsiket négyéves korban íratják be, de ekkor még csak ismerkednek az iskolai szokásokkal, a tanulnivalókkal, a betűkkel. Az úgynevezett Kindergarten az ötéves korosztályt várja, voltaképpen ez az igazi iskolaelőkészítő, ahol már délután háromig tanulnak sok játékkal. Hatévesen kezdik az első osztályt, maximum húszfős osztályokban. Szünet délután háromig csak egyetlen alkalommal van, a harminc perces ebédidő. De a tanítás laza, nincs órarend, a tanártól és a gyerekek igényétől függ, hogy egy napon milyen órák vannak. Egyenruhában járnak, amely fontos mind a gyereknek, mind a szülőnek, ára elenyésző, hiszen egy nadrág 7-8, egy ing 6 dollár. A tankönyv az iskola tulajdona, a tanulók csupán kölcsönzik, de nem viszik haza, csak az év elején, amikor a szülő beköti őket. Az iskolán belül csoportosítják a gyerekeket az év végi felmérés alapján attól függően, ki milyen szintet ért el: nagyon tehetségesekre, azokra, akik megütötték ugyan a szintet, de az elit csoportba helyhiány miatt nem férnek bele és azokra, akik az átlag tanterv szerint tanulnak. A csoportok ezután külön osztályokat képeznek, de az átjárhatóság biztosított. Léteznek speciális osztályok is, amelyekbe azok kerülnek, akik csupán egy-egy adott tárgyból nyújtanak kiemelkedő teljesítményt. A számítógép a gyerekek életének részévé válik a Kindergartentől kezdődően, s miközben a folyamatos kézírást csupán harmadikban kezdik, másodikban már vakon tanulnak gépelni tíz ujjal. A szülők sokkal inkább részt vesznek az iskola mindennapi életében, bármikor bemehetnek, segíthetnek az ebédeltetésnél, vagy ha valaki lemaradt a tanulásban, kiviheti a folyosóra óra közben, és gyakorolhat vele. A szülő, ha igényt tart rá, a saját munkájáról előadást tarthat játékos formában a tanulóknak, mint például Aponyi Ildikó férje az érsebészetről. Az is természetes ott, hogy előadásokat hallgathatnak már kicsi korban rendőröktől például arról, hogy mi a teendőjük, ha elrabolják őket, milyen módszerekkel lehet egy gépkocsi csomagtartójából kiszabadulni. Sulyok Andrea, a Babits Gimnázium történelem-angol szakos tanára A Japán Alapítvány ösztöndíjával tölthetett Japánban két hetet a nyáron. Hatvannégy, valamilyen humán tárgyat oktató, angolul jól beszélő középiskolai tanárt fogadtak 43 országból. Három iskolatípusban is járt: a hatosztályos általánosban, az alsó, valamint a felső középiskolában. Az egyik meglepetés számára Sulyok Andrea Dr. Aponyi Ildikó az volt, hogy a japánok rosszul beszélik az angolt, amely pedig a legfontosabb idegen nyelv számukra. Ennek oka a hagyományos nyelvtanítási módszerek, és a japán tradíció: a japán ember ugyanis alapvetően félénk, ez pedig előnytelen a nyelv- tanulás szempontjából. Az oktatás meglepően nagy létszámú, 30-40 fős osztályokban folyik, de egy úgynevezett Szivárvány terv - amely több területen is változtatásokat javasol - célkitűzése a 20 fő. A tervezet szerint a tanárokat is osztályozni fogják, a rossz osztályzat pedig komoly következményekkel járhat. Ä japán kisiskolások még nagyon nyitottak, a középiskolások már zárkózottá válnak. A gyerekek az iskolában papucsban járnak, ennek a hagyományok az okai, otthonukban ugyanis a japán emberek más papucsban lépnek be a fürdőbe és másban a konyhába, előszobába. Az oktatás ingyenes, miként a tankönyvek is, s külön iskolái vannak a vakoknak, a siketeknek és az egyéb fogyatékosoknak, méghozzá igen magas számban. Természetesen technikai szempontból igen jól felszereltek az intézményeik, minden iskolásnak jut számítógép. Az étkezésre különös gondot fordítanak, de ez a különös gond például már a marhatartás folyamán is jelentkezik: az állatokat masszírozzák és sörrel itatják. Japánban tehát, vonható le a tanulság, marhának lenni sem rossz. CSERI LÁSZLÓ Életveszélyes egyetem? Kieső ablakok, dőlni készülő fal zatok. Nem egy nyomortanyáról, h, men helyenként uralkodó állapotoktól értékkel szemben elenyésző pénz ji t agyonterhelt villamos hálójúéin a Pécsi Tudományegyete- il van szó. A több tíz milliárdos az épületekre. A Pécsi Tudományegyetem birtokába került Liszt Termet egyszerűen bezáratta az egyetem főmérnöke. Mihalovics Gábor azért döntött így, mert a hó annyira megnyomta a tetőt, hogy a tűzfal hasas lett, és a statikai szakértő kimondta: az épület baleset-, nem túlozva életveszélyes állapotban van. A felújítása a számítások szerint 45 millió forintba kerülne, jóllehet elképzelhető, hogy ezt az összeget nem éri el az ingatlan könyv szerinti értéke. A liszt Terem példája nem egyedülálló a PTE épületeinek sorában. Ahhoz képest, hogy 350 milliót fizettek a Hunyor Szállóért, eddig 9 millió forintot költöttek a homlokzatra, mert 3-4 négyzetméteres foltokban hullott a pirogránit burkolat. Az állványokkal araszolnak tovább, mert félő, hogy valaki fejére ráesik egy darab. Az már csak „hab ß tortán”, hogy 15 millió forintba kerül a tetőszigetelés, ugyanis beázik a volt szálloda. Állványerdő volt nem olyan rég a )0 ágyas klinika északi oldalánál is: ott ugyancsak a burkolólapok hrllottak, míg másutt nemes egyszerűséggel kiestek az ablakok. A k inikán nincs olyan hely, ahol ne le nne valamilyen balesetveszély, ezzel együtt 10-15 millió forint jutott a ak felújításra. Ugyancsak „kész” a fcgászati és a szülészeti klinika, ondja a főmérnök, az egyetem - közvetve az Oktatási Minisztérium égisze alatt működő pécsi egész- se gügyi intézmények közül csak a S: ávcentrum és a Nephrológia van rqndben. Nem sokkal rózsásabb a helyzet ai oktatási-kutatási célokat szolgáló éj ületek esetében sem. A Rákóczi úri tömböt és a volt Zipernowsky- bi 'ruházást most ne vegyük ide, de a; Ifjúság útján már jelentkeznek a gondok. Az orvosi kar központi éj ülete megérett egy kemény felújító >ra; a belső burkolat sok helyen Mihalovics Gábor balesetveszélyes, miután kitöredezett a gránit. Az északi oldalon lévő oktatók sokszor a folyosón dolgoznak, miután sorra kell kicserélni a nyílászárókat: részben, hogy ne potyogjanak ki, illetve, hogy ne folyjon be a víz. Csak ablakcsere-ügyben 80 millió forintnál tartanak. A Pollack valamennyi épülete teljes felújításra szorulna: 25 éve emelték őket, azóta gyakorlatilag hozzájuk sem nyúltak. A Boszorkány úti kollégium egyenesen rettenetes helyzetben van. Itt minden „összejött”, kezdve a villamos hálózattal, amit annak idején úgy méreteztek, hogy a hallgató fejenként legfeljebb egy asztali lámpát, uram bocsá’ illegálisan merülőforralót használ a szobájában. Időközben a kollégium megtelt számítógépekkel, tévékkel, hűtőkkel és egyéb elektromos berendezésekkel - egyenesen csoda, hogy a rendszer még bírja. A fenti felsorolásban csak úgy repkedtek a milliók, így magától értetődik a kérdés: ha ennyi pénz van felújításra, akkor mi a gond? Az, hogy csak ennyi van. A számok önmagukért beszélnek: a Pécsi Tudományegyetem birtokában a kaposvári, szombathelyi és zalaegerszegi épületekkel együtt 194 ingatlan van, 364 ezer négyzetméter alapterülettel. A könyv szerinti értékük 30 milliárd forint körüli - ingatlanszakértők szerint ez inkább 40 milliárd. Ehhez az irdatlan vagyonhoz képest tavaly a műszakiak 626 millió forintot költhettek, amiből klasszikus karbantartásra 350 millió mehetett csak el. Ami pedig a felújítást illeti: ha mindent összeszámolnak, 2,5 milliárd forintra jön ki a PTE éves felújítási költsége - ezzel szemben jött 160 millió forint az Oktatási Minisztériumtól... Ami csak „tűzoltásra” - például a fentebb felsorolt, már elvégzett munkákra - elegendő, melyekből évente 2(M0 fordul elő. A pénztelenség mindenképpen visszaüt, hiszen a spórolás akár az eredeti összeg triplájába is kerülhet, ezzel tisztában van mindenki. Azért talán van némi esély a javulásra: a minisztériumban most készül egy olyan tervezet, hogy a hallgatók utáni normatívát januártól megbontanák - csakhogy eddig nem mondták ki, ebből szám szerint hány százalék jutna kötelezően fenntartásra. így pedig a „nesze semmi, fogd meg jól”- állapot áll elő. Az sem igazán vigasz, hogy az ország csaknem valamennyi felsőoktatási intézménye egyazon cipőben jár. Mihalovics Gábor azzal példálózik: amikor Sopronban járt, az ottani kollégája dolgozószobájában dőlt a fal... BALOGH ZOLTÁN Amikor dőlt a polc Tavaly február közepén a MTESZ-székházban megdőlt egy fémszerkezetű polc- rendszer, és a közgazdaság-tudományi kar ideiglenesen odaköltöztetett könyvtárának darabjai rázúdultak az ott dolgozó könyvtárosokra. Az ügyben gyanúsítottként hallgatta ki a rendőrség az egyetem főmérnökét is, aki elmondása szerint nem is tudott arról, hogy az eredeti megállapodással szemben - egy másik teremben a földön depózzák a könyveket - az egyetem nem műszaki képviselője használt polcokat rendelt, és megälapodott a MTESZ-szel, hogy fölállítják azokat. Idén év elején az ügyész két megrovást osztott ki: egyiket a műszaki igazgatóság munkatársa, a másikat a szerelő vállalkozó kapta. Az indoklás szerint nem tudták bizonyítani, hogy a főmérnök tudott volna a dologról. Mihalovics Gábor nem vitatja, hogy ha baleset történik, először a műszakiak felelősségét kell vizsgálni, miután a feltételek biztosítása a feladatuk, de ez előtt a konkrét ügy előtt értetlenül áll. Ráadásul a rendőrség most hétfőn megint kihallgatta őt, mert a balesetben megsérült hölgy panaszt nyújtott be, hogy nem 8 napon belüli, hanem azon túli sérülést szenvedett. Az eljárás tehát újra elindult, a kimenetelét nem tudni.
