Új Dunántúli Napló, 2003. augusztus (14. évfolyam, 208-237. szám)
2003-08-17 / 224. szám
2003. AUGUSZTUS 17. J RIPORT Amikor a sztárok repülnek lás, fogyókúra, repülés - médiaeseménnyé váljanak. Ha leszálló ágba kerülő sztárféle elfáradt műsorral, kiégett személyiséggel például repülőre ül, vagy szippantókocsival indul egy ralin, hogy újra beszéljenek róla, még megmagyarázható, de ha a topon tanyázók tűnnek fel - olykor rájuk kényszerűen - szokatlan szerepekben, baj lehet. Lemezre énekelnek, Mikulásnak öltöztetik őket, céges bulin jópofiznak, merthogy velük, úgymond, minden eladható. A többség pedig mindent elvállal, csak szerepelhessen. A botrányosnak ígérkező sivatagi Hannibál- expedíció is úgynevezett sztárokkal kívánta magát eladni, de az RTL Klub visszavette kedvenceit a vállalkozásból. A tv(2)-től pedig Frei Tamás vitt hathetes világ körüli útra ismert arcokat, hogy új műsorában velük láttasson tájakat, embereket. MÉDIAPOJÁCA VOLT A kereskedelmi csenelek is hozzájárulnak ahhoz, hogy úgynevezett sztárjaik kiégett, megunt arcok legyenek, ahogyan házon belüli reggeli-, recept-, pletykaműsorokban hakniztatják őket. Errről is írt könyvében Pálffy István, aki miután cédére énekeltették, dáridó- zott, cirkuszi elefántra ültették, rájött, hogy médiapojáca lett. Erről szólt a W első győztesének, Szabolcsnak a Mont Blanc-megmászási terve is. Egyszerre valós és jelképes: bele is bukott.- Előfordul, hogy szervezők keresnek meg sztárokat üzleti vállalkozásaikhoz, a nagy nevekre ugyanis pénzt adnak a szponzorok - magyarázza az egykori kreatív igazgató, Árpa Attila. - A repülő, ejtőernyőző sztároknál nehéz eldönteni, kalandvágyból vagy címlapvágyból csinálják. Én is ejtőernyőzöm, de sosem hívok fotósokat. Ennél azért vannak jobb píárok is. Szántó Péter médiaszakértő szerint vannak sztá- rocskák, akik magánéletükből mindent meg akarnak mutatni. A néző okosabb annál, hogy bedőljön mindennek. Ha valaki elfáradt műsorát, megunt személyiségét szeretné frissíteni látványos megmozdulással, az mindig hatástalan. Csontos Tibor A médiacirkusz szereplői ma már repülnek, hőlég- ballonoznak, hogy népszerűségük még inkább szédítő magasságokba szökkenjen. Hannibál nyomába erednek a sivatagban, és világ körüli útra indulnak, hogy írjanak, beszéljenek róluk. A kalandvágy keveredik a címlapvággyal, de hát kit érdekel, hogy a magánélet történései médiaeseménnyé válnak. A show-nak folytatódnia kell. Bochkor Gábor a kecskeméti repülőnapon egy kétüléses MiG-29-es vadászgép fedélzetén ezúttal az egekbe emelte népszerűségét. HÁNYNI DICSŐSÉG A bumerángos gigadumás rádióműsora kedvéért kukkantott a felhők mögé a 2450 kilométeres sebességgel hasító vadászgép fedélzetéről, de kedveltsége is szédítő magasságokba szökkenhet. Még akkor is, ha elárulta, hogy a pilóta kérésére zacskókat is vitt magával. „Hallottam, hogy a MiG-en hányni kifejezetten dicsőség.” Egy évek óta futó rádióprogram óhatatlanul is a kifáradás veszélyével jár, kellenek életben- tartó ötletek. A médiacirkusz szereplőire hírnévnövelő bumerángként üt visz- sza a vadászgépes hakni, nem beszélve a repülőnap rendezőiről, akik az év marketingfogásával becserkészték Bochkort, hiszen a kereskedelmi rádiócsenden napokon keresztül Bochkor légivitézkedéséről hallottunk. Fogytak is a jegyek rendesen. E hétvégi repülőnap a tv(2) Aktív című műsorának vezetője, Szebeni István is negyven percig cikázott az égbolton egy MiG géppel. - Nem a népszerűségért vállalkoztam a repülésre - mondja. - Repültem, mert felajánlották a lehetőséget, ennyi. Maczkó Zoltán, a tv (2) kommunikációs menedzsere szerint sztárjaiknak nem kell engedélyt kérniük az ilyesfajta szereplésekhez, sőt szerencsés, ha „magánérdeklődésüknek műsoraspektusa” is van, mi több, szívesen veszik, ha műsorvezetőik kreatívak. Gombos Edina például raftingolt, a médiacirkusz tehát folytatódik földön, vízen, levegőben. Merthogy a levegőbe emelkedés nálunk újszerű sztáridőtöltés, Sváby András ejtőernyőzött, énekesnők, színésznők hő- légballonoztak, de nem mindegyikük gondoskodott arról, hogy véletlenül fotósok örökítsék meg (újbóli) felemelkedésük pillanatait. Cslsztu Zsuzsa hajdan tornázott, ma már néha revüben is táncol és énekel Az is véletlen volt persze, amikor Anettka autópályás gépkocsibalesetét az éppen arra járó fényképészek megörökítették a másnapi címlapok számára. De hát hol jöhet ez az M3-as kis koccanás Anettka majdani űrutazásához. Az űrturizmusra már Friderikusz is gondolt, akinek talán mostanában lenne erre szüksége, hogy nagyobb legyen A szólás szabadsága nézettsége. Sokan még az eltörölt előfizetési díjat is újból befizetnék, ha láthatnák, amint Fridi a súlytalanság állapotában lebegve közvetítené, mit lát a világűrben. Bár lehet, hogy előbb tesz Anettka meztelenül űrsétát, hiszen már kinézte magának a legmagasabb pontot, melyre médiasztár eljuthat. NORMÁLIS VAGYOK? Bochkor Gábor nyilván nem lesz a MiG-29-esek arca, miként Marsi Anikó sem készül a tandemugrók háziasszonyának.- Talán magamutogatás, talán vakmerőség - mondja a Fókusz műsorvezetője. - Nem érdekel, mennyit tesz hozzá a népszerűségemhez az ejtőernyőzés vagy más extrém dolog. Részese voltam már háromszáz kilométerrel száguldó autóval kaszkadőrugrásnak is tűzfalon keresztül. E pillanatokban inkább az foglalkoztat: normális vagyok-e... Óhatatlan, hogy a tévésztárok magánéletének látványos mozzanatai - esküvő, gyerekfürdetés, majd váA bumerángos gigadumás Bochkor Gábor Szabó Zoltán, a világ legjobb vadászpilótája kérésére zacskót is vitt magával. A zacskókon kívül a népszerűségét is az egekbe \ emelte a vadászgép fedélzetén. Leszállás után már nem volt ilyen vidám... Nemcsak a húszéveseké a világ Zsuzsa (50): - Gyönyörű művészfotók készültek rólam, porték és sejtelmes beállításban olyanok is, amelyeken mindig annyit takarok, amennyit éppen kell. Nem vagyok sovány, inkább gömbölyű, a fotókon a legjobb formámat mutatom. Az egyiket bekereteztetem és a hálószobámat díszíti majd. Hogy ki látta? A barátnőim és persze a családom. A lányaimnak nagyon tetszett, nemcsak a képek, a bátorságom is. A barátom is megcsodálta. A férjem 25 éve után vált el tőlem, egy fiatalabb nő kedvéért, azért is fontos volt ez számomra, hogy bebizonyítsam, nem vagyok még öreg. Szívesen megmutatnám a volt férjemnek, de neki már nem akarok bizonyítani. Erzsébet (42): - Mindenkinek ajánlhatom, hogy egyszer próbálja meg. Kiélhettem a nőiességemet, s meg- • örökíttettem egy időszakot, ami sosem jön vissza. Még egyszer ugyanis nem leszek 42 éves, s a 260 kép szép emlék a családomnak. Készült fehérneműs, ruhás kép és portré is. A javát egy albumba raktam, de egy-két kép talán felkerül a hálószoba falára. Egyébként a férjem is velem volt, s tetszett neki. Ő is készít rólam képeket, de azért ő nem fotóművész. Katalin (45): - Először féltem megmutatni magam. A barátnőm beszélt rá és most már tudom, hogy többet ér bármilyen egészség- vagy fogyókúránál vagy még egy flörtnél is. Három gyerek után nem hittem, hogy valaha bikinit merek majd felvenni, de a fotózás után beláttam, hogy a gömbölyű formák is szépek. Olyan képek készültek rólam, hogy majdnem megkérdeztem, ki az a csinos nő. A negyvenes, ötvenes nőket ma még könnyen leírják, vagy legalábbis sokan ezt gondolják magukról. Ám még ők se adták fel, legfeljebb klshltűek, mert senki nem mondja meg nekik, hogy őrizzék meg a varázsukat. Ám egy kiállítás- szervezéssel foglalkozó hölgy kitalálta, s még ő Is meglepődött, milyen sikeres lett a vállalkozása, holott egyelőre csak szájhagyomány útján terjed. Igaz, külföldön már létezik efféle szolgáltatás, s például Németországban fölöttébb sikeres. Nagypál Ilona sorozatban rendezi a kortárs képzőművészek kiállításait, sőt több ez, mint tárlatszervezés, hiszen menedzseli is őket, mecénásokat, vásárlókat keres a képeikhez, szobraikhoz. S két kiállítás között, miközben a műtárgy-kereskedelmet is kitanulja, támadt egy ötlete, miután több hölgyismerőse panaszkodott, hogy az üzleti életNagypál Ilona még alig múlt harminc, de kitalálta, mi hiányzik a 40-50 éves nők életéből ben igen, a magánéletben viszont nem nagyon boldogulnak. „Egybecsengett azzal, amit mondtak, hogy nálunk még mindig leírják a negyvenes, ötvenes nőket - meséli a szervező. - Az egyik 53 éves ismerősöm például hasonló korú férfival szeretett volna megismerkedni, de megtapasztalta, hogy az ötvenes férfiak huszonéves lányok ismeretségét keresik. S amikor elmeséltem a fotóművész barátomnak, szinte egyszerre jutott eszünkbe egy új vállalkozás.” Nem szépítik meg a nőket, ez nem az „átváltoztatjuk” rovata, mondja Nagypál Ilona, inkább kiemelik a molett hölgyek szépségét is. Csak alapsminket használnak, tehát a természetes bájak dominálnak. Művészi portrék, félaktok, sőt aktok is készülnek a műteremben, amit aztán odaajándékozhatnak a barátjuknak, élettársuknak. A portrék az irodák falára is felkerülhetnek, a művészi erotikus képek pedig a hálószobába, vagy éppen az úszómedence fölé, a tükörbe égetve. Egyelőre ugyanis főleg üzletasszonyok, vagy üzletemberek, polgármesterek feleségei vállalkoztak a fotózásra, s hajlandóak voltak ezért százezernél valamivel többet fizetni.- Nem szégyenlősek, talán csak kezdetben - mondja Nagypál Ilona. - Igaz, nem is látja más a képeket, csak a fotós, a sminkes és én. Egy részletes szerződés készül, amely többek között kimondja, hogy a fotókat bizalmasan kezeljük, s csak a másik belegyezésével adhatók ki harmadik félnek. S ez azt jelenti, hogy ők sem adhatják oda egy újságnak, csak ha én beleegyezem, hiszen ezek saját célra készülnek. Eddig egyébként 25 hölgyről készítettünk fotókat, s közülük ketten az 50 leggazdagabb magyar nő között is megtalálhatók. A vállalkozás szájhagyomány útján terjed, hirdetésre még nem költöttek el egy fillért sem, s úgy tűnik, nem is lesz rá szükség. Eddig ugyanis mindenki áradozott a fotózás után. Túl a képeken, az is nagy élmény volt, még az üzletasszonyok számára is, hogy nőként viselkedhettek a kamera előtt, vagyis reflektorfényben állhatták. Dr. Pándi Mária pszichológus nem kertel, „baromi jó” ötletnek tartja ezt az új üzletágat, s viccesen még hozzáteszi, kár, hogy nem ő találta ki. „Logikus, hogy élete virágjában, csúcsán, a nők szeretnének magukról fotókat készíteni, egy szép emléket őrizni ebből a korból. Egyébként ők sem szenvednek hiányt semmiben, kiszolgálják a negyvenes, ötvenes korosztályt, s aki megengedheti magának, szépségszalonba, masszőrhöz, kozmetikushoz és varrrónőhöz jár, s miattuk rendezik a bálokat” - mondja a pszichológus. Furcsamód talán legkevésbé a lelkűket ápolják, de nincs idejük pszichológushoz járni, pedig bátorságuk lenne. D. L.