Új Dunántúli Napló, 2003. július (14. évfolyam, 177-207. szám)

2003-07-05 / 181. szám

4. OLDAL BARANYA I T Ü K Ö R 2003. Július 5., szombat Es On szerint? A héten azt kérdeztük olvasóinktól, mit gondolnak arról, hogy a MiZo-Pécsi VSK kosárlabdacsapata új igazolás nélkül, a szokásosnál fiatalabb csapat­tal áll föl a következő bajnokságra. Szavazó­ink többsége szerint a fi­atalítás kényszermegol­dás, egynegyedük úgy gondolja, Rátgéber László még így is bajnokesélyes gárdát rak össze, egyötödük szerint pedig a jövő csa­patának építése a feladat. 4 00/. Kényszer a fiatalítás Rátgéber bajnokcsapatot farag ■ Épüljön a jövő csapata Jövő heti kérdésünk: Mit gondol arról, hogy továbbra is kihaszná­latlan marad a Balokányfürdő, miután a kö­zelmúltban meghiúsult egy német befektető­vel megkötni remélt üzlet, és a Pécsi Fürdő Kft. is vissza akarja adni a városnak a strand tulajdonjogát^- Pécs szégyene, hogy veszni hagy egy ilyen műemléket.- Minek ide még egy strand?- Ami nem megy, azt ne erőltessük. Szavazzon hétfőtől az interneten: www.dunantulinaplo.hu Eladósorban az utolsó nagyok A Zsolnay-cégek és a Boly Rt. speciálisan kötődik a térséghez Pécs-Budapest Az utolsó két - még állami tulajdonban lévő - termelő gazdasági egység privati­zációja várható egy éven belül Baranya megyében. A Zsolnay-cégek a napokban kerültek az ÁPV Rt. portfoliójába, a már hosszabb ideje ott található Bóly Rt. ér­tékesítését segítő tanácsadói megbízás­ra pedig pályázatot írtak ki. A Magyar Fejlesztési Bank Rt. mintegy két héttel ezelőtt adta el a Zsolnay-cégek részvé­nyeit az Állami Privatizációs és Vagyonkeze­lő Rt.-nek. A társaságok egy korábbi kor­mányzati döntés értelmében kerültek abba a 16 céget számláló körbe, amelyet az érté­kesítendő állami tulajdonból állítottak ösz- sze. Mint az ÁPV Rt. illetékesétől meg­tudtuk, nyár végére, ősz elejére várha­tó, hogy a vagyonkezelő társaság ki­alakítsa a Zsolnay-cégek privatizációs programját. A Zsolnay Manufaktúra Rt. és a Zsolnay Porcelángyár Rt. je­lenlegi jegyzett tőkéje mintegy 1,5 milliárd forint, a két cég alkalmazotti állománya 400 főt számlál. Az elmúlt években időről időre akadt érdeklődő a Zsolnay-cégek iránt, ám senkivel sem jutottak érdemi szakba a tárgya­lások. A Pécs imázsához szorosan kö­tődő cégek iránt a város sem közöm­bös, jelenleg is érvényben van az a közgyűlési döntés, amely felhatal­mazza a polgármestert az esetleges városi tulajdonrész megszerzésére irányuló tárgyalásokra. Országosan is „nagy falatnak” számít az ugyancáak az értékesítendő állami vagyon­elemek közé került Bóly Rt. A legnagyobb Baranya megyei agrárcég jegyzett tőkéje meghaladja a 3,9 milliárd forintot, alkalma­zottainak száma pedig az 1600 főt. A megye déli részén meghatározó földterületekkel, feldolgozó egységekkel rendelkező társaság eladása azért is kiemelt figyelmet kap, mert a foglalkoztatási jelentőségén, térségi kötő­désein túl szakmai bázisára alapozva kiter­jedt integrátori kapcsolatrendszere van. Mint lapunk megtudta, az ÁPV Rt. pályá­zatot írt ki a privatizációs tanácsadó kivá­lasztására, ennek eredményét később hirde-' tik ki. Szakemberek szerint legkorábban a jövő év elején kerülhet sor az eladást célzó tender kiírására. KASZÁS E. Privatizációs előtörténet Míg a Bólyi Mezőgazdasági Termelő és Keres­kedelmi Rt. első ízben szerepel az értékesítés­re szánt állami javak listáján, a Zsolnay eseté­ben már volt egy korábbi forduló. Az alapításá­nak 150. évfordulóját idén ünneplő céget 1995 közepén megvásárolta egy magánsze­mélyekből és a Magyar Fejlesztési Bankból ál­ló konzorcium. Röviddel - nem egészen egy évvel - az ügylet után a pénzintézet kivásárolta a két magánszemély részesedését, és egyma­ga gyakorolta a többségi tulajdonosi jogokat. Miután az MFB Rt. állami tulajdonú bank, ezért ezt a privatizációs ügyletet gyakran érte az a kritika, hogy lényegében nem alakulhatott ki a klasszikus magántulajdonosi szerkezet. „Kultúraváltás” Pécs Csaknem kétezer állampol­gárt kérdezett meg a megyé­ben arról a baranyai rendőr­főkapitányság, hogy mennyi­re elégedettek a testület mun­kájával. A beérkezett vála­szok tanúságai alapján kü­lönféle programokat indítot­tak el.- Mennyire tartja segítőkésznek a rendőröket? - Mennyire nyújta­nak védelmet a bűnözőkkel szemben? Ilyen és ehhez hasonló kérdéseket tartalmazó tesztlapok kitöltésére kért meg a megyei fő- kapitányság csaknem kétezer ba­ranyai lakost. Dr. Sárközi Ferenc, Baranya rendőrfőkapitánya tegnap sajtótá­a rendőrségen jékoztatón ismertette a válaszok kiértékelése után elindított prog­ramjaikat. A főkapitány elmond­ta, összességében jónak értékel­ték az emberek a rendőrség mun­káját a megyében, ennek ellenére bőven van változtatni valójuk. . Például Pécsett az ügyfélszol­gálat környezetén, a rendőrségi kommunikáción szeretnének ja­vítani, míg a komlói kapitánysá­gon az intézkedési kulturáltsá­gon. Mindezek érdekében egye­bek mellett az állomány kilenc­ven tagja kommunikációs oktatá­son vett részt, tizenöt középveze­tő részére pedig vezetői tréninget szerveztek. A kapitány szerint mindennek az a célja, hogy kul­túra- és szemléletváltozáson es­sen át a rendőrség. MÁTÉ B. A RENDŐRSÉG LAKOSSÁGI MEGITELESE BARANYÁBAN Komló Mohács Pécs Siklós Szigetvár CLLJ te ország közbiztonsága _j A megye közbiztonsága M Megértés, segltőkészség ■Mi Mennyire nyújt védelmet a lakókörnyezetében a rendőrség a bűnözőkkel szemben MM Felderíti és elfogja a bűnelkövetőket Fonás: Baranya Magyei Rendúetűkapítányság HŰSÍTŐ CSEPPEK. Szerencsére az idei kánikulai nyáron jól vizsgáznak a pécsi szökőkutak. Eddig még szinte folyamatosan működtek, nem volt zavar az üzemelésükben, csak a karbantartás és a takarítás ide­jére állították le azokat. Különösen népszerű a Szent István téri szökőkút, amelyet az itt élők és a turis- ták egyaránt szívesen keresnek fel. _______________________________________________fotó, laufer László HÍ REK SZIGETVÁRON a város ipar testületé napokban tartott ün­nepi közgyűlésén két olyan mester vehetett át ezüstgyűrűt és emlékplakettet, akik 25 éve váltották ki iparengedélyüket. Trifaton Kálmán fogműves, il­letve Soós István autószerelő részesülhettek a jubileumi elis­merésben. (aa) SZEMÉLYBEN villanyvilágítást kap a település aszfaltozott sportpályája, illetve elkészül a hozzá tartozó közvetlen kör­nyezet közvilágítása is. A beru­házásra az önkormányzat 1,6 millió forintot fordít. Á létesít­ményt még ebben az évben át­adják. (aa) BARANYÁBAN az elmúlt két hónapban 1238 fogyasztót kap­csolt ki tetemes áramszámla-tar­tozás miatt a DÉDÁSZ. Amint az köztudott, az új villamos- energia-törvény már két hóna­pos tartozás után lehetőséget ad erre a szolgáltatóknak. Akcióban az „állatkommandó” Szászvár Mint lapunkban már hírt adtunk róla, a baranyai település önkor­mányzata szó szerint betartatja ai környezetvédelmi törvényt és az állattartási rendeletet, egyrészt azért, mondja Bék János polgár- mester, mert számos lakó viasko­dik egymással a szomszédból áramló bűz miatt, másrészt a kép­viselő-testület szeretné elérni, hogy a lakosság kömyezettudato- sabban gondolkodjon. A napok­ban az önkormányzat illetékesé számos olyan helyre vonultak ki, ahol előzetesen bejelentették, vala­mi nem stimmel az állattartás kö­rül. A legtöbb helyen a trágya táro­lásával voltak problémák. A pol­gármester hozzátette, olyan tulaj­donosoknál, ahol súlyos szabály­talanságokat tártak fel, kezdemé­nyezni fogják a környezetvédelmi hatóság és az ÁNTSZ bejárását is. A jelenlegi helyszíni felméréseken tényfeltáró jegyzőkönyvek készül­tek, amelyek alapján előírják majd a változtatásokat. csikós k. Nagyvárosi konferencia PÉCS Nagyváros és környéke címmel rendezett tegnap kerekasztal-be- szélgetést a közigazgatási reform­ról Pécsett a Megyei Jogú Váro­sok Szövetsége. A megbeszélé­sen részt vett a nagyvárosokkal foglalkozó munkacsoport vezető­je, Piái Zoltán, illetve Ágh Attila politológus, a közigazgatási meg­újulást előkészítő IDEA-bizottság elnöke; az előzetes programmal szemben viszont több település polgármestere nem érkezett meg. Ágh Attila lapunknak kifejtet­te: a nagyvárosok közelében ta­lálható községek különleges helyzetben vannak, itt más a vi­szony, mint egy „hagyományos” kistérség esetében, a függés he­lyett az együttműködésre kell he­lyezni a hangsúlyt. A közigazga­tási reformban szereplő régióköz­pontokról Ágh Attila elmondta, Pécs és Kaposvár a tervek szerint feladatok szerinti társcentrum le­het, hasonlóan Debrecenhez és Nyíregyházához. ______wy. se. A bilincsbe vert asszony története (Folytatás az 1. oldalról) A Honvédkórház traumaosztályának ügye­letese azon az estén dr. Oberritter Róbert volt. Ultrahangvizsgálatnak vetették alá az asszonyt, amely nem zárta ki a lépvérzést és lépszakadást, ez pedig életveszélyes ál­lapot, hangsúlyozza az orvos. Bizonyossá­got azonban csak a CT eredményezett vol­na, ezért javasolták a vizsgálatot, a néni azonban egyszerűen elment, miután az egészségügyi személyzetet elküldte mele­gebb égtájakra. Miután szerették volna megmenteni az életét, értesítették a rendőr­séget, azt kérve tőlük, hogy bírják jobb be­látásra a nénit. Ha a beteg cselekvőképes volt, márpedig erre enged következtetni az, hogy egyedül hazament a kórházból, akkor több súlyos törvénysértés történt ebben az ügyben, ál­lítja dr. Martin Zoltán ügyvéd. Sérült az Al­kotmány is, amely szerint a Magyar Köztár­saságban minden embernek veleszületett joga van az élethez és az emberi méltóság­hoz, amelyektől senkit nem lehet önkénye­sen megfosztani. A rendőrségi törvény maga is utal arra, hogy törvényi előírásoknak megfelelően kell eljárni, márpedig ilyen törvény az egészségügyi törvény, amely kimondja, hogy az emberi méltóságot tiszteletben kell tartani, s csak törvényben meghatározott esetben korlátozható. A beteget megilleti az intézmény elhagyásának joga is, mond­ja az ügyvéd. Ha állapota indokolja, az in­tézmény elhagyásának tényéről az orvos valóban köteles értesíteni az illetékes ható­ságokat, ebből azonban nem következik az, hogy a beteget bilincsbe lehet vissza­szállítani. Ugyanis eb­ben az esetben az ön­rendelkezési jog is sé­rült, amely szerint bár­mely beavatkozás eseté­ben szükség van a beteg tájékoztatáson alapuló beleegyezésére. Utóbb kiderült, hogy nem volt életveszélyben, de ha abban lett volna, akkor is megillette volna az a jog, hogy a beavat­kozást két tanú jelenlétében írásban vissza­utasítsa. A rendőri intézkedés két jogszabály alapján is jogszerű volt, nyilatkozta la­punknak dr. Cserép Attila rendőr ezredes, kapitányságvezető. A büntetőeljárásról szóló törvény a hivatalból üldözendő bűn- cselekmények esetén intézkedési kötele­zettséget ír elő a hatóság számára, a sértett számára pedig együttműködési kötelezett­séget. Ez a törvény azt is rögzíti, hogy a sér­tett köteles a szakértői vizsgálatnak alávet­ni magát, és hogy minderre kényszeríthe­tő. A hölgyön kiúsérelmi nyomok látszot­tak, ittasan összevissza beszélt, hogy ki verte meg, illetve hogy megverték-e. Ami­kor az orvos, illetve a mentőszolgálat kéré­sére a rendőrök intézkedtek, bizonyosnak látszott, hogy az idős asszony életveszélyt okozó súlyos testi sértés bűntettének sér­tettje. Á másik a rendőrségi törvény, amely előírja, hogy a rendőr az önveszélyes álla­pot megszüntetése érdekében köteles meg­tenni a veszélyhelyzet elhárításához, meg­szüntetéséhez szükséges intézkedéseket, továbbá intézkedik az önmagát vagy mást veszélyeztető állapotban lévő személy or­vosi vizsgálatára, és közreműködik az egészségügyi intézetbe történő szállításá­ban. Ugyancsak a rendőrségi törvény mondja ki, hogy a rendőr bilincset alkal­mazhat a személyi szabadságában korlá­tozni kívánt személy ellenszegülésének megtörésére, önkárosításának megakadá­lyozására. Azt tudni kell, hogy K. Imréné nemcsak hogy össze-vissza beszélt, de rúg- kapált, nekiment a mentősöknek, azaz olyan helyzetet teremtett, amelyben a bi­lincshasználat feltételei adottak voltak. Fel kell tenni a kérdést, vajon hogy véle­kedne a közvélemény és a sajtó, ha a rend­őrség nem tenné meg a számára jogsza­bályokban előírt intézkedéseket egy látha­tóan összevert, orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülést elszenvedett, de ittas és zavartan viselkedő személy esetében, aki azután esetleg belehal sérüléseibe? Va­jon akkor milyen szalagcím kerülne az új­ságok hasábjaira? Azt csak zárójelben jegy­zi meg a kapitány, hogy a rendőrnek nem az egészségügyi törvény, hanem a rendőrségi és a büntetőeljárási törvény az irányadó. Jó lenne, ha a rendőr­ség eldöntené, melyik törvény alapján járt el - mondja Martin Zoltán -, mert intézkedni csak úgy lehet, ha van arra jogszabályi felhatal­mazás, nem pedig úgy, hogy előbb intézke­dem, aztán keresek rá jogszabályi indokot. A büntetőeljárásról szóló törvényre nem le­het hivatkozni, hiszen nyomozás ebben az esetben nem volt elrendelve, s dr. Oberrit- ter nem kirendelt szakértő volt. Az orvos az egészségügyi törvény alapján kezdemé­nyezett beszállítást CT-vizsgálat céljából, nem pedig a büntető törvény alapján vég­zett szakértői vizsgálatot. Ha a sértett nem működik közre, akkor rendbírsággal sújt­ható, de csak nyomozás elrendelése eseté­ben, és akkor sem bilincselhető meg, to­vábbá a bilincs a terhelttel, nem pedig a sér­tettel szemben alkalmazható kényszerin­tézkedés. Martin doktor úgy gondolja, a törvény szerint bármely egészségügyi beavatkozás elvégzésének feltétele áz, hogy ahhoz a be­teg tévedéstől, megtévesztéstől, fenyege­téstől és kényszertől mentes, megfelelő tá­jékoztatáson alapuló beleegyezését adja, de akit bilincsbe visznek be, az nem men* tes a kényszertől. A rendőrnek nemcsak a rendőrségi törvény szerint kell eljárnia; amely egyébként arról is szól, hogy vala­mennyi törvényt be kell tartania, köztük az egészségügyi törvényt is. Ő csupán annyit tehet, hogy tájékoztatja a beteget állapotá­ról és az orvosi vizsgálat elmulasztásának következményeiről, de arról is, hogy megil­leti az önrendelkezés joga. Az orvos nem azt állította, hogy a beteg életveszélyes sé­rülést szenvedett, hanem azt, hogy fennáll ennek esetleges gyanúja, nem nyert tehát megállapítást az, hogy az asszony életve­szélyben van, nem következett be az ön­magát veszélyeztető állapot, ami szükséges a biztonsági intézkedéshez: ezt az utólagos vizsgálat is alátámasztotta. Ha minden olyan esetben intézkedési kötelezettsége volna a rendőrnek, mondja dr. Martin, amikor valaki nem veti magát alá olyan beavatkozásnak, vizsgálatnak, aminek elmaradása egészségét veszélyez­teti, bár életveszéllyel nem jár, akkor a be­teget akkor is bilincsbe verve vihetnék visz- sza a kórházba, ha nem vetette alá magát egy olyan szemvizsgálatnak, amivel a szemüvegéhez szükséges dioptria nagysá­ga volna megállapítható. Ugyanis az ellátás visszautasításának joga nemcsak életve­szély esetében illeti meg az embert, de sú­lyos vagy maradandó egészségkárosodás esetében is. CSERI LÁSZLÓ

Next

/
Oldalképek
Tartalom