Új Dunántúli Napló, 2003. július (14. évfolyam, 177-207. szám)

2003-07-06 / 182. szám

2003. JÚLIUS 6. SZTÁROK ES SZTORIK 13 Rasta A Novák Csabát alakító Kőváry Ta­más a Barátok közt örök visszatérő­je. Még Csaba Németországban küz­dött a Bundesligába jutásért, Tamás Angliában bébiszitterkedett, majd hazatérve operatőrnek tanult. Csa­bának a foci, Tamásnak a motoro­zás élete egyik legnagyobb szerel­me. Keresi a kihívásokat, így tervbe vette, elindul a Párizs-Dakar-ralin.- Mivel foglalkozott Kővári Ta­más, mialatt Csaba Németország­ban focizott?- Amikor először elutazott, keres­tem magam itthon, de nem találtam. Végül úgy gondoltam, hogy nyugaton megtalálom, elénekeltem magamnak a „Go West” indulót, és kimentem Londonba. Bébiszitterkedtem, egy négyéves kislányra vigyáztam. Szendvicseket hordtam ki, öt-hat emeletes irodaházakban árultam őket. Először egy külvárosi negyed­ben kaptam volna helyet, de az már nem igazán London. Ha már Lon­donban élek, csak a belvárosban. Hál’ Istennek összejött.- Amikor hazajött újra megta­lálta a helyét?- Egy operatőr- és vágókurzuson vettem részt. Bár egy év alatt nem iga­zán lehet valakiből operatőrt képezni, de alapnak jó. Az időm nagy részét újra a Barátok közt tölti ki, de ha tehe­tem, a szabadidőmben vágok és rendezek.- Soha senki nem kérdezte, ha meglátták az utcán, hogy miért nincs Németországban?- Amikor Londonból visszatértem, már rasta hajam volt, és hosszú sza­kállam, így elsőre senki sem ismert meg. Érdekes módon Ákossal kever­tek, ami egy kicsit meglepett.- Ez a hajviselet összefüggésben van a motoros életstílussal?- Nem szeretem az autót, az olyan, feeling, sivatagi rali mintha egy koporsóban lennék. Nem érzek semmit, csak megyek. Irodának ugyan jó, ezzel is eljuthatok egyik pontról a másikra, közben telefonál­gathatok. Ha motorral megyek, látom a felhőket. Elmegyek egy étterem előtt és érzem az illatokat. Ez teljes szabadságérzetet ad. Egyik álmom, hogy jövőre elindulok a Párizs- Dakaron...- A sivatagi pálya elég sok ve­szélyt rejt. Vonzzák az extrém hely­zetek?- Nem a veszély, inkább a kaland, a természet vonz. Kaptam nemrég egy egyiptomi raliról videofelvételeket, és magával ragadt a táj szépsége. Persze, a gépre is oda kell figyelni. Olyan, mint egy ló, vigyázni keÚ, hogy ne hajszolja túl az ember se őt, se magát. Egy kihívás, egy iskola. Egyszer elmentünk motorozni a Juga Veronikával. Ő végig mondta, hogy lassan, lassan. Körülbelül har­minccal mentem, szegény motor szenvedett. Egy idő után Róni meg- bökdösött, hogy mehetünk gyorsab­ban is. Nekem sem kellett több, meghúztam a gázt, fellélegeztem, hogy végre mehetünk. Néhány másodpercen belül újra megbök- dösött, hogy te a táskám leesett. Visszanéztem és ott csúszott utá­nunk a retikülje. Visszarohant ér­te, bocsánatot kért, hogy ne hara­gudjak, amiért szólt, de leesett... Kőváry Tamás Született: Budapest, 02. 22. Családi állapot: Nőtlen Iskola: Budapesti Média In­tézet kommuniáció szakos hallgatója Pályája: FIX.tv Motorblokk, Extrém Tuning - műsorve­zető-szerkesztő- Hol érzi jól magát igazán, a ka­mera előtt, vagy mögött?- Úgy érzem sok lehetőségem van a kamera mögött. Még nagyon az elején tartok a szakmának. Régeb­ben nem értettem, miért mond­ják, hogy minden a vágóaszta­lon dől el. Már egy éve csiná­lom, de csak most tisztult le bennem. Valamelyik nap be­hoztak a tévébe egy anya­got, és megdöbbentett, hogy mit akarnak ezzel. Mondtam, hogy ezt még a kuka mellé se rakják, mert a kuka is megsértődik. Majd két-három órás munkával egy jó anyagot varázsol­tunk belőle. Bagi László hírek Tolcsvay: Lepsénynél már megvolt I 11! Tolcsvay Bélának a hatodik x-be lépve ismét meg- § jött az alkotókedve. Legutóbbi zenés darabjai, a Napfényfia, a Rijjadó leány és a Csillaglánc már tíz J éve születtek. A néphagyomány őrizte meg azt a háromszáz évvel ezelőtti kuruckori történetet, az Asszony tava néven élő balladát, amely megihlette, így az „egyszemélyes intézmény” - mert Tolcsvay | nem csak zeneszerző, szövegíró, gitáros, énekes, | de meghívóit, plakátjait, lemezborítóit is maga raj- § zolja - ismét új zenés játékot írt. Az ősbemutatóra | a legendás Tolcsvay Trió is összeállt. Krencsey Csipkerózsika-álma £ Krencsey Marianne, az ’50-es, '60-as évek magyar | filmsztárja - kevesen tudják, eredetileg rendező­ként végzett a főiskolán - úgy érzi, nem sikerült | olyan filmben szerepelnie, ami igazán az övé lett | volna. Legalábbis ezt állította a napokban, amikor | ötvenedikként örökítette meg kézlenyomatát és aláírását az utókor számára a pesti Csillagok Falán. Bródy, az öreg regős 1 ■ Az M2 nézői tegnap este, lapzártánk után élő § közvetítésben láthatták, hogy Novák Ferenc, a j Honvéd Együttes vezető rendező-koreográfusa monstre István, a király produkcióval készült a rockopera csíksomlyói bemutatójára. Társultak a sepsiszentgyörgyi Háromszék Táncegyüttes- | sei, a Csíkszeredái Hargita Nemzeti Székely | Népi Együttessel, és még 700 táncost, énekest is f vártak az eseményre. A régi szereplők között f láthattuk Varga Miklóst és Vikidál Gyulát, s fj Nováknak sikerült rábírnia Bródy Jánost, hogy ( lépjen fel az öreg regős szerepében. Puskás, a „Vidám válságkezelő” SÍ Régi szerepe után ismét Szegény Dzsoninak érez- | heti magát Puskás Tamás. A Fővárosi Önkormány- | zat Kulturális Bizottsága Kalmár Péterrel, a teátrum | régi rendezőjével szemben 11:2 arányban nevezte ki a Vidám Színpad direktori székébe a 44 éves szí­nész-rendezőt Bóka László helyébe. Puskás 60 mil­lió forintos tartozást, s veszteséges színházat örö­költ. Megbízása egyéves válságkezelésre szól. Féle­sége, Básti Juli nincs elragadtatva, hogy férjét csak „nyomokban” látja egy évig... Kerényi, az ingadozó Nyelvében él a Melis Szarvasnak a színpadon nincs tériszonya ■ Kerényi Imre, a Madách Színház igazgatója most ép­pen hasonlatos a körúti nagy­színház szuperprodukciójá­nak címadó hőséhez, Az ope­raház fantomjához. Van is, nincs is, nem tudni, felbuk­kan-e még a teátrum falai kö­zött. A direktori székre szep­tember 30-ig lehet beadni a pályázatokat, s ez idáig nem döntött, hogy indulna még egy ciklusra. A rendező-direktor 1989 óta áll a máso­dik legnagyobb budapesti színház élén, jelenlegi megbízatása jövő februárban jár le. Kerényinek más­fél éve kellene a színházat az új gazdasági forma sze­rint működtetnie, ám meglátásai szerint ezzel ve­szélybe kerülne az intézmény működése. A kulturá­lis bizottság hónapokra félretette elveit: nem akarta megzavarni a Fantom bemutatóját. Az új pályázati kiírás kérlelhetetlen a közhasznú társasággá alakítás dolgában. A Fantom sikere szórakoztató, musical­színházzá alakíthatja a színházat. Talán emiatt „in­gadozó” a jelenlegi direktor. Mindenesetre helyére máris tucatnyi rendező aspirál, ám Szirtes Tamás, je­lenlegi főrendező indulhat legnagyobb eséllyel. j§ Melis György vallja, hogy az éneklésnek is alapja az érthetőség. „Ha az ember színpadon van, rádióban, nyilván közölni akar valamit, nem?!...” - méltatlankodik. Melis György 1949-ben lépett először nagyközönség elé a Carmenben, s most töltötte be 80. születésnapját. A Kos- suth-díjas kiváló művész, a Mesterművész cím birtokosa bármilyen briliáns pályát is futott be az opera világá­ban, első kitüntetését mégis a szép magyar beszédért kapta, amelyet még Péchy Blanka adott át neki. Meg­lehetősen szép teljesítmény ez, ha meggondoljuk, hatéves koráig nem is tudott magyarul... A szlovák anyanyelvű kisfiút az iskolakezdés előtt „kapcsolva”, az utolsó pillanatban adták be a szarvasi óvodába. Sokat tanulta a nyelvet népzenetanárától, Kodály Zoltántól is, a rádió pedig mint vékonypénzű zene- akadémistának már ’45-től adott munkát számára: a magyar éneklését. Jövő tavaszra még ki van írva Bánk bán Tiborcára, azt mondja, ahogy súlyát önmegtartóztató életmódjának köszönhetően ötven éve tartja, még ez a kedves szerep is menni fog... ■ Szarvas Józsefnek vannak meg­lepő dolgai. A köztévé nemrég mutatta be Zsigmond Dezső Bi­zarr románcát, ahol tanyasi félnó- tásként a keresett szeretet és ér­zelmeket egy guminőben találja meg, s annak elvesztése miatt több gyilkosságot is elkövet. Ala­kításáért a Kamera Hungária Tele­víziós Fesztivál oklevelét kapta.- Jók ezek a díjak, mert van mi­re emlékezni... - fűzi hozzá a Já- szai-díjas színész. A színpad mel­lé, úgy látszik, a filmet dobta ki neki „a kerék”, ugyanis mozgó­képben ez a nyár is munkás lesz. Jamisch Attila új filmjében, s a Koltai Lajos rendezte Sorstalan- ságban kap szerepet. Mondja, örömére rosszat, mert 25 éves pá­lyája alatt kevesebb negatív sze­rep jutott neki, mint jó.- Veszélyesen indul majd az évad a Nemzetiben - meséli. - Weöres Holdbéli csónakosában Valló Péter így írja az első képet: Gáspár Sándor és Szarvas meg­jelennek a zsinórpadláson... Iszo­nyú tériszonyom van. Magánem­berként félek, de hát a színpadon megcsinálom. A jogosítványt is szükségből szereztem meg. A Szórád ház sorozat forgatóköny­vében ugyanis az állt, hogy öt em­ber ül a Zsiguliban, amit én veze­tek... Ádám szerepe sem volt sem­mi, mikor az Űr színben nyolc méter magasból zuhantam min­dig. Ezt is álltam. Hogy fáj-e a Szikora-féle Tragédia tiszavirág­élete? A direktor dolga a reperto­árról dönteni. Mindenestre hálás vagyok a kalandért, amit Ádám szerepe adott, talán mert sosem volt szerepálmom. Persze, per­sze, hogy ismerem a Tragédiára született viccet, kancsal Ádám, öreg Éva, meleg Lucifer... En­gem személy szerint nem bánt, csak hallottam szellemesebbet is: „Legyen neked teremtőatyád a Szarvas Józsi...” (sipka) Moldova: Tékozló koldus az esészsésüsv Riporteri életének legna­gyobb vállalkozását fejezte be Moldova György író, aki­nek az ősz három hónapja háromkötetes riportkönyvet terem. A tékozló koldus kö­zös című, az egészségügyet feltérképező trilógia olyan lesz, mint egy éles röntgen- felvétel vagy éppen pontos diagnózis mindarról, ami ma a mentősök, a kórhá­zak, az orvosok, az ápoló­nők világában fellelhető. ■ - Régóta készülődtem az egészségügyről szóló riport­kötet megírására - mondja Moldova György. - Már Mikola István idejében sze­rettem volna elkezdeni, az egyik reggeli tévéműsorban meg is említettem a terve­met, de az akkori egészség- ügyi vezetés nem jelezte fo­gadókészségét. Tavaly nyá­ron végül Csehák Judithoz eljutott az elképzelés híre. Annyit kérdeztek, mikor je­lenik meg a könyv és van-e anyagi vonzata a dolognak. Moldova az előbbi kér­désre ma már válaszolhat, hiszen az idén ősszel kiadják a könyvét, az utóbbi pedig csak kérdés maradt. Senkitől támogatást, ösztöndíjat nem kapott, nem is számított rá. Csupán az Urbis Kiadó állt mellé, hogy elképzelését tető alá hozhassa. Egy évig dolgozott a mára három kötetbe foglalt riport­ján. Éjjeleket és nappalokat töltött mentőautók utasa­ként Budapesten és vidéki városokban, figyelte a mentős diszpécserközpon­tok munkáját, még szenteste is velük volt. Bejárt a hajlék­talanok Oltalom Kórházába vagy az általa az emberi állatorvosi lónak nevezett Péterfy Sándor Utcai Kórház­ba, anyagot gyűjtött, beszél­getett toxikológiákon, króni­kus osztályokon, az úgyne­vezett sárga házban. Lakott kiskórházakban, orvosszál­lókon, csupán azt sajnálja, hogy nővérszál­lón nem...- Találkoz­tam nagyszerű orvosokkal - kalauzol a feje­zetek között Moldova György. - Például dr. Szabó Zoltán szívsebésszel, a ra­diológus Csányi professzor­ral, a televízióban gyakran megszólaló dr. Zacher Gá­borral. Az orvosportrék csú­csát mégis dr. Samu István pszichiáter jelentette szá­momra, aki ott volt a balas­sagyarmati túszdrámánál, amikor két fiatal srác a helyi kollégiumban lányokat tar­tott fogva. És írtam a szenve­délybetegekről, az ápolónők munkakörülményeiről, az egészségügy műszerhelyze­téről, a privatizáció okairól, körülményeiről is. Tékozló koldus lett a há­rom riportkönyv, A mentők csillaga szeptemberben jele­nik meg, a második, A folto­zott halál októberben, az utolsó, a Járókerettel Euró­pában pedig novemberben.- Megesküdtem, hogy most is az igazat írom, és nem érdekel, hogy ha vala­kiknek a fején megbillen a korona - teszi hozzá az író. ­Ez a kilencszázötven oldal nem a hazai egészségügy története, hiszen a házior­vosok például kimaradtak belőle, rájuk már nem jutott időm. Egy éven keresztül nem volt szabadnapom, haj­naltól késő estig dolgoztam a riportokon, ez időben vi­szont már csak az utómun­kálatok vannak hátra. Eddigi mun­kái csúcsteljesít­ményének tartja A tékozló koldust, és úgy gondolja, hogy ez volt az utolsó, nagy­lélegzetű riportkötete.- Bajor Nagy Ernő szerint negyven-ötven éves koron túl nincs riport - indokolja döntését. Én pedig már jócs­kán túlléptem ezen, hiszen közeledem a hetvenhez. Csontos Tibor A Péterfy Sándor Utcai Kórház olyan, akár az állatorvosi ló

Next

/
Oldalképek
Tartalom