Új Dunántúli Napló, 2003. augusztus (14. évfolyam, 208-237. szám)
2003-08-24 / 230. szám
2003. AUGUSZTUS 24. GAZDASÁGB Válságban a konzervipar j11 Nem mind hibátlan, ami külföldi. Ezt bizonyítja a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség legutóbbi ellenőrzése, melynek során 40 import gyümölcskonzervből mindössze 4 felelt meg az elvárásoknak. Az élelmiszer-biztonsági vizsgálat keretében végzett fémtartalom- és nö- vényvédőszer-maradvány ellenőrzés során egyetlen terméknél sem mértek a megengedettet meghaladó értéket. A legtöbb szabálytalanságra - 36 esetben - a jelölésben bukkan- i tak. Ilyen volt, hogy az egyfajta gyümölcsöt tartalmazó termékeken nem tüntették fel a be-1 | főtt, a többkomponensű termékeknél a gyümölcssaláta vagy vegyes befőtt szót. Három importterméknél hiányzott a forgalomba hozatalhoz szükséges igazoló dokumentum. A tartósítóiparban régóta érzékelhető trend a vegetálás. Most a helyzet változott, ám ez örömre korántsem ad okot: a pangást követően súlyos válság köszönthet be, az iparágat fizetésképtelenség fenyegeti. Konzervgyárak szűnhetnek meg, s ebben a gyér kereslet mellett szerepet játszik az EU-csatlakozás után jobban támogatott nyugati konkurencia is. M A konzervipar esetében is igaz az a mondás, hogy mindig azt a lovat ütik, amelyik húz. Az ágazat 200 milliárd forintos éves árbevételt hoz, s évi 400 millió dollárnyi áru kerül külföldre. Ennek ellenére a gazdasági klíma egyre csak nehezíti a külkereskedelmi mérleget javító ágazat helyzetét - állítja Galambos József, a Magyar Tartósítóipari Szövetség titkára. Mint mondta, az év közbeni gyenge dollár nem kedvezett az ágazatnak, mivel a dollárelszámolású piacokon - balti államok, Oroszország - jelentős veszteséget kellett elkönyvelniük az exportőröknek. Galambos József szerint nem túlzás azt állítani, hogy az ágazatot a fizetésképtelenség fenyegeti. Az idei szezonra megkötötték a szerződéseket, de a beszállítások fedezete nem biztosított. Likviditási problémákat okoz az is, hogy az ágazat szezonális, vagyis néhány hét alatt kell feldolgozni a felvásárolt nyersanyagot, s azt az eladásig muszáj raktározni. így a teljes pénzhez csak majdnem egy évvel később jut a gyártó. Nem alaptalanok azok a félelmek, hogy hamarosan gyárbezárásokra kell készülni. Megoldás a hitelfelvétel lenne, de sok esetben már ez sem lehetséges. Az eladósodottságot mutatja, hogy az elmúlt 10 évben a hitelek kamatai 60 milliárd forintot vittek el. A gyárak a megszorítások mellett elbocsátásokra is kényszerülhetnek, sőt több esetben erre már sor került. A Nagyatádi Konzervgyár Kft.-nél az elmúlt években 40 százalékos leépítés volt, így már csak 138-an dolgoznak főállásban a gyárnál.- A fő probléma, hogy a vállalati kockázat magas, mert a piac túltelített - mondta Kósi András ügyvezető igazgató. - Gazdaságos és versenyképes termelés csak a nagy sorozatú termékek esetében képzelhető el. Mára elengedhetetlenné váltak olyan technológiai változtatások, amelyek révén a piacon újfajta termékekkel tudunk megjelenni. Az EU-országok sem jelentenek mentőövet a magyar konzerviparnak. Sőt, a hazai gyártók komoly konkurenciába ütköznek, olykor egymás versenytársaivá válnak. Temesfői Zénó, a Globus Rt. kereskedelmi- és marketingigazgatója szerint az EU-ban is el kell szenvednünk pozíciógyengüléseket. A legfőbb magyar exportcikk továbbra is a csemegekukorica, s mivel mind többen próbálják ezt eladni, magyar termék nehezíti a magyar termék piacra jutását.- Valószínűleg már az idén néhány gyár bezárja kapuit - jelentte ki Temesfői Zénó. - Az Európai Unió annyi változást fog hozni, hogy az első évben termelőink az uniós támogatás felét kapják csak meg. Az alacsonyabb munkabérek ugyan növelik a versenyképességünket, de a kisebb támogatás és a kevésbé fejlett technológia a külföldi termékeknek fog kedvezni belföldön is. Vagyis az első években a csatlakozás nem jelenthet számunkra lehetőséget a kilábaláshoz. Az elmúlt években nemcsak a nemzetközi piac, ha-» nem a magyar kereslet is változott, közelítve az unióshoz. Elsősorban a fagyasztott termékek piaca futott fel - így a Glóbusnál ez az üzletág már eléri a 40-45 százalékos részesedést. Szintén nőtt a friss, néhány napig eltartható élelmiszerek aránya, míg csökkent az üveges és az „öreg páncélos” készételes konzervek hányada. M. L. Műemlékből luxushotel ■ Hirtelen sok lett a luxusszálloda a fővárosban. Budapesten ugyanis már nincs szabad építési telek, ezért a hotelek régi műemlék épületekbe kerülnek, s így egyre több köztük a felső kategóriás. A Corinthia Grand Hotel Royalt nemrég nyitották meg, és átadás előtt áll a Gresham-palota is (képünkön). Laki Péter, a műemlékekből kialakított luxusszállók belső „felöltöztetését” végző Laki Rt. tulajdonosa szerint valamennyi esetben szinte csak a homlokzat maradt az eredeti. Belül az álmennyezetek és stukkók mögött a legmodernebb berendezések találhatók. A sok luxushotel következménye lehet az is, hogy a New York-palota átadása csúszik. Még az is elképzelhető, hogy ott visszavesznek a minőségből, mivel ebben a szegmensben már most is gyilkos verseny zajlik. Vigyázat, infláció! ■ A Magyar Nemzeti Bank az idei december végi inflációs prognózisát 5,2 százalékra emelte a korábbi 4,6 százalékról, a jövő évi decemberi prognózist 3,9 százalékról 5,8 százalékra, az adó- és az áfaváltozás hatása nélkül pedig 4,8 százalékra növelte.- A jegybank célja, hogy a fogyasztói árak növekedése 2004 decemberében 5,5 százalék alatt maradjon - jelentette ki Járai Zsig- mond, az MNB elnöke. Mint mondta, az áfarendszer módosításának hatása 1,4 százalékponttal emeli a jövő évi inflációt. Ám ez csak átmeneti, így reális a lehetősége annak, hogy 2005 decemberére 3,5 százalékra mérséklődjön az infláció, ami lehetővé teszi a 2008-ra tervezett eurócsatlakozást. HÍREK Húsba vágó spórolás a Ringánál : a Drasztikus változások várnak a közeljövőben a Ringa Húsipari Részvénytársaságra. A cég rendkívüli közgyűlése ugyanis megállapította: az eddigi intézkedések és a várható piaci kilátások mellett a társaság további veszteséges gazdálkodása nem I szüntethető meg. Ezért utasították az igazgatóságot, hogy vizsgálja felül és döntsön a költségmegtakarítások módozatairól, létszámleépítésről és eszközértékesítésről. A Ringa Húsipari Rt. idei első féléves vesztesége meghaladta a 800 millió forintot. A cég alaptőkéje 2,7 milliárd forint. Importbúzából sütünk kenyeret? j ■ Augusztus végén legalább 30 százalékkal drágulhat a liszt, és szeptemberben is számítani lehet még egy újabb, 8-10 százalékos áremelkedésre - jelentette ki Lakatos Zoltán, a Gabonaszövetség főtitkára. Egyes szakemberek szerint így is előfordulhat, hogy tavaszra elfogy az idei 2,9 millió tonnás hazai búzatermés, mivel külföldön még ennél is drágább a búza, vagyis megéri a gazdáknak ott eladni. így nem kizárt, hogy drága importlisztből kell majd kenyeret sütni. Malév-utak fapados árakon ■ Az üdülési szezon vége és a fapados légitársaságok érezhető aktivizálódása meghozta azt, amire sok utazni vágyó régóta várt: a Malév Rt. árháborúba kezdett. A magyar légitársaság őszi akciójában, aki augusztus 15. és szeptember 15. között vált jegyet, és 48 órán belül fizet, az október 1-je és december 15-e között Európa és a Közel-Kelet 35 városába juthat el diszkontáron. Az oda-vissza utazók számára ez 29 800, a csak egy úttal számolóknak pedig 14 900 forintos árat jelent. A Malév lépésére a Lufthansa szinte azonnal hasonló árcsökkentéssel reagált. Ki tud többet az Európai Unióról? ■ Bármilyen furcsa, csak most, néhány hónappal a csatlakozás előtt jelent meg az első, magyar nyelvű színes könyv az Európai Unió felépítéséről, működéséről. A Bemek-Kondorosi-Nemerkényi-Szabó szerzőnégyes által jegyzett, Európai Unió című kötet a fiatalok számára készült, s amellett, hogy életközelből, térképekkel és ábrákkal illusztrálva mutatja be az unió egyes intézményeit, az eddigi kiadványokkal ellentétben Európa természetföldrajzi adottságait is taglalja, s részletesen kitér arra is, hogy a diákok milyen ösztöndíjakat nyerhetnek el az Európai Unióban. Medgyessy: nem veszünk fel hitelt ■ Jövőre reálértéken növekednek a költségvetési kiadások, és jelentős fejlesztések kezdődnek, ezért nem reális megszorításokról beszélni - jelentette ki Medgyessy Péter egy interjúban. „Nagyon kemény takarékosságra lesz szükség” - fogalmazott a kormányfő, hozzátéve: a takarékosság az állam kötelessége és „polgári erény”. A miniszterelnök szerint jövőre is 3 százalékos növekedés lesz, miközben az idei év egészére 3-3,5 százalékosra becsülte a gazdasági fejlődés mértékét. Arra a kérdésre, hogy miért nem vesz fel a kormány hitelt, azt felelte: a hitelek megtérülése lassú és kérdéses lenne, s ő nem engedi meg, hogy az ország még egyszer adósságválságba kerüljön. KARRI ERTANACSOK Neves cégek névtelen hirdetései Pintér Zsoltot tartják a karriertervezés gurujának, a sikergyárosnak, ám ő szerényen csak karrierszakértőnek tartja magát. Páratlan tapasztalatát most sorozatunkban osztja meg önökkel: olvasóink állásvadászattal kapcsolatos kérdéseire válaszol. Pintér Zsolt karriertanácsait háromhetente közöljük. ■ Építőmérnöki végzettséggel már 8 éve egy magán-tervezőirodában dolgozom. Szép pénzért vállalkoztam a munkára annak idején, de már jó ideje úgy érzem, csak rabszolga vagyok, semmi lehetőségem az előrelépésre. Azt gondolom, egy nagyobb, netán egy nemzetközi cégnél több a lehetőség. Egy ideje a hirdetéseket böngészem, persze csak a komolyabbakat, ám egyvalamivel nem tudok mit kezdeni, és ezek a titokzatos, névtelen hirdetések. Ilyet én régebben soha nem láttam. Miért nem írja meg egy cég nyíltan és őszintén, hogy ő hirdeti az állást? Lehetséges ilyesmi, vagy valamilyen humbug van mögötte? Ön mit tud a névtelen hirdetésekről? És vajon ki lehet-e deríteni, ki és mi van mögöttük? L.-né T. Ágnes (Szeged) ■ Érdekes módon a megjelenő álláshirdetések több mint 50 százaléka úgynevezett névtelen hirdetés, vagyis első látásra nem derül ki, hogy milyen szervezetről van szó (általában csak jeligét vagy postafiók- számot találunk). Alapvetően három okból szoktak névtelen hirdetést feladni. Az egyik, főleg a jó nevű cégek által alkalmazott gyakorlat, hogy elkerüljék a jelöltek özönét, továbbá a zavaró telefonhívásokat és személyes jelentkezéseket. A másik ok, hogy a cég szeretne inkognitóban maradni egyrészt a versenytársak, másrészt saját alkalmazottai előtt. A harmadik esetben ismeretlen vagy rossz hírnévnek örvendő cégek alkalmazzák ezt a módszert, mivel így több jelentkezőre számítanak. Úgyszintén vannak megtévesztő, névtelen hirdetések, amikor nem áll konkrét Jó hírem van, főnök! Azt hiszem, itt az ideális jelölt a névtelen hirdetésünkre! igény a hirdetés mögött. Ezt általában az országban nemrég működő vagy bejönni szándékozó külföldi cégek a munkaerőpiac szondázására szokták alkalmazni. A névtelen hirdetésre való jelentkezés persze magában hordja azt a veszélyt, hogy valaki a saját munkaadójához jelentkezik, fel sem tételezvén, hogy az adott állás nincs náluk betöltve. A kockázat mellett azonban a névtelen hirdetésre való jelentkezés sok előnyt is magában hordoz, így például eleve kisebb a pályázók száma (nagynevű hirdető cég esetében a fele annak, mint ahányan egy úgynevezett nyílt hirdetésre jelentkeznének), tehát nagyobb az esély az állás elnyerésére. A beadott anyagok színvonala sem olyan magas, mint nyílt pályázat esetén, ezért érdemes a minőségre külön odafigyelni. Kis nyomozással még névtelen hirdetés esetén is ki lehet deríteni, hogy ki is valójában a hirdető (pl. nemrég alakult, amerikai érdekeltségű, észak-dunántúli élelmiszer-kereskedelmi részvénytársaságból nem túl sok van). Postafiók esetén a legegyszerűbb felhívni a Magyar Posta postafiók- szolgálatát, és megérdeklődni, hogy az adott postafiók melyik kerületi postához tartozik, majd az ottani fiókbérleti osztályon rákérdezni a bérlő nevére. Hacsak a bérlő nem kéri a titkosítást, akkor ez az adat nyilvános! Miután az alapadatokat megtudtuk, érdemes az illetékes szakmai vezető nevére közvetlenül, személyre szóló levelet küldeni. Önnek így sokkal nagyobb az esélye, hogy ne hulljon ki a személyzeti osztály első rostáján.
