Új Dunántúli Napló, 2003. július (14. évfolyam, 177-207. szám)
2003-07-18 / 194. szám
2003. JÚLIUS 18., PÉNTEK KULTÚRA R I P O R T 7. OLDAL EMLÉKKÉPEK AZ UTÓKORNAK. A moldvai csángó magyarok életébe kapunk betekintést, ha megnézzük Csorna Gergely fotókiállítását Pécsett, a Pannon Magyar Házban. A tárlat augusztus 4-ig látogatható. ____________________________________________fotó, müller andrea „J ó legyen hallgatni a rádiót” Stein Róbert lett július elsejétől a Magyar Rádió Pécsi Körzeti és Nemzeti Szerkesztősége - a Pécsi Rádió - megbízott stúdióvezetője. A rádióhoz az egyetemi pádból a német szekcióba 1990-ben került új főszerkesztő szerint egyszerűen jó műsort kell készíteni - ám ehhez elengedhetetlen az ésszerűsítés.- Ezt a megbízatást egyelőre fél évre vállaltam. Tavaly márciusban kiírtak egy pályázatot a stúdióvezetői posztra, ezen részt vettem, de eredménytelennek minősítették, és az addigi stúdió- vezetőt kérték fel, fél-fél éves hosszabbítással. Nyilván az akkor beadott munkám alapján kerestek most meg, hogy elvállalnám-e a stúdió vezetését erre a fél évre.- A Pécsi Rádió - miután mindenki így ismeri - tagadhatatlanul pozíciókat veszített az utóbbi években...- Valamennyien érezzük ezt, és éppen ezen szeretnénk változtatni. Hiszen azt látni kell, hogy a Magyar Rádió pécsi stúdiójáé a Dél-Dunántúlon az egyetlen regionális közszolgálati adás. Ez azt jelenti, hogy hírszolgáltatási kötelezettségeink vannak oly módon, hogy nem nyereségorientált műsorral kell ellátnunk ezt a régiót. Kötelezettség olyan értelemben is, hogy színvonalas, jó műsorokat készítsünk, ott legyünk Baranyán kívül Somogybán és Tolnában is, és ne csak a nagyvárosokban, és mindenkivel megtaláljuk a közös nyelvet.- A kihívás adott, de megvannak-e megfelelés feltételei? Naponta arról hallunk, hogy bajban vannak, pénzügyi gondokkal küzdenek a közszolgálati médiumok. Miért lenne éppen a Pécsi Rádió kivétel?- A televízióval összehasonlítva a Magyar Rádió szerintem önhibáján kívül van bajban, de nincs olyan nagy gond. Nem adósodott el, nincsenek kifizetetlen közterhek, nem voltak közvetlenül a műsorok színvonalát érintő intézkedések. Tény, hogy nincs annyi pénz, amennyire szükség lenne, de a meglévő eszközök ésszerű felhasználásával lehet jó műsorokat is készíteni. Ez érvényes a pécsi stúdióra is. A kérdés elsősorban az, hogy mire adjuk ki a meglévő pénzt, és ebből milyen műsor készül? Ha naponta hat-nyolc, esetleg kilenc óra közszolgálati műsort szeretnénk sugározni, akkor azt mondom, a reklámbevételeinkkel együtt megvan ennek a fedezete. Persze, ha sokkal több pénz lenne, sokkal jobb műsorokat tudnánk csinálni. Például Bólytól kezdve Paksig többet tudnánk vidékre menni, kisvárosoknak szóló műsorokat készíteni. Erre most nincs lehetőségünk, arra viszont igen, hogy minden nap korrekt képet adjunk a Dél-Dunántúlon történt dolgokról. Erre elég a költségvetésünk, csak jól kell felhasználni.- Ennek az egyik hozadéka, hogy meg kellett válni a külsős munkatársaktól?- A külsősöktől teljes egészében nem váltunk meg, inkább az általuk elvégzett munkát szállítottuk le arra a szintre, amire szükségünk van. A pécsi stúdióban egy aránylag nagy létszámú magyar' szerkesztőség dolgozik, amelyik képességeit, tudását tekintve alkalmas arra, hogy elkészítse valamennyi műsorunkat. A külsős munkatársakra elsősorban vidéken van szükségünk, hogy behozzák a helyi információkat, melyekért így nem kell elutaznunk, ráadásul helyben jobban kiismerik magukat, mint bármelyik belsős munkatársunk. Úgy érzem továbbá, hogy a belsős munkatársak erősebb jelenléte a műsorokban szakmai javulást fog hozni, hiszen a mai világban inkább a profikra van szükség. A főállású szerkesztőket minden szempontból profinak tekintem.- Mi lesz a holnap legelső lépése?- Az, hogy a műsorainkat szakmai szempontból rendezzük. Egyszerűen jó műsort kell csinálni, olyat, ami a hallgatóért, nem pedig értünk, az újságírókért van. Jó zenét kell sugároznunk, érdekes információkat kell közölnünk úgy, hogy a műsor egyben szórakoztató is legyen. Hogy jó legyen hallgatni a rádiót. BALOGH Z. Ma nyílik a KIPE 13 tárlata A Pécsi Galéria és Vizuális Művészeti Műhely Szent István téri kisgalériájában ma nyílik meg a KIPE 13 művész- csoport tárlata, amelyen a kortárs hazai képzőművészet jelentős alkotói is szerepelnek. A budapesti Újlipótvárosi Galériával a Pécsi Galéria évek óta tartó, jól működő cserekapcsolata keretében ma 16 órakor nyílik meg Pécsett, a Szent István téri Kis- galériában a KIPE 13 művészcsoport kiállítása. Az Újlipótvárosi Galéria köré szerveződött KIPE 13 művészcsoport nevében a 13-as szám a kerületre utal. A társaságnak ezúttal 17 alkotója 31 alkotással mutatkozik be Pécsett, java részben festményekkel. A kiállítási anyagban van kerámia, montázstechnika és fotó is. A tárlaton a kortárs magyar képzőművészet olyan jelentős képviselői is szerepelnek alkotással, mint például az elnöklő Szathmáry József és Kéri Ádám. Gamus Árpád, a Pécsi Galéria igazgatója elmondta, hogy a kapcsolat dinamikusságára, frissességére jellemzően, a Pécs-Bara- nyai Művészek Társasága már augusztusban viszonozza a mostani kiállítást az Újlipótvárosi Galériában. A ma délután nyíló tárlatot Pogány Gábor művészettörténész nyitja meg. _______________b.k. Fe sztivál a Hullámfürdőben Somló Tamás koncertje lesz a csúcspontja az immár V. Fürdőfesztiválnak szombat délután a pécsi Hullámfürdőben. A Dunántúli Napló támogatásával megvalósuló mintegy 10 órás program- kavalkádban emellett gyermek- műsorok, további könnyűzenei fellépők, Európa-bajnok táncosok, neves sportolók - a PVSK női kosárcsapata - és tévés személyiségek láthatók. A fürdőbelépőkkel megtekinthető előadások 13 órakor indulnak a strandrészen a Hangoló Gyermekszínház produkciójával. A férfiak jókedvét sörivóverseny, bikini- és fehérnemű-bemutató, valamint mellszépségverseny teszi teljessé, míg a hölgyeknek a kungfusok, valamint Timer Péter és Veronika Kvitova Európa-bajnok páros latin táncshowjában mutatnak érdekes figurákat. Bohócok gondoskodnak róla, hogy a kicsik se unatkozzanak, de rajzversenyek, különböző nyereményjátékok is megmozgatják a családokat. Az egykori LGT-s Somló Tamás koncertje 16 órakor kezdődik, és az estébe nyúló program során bemutatkozik egy új pécsi zenekar is, a Cirkusz együttes, melynek tagjai ismert hazai és külföldi slágerekből állították ösz- sze repertoárjukat. M. B. E. Kőibe Mihály hátrahagyott grafikái A haláláig Mohácson élt és alkotott Kolbe Mihály hátrahagyott grafikáiból nyílt hangulatos tárlat a pécsi Művészetek Házában. A kiállítás a délelőtti nyitvatartási időben augusztus elejéig látogatható. Rózsasziromszörppel kínálta évtizedekkel ezelőtti mohácsi műterem-látogatásán a művész felesége a DN fiatal munkatársát, aki egybeesett e tudósítás szerzőjével. Az ital a Balkán édes-hűs hangulatainak, a mézes baklava rokonának képében utalt a földrajzi hely egyedülvaló- ságára. A pillanatok egyszeri és megismételhetetlen volta képezte a 83 éves korában, 1990-ben Mohácson elhunyt Kolbe Mihály festőművész művészetének tárgyát. Kitörölhetetlenül ivódnak emlékezetünkbe vízparti hangulatai. A művész sajátja, mondhatni találmánya az a leszűkített, néhány vonalra, pontra, tónusra redukált látvány, amit csak a vizek világának, mindenekelőtt a Dunának az alapos ismerői méltányolhatnak, élhetnek meg igazán. A budapesti képzőművészeti főiskolán a kor hazai, Párizsban pedig a világ nagy alkotóit ismerte meg. 1931-től élt, alkotott és tanított Mohácson. A pécsi Művészetek Háza tárlatán most a legjellegzetesebb művei közül látni egy teremnyit. A víz mellett a tájak és a portrék, alakos ábrázolások hasonlóan egyedivé lényegített vonulatait is képviseli néhány alkotás a bemutatón. Molnár G. Judit címzetes igazgató az alapítvány képviseletében elmondta, hogy a festőművész több évtizedes baranyai munkásságának tiszteletére hátrahagyott rajzaiból özvegye, Kolbe Mihályné alapítványt hozott létre. Ennek célja a megyében és Pécsett folyó képző- és iparművészeti alkotó-, valamint a művészettörténeti kutató-feldolgozó munka segítése. A pályázattal elnyerhető támogatás mindenekelőtt ösztöndíj és tanulmányút, de egyéb is lehet. Az alapítvány évi kamata azonban egyre kevesebb. A kétévi kamat nem olyan súlyú már, mint korábban. Az alapítvány nyitott, az igazgatónő szerint a tőkét magánszemélyek, intézmények hozzájárulásával is lehetne növelni. A Művészetek Házában most látható válogatás is azt a célt szolgálja, hogy a művek - kedvező árön - történő megvásárlása révén az alapítvány összege növekedjen. Az is cél, hogy a múzeumok, galériák mellett Kolbe Mihály kiemelkedő művészi értékű alkotása az őt tisztelő és képeit kedvelő polgárok lakásaiba is eljussanak. BEBESSI K. Baranyai dombok reprodukció; t. l. Kiűzetés a harkányi strandról Két alsószentmártoni fiatalembert dobtak ki a harkányi strandról, mert az üzemvezető és a biztonsági őrök nemkívánatos személyeknek nyilvánították őket pusztán azért, mert „gyanúsak” voltak. A kisebbségi önkormányzat az ügy kivizsgálását kérte a fürdő vezérigazgatójától. Két alsószentmártoni fiatalember, Jovánovics Szilveszter és Jováno- vics Zoltán az egyik forró délutáni napon jegyet váltott a harkányi fürdő pénztárában. Átöltöztek, majd miután nagyon meleg volt és megszomjaztak, úgy döntöttek, hogy meglátogatják a büfét.- Boros kólát szerettünk volna inni - mondja Szilveszter -, amikor megjelent három biztonsági őr és két rendőr. Kérték a belépőjegyeket. Mondtuk nekik, hogy nincs nálunk, de ragaszkodtak hozzá, hogy elkísérhessenek minket értük a pádhoz, ahol hagytuk őket a holminkkal együtt. Nagyon kínos volt számunkra, hogy mind az öten el akartak kísérni, ezért javasoltuk, hogy elég lesz egyikük is, de nagyon agresszívak voltak. Nem mi dirigálunk, jelentették ki. A rendőrök nagyon normálisan viselkedtek, nem avatkoztak be, csak a személyi igazolványokat nézték meg. Amikor odaadtuk a jegyeket, az őrök kijelentették: utasításuk van az üzemvezetőtől, hogy dobjanak ki bennünket. A két fiatalember ekkor felkereste az üzemvezetőt, aki elmondásuk szerint azt mondta, hogy „ez van”, ő nem tud semmit tenni az érdekükben, menjenek az igazgatóságra reklamálni. így aztán az igazgatóságra mentek a biztonsági őrök kíséretében, ahol a titkárnő semmilyen információt nem tudott adni a jelenségről, de egyetértett azzal a felvetésükkel, hogy panaszukkal a bírósághoz fordulnak. A panaszkönyvet pedig, mondja Jovánovics Szilveszter, nem adták oda. Újra az üzemvezetőhöz fordultak, aki kijelentette, hogy a nem- kívánatos személyeket elküldhetik a fürdő területéről, erről szabályzat rendelkezik, de a kérést, hogy mutatná meg a szabályzatot, nem teljesítette, mint ahogyan arra a kérdésükre sem válaszolt, hogy talán azért kell távozniuk, mert barna a bőrszínük. Annyi magyarázatot kaptak mindössze, hogy „elriasztják az eladóktól a vevőket”, s egy tanácsot: ne látogassák a jövőben a strandot. A belépőjegy árát visz- szafizették, s azzal bocsátották őket útjukra, hogy nyugodtan tegyenek feljelentést, őket védi a szabályzat. A történet hitelességét megerősítette Schmidt Henrik alezredes, Siklós rendőrkapitánya, aki lapunknak elmondta: a két rendőr beszámolt arról, hogy a biztonsági őrök valóban feltételezték a két fiatalemberről, hogy nem csak fürödni jöttek. Korábban is látták őket a strandon, akkor is, most is gyanúsak voltak, ezért nemkívánatos személyeknek nyilvánították őket. A Siklósi Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnöke, Balogh Péter levelet írt a Harkányi Gyógyfürdő Rt. vezérigazgatójának, Horváth Sándornak, azt kérve, hogy az ügyben rendeljen el kivizsgálást, majd tegye meg a szükséges intézkedést, ne fordulhasson elő a jövőben hasonló eset. Próbálkozásunk, hogy az ügyben érintett dolgozók elmondhassák véleményüket, kudarcba fulladt, mert csak a vezérigazgató nyilatkozhat, mondták. Horváth Sándor azonban nagyon szűkszavú volt. Úgy gondolja, hogy vendégeik nyugalmának, vagyontárgyaik biztonságának érdekében került sor a két fiatalember eltávolítására. Korábban is kitiltották őket gyanús viselkedésük miatt, állította. Arra a kérdésre, hogy eltulajdonítottak-e most vagy korábban bármit is, a vezérigazgató nemmel válaszolt. Mint azt a fogyasztóvédelmi felügyelőség egyik szakembere érdeklődésünkre elmondta, Magyarországon nem létezik kifejezetten a közszolgáltatás (vendéglátás, kereskedelem stb.) során elkövetett diszkriminációt tiltó és azt szankcionáló törvényi rendelkezés. A tapasztalatok pedig azt mutatják, hogy nagyon nehéz, illetve néhány esetben gyakorlatilag lehetetlen bizonyítani, hogy a hátrányos megkülönböztetés motivációja vagy oka a faji előítélet. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló, antidiszkriminációs törvény normaszövegének kidolgozása a kormány által 2003 tavaszán elfogadott koncepciónak megfelelően már megtörtént. Az Igazságügyi Minisztérium honlapján közzé is tette a tervezetet, amely a jelenleg is hatályos antidiszkriminációs joganyag által használt, a diszkrimináció egyes megnyilvánulási formáit felsoroló taxációt kibővíti, így tiltani javasolja a faj, szín, nemzetiség, nyelv, egészségi állapot, fogyatékos állapot, vallás, politikai vagy más vélemény, nem, szexuális irányultság, életkor, társadalmi, vagyoni, a munkaszerződés típusa vagy egyéb helyzet alapján történő hátrányos megkülönböztetést. A törvény hatálya egyaránt ki fog terjedni az állami vagy magán- szervezetek által nyújtott szolgáltatásokra. A bizonyítási kötelezettség a hátrányos megkülönböztetés tilalmára vonatkozó valamennyi eljárásban megfordulna, azaz a jogsértőt terhelné annak bizonyítása, hogy nem sértette meg az esélyegyenlőségi törvényben szereplő tilalmakat. Az antidiszkriminációs törvény életbe lépése egy kis ideig még várat magára, de életben van az alkotmány, amely szerint a Magyar Köztársaságban minden embernek veleszületett joga van az emberi méltósághoz, amelytől senkit nem lehet önkényesen megfosztani. CSERI LÁSZLÓ
