Új Dunántúli Napló, 2003. augusztus (14. évfolyam, 208-237. szám)

2003-08-12 / 219. szám

6. OLDAL MAGYARTELEK BEMUTATKOZIK 2003. Augusztus 12., kedd Magyartelek Sumonyo Gyöngyfa0 MAGYARTELEK k..-.9f t) C'TSsbíIv Magyarmecsko; Kisasszonyfa °nknrAn OÓzdfalU k I «“"S óGiivánfa .tenger ^Kákics BesenCe Bogádmindszentp 0 •o Hegyszent­Sellye <3 ... Pa»'M mámm-P Csányoszró Oílagycs&ry A község gazdái A 251 lelkes helység polgármes­tere: dr. Szekeres János (65 esz­tendős) nyugdíjas, docens. Al­polgármester: Horváth Józsefné (64) nyugdíjas, iskolaigazgató­helyettes. Képviselők: Bite La- josné (42) iskolatitkár és az egy­házközség elnöke, Tóka István­ná (53) asszisztensnő, Végh Gá­doráé (32) háztartásbeli, Varga Istvánná (38) könyvelő. A legel­tetési társulat elnöke: Ludvig Já­nos (34). Szociális gondozó: Grünfelder Csabáné (28). Mező­őr: Glávics György (31). Körjegy­ző: dr. Bíró László (61). Plébá­nos: dr. Molnár János (45). Cím: 7954 Magyartelek Új sor 1. Tele­fon: 06-73-340-062. Gyerek- és falunap Augusztus 16-án déltől a kas­télyparkban a gyereknapi ren­dezvényen a Mosolyország játé­kai és a körhinta is használható. Ugyancsak a fenti helyen au­gusztus 17-én 10 órakor szabad­téri misével kezdődik a falunap. Celebrál: dr. Molnár János. Az ezt követő műsorban fellép a Pé­csi Virágcsokor Nyugdíjas Ének­kar. A déli ebéden mindenkit megvendégelnek, aki részt vett a szentmisén, illetve a rendezvé­nyen. A tűzijáték 21.30-tól vár­ható. A diszkót az italbolt udva­rán tartják. A falunapra Pécsről, a távolsági buszpályaudvar 16- os állásából 8.30-kor busz hozza az érdeklődőket, köztük az el­származottakat. Uniós tejhűtő Ludvig János az uniós elvárá­soknak megfelelő tejhűtőt ho­zott létre. Neki 8 szarvas jószá­ga van. A faluban most 14 tehe­net nevelnek a 4 évvel ezelőtti ötvennel szemben. A kanyar fénye A községben mintegy 40 köztéri lámpát energiatakarékossá ala­kítottak. Kisasszonyfa felől, a bejárati útkanyarban két világí­tótestet helyeztek el, hogy meg­előzzék a baleseteket. Új és régi házak Három szociális lakás épült. Az önkormányzat portánként 150 ezer forint vissza nem térítendő támogatást adott. A község egy év alatt három olyan vásárlót segített - telkenként 100 ezer fo­rinttal -, aki régi lakóépületet vett meg. _______________■ Ga zdag termés Az egyik gazda korai időben, így április elején vetette el a kukori­cáját. Hektáronként legkeve­sebb 80 mázsa terméssel szá­mol. magyartelek.dunantulinaplo.hu Az oldal a Magyarteleki Önkormányzat, a Baranya Megyei Közgyűlés valamint a Szentlőrinc- Ormánság Takarékszövetkezet támogatásával készült. Összeállította: Csuti János Hagyomány és föld ereje A faluvezetőség közösségteremtő szokásokat éleszt, 80 állástalan­nak munkát próbál biztosítani. Példaértékű a szociális földprog­ram. Csinosodik a település. Nyári rendezvényterem készült. A BAROKK STÍLUSÚ, háromszintes magtárépületben kapnak ren­dezvénytermet a nyugdíjasok. Döntően közösségi munkában kiala­kított Léces nevű helyiségüket augusztus 10-én avatják, műsort bán­fai társaik adnak. . ■ Máglya és jövőkép Ahogy autóval érkezünk, a Baksai- platóról egy fél percre feltűnik a Dráva sík peremén húzódó telepü- J lés haranglábtornya. Az alföldi táj­ra emlékeztető síkság, melyet át­szel a Pécsi-víz, még nem az. Or­mánság része. A határt szépíti az őskori emlékeiről neves Kőrisi- domb, valamint a gerdei akácos ős­maradványa. Hangulatos apró tölgyligeteivel és két gémeskútjával a 35 hektáros őslegelő, ahol nyár­időben láthatunk egy kisebb tehén­csordát. A távolban Kisasszonyfa és Téseny tornya magasodik, aztán délkeleti irányban jó nyolc kilomé­ter után Bogádmindszent a másik szomszéd. Megcsodálhatjuk Országit Lajos arborétummal öve­zett kastélyát, a magánporták he­lyileg védett kovácsoltvas kapuit, utcai virágágyásait, a játszóteret és melle^^ rályné hársai te­rebélyesednek. Kísérőnk, Horváth Józsefné nyugdíjas iskolaigazgató­helyettes elmondta, a tölgyek 250 évesek. Országit Lajosnak, egykori megyei gazdasági egyesületi elnök­nek gyönyörű kriptáját pedig utód híjában az önkormányzat gondoz­za, de ügyelnek a többi gazdátlan nyughelyre is. Az említett híres kriptával Ráday Mihály is foglalko­zott korábbi tévéműsorában. A műemlékvédelem szellemében újul majd meg az ipartörténeti érté­kű hajdani bognárműhely, ahol ter­ménytároló kap helyet. A három- szintes, egykori urasági magtár tetőjét rendbe tette a község, a helyszínen jelenleg is takarítanak. Az egyik részben Léces néven ren­dezvénytermet alakítottak ki példá­ul a nyugdíjasoknak. A barokk stí­lusú robusztus épületben a későb­biekben faluházat vagy turistahá­zat hoznak létre. Nagy fejlődési eredmény, hogy az utcai fővezeték­ről hamarosan köthetik be a gázt 47 portára, a községházára és a szárí­tóba. ■ Ezer sertés Ludvig János traktoros és nö­vénytermesztő gépész - a legel­tetési társulás elnökeként - érté­kelte számunkra a munkanélkü­liség gondjait is enyhítendő or­szágos hírű szociális földprogra­mot. Most már minden kiskertet felszántanak jelképes áron. A teljesen ingyenes kukoricater­mesztésbe pedig idáig 18 család kapcsolódott be. Az állatnevelés is jelentős, hisz csak sertésből 5- 10-et tartanak portánként, és az egész településen - beleszámít­va a nagy disznótartó gazdákat is -, majdnem ezer sertés talál­ható. Az apaállat Böszörményi Tivadar óljában, nevelkedik. Ősztől 200 gyümölcsfát (főként alma, szilva és cseresznye) ül­tetnek a meglévő 700 mellé az utcákon. Újdonság, hogy a ha­tárból bőr- és pamutalma oltó­vesszőket használnak fel. A 35 hektáros községi őslegelőt meg­óvják ______________________■ A községvezetőség dr. Szekeres János polgármester irányításával az egykori erkölcsi, népi és falu­közösségi hagyományok ma is érvényes elemeinek újraéleszté­sére törekszik. Fontosnak vélik a hitélet népi mozzanatainak ismé­telt megszületését. Nem véletlen, hogy a községházán celebrálják a havi szentmisét, kérnek gyászis­tentiszteletet, zarándokolnak Máriagyűdre. Szekeres János a hagyományvilág témájában jára­tos, hisz helyben született, 16 évet falujában gyerekeskedett, majd történelmet tanított az is­kolájukban, legkevesebb húszfé­le rítus cselekvő részese is volt. Híres dolognak számított az ara­tási tűzőrség, a háromnapos la­kodalom, a jégvágás és -gyűjtés utáni áldomás. Nagyszombaton a sonkaszentelés után a lakásig versenyt futottak. Aki elsőnek ért haza, az bízhatott abban, hogy a legtöbb csibe az ő udva­rában kel ki. Örvendetes, hogy a fiatalok ismét dugnak nyársat, míg Király Istvánná vezetésével a határjárás során a Madarak, fák napja emlékét idézik. Évente 12 gyerek betlehemezik az al­polgármesternő útmutatásával. Szabó Gyula, Dombai János és Szekeres János nagypénteken az ősöket követve télbúcsúztató máglyát gyújt. NÉPSZERŰ KIRÁNDULÓHELY az őslegelő melletti magánhalastó is, ahol horgászni és csónakázni lehet. A vízi birodalom vándorma­darak, köztük szürke gémek pihenőhelye is. Képünkön japán fake- reskedők is láthatók, akik üzleti útra érkeztek az Ormánságba. ■ A tehén után gyógynövény Tolnai József mint géplakatos érti a földművelés és az állattar­tás fortélyait. Teheneitől megvált, disznót azonban tart, bár alig van ebből bevétele. Kihívás számára a gazdálkodás. Élve­zi ezt a kockázatos kihívást. Az 56 éves férfi szépen rendezett és szokatlanul hosszú portája jól mutat az Új utcában. Minden tárgy és létesítmény a funkciójának megfelelő helyen. Hátul bő termé­sű szilvafák nőnek, az egyik tövé­ben kecskék legelésztek. Vastag csövek meredeznek a mélyzöld kukoricaszárakon. Láttama készü­lő másik 20 férőhelyes ólat és az újabb műhelyt. A víg kedélyű férfi így beszélt gazdaságáról: - A tehéntartástól örökre megváltam, mert a mind ke­ményebb feltételeknek nem tudok megfelelni. A sertéseimet viszont megtartom, pedig nem kapom meg az élőhús kilójáért a számomra l^vező 3(^|0^ parasztember munkáját jó szándékkal, de irigy­kedve is. Rajtunk a világ szeme, ami feldob és még hevesebb bizo­nyítási vágyat gerjeszt. Az elmúlt húsz év során jól belejöttem a föld­művelés és az állattartás mestersé­gébe. Most a terménytárolás és az -értékesítés szabályait akarom ala­posan elsajátítani. Ha esetleg nem megy gyorsan, akkor belépek a.kis- asszonyfai gazdaszövetkezetbe. Beszélgetőpartnerem büszkén emlékezett cseléd- és pásztorősei­re, édesapjára, Tolnai Ferencre, aki kétszer is elnökként irányította a helyi volt termelőszövetkezetet. Mutatta traktorát, majd szólt ar­ról, hogy ő javítja a községi szociá­lis földprogram gépeit. Ügyes mű­szaki ember, ugyanis az önkor­mányzati 35 vagonos magtárban technológiai finomításokat hajt végre. Bízik abban, hogy a helybe­li mezőgazdasági rt. új tulajdonosa szakmailag segíti őt és 10 földmű­ves táráát. Jövedelemkiegészítés­ként gyógynövényt termeszt és gyűjt majd, amennyiben sikeresen vizsgázik a most zajló egyéves gyógynövényes képzés végén. MÉG JÁRNAK KI TEHENEK a legelőbe, ahol két gémeskút található. Illés István és farkaskutyája vigyáz az álatokra. Az őslegelő egyik ter- mészetvédelmi szépsége a tölgy ligeterdő. Némelyik fa évszázados. ■ ________Megkérdeztük a magyartelekieket: Jó-e a hagyománytisztelet?__________ El kelne egy klubhelyiség Tóth Pál (45 éves) nyugdíjas, gépkocsivezető: - Ha bekötik a gázt a portákra, a telek felértékelődik, tán többen tele­pednek le ná­lunk. Remélem, nem kerül sokba a bekötés. Ma- gyarmecske felől tegyenek ki se­bességkorlátozás­ra intő táblát, hogy a gyors au­tók ne okozzanak báesetet az ut­cánkban. Mélyítsék ki az út ákát, akkor tőlünk elfolyik a pangó talaj- víz. Működjön varroda, hogy a kép­zett, de álástáan varrónők álláshoz jussanak. Szűnjön meg a vihar alat- ti áamfeszültség-ingadozás, mely a I hűtőládákban okoz kárt. Varga Józsefné (66) nyugdíjas: - Örülök annak, hogy csendes és meghitt a fáum. Oly megnyugtató, amikor kiülök a ház előtti kispad- ra és elengedem magamat. Engem a szentmise is fel­frissít. Örömmel tölt el, hogy akad­nak segítő embe­rek. Jómagam például négy idősről is gondoskodom, például el­hozom az ebédjüket, intézem hiva­tali ügyeiket. Számomra ez a fajta gyámolítás természetes. Portámon az ősi hagyományt követve önellá­tásra tartok szentmártoni libát és karácsonyi pulykát, kacsát, csibét és tyúkot, ahogy az elődeim. Glávics György (31) növényvédő gépész, kőműves és mezőőr: - Jó, hogy a község, a helyirt., Tolnai Jó­zsef és Dombai János gazdák rendbe tettek öt kilométer föld- utat. Még két ki­lométernyi vár megerősítésre és gyomtalanításra. Nekem sokat se­gítene, ha polgár­őrség szerveződne. Akkor jobban tudnám a haltolvajlást megelőzni. Sikerült elérnem, hogy a kukoricá­sokban és az erdőkben alig lopnak. A Pécsi-víz hozzánk eső öt kilomé­teres részén mederkotrásra és ré­zsűrendezésre van szükség. Óvtam a 30-as feketególya-állományt is. Illés István pásztor: - Ismét kaszá­landó a legelő, de a galagonya sza­porodását is akadályozzuk meg. A gémeskút köve­zésre és mélyítés­re, míg a pásztor­ház teteje erősí­tésre szorul. Örül­nék, ha az álla­tuktól megszaba­duló emberek né­metjuhász- és pu- likölyköt adná­nak, mivel a nyájhoz új őrző ebeket tanítok be. Szerintem a megvásárolt kastélypark maradjon látogatható, a futballpályát pedig használhassák a gyerekek. Az üres telkeken új házak épüljenek. Most készül Czeglédi Já­nos otthona, ami nekem pél­daértékű. Dombai János (73) nyugdíjas, gépszerelő és traktoros: - A legtöbb disznót tartom, eladok évente 3540 hízót. A tehéntar­tást már nem vál­lalom, mert sok az elvárás. Az er­kölcs és a hitélet elengedhetetlen, ezért öntevékeny művészeti cso­portok is alakulja­nak szakember segítségével. Egykor a helyben élő tanítók: Réder János, Hámori József és Kata József vagy Bors Károly ko­vács színjátszást, Gamus Géza pedig néptáncot tanítottak, a kocsmaudva­ron színpadot építettünk. Ma is le­hetne ezt tenni és jól jönne egy klub- helyiség ______ ____ __ ■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom