Új Dunántúli Napló, 2003. július (14. évfolyam, 177-207. szám)

2003-07-05 / 181. szám

8. OLDAL POLITIKAI VITAFÓRUM 2003. Július 5., szombat 1 ||| Már köztünk van! A közvélemény-kutatók nemleges mérései elle­nére erősödik, épül a Független Kisgazdapárt. Menetrendszerűen jelentkező névtelen telefoná­lóm kérdezte, hogy melyik. Nos az, amelynek országos nagygyűlése május 24-én Budapesten - több mint 800 küldött jelenlétében - tett hitet a megújhodás mellett. Az a Kisgazdapárt, amely demokratizálta pártalkotmányát, megindította a kabinetekben a szakmai munkát. Az a Kisgazda- párt, amely önmagát a magyar vidék pártjaként határozza meg, politikájában az Isten, haza, csa­lád értékrendet képviseli. „Pártunkért aggódó” névtelen telefonálóm „jelezte”, hogy megosztott a kisgazda mozga­lom. Mitől ne lenne az, és főleg mikor nem volt az? A diadalmas 1945. november 4-i választáson 57%-ot elért Független Kisgazdapártot Nagy Fe­renc, Kovács Béla, Varga Béla, Tildy Zoltán és még hosszú oldalakon át sorolható nagyszerű vezetők jegyezték. Ezekre a politikusokra a kis­gazda társadalom mindig büszkén emlékszik. Ki foglalkozik ma azzal, hogy pártunknak a diadal heteiben Dobi István, Barcs Sándor vagy Pesta László ugyanúgy vezető tisztségviselője volt? Vi­selt dolgaikat a történelem 1990-ben egyszer és mindenkorra a helyére tette. Nem lesz ez más­képpen ezután sem. Önjelölt próféták, ügyeletes megváltók min­dig voltak, lesznek a kisgazda mozgalomban. Ezzel sajnos együtt kell élni. Ez a történelmi pár­tok sajátos „átka”. Ugyanakkor értéke. És ezért maradt csaknem 100 éve a Független Kisgazda- párt a magyar politikai közélet, a magyar vidék megkerülhetetlen politikai szereplője. Mert volt Nagyatádi Szabó Istvánja, Gaal Gasztonja, Eck­hardt Tiborja, Bajcsy-Zsilinszky Endréje, Kovács Bélája, Vörös Vincéje, dr. Virágh Ference. Az ő nevük a Független Kisgazdapárt egy-egy korsza­kát fémjelzi. Mindannyiszor a megújhodás utáni talpra állást, a sikert jelenti. A magyar vidék kifogyhatatlan tehetségek­ben. A XXI. század Eckhardt Tiborja, Vörös Vin­céje szükségszerűen már köztünk van. A saját bőrén érzi a vidéki élet keserveit. Aggódik, hogy mi lesz kis gazdaságával az Európai Unióban. Súlyos gondok aggasztják a rendkívüli aszály és a kormány tehetetlensége miatt. Aggódik az el­adhatatlan tejért, dinnyéért. Ma már tudja, a „jó­léti rendszerváltás”-ból a rendszerváltás jött be, a jóléti csak nagyon szűk kevesek­nek. Akik privatizálnak, akik állampénzen részvényeket vásárolnak - nekik. Nekik ad­dig is „jóléti” volt minden, már több mint 50 éve. Tisztelt szociál-liberális urak! Szörnyű dolgokat mű­velnek kormányzás ürügyén ezzel a szegény országgal. Önök is érzik, az új évezred Gaal Gasztonja, Vörös Vincéje már köz­tünk van. Ennek „csalhatatlan jele” a Független Kisgazdapártért aggódó névtelen telefonálók gyarapodása. Dr. Kumcsai Csaba, az FKgP Baranya Megyei Szervezetének elnöke Frakcióvezetők a parlamentről Lendvai Ildikó, MSZP Eredményeket ígér az az előkészí­tési folyamat, ami a választási tör­vény módosításához, az uniós kép­viselők megválasztását szabályozó törvényhez vezet - mondta az MTI- nek adott inter­jújában Lendvai Ildikó. Az MSZP or­szággyűlési kép­viselőcsoportjá­nak vezetője szerint a parla­menti viták na­gyon sokszor nem a politikai lényegről szóltak, hanem szemé­lyekről, emellett ügyrendi vitába burkolt politikai viták folytak a Házban. Hozzátette: túl kevés az érdemi vita az Országgyűlésben. A konfrontáció jelen van a politikai elit körében, s ez nem használ a parlament tekintélyének, de „az a tény, hogy a viták a parlamentben zajlanak, megerősítette a Ház társa­dalmi súlyát”. Mint mondta, tavasszal folytató­dott az a munka a törvényalkotás­ban, amely az esélykülönbségek csökkentését célozta. Kiemelte: az esélykülönbségek nemcsak vagyo­ni és jövedelemkülönbségekből fa­kadnak, hanem abból is, hogy „a látszólag igazságos nagy rendsze­rekben - az egészségügyben, okta­tásban - más-más esélyük van a különböző társadalmi csoportok­nak. Ahhoz, hogy a társadalmi lif­tek az alagsorból a földszintre jus­sanak, sok pénz kell. Ahhoz, hogy feljebb haladjanak, hozzá kell nyúlni a nagy rendszerekhez”. Eb­ből a szempontból az egészség- ügyi és az oktatási törvények elfo­gadását tartja nagyjelentőségűnek. Tavaszi ülésszak „legfontosabb tette” a Nemzeti Civil Alapprogram elfogadása volt, e jogszabály vitájá­ban „majdnem konszenzus alakult ki”. Az MSZP frakcióvezetője a tör­vény kapcsán úgy vélte, „ha vala­hol a politikai hidak épülhetnek, az a civil szféra, hiszen egy-egy konk­rét ügy kapcsán különböző pártál­lású emberek dolgozhatnak együtt”. Áder János, Fidesz A Fidesz által beterjesztett és a par­lamenti többség által elvetett tör­vényjavaslatok szempontjából a si­kertelen próbálkozások évének le­het tekinteni az elmúlt egy eszten­dőt, ugyanakkor a Fidesz-frakció teljesítménye ebben az időszakban jónak értékelhető - mondta Áder János, a Fidesz frakcióvezetője. „Több mint 70 olyan javaslatunk volt, amely az elmúlt egy évben a Ház asztalára került, de ebből egyetlen egy parlamenti tárgyalá­sát sem támogatták a kormány­pártok.” Áder János tart attól, hogy a 2004-es év rosszabb mérleget hoz majd az ideinél. Mint mondta, egy­re többet hallani arról, hogy a költ­ségvetés tárgyalása kapcsán meg­szorításokra készül majd a kor­mány. „Ha a szocialista kéziszótárt az ember eredményesen forgatja, akkor a helyes megfejtést mindig a megszorítások szónál lehet megta­lálni”. A politikus kíváncsian várja, hogy a kormány teljesíti-e a tavaly őszi politikai megállapodásban vál­laltakat, és az EU-csatlakozási fo­lyamatban segíti-e a kis- és közép- vállalkozók, illetve a gazdák uniós felzárkózását. Véleménye sze­rint a romló gaz­dasági mutatók nem jelentenek túl jó előjelet a csatlakozáshoz. Mint kifejtette, tartósan nő a munkanélküli­ség, az infláció stagnál, a költségvetési hiány és az államadósság mértéke drámaian nő. „Ilyen körülmények között, nyugodtan mondhatom azt, hogy rossz feltételekkel, rossz előjelek­kel készülünk az európai uniós csatlakozásra”. Áder János ebben a ciklusban teljesen esélytelennek tartja egy új alkotmány elfogadását. Véleménye szerint ugyanis az álláspontok eb­ben a kérdésben nagyon távoliak. Az európai parlamenti választá­sok kapcsán a választójogi törvény módosításáról úgy nyilatkozott, hogy a konszenzushoz a kormány­nak jelentősen változtatnia kell ki­induló koncepcióján. Herényi Károly, MDF A Magyar Demokrata Fómm parla­menti frakciójának teljesítménye nagyon jó: az Országgyűléshez be­nyújtott indítványok több mint 13 százaléka kötő­dik az MDF- hez, ami jelen­tősen megha­ladja a mandá­tumarányt. A frakcióve­zető reális lehe­tőségnek tartja, hogy két képvi­selői mandátu­mot szereznek az Európai Parla­mentben, amihez az MDF-nek tíz százalékot kell elérnie a választá­son. „Az európai parlamenti mun­ka más típusú politizálást igényel, és azt hiszem, hogy az MDF politi­kai felfogása - amely itthon még nem kellőképpen elfogadott - sok­kal inkább alkalmas az Európai Parlamentben a nemzeti érdekek egyeztetett képviseletére, mint amit a két nagy párt produkál”. Herényi Károly szerint az őszi ülésszak legfontosabb feladata a költségvetési törvény és az adótör­vénycsomag elfogadása lesz. „Kí­váncsian várjuk, hogy a kormány a választási programban ígért adó- csökkentéseket hogyan fogja kéz­zelfoghatóvá tenni”. A kormány 76 milliárd forintos költségvetési kiadáscsökkentő in­tézkedéséről azt mondta, hogy az valójában pótköltségvetés. Az MDF ehelyett hasonló forrásból 30 milliárd forint átcsoportosítását cé­lozta volna meg, egy állami hitelga­rancia-alap megteremtésére. „Ez­zel tudta volna a kormány valóban helyzetbe hozni a kis- és középvál­A kutyapiszok speciális városi gond. Á gazdánál lévő utcai tiszta­sági készlet civilizált módon oldaná meg a problémát Pécsett is. Ma egy környezetvédelmi rende­let módosításáról vitatkoztunk. Ám van sok olyan terület, ahol „csak” szemléletmód változtatása, összefo­gás és a meglévő anyagi erők kon­centrációja is megoldás lenne. Egy ilyen eset. A kutya nemcsak háziállat, hűséges házőrző, hanem nagyon sok embernél nélkülözhe­tetlen „családtag”. Így gyakori, hogy nem a kertben, a családi háznál van a kutya ólja, hanem maga a család lakása a „kutyaól” - ha (belváros­ban lakik a gazdájával. így pedig - a természetes megfordítottjaként - sé­táltatni, futtatni kell fajtától függő intenzitással. Az intenzív mozgás­sal természetes reakciók hatásaként vizeletet, székletet ürít az állat - ahol éppen van. Ha ez homokozó­Kutyapiszok Napirenden kívüli felszólalás ban, játszótéren történik, járvány­ügyi szempontból elítélendő. Ha a kutyát pórázon sétáltatva másutt, akkor „csak” közegészségügyi okok miatt. De megoldás híján durva hi­giéniai, esztétikai gond is, hiszen ki piszkít saját közvetlen környezeté­be. S nem hivatkozók a már fejlet­tebb szemléletű, önkorlátozó társa­dalmakra, országokra, amelyek kö­zösségének tagjai lehetünk. Pécs nagyságrendű budapesti vá­rosrészekben használt referenciával van kezemben, s mutatom be pél­dául a Blöki nevű utcai tisztasági készletet... Öncélú lenne persze mindezt csak elmondani, bemutatni, ha re­ménytelen lenne a helyi bevezeté­se. A már 1999-től meg-megismét­lődő, de reakció nélkül hagyott gyártói megke­resések ugyan ezt sugallják. „Nincs pénz be­vezetésére, tá­mogatására.” Ez csak döntés kér­dése. Pályázati lehetőségekkel, bizottsági és egyéb keretek­ből összefogással lökésterápia jel­leggel el kellene indítani a beveze­tést és lassan kivonulva a támoga­tásból életképes maradna, a kutya­lalkozókat, a mezőgazdasági vál­lalkozókat, hiszen hiába van hatal­mas hitelkínálat, a gazdaság emlí­tett szereplői a bankok minősítése alapján általában nem hitelképe­sek”. Kuncze Gábor, SZDSZ Az SZDSZ frakcióvezetője az el­múlt időszak jogalkotási program­jának megvalósulását jónak, az Or­szággyűlés munkájáról alkotott ké­pet „vegyesnek” ítéli meg, a politi­kusok stílusával pedig elégedetlen. A heti ülésezésnek köszönhető­en nőtt a parlament közéleti súlya és erősödtek az ellenzéki jogosítvá­nyok. Az ellenzék elláthatta a végre­hajtó hatalmat ellenőrző feladatát és ha tudott volna, alternatívát is nyújt­hatott volna a választóknak a jelen­legi kormányzattal szemben. „Azok a vádak tehát, amelyek szerint szű­kültek az ellenzéki jogosítványok, nem állják meg a helyüket”. A parlamentben eluralkodó stí­lusról szólva hangsúlyozta: „Nem a vita és a bekiabálások ellen va­gyok, hanem úgy látom, most nin­csenek érdemi viták, senkit nem érdekel, hogy a másik ol­dalon mit mon­danak”. Ez lejá­ratja a parla­ment és a politi­ka egészét a közvélemény szemében, és nem tesz jót a demokráciának. A politikusoknak ezen el kell gondol­kodniuk, és lehetőség szerint vál­toztatniuk. A következő, ősszel kezdődő időszak legfontosabb feladata az adótörvények, a költségvetés, a jogharmonizációs, illetve az euró­pai parlamenti képviselő-választás­sal kapcsolatos törvények elfoga­dása lesz. Ez utóbbi két jogszabály kapcsán úgy vélte: ezekben a kér­désekben illene egyetérteniük a politikusoknak, bármelyik oldalon is ülnek. tartók, ebtenyésztők szintjén is igényként merülne fel az utcai tisz­tasági készlet használata. Mondan­dóm tehát figyelemfelhívás az ön- kormányzat minden szintjére, a szakmai civil szerveztek részére, a tömegkommunikáció részére: in­duljon el az együttgondolkodás! Az én utolsó személyes indíttatá­som, hogy elmondjam mindezt: Pécs egységes településrendezési tervéhez kéri a város a választópol­gárok véleményét. Úgy továbbította nekem az egyik kitöltött űrlapot a fi­am egy héttel az érettségije előtt, hogy az 5. pontban feltett kérdésre ti. mely környezetvédelmi intézke­dés a legfontosabb? - első helyre „a környezetvédelmi követelmények testületi rendelettel történő szigorí­tását” jelölte meg. Az űrlapot további felhasználás­ra át is adom. Várbíró Péter Dr. Semjén Zsolt a KDNP új elnöke Nagy többséggel Semjén Zsoltot választotta meg a Keresztényde­mokrata Néppárt új elnökévé a párt Országos Választmánya jú­nius 28-án. A választmányi ülés után meg­tartott sajtótájékoztatón a párt el­nöke elmondta, hogy a KDNP he­lyét a magyar politikában nem kamarilla-alkudozások jelölik ki, hanem a társadalmi kihívásokra adott válaszai. Egyszerre két fel­adatot kell elvégezniük: fel kell építeni egy karakteres, a történel­mi keresztény egyházak társadal­mi tanítását következetesen vál­laló pártot, másrészt pedig „ková­szává kell válniuk a hasonló ér­tékrendű, most formálódó szö­vetségnek”. Az új elnök kiemelte: a párt politikai hitvallása két pil­léren nyugszik. Egyik a tradicionális értékek védelme, az egyház szabadságá­nak védelme, a nemzeti identitás erősítése, az emberi jogok tiszte­lete és a családok támogatása. „A másik pillér a szociális igazságosság képviselete, mert a baloldal biodíszletnek tekinti a társadalmat, miközben a legbru- tálisabb vadkapitalizmus restau­rációja folyik”. Elfogadhatatlan, hogy miközben a munkajövedel­meket „halálosan” megadóztat­ják, addig a tőkejövedelem adó­mentes. „Helyes az esélyegyenlő­ség hangsúlyozása, de beszélni akarunk arról is, hogy hol van a magyar társadalom 99 százaléká­nak esélyegyenlősége az újbur- zsoá milliárdosokkal szemben”. Semjén Zsolt kitért a KDNP szövetségi politikájára is. „A Fi­Dr. Semjén Zsolt desszel az együttműködés lehe­tősége adott, hiszen az 1998 és 2002 közötti kormányzás idején kifejezetten kereszténydemokra­ta ihletettségű program valósult meg”. A KDNP és az MKDSZ vi­szonyáról - mely utóbbi „híd a Fidesz és a KDNP között” - így nyilatko­zott: „Egységes keresztényde­mokrata moz­galom van, aminek két szervezete van: az MKDSZ tár­sadalmi szer­vezet, a KDNP pedig politikai párt.” Az MKDSZ mentette át a kereszténydemokrácia képvisele­tét akkor, amikor a KDNP-t elle­hetetlenítették. A kereszténydemokráciáról így nyilatkozott: azt nem nekünk kell kitalálnunk, hisz annak ele­meit tartalmazzák a szociális pá­pai enciklikák és a protestáns egyházak társadalmi tanítása - sőt végső soron maga az evangé­lium. Nagy elődeink is vannak, akiket követhetünk: a modern Európa megálmodói és kezdemé­nyezőik: Adenauer, de Gasperi és Schuman, Magyarországon pe­dig Gieswein Sándortól Baranko- vics Istvánig politikusok egész sora. Surján László a választmányi ülésen elmondta, mindent meg­tesznek azért, hogy a KDNP a nemzetközi szervezetekben is visszanyerje tagságát. Az iraki háborúról - utólag A hódításra szövetkezett ameri­kai és brit haderők kvázi sétako­csikázás reményében kezdték el az iraki „vállalkozásukat”. Abban a hitben vonultak az elfoglalásra kiszemelt iraki városok felé, hogy az arabok Allahnak kijáró tiszte­lettel fogadják majd őket. A felszabadítás jelszavával ér­kezőknek azonban csalódniuk kellett. Virágeső helyett golyózá­porral szembesültek. Harcra kész beduinok lövöldöztek rájuk a modern hadászati technikát sok­szorosan alulmúló fegyvereikkel. Valószínűleg fölismerték, hogy a nyugati világ által kilátásba he­lyezett demokrácia idegen az ő habitusuktól, életfelfogásuktól, kormányuk megdöntése ellené­ben kilátásba helyezett szabadság tulajdonképpen az amerikai és angol tőke diktatúráját, természe­ti kincseik jogtalan kiaknázását je­lentheti számukra. Indokoltan ve­tődik fel a kérdés: mi késztette va­jon az irakiakat a kilátástalan küz­delemre, s a védelmi állásukat fel­kutató, majd kíméletlenül pusztí­tó „okos bombák” semmibevéte­lére? - Talán a hazájuk viszontag­ságos történelmének ismerete. Időbeni fölismerése annak, hogy az idegen hódítás semmi jóval sem kecsegteti Irak népét. A britek először 1917-ben ■ szállták meg Irakot oszmán-török uralom alóli felszabadítás indo­kával. Az olajkutak jövedelme azonban már akkor is a „felsza­badítók” kasszájába vándorolt. Ezt követte a teljes évtizedet meghaladó függetlenségi hábo­rú. A hatvanas években pedig a szaddami ha­talmi konstruk­ció megvalósu­lását véres pol­gárháború előz­te meg. A fegy­veres harc és a vele járó gyöt­relem így szin­te zsigereiben van Irak népének, mely a világ legősibb kultúrájá­nak a bölcsője. Az egész földkerekség tudja, hogy Szaddam Húszéin nem volt egy grállovag. Temérdek gaztett képezi bűnlajstromát. Amerika támogatottjaként Irán ellen foly­tatott évtizedes háborúja, Kuvait lerohanása, a kurdok elleni irtó hadjárat, saját ellenzékével való szisztematikus könyörtelen le­számolás egyértelműen indokol­ta a hatalomból való eltávolítását. De hogy az ő bűneiért ezrek fi­zessenek életükkel, megnyomo- rításukkal, intézményeik és ott­honuk lerombolásával, azzal aligha lehet egyetérteni. Dr. Südi Bertalan Európa széthullása? Helmut Schmidt óva intette az európai kormányokat az Európai Unió felbomlásától és az ameri­kai dominanciától. Az egykori német kancellár ki­jelentette: az iraki háború megmu­tatta, hogy Európa széthullásának veszélye nem kicsi. Véleménye szerint az európai integrációs fo­lyamat 1992 óta egyhelyben to­pog, s a jelenleg felelős hivatalt be­töltő európai tényezők közül senki sincs igazán felkészülve tíz új or­szág uniós csatlakozására. Az Európai Unió történetének legnagyobb bővítése előtt áll: 2004. május 1-jén tíz országgal - köztük Magyarországgal - bővül. Schmidt hangsúlyozta: a tét az, vajon képesek lesznek-e az euró­pai nemzetek megállni a helyüket a jövőben. Vagy kitartanak a cse­lekvőképes Európai Unió mint cél mellett, vagy kénytelenek lesznek fejet hajtani az Egyesült Államok dominanciája előtt - figyelmezte­tett a 84 éves volt kancellár. Meglátása szerint az európai konventtel összefüggő munkát azért kell Valéry Giscard d’Estaing- nek elvégeznie, mert az uniós tag­államok kormányai 1992 óta kép­telenek voltak erre. Hogy a francia politikus munkáját végül siker ko­ronázza-e, azt Schmidt „nyitott kérdésnek” minősítette. ■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom