Új Dunántúli Napló, 2003. július (14. évfolyam, 177-207. szám)
2003-07-05 / 181. szám
2003. Júuus 5., SZOMBAT MAGAZIN 15. OLDAL TOKYO-I HAKNI. Hollywood örökifjú sztárja, Arnold Schwarzenegger manapság legújabb filmje, a Terminator 3 bemutatóinak reprezentatív helyszíneit járja végig. A fentebb látható felvétel tokyo-i „hakniján” készült. Macskajaj A házimacska - megfelelően tartva - hosszú ideig, csaknem két évtizedig is hűséges társunk lehet. Ám öregedése, akárcsak az emberek esetében, számos egészségügyi és élettani gonddal jár. Korunk macskái, akárcsak a mai emberek, hosszabb életűek elődeiknél. A macskák általában 10- 14 éves korukig jó egészségnek és kondíciónak örvendenek, rit-. kán akár a 18-20 éves kort is megélhetik. Ez a kor emberi mértékben csaknem 126 évnek felel meg. Életkorukat nagymértékben befolyásolja az is, hogy inkább szobában, tehát bezárva, de nagyobb védettségben élhetnek, vagy kijáróak, és így nagyon ki vannak téve mindazoknak a veszélyeknek, amit például egy autóbaleset, vagy kutyaharapás jelenthet. Nemi érettségüket körülbelül félévesen érik el (a nőstények átlagosan 4-9, a kandúrok 6-14 hónapos korukban). Az ivaréréshez azonban nem elég az adott életkort elérni, szükség van egy bizonyos (általában 2,3-2,5 kilogrammos) testtömegre is. Megjegyzendő, hogy kedvenceink vadon élő ősei, de mai - természetes környezetben felnövő - egyedei sem élnek ilyen hosszú ideig. Ennek oka az, hogy az embernél tudományos alapon kifejlesztett macskatápokhoz, meleghez, védelemhez és védőoltásokhoz jutnak. A nagyon kifinomult szervezetű, fajtatiszta egyedek (lásd perzsa, sziámi), az elhízásra hajlamos, súlyos testű macskák (maincoon) általában rövidebb ideig élnek, mint a kis testű, a nem elhízott vagy a keverék és az európai rövid szőrű (házi) macskák. Macskáink életkorát számos külső tényező befolyásolja. A természetellenes tartásmód, a kevés mozgás, a szennyezett levegő, a nem megfelelő táplálék, a stressz mind-mind egészségrontó tényező. Már a tizenéves macskák gondozásánál is figyelembe kell vennünk a korukat. Az idős állatnak általában jót tesz, ha vitaminokat és egyéb kiegészítőket adunk neki. Millióból ezernégyszázat! Ennyit kaphat forintban az a szerencsés lottójátékos, aki az első júliusi lottósorsoláson egymagában és egyetlen befizetett szelvényen találja majd el az ötöslottó valamennyi nyerőszámát. Alaposan megtréfálta a szerencse istenasszonya a hirtelen meggazdagodásban reménykedőket. A legutóbbi ötöslottóhúzáson - amikor már 1,3 milliárdos főnyeremény délibábja csalogatta a lottózók termináljaihoz a szerencsevadászokat - három olyan kétjegyű szám is előkerült a kézi húzásra szolgáló gömbből, amely úgynevezett ikerszám, vagyis mindkét számjegye azonos (22, 44, 88). Ráadásul, mint látható, a második kétszerese az elsőnek, a harmadik pedig a másodiknak! Mindez az örökké népszerű egyjegyűekkel - jelesül az 1-essel és az 5-össel kiegészülve - mesés summához juttathatta volna azt a szerencsés fogadót, aki ilyen összefüggésekkel számolva töltötte volna ki a szelvényét. Csakhogy ilyen játékos egy sem akadt, pedig több mint hatmillió szelvénnyel próbálkoztak a derék honfitársaink, s nyilván jó néhány külföldi vendég is! De csak 86 darab négyeshez jutottak. Az említett öt számhoz fűződő matematikai fejtegetésnek ugyanis van egy gyengéje, nevezetesen az, hogy ilyesmi csak a számok ismeretében szokott az eszünkbe jutni. Olyan ez, mint a balesetek utólagos magyarázata: utólag meg tudjuk mondani, hogy mit nem kellett volna tenni, illetve, hogy mit mulasztottak el a kárt elszenvedők. Nyugodjunk bele a kellemetlen ténybe: a jövendő lottószámokat semmiféle szisztémával nem lehet előre, csalhatatlanul megjósolni, csak véletlenül lehet eltalálni! Igaz, bulvárlapokban olykor olvasni jövendőmondókról, akik megpróbálkoztak már, hogy - persze jó pénzért - előre megadják a nyerő „ötösfogat” tagjait, de arról még sosem hallottunk, hogy legalább egyikük azért hagyta volna abba különös szakmáját, mert tudományát szerencsejátékokban gyümölcsöz- tette. Kudarcuk azonban rejt némi pozitívumot is: ha valamilyen módon kifürkészhető lenne Fortuna szeszélye, akkor nem sokat érne a magyar lottóötös, hiszen a ütkok tudói gyorsan beikszelnék a megfelelő számokat. Gyógyszerek vésztartalékban Esszük a gyógyszert! - hangzik a vád, amiatt, hogy túl sok orvosságot tartunk otthon, a szakemberek szerint fölöslegesen. Ha ez igaz, s a gyógyszereknek is van szavatossági idejük, akkor adódik a kérdés: mit tehetünk a lejárt medicinákkal? Az egyik egészségügyi magazinhoz a következő levél érkezett: „Idős, krónikus beteg ismerősöm nemrégen elhunyt és két fióknyi gyógyszer maradt utána. Mivel én azonos gyógyszereket szedő kisnyugdíjas vagyok és nekem is nagyon nehéz kifizetni a gyógyszerek árát, felhasználnám a maradékot. Megbetegedhetek-e, ha lejárt szavatosságú gyógyszert szedek? Egyáltalán, hogyan tudom megállapítani, ha egy gyógyszer romlott?” Eddig az idézett levél. A szakember, a toxikológus válasza sem maradt el: „Bár minden gyógyszeren kötelező feltüntetni a szavatossági, felhasználási időt, gyakran nehéz megtalálni ezt a fontos információt, főképpen akkor, ha az eredetí doboz már nincs meg. Az a legpraktikusabb, ha a legközelebbi gyógyszertárban bevizsgáltatja a készletet. Azt semmiképpen nem tanácsolom, hogy az otthoni szemétbe dobja, mert ez másokra jelenthet veszélyt.” Vajon e régi és vissza-visszaté- rő gondra van-e elfogadható mindennapi gyakorlat? Hiszen lejárt gyógyszerkészlet csaknem minden háztartásban előfordul, mert hajlamosak vagyunk „bespájzolni”. Ez nem is róható fel igazán senkinek, ismerve a magyar gyógyszerellátás és az árak rapszodikusságát. Előfordult a közelmúltban is, hogy fontos vérnyomáscsökkentők, szív- és érrendszeri gyógyszerek hónapokig szerepeltek a hiánycikkek listáján. A gyógyszerárak gyakori emelése ugyancsak arra készteti a betegeket, hogy nagyobb készletet tartsanak. ■ A mesterséges fogantatás kockázata A mindinkább gyakorivá váló mesterséges megtermékenyítés egyik, kevéssé örömteli eredménye lehet, hogy az így fogant gyermekek egészsége az átlagosnál rosszabb. Erre a megállapításra jutottak európai kutatók, bár az okokról eltérően vélekedtek. A mesterséges megtermékenyítéssel született gyerekek ugyanolyan okosak, s pszichikailag fejlettek, mint hagyományos módon fogant társaik - ezt állítja a valaha is készült legátfogóbb tanulmány ebben a témakörben. Ugyanakkor a mesterséges megtermékenyítés egyik, ma már egyre gyakoribb formájával, az ICSI- módszerrel (ekkor a spermiumot egyenesen beinjekciózzák a petesejtbe) fogant gyerekeknél több születési rendellenességet regisztráltak, mint természetes úton létrejött társaiknál. Nem tudni, hogy ez magára a módszerre vezethető-e vissza, vagy arra, hogy az ICSI-nél az anyák idősebbek, mint a természetes úton fogant gyerekek édesanyjai. A tanulmányt a mesterséges megtermékenyítéssel foglalkozó orvosok most zajló európai kongresszusán hozták nyilvánosságra Madridban. A kutatók több mint 1500 gyerek kórtörténetét követték végig egészen 5 éves korukig: egy- harmaduk ICSI-vel, másik harmaduk hagyományos mesterséges megtermékenyítéssel (IVF --ahol nincs beinjekciózás), harmadik harmaduk pedig természetes úton fogant. Azt tapasztalták, hogy mindhárom csoportban a csecsemők hasonló súllyal és nagysággal jöttek a világra, s a megbetegedések gyakorisága is hasonló volt mindenütt. Később nem tapasztaltak különbséget az intelligenciában, az anyanyelv elsajátításának gyorsaságában, s magatartásukban sem. Ami eltért: az IVF-es és ICSI-s gyerekeket gyakrabban kellett kórházba vinni, s az ICSI-vel fogant gyerekek több műtéten estek át, mint kortársaik. Ennek oka lehet az - mint a madridi konferencián nyilvánosságra hozták -, hogy az ICSI-vel fogant gyerekeknél jóval magasabb, 6,2 százalékos a születési rendellenességek száma, mint a természetes úton fogantaknál (2,4 százalék). Arne Sund profeszor, a kongresszus elnöke szerint azonban a mért különbségnek más okai is lehetnek: ilyen például, hogy a természetes úton fogant gyerekeket a vizsgálat vezetői az óvodákból válogatták ki, márpedig ezekbe a normálisan fejlődő gyerekek járnak - azaz a kontrollcsoportban alulreprezentáltak voltak a természetes úton fogant, ám rendellenességekkel küszködő gyerekek. Másik lehetséges ok, hogy az ICSI-s mamák életkora két'évvel magasabb volt, mint a természetes úton fogant gyerekek édesany- jainak életkora, márpedig ez a korkülönbség bizonyítottan növeli a születési rendellenességek gyakoriságát. SZÉPSÉG. A libanoni Dominique Hourani lett a győztese a „Miss Intercontinental 2003” elnevezésű szépségversenynek Berlinben. A 23 éves egyetemista lányt 38 versenyző közül választotta ki a zsűri.