Új Dunántúli Napló, 2003. július (14. évfolyam, 177-207. szám)

2003-07-05 / 181. szám

2003. Július 5., szombat HITÉ LET 9. OLDAL Érseki pallium Erdő Péter prímás, esztergom- budapesti érsek június 29-én II. János Pál pápától a vatikáni Szent Péter-bazilikában bemuta­tott ünnepi szentmise keretében átvette az érseki palliumot. A palliumot, azaz a fehér ér­seki jelvényt összesen negyven újonnan kinevezett, egyház­megyével rendelkező érsek kapta meg. A pallium (görögül pallion- köpeny) eredetileg balvállra akasztott hosszú köpeny volt, amely az antik korban állami hi­vatali jellé lett. Konstantin csá­szár a pápának palliumot ado­mányozott, aki azt később meg­osztotta a metropolitákkal - ér­sekekkel - és privilégiumok alapján egyes püspökökkel. A korábban bő köpeny ma csupán keskeny gyapjúszövetcsík, mely a nyakat gallérként veszi körül, a mell, illetve a hát közepéig érő két szárral. Június 30-án, hétfőn a pápa a VI. Pál teremben kihallgatáson fogadta az érsekeket, munkatár­saikat, barátaikat és híveiket. A vüág minden táját képviselő 40 metropolita érseket a pápa egyenként, saját nyelvükön kö­szöntötte. Az olasz, francia, an­gol, spanyol, portugál nyelvű fő­pásztorok után Erdő Péter érsek, prímáshoz fordult a következő magyar szavakkal: „Szeretettel köszöntőm az esztergom-buda- pesti érseket, Magyarország prí­mását. A pallium, a Szent Péter székével való egység e jele, segít- se Önt apostoli munkájában." ■ Cigánypasztorációs Világkongresszus Június 30-án a Pázmány Péter Ka­tolikus Egyetem bölcsészettudo­mányi karán megkezdődött a ci­gánypasztorációs konferencia, amelyet a Vándorlók és Úton le­vők Pápai Tanácsa rendez a Ma­gyar Katolikus Püspöki Konferen­cia (MKPK) közreműködésével. Első alkalommal fordul elő, hogy a tanácskozást a Vatikánon kívül tartják. A Szentszék ezzel szeremé elismerni a magyar kato­likus egyház e téren végzett tevé­kenységét. A konferenciára 170 résztvevő érkezett a világ különböző orszá­gaiból, Indiából, Brazíliából, Mexi­kóból és európai országokból. Hu­szonöt püspöki kar cigánypaszto- rációval foglalkozó bizottságának képviselői vannak jelen, papok, szerzetesek és világi segítőik. A július 7-ig tartó tanácskozás elsősorban a cigányok lelkipászto­ri szolgálatának kérdéseivel foglal­kozik, de politikai, jogi és nevelési kérdéseket is tárgyalnak. A világon mintegy 18 millió ci­gány él, és a tapasztalatok szerint valamilyen módon mindnyájan hívők - általában az adott ország­ban többségben lévő vallási kö­zösséghez tartoznak. Mártírokra emlékezünk Június végén és július első felében országszerte mártír-istentiszteleteket tartanak a vidéki váro­sokban, emlékezve azokra a zsidókra, akiket a különböző gettókból, gyűjtőtáborokból útnak in­dítottak a koncentrációs táborok felé. A pécsi get­tót, az egykori MÁV-bérház épületében, 1944. május 21-én zárták le, majd június 29-én a me­gyéből ide hurcoltakkal együtt a Lakics laktanyá­ba költöztették őket. Júliusban deportálták őket, közülük a háború vége után kevesen jöttek visz- sza. Alig volt olyan család, amely ne gyászolta volna valamely mártír hozzátartozóját. A pécsi és Pécs környéki zsidóság deportálásá­nak évfordulója alkalmából július 6-án (vasárnap) a Pécsi Zsidó Hitközség gyászünnepélyt tart. Dél­előtt 10 órakor az egykori gettó épületének falán, majd ezt követően a Lakics laktanya falán elhelye­zett emléktáblákat koszorúzzák meg. Délután 4 órakor a zsinagógában gyászistentiszteletet tarta­nak. A megemlékezések a pécsi zsidó temetőben lévő emlékfalnál fejeződnek be. Amikor ezekre a szomorú és méltóságteljes ünnepségekre sor kerül, nem lehet egyszerűen tudomásul venni, hogy még mindig publikációt kapnak olyan nézetek, amelyek tagadják a holo­kauszt megtörténését. A MIÉP-hez közelálló fo­lyóirat, a májusban megjelent Havi Magyar Fó­rum közli Fred. A. Leuchert ismert amerikai ho­lokauszttagadó, forrásmegjelölés hiányával, utánközlésként 1988. április 5-én kelt auschwitzi „szakjelentését”. A folyóirat minden megjegyzés nélkül, kritikátlanul elfogadja a szerző politikai állásfoglalását, mely a holokauszttagadókat sze­retné igazolni és a fellelhető antiszemita nézetek hivatkozási alapja. Egy „mítoszt” akar megbuk­tatni annak bizonyításával, hogy a lengyelorszá­gi haláltáborok alkalmatlanok voltak arra, hogy tömegesen gázosítsanak el, égessenek el lágerla­kókat. Ezzel szemben dokumentumok, filmfel­vételek, fényképek (melyek egy részét maguk a lágerek parancsnokai készítettek), a túlélők tanú- vallomásai, visszaemlékezései bizonyítják az eu­rópai zsidóság nagyszámú megsemmisítését. Az ugyancsak a holokauszttal foglalkozó Padányi Viktor 1991-ben a Hunnia folyóiratban megjelent írásában azt állította, hogy mintegy másfél milli­óra tehető a második világháborúban elpusztított zsidók száma és ebből „csak” 300 ezer terheli a . nácik számláját. Érdeklődéssel érdemes kézbe venni néhány olyan utóbbi időben megjelent hazai könyvet, melyek a valóságnak megfelelő képet akarnak adni a holokausztról. Ger­gely Anna levéltári adatok, interjúk segítségével tárja fel a székesfehérvári és Fejér megyei zsidóság el­pusztításának tényeit. Popper Péter Gázláng cí­mű nemrég megjelent könyve, elgondolkodtató előszavakkal, a lágerfog­lyok azon írásainak egy ré­szét adja közre, melyeket Marton Frigyes gyűjtött össze. „A Holocaust most már megmarad az emberi­ség története legnagyobb botrányának elnevezése­ként - olvasható -, azon­ban ne legyünk kímélete­sek a közönyösekkel és azokkal, akik piszkos kéz­zel és mosdatlan szájjal a megtörténteket tagadva és semmibe véve közelednek a történelem nagy kérdéséhez: Miként volt lehetséges, hogy Krisz­tus után kétezer évvel embermészárszék alakult ki Európa közepén?” A zsidóközösségek, a tisztességesen gondolko­dó emberek a megemlékezéseken fejet hajtanak a mártírhalált halt emberek emléke előtt. Fogadal­mat tesznek, hogy egy ilyen szörnyű tragédiának nem szabad még egyszer megismédődnie! M. E. Négyezer mártír emlékfala a pécsi izraellita temetőben fotó: tóth l. Ma pálos papszentelés Az esztergomi bazilikában ma, szombaton all órakor kezdő­dő szentmise keretében Mayer Mihály pécsi megyés püspök pappá szenteli a pálos Attila, Barnabás és Gergely testvéreket. Erre az alaklomra két autóbusz indul Pécsről. Bállá Péter, Barnabás testvér 1975-ben született Párkányban. Általános- és középiskoláit Szlo­vákiában végezte, 1994-ben érett­ségizett az Érsekújvári Elektro­technikai Ipari Középiskolában. Ezután villanyszerelőként dolgo­zott. Katonai szolgálatát letöltve 1997-ben jelentkezett a Magyar Pálos Rendbe. A noviciátust Pé­csett végezté, majd a Pécsi Püspö­ki Hittudományi Főiskola hallga­tója lett. Május óta a rend petőfi- szállási kolostorában szolgál dia­kónusként, felszentelése után is ott folytatja majd munkáját, szep­tembertől az odakerülő noviciá­tusban fog a növendékek nevelé­sében segédkezni. Hesz Árpád, Attila testvér 1978-ban született Budapesten. Édesanyja vegyésztechnikus, édesapja vegyészmérnök. Egy ideig Kunfehértón, majd Százha­lombattán éltek. Az általános is­kolát is ott végezte, majd felvé­telt nyert a váci piarista gimnázi­umba, ahol 1997-ben érettségi­zett. Kis korától buzgó minist- ráns. Érettségi után felvételét kérte a Magyar Pálos Rendbe. A noviciátust Pécsett végezte, majd a Pécsi Püspöki Hittudo­mányi Főiskola hallgatója lett. Jelenleg a pécsi rendház tagja, és felszentelése után is itt fogja folytatni szolgálatát segédlel­készként. Lipovszky Attila, Gergely test­vér 1979-ben született Érsekújvá­ron, Szlovákiában. Általános is­kolai tanulmányait ott végezte, majd az esztergomi Temesvári Pelbárt Ferences Gimnáziumba nyert felvételt. Középiskolai ta­nulmányait 1997-ben fejezte be, a Magyar Pálos Rendbe kérte felvé­telét. A noviciátust Pécsett végez­te, majd a Pécsi Püspöki Hittudo­mányi Főiskola hallgatója lett. Je­lenleg a pécsi rendház tagja, fel­szentelése után szolgálatát a bu­dapesti Sziklatemplomban foly­tatja segédlelkészként, és ott folytatja tanulmányait. Megszépült a Megbékélés Kápolnája Tavaly ünnepelte a beremendi cementgyár fennállá­sának harmincadik évfordulóját, s ez alkalom volt arra, hogy a gyár hazai és külhoni vezetői, tulajdo­nosai emlékfát ültessenek a Megbékélés Kápolnája előtt. Heindl József polgármesterrel tárgyalva a né­met tulajdonos felajánlotta a meglehetősen rossz ál­lapotban lévő, befejezetlen kápolna-belső rendbeté­telét. A munkálatokat a Duna-Dráva Cement Kft. magá­ra vállalta. A belső rekonstrukciót különleges odafi­gyeléssel végezték az iparosok, s több millió forint­ból sikerült ismét széppé varázsolni a kápolnát, me­lyet csütörtökön délelőtt ünnepélyes keretek között adtak át. A hét végén már mód nyílik az istentiszte­let megtartására. A Megbékélés Kápolnája Dél-Baranya egyik leg­szebb közelmúltbéli építészeti alkotása, amely a rendszerváltozás és a jugoszláviai háború idején épült. A terveket az akkor még pécsi Csete György és az azóta elhunyt Dulánszky Jenő építőművészek ál­modták papírra. Alkotásuk szakmai díjjal is elismert. A kápolna a térség számára az ökumenikus hit­élet helyszíne, ahol időről időre mód nyílik a határ mindkét oldalán élőknek a találkozásra. kozma f. Dél-Baranya egyik legszebb építészeti alkotása fotó. m. a. Gyógyulást a világnak! Az elmúlt hétvégén a Magyarországi Evangélikus Egyház országos ta­lálkozóját tartotta Székesfehérváron. A rendezvény jelmondata a „Gyógyulást a világnak!" volt. Ez a mondat nem eredeti „fehérvári” gondolat, ugyanis a világ evangélikusságát összefogó Lutheránus Vi­lágszövetség Winnipegben rendezendő X. világgyűlésének a jelmon­data. Nos, azt még nem tudjuk, milyen előadások hangoznak el a kanadai nagyvárosban az augusz­tusi rendezvényen, de Székesfehérvárról már tu­dunk beszámolni. Alaposan körbejárták a témát a felkért előadók. Kiderült, gyógyulásra van szüksége az embernek, a társadalomnak, az egyháznak, tehát az egész vi­lágnak. Ki-ki gondolja végig, hogy a személyes éle­tében mennyire egészséges testi-lelki értelemben. Ugye vannak még gondjaink? Mennyire egészséges a közeg, ahol élünk? Mennyire tiszta a levegőnk, a vizünk, a talaj, a gondolat, a szándék, az érzés? Az ember csak kap­kodta a fejét, amikor az ökológus arról beszélt, hogy mi zajlik a világ­ban. Fajok pusztulnak ki rettenetes iramban, az emberi közbeavatko­zás a természetben visszafordíthatatlannak tűnő folyamatokat indí­tott el. Néhány évtized alatt lerabolja az emberiség az évmilliók alatt számára felhalmozódott értékeket. A mindenféle szennyezés a globá­lis felmelegedést hozza. Gyakran azt gondoljuk, 1-2 fok ide vagy oda, nem számít. De gondoljunk csak a lázmérőre, a 37 és a 39 között csak kettő az eltérés, de micsoda különbség! A közélet számtalan anomá­liája is arról beszél, valami nincs rendben. Az egyház, a szentek gyü­lekezete sem mentes a negatívumoktól. A nagyvilág számtalan ránk nehezedő problémája mind-mind meg­oldásért kiált. Lesznek-e emberek, akik felismerik, a korlátlan fogyasz­tás, a világ értékeire oda nem figyelés azt jelenti majd, hogy az unokáink elől vesszük el a levegőt, az életlehetőséget? Gondoljuk-e, hogy a teremtett világ a maga csodálatos voltában egyszeri és megismételhetetlen? Legyen gondunk rá! Az elhajított szemét, az eltaposott csikk, a lefolyóba öntött méreg, a füstöt okádó autó, mind-mind seb a világ testén. Valóban kell gyógyulás a világnak! Gyógyuljunk, gyógyítsunk! Varsányi Ferenc Emlékeztető MA ÉS HOLNAP az ifjúság találkozik Máriagyűdön. A szombat dél­előtt a tanításoké és tanúságtételé. Téma: házasság, család. Délután kis­csoportos beszélgetések, túra, betánai, szociodráma szerepel a prog­ramban. Este fórum a szalézi Péter atyával, keresztút, 11 órakor szent­mise. Vasárnap Kovács Ferenc újmisés és Arnold János aranymisés vár­ja a fiatalokat a 10 órai istentíszteleten. Július 13-án, jövő vasárnap gyer­mekbúcsú lesz Máriagyűdön. 10 órakor szentmise, utána játék korlátla­nul: aszfaltrajz, origami, légvár - délután 1 óráig. KERESZTET ÁLLÍTOTTAK a pécsudvardiak az új templom körül rendkívül ízlésesen kialakított parkban. A hófehér korpusz Brunner Emil kozármislenyi kőfaragó művész munkája. A közadakozásból ké­szült keresztet Mayer Mihály megyés püspök holnap, vasárnap a búcsú napján délután 5 órakor áldja meg. BÉRMÁLÁS. Bátán bérmál holnap fél 11-kor Mayer Mihály me­gyéspüspök. Ezen a napon tartják a Szent Vér kegytemplom búcsúját. Pavlekovics Ferenc általános helynök fél 11-kor Bogyiszlón szolgáltatja ki a szentséget. VONZ A SZÜLŐFÖLD. Szentmisével kezdődik holnap, vasárnap 10-kor az ibafai templomban a hajdani ibafaiak, csebényiek, horváthertelendiek, gyűrűfűiek és korpádiak találkozója. Utána kötetlen beszélgetés a liget-' ben. Délután megtekintik a vasúti kiállítást Almamelléken, kisvasúton a Sasrétre utaznak, visszautazás az almamelléki állomásra este 6-kor. ARANYMISE. Július 6-án, vasárnap délután fél 5-kor a pécsi Zárda templomban aranymisét mutat be Arnold János villányi esperes-plébá­nos. Mindenkit szeretettel várnak. HITTANTÁBOROK. 150 felsőosztályos tanulóval idén is megrendezi a német nyelvű hittantábort Balatonfenyvesen a Pécs Egyházmegyei Ka­tolikus Németek Egyesülete. Az első egyhetes turnus már lefutott. Júli­us 14-én indul a második. Az alsó tagozatosok is táborozhatnak 50-en július 27. és augusztus 3. között Magyarhertelenden. AUTÓBUSZ INDUL PÉCSRŐL a csíksomlyói búcsúra (augusztus 1-2-3.). Elszállásolás étkezéssel magánházaknál lesz. A zarándoklat résztvevői útba ejtik Székelyudvarhelyt és Csíkszeredát. Jelentkezni a Székesegyház főbejáratánál lehet hétfőn és kedden, illetve az 513-030-as telefonon. TEMPLOMI ZÁSZLÓK. Geresdlakon a hívek 70.000 forintos adomá­nyából három templomi zászlót vásároltak. A fekete temetési zászlón a szenvedő Jézus képe látható, a másik kettőt Jézus Szíve, Mária Szíve és a Szent család képe díszíti. MA ESTE FÉL 8 ÓRAKOR a Bazilika Mozart kórusa és zenekara - Kú­ti Ágnes (szoprán), Papp Krisztina (alt), Horváth István (tenor), Bognár Szabolcs (basszus) - ad hangversenyt a Székesegyházban. Koncertmes­ter Erdélyi Zoltán. Vezényel: Szamosi Szabolcs. Műsoron: Mozart: Exul- tate, Jubilate, Haydn: G-dúr mise. PETERDEN a nevezetes műemlékként nyilvántartott és az elmúlt idő­szakban meglehetősen leromlott Árpád-kori kistemplomot a helyi refor­mátusok kívülről teljesen felújították. Remélik, hogy a templombelső rendbetételére is futja majd az erőből. (a) SAJTÓSZABADSÁG. Rendkívüli Keresztény Értelmiségi Fórurp elő­adás lesz a Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziumának dísztermében július 10-én, csütörtökön, 18 órai kezdettel. Téma a sajtószabadság és a demokrácia, előadó Lovas István hírlapíró. (a) KAPOCS. A Pécsi Rádió adásrendjének változása miatt ezúttal elmarad reggel fél 7-kor P. Moray Pio O. H. Irgalmas lelkiilettel című elmélkedé­se, s a 8.10-kor kezdődő Kapocsban hallható. Emellett az ökumenikus magazinban dr. Tomka Ferenc professzornak a Mária kongresszuson el­hangzott előadása hallható még. (a) ENGESZTELŐ IMAÓRA. Az Elsőszombati Imaközösség július 5-én 15 órakor a pécsi Zárda templomban engesztelő imaórát tart, utána szent­mise következik. w

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom