Új Dunántúli Napló, 2003. július (14. évfolyam, 177-207. szám)
2003-07-26 / 202. szám
I 2003. Július 26., szombat P O L I T I K A I 13. OLDAL T A F Ó R U M Körbevinnék az országon a történelmet Schmitt Pál kevesellte a Fidesz pécsi taglétszámát Új, országjáró rendezvénysorozatot indított útjára Pécsett pénteken a Fidesz Magyar Polgári Szövetség „Történelem, Fő utca” címmel. A helyi polgári körök, valamint a polgári sajtóműhelyek szervezésében létrejövő találkozók célja, hogy a polgári értékrendet követő. emberek találkozhassanak egyrészt egymással, másrészt a jobboldal közéleti szereplőivel. Aki késve érkezett tegnap a Református Gimnázium tornacsarnokába, bizony már csak állóhelyet talált, ugyanis a helyiség zsúfolásig megtelt emberekkel. A nyári szabadságok, és a kora délutáni kezdés ellenére több ezer érdeklődő ment el a Fidesz és a polgári körök Történelem, Fő utca című, országosra tervezett rendezvénysorozat pécsi nyitányára. A rendezvényen részt vett többek között Gulyás Dénes operaénekes, Beregszászi Olga színművész, valamint a Jobboldali Sajtóklub közismert személyiségei. A közönség dübörgő vastapsa közepette dr Schmitt Pál, a Fidesz Magyar Polgári Szövetség alelnöke is a színpadra lépett. Beszédében kifejtette, megítélése szerint az önmaguk által választott értékrend mellett nem csak négyévente, titokban, a szavazófülkék magányában kell kiállniuk az embereknek, hanem minden egyes pillanatban, egy életen keresztül, ráadásul úgy, hogy azt mindig nyíltan vállalni is kell. Ezen gondolatok megfontolását követően határozta el, hogy belép a szövetségbe, amely - mint mondta - már sokkal több, mint egy párt, amely nem valami ellen politizál, hanem a tagok által fontosnak tartott eszmékért. A Fidesz második embere a rendezvényről szólva elmondta, a „média óriási ellenszelében” nincs esélyük arra, hogy Pestről politizálva megszólítsák az embereket, ezért úgy döntöttek, hogy a politikusok személyesen mennek el hozzájuk az ország nagyvárosaiba. Az országjáró körút első állomásául pedig azért választották Pécset, mert ez a település nemcsak a „szőlő és bor városa”, hanem mindazon hagyományoké is, amelyet a Fidesz fontosnak tart. Schmitt Pál kitért arra is, hogy bár a szövetség városi vezetői találkozásukkor büszkén számoltak be neki arról, hogy megduplázódott a tagok száma, azaz száz fő helyett már kétszázan vannak, ő ezt egy 170 ezres városban egyszerűen elfogadhatatlannak tartja. A cél az, jelentette ki, hogy jövőre már legalább kétezer tagja legyen Pécsett a Fidesznek. Schmitt Pál a választásokra, és Orbán Viktor elhíresült mondására utalva kijelentette: már nem elég, ha mindenki csak egy embert hoz magával, ugyanis mindenkinek tízet kell meggyőznie. Hangsúlyozta, a párt egyik célcsoportja lehet a fiatalság, tekintve, hogy minden választások alkalmával négyszázezer új szavazó járul először az urnákhoz. Márpedig, szögezte le, ha őket meg tudják nyerni, akkor a választásokat is megnyerhetik. Az alelnök beszédét követően a rendezvény további szónoklatokkal, kulturális programokkal egészen estig folytatódott. MÁTÉ BALÁZS Energiaár-emelés Akik nem mondják, hogy soha MSZP frakció Az MSZP-frakció ugyan nem örül a 8,4 százalékos lakossági áremelésnek, de tudomásul veszi és belátja, hogy a paksi baleset okozta áramkiesésért és a Fidesz helytelen gazdaságpolitikája okozta bevétel-elmaradásért egyszer fizetni kell - tartalmazza az MSZP-frakció közleménye.- Az MSZP-frakció felszólítja a Fideszt és Rogán Antalt, hogy ha már az előző ciklus két évében helytelen gazdaságpolitikájukkal ártottak az országnak és a lakosságnak, legalább hallgassanak, áruikor a rossz gazdasági intézkedések kiigazítása megy végbe - fogalmaz közleményében Juhász Gábor frakcióvezető-helyettes. - Felháborító, hogy a Fidesz a saját hibáiból is politikai tőkét próbál kovácsolni. Nem lehet 50 milliárdos veszteséget okozni büntetlenül a Magyar Villamos Műveknek. Ennek politikai felelőssége a Fideszt terheli. Fidesz A Fidesz felszólítja a kormányt, hogy az egyre növekvő lakossági terheket ne tetézze azzal, hogy az elektromos áram áfa-tartalmát a jövő évtől újabb tizenegy százalékkal megemeli - mondta Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezető-helyettese. Ezen döntés értelmében ugyanis egy év alatt 30 százalékos áremelkedést idézne elő a kormány, ami az emberek nagy részének már elviselhetetlen terhet jelentene. Arra a bejelentésre reagálva, miszerint átlagosan 9 százalékkal emelkedik az elektromos áram ára augusztus 1-jétől, úgy fogalmazott: „A felelőtlen és átgondolatlan lépések következtében nő a szegénység, a kisnyugdíjasok és a családok mind nagyobb áldozatra vannak kényszerítve”. Közölte: itt az ideje, hogy Medgyessy Péter személyesen tárja a nyilvánosság elé a megszorító intézkedések listáját és ezért vállalja a teljes felelősséget. Munkáspárt A Munkáspárt elnöksége felszólítja a kormányt, hogy azonnal vonja vissza az áremelési és más korlátozó intézkedéseket - mondta Thürmer Gyula pártelnök. Vezessenek be vagyonadót, a gazdagok is vállaljanak részt az ország gondjaiból. A Munkáspárt a szakszervezetekhez fordul, hogy „álljanak végre a sarkukra, küzdjenek a munkavállalók jogaiért” és kezdeményezzenek egy rendkívüli érdekegyeztetés összehívását a kormánnyal. A pártelnök szerint a kormány politikája „közönséges néprablás”. A nyugdíjasoknak nem fizetik ki a 13. havi nyugdíjat, pedig ők maguk ígérték. A kormány intézkedéseivel tönkreteszi azokat a magyar vállalkozókat is, akik még tartják magukat. Hangsúlyozta: súlyos felelősség terheli az MSZP-t, mivel a szocialisták azzal az ígérettel jutottak hatalomra, hogy segítenek a kisemberek, szegények gondjain.- Medgyessy Péter kormánya nemcsak hogy nem segít, de a gazdaság minden gondját a dolgozó emberek vállára rakja, az EU-csatlakozás minden költségét a kisemberekkel fizetteti ki - mondta Thürmer- Gyula. A Munkáspárt elnöksége szerint a kormány nem a magyar emberek érdekeit képviseli, hanem „az IMF, a külföldi és a hazai nagytőkések kiszolgálója”. Bizonyos személyiségek gyakran hangoztatják: „a politikus soha nem mondhatja, hogy soha”. Szerintük a politikus számára nem létezik örök időkre szóló, érvényességében független álláspont, önálló akarat, törekvés. Neki mindig az adott helyzet függvényében kell orientálódnia, nyilatkoznia, cselekednie, valamit támogatnia, esetleg elutasítania. Függetlenül, hogy mit gondol egyénileg, milyen elvi álláspontot képvisel. Felszínessége és különössége miatt érdemes vitatkozni az efféle nézet kiötlőivel. Egy-egy párt alapértékeit elvi következetességgel képviselő politikus ugyanis csak akkor nyilatkozik, cselekszik követelménysze- rűen, ha meggyőződését minden körülmények között vállalja, alapvető dolgokban soha nem alkuszik meg, nem tesz engedményeket. A politikai taktikát pedig még akkor sem hajlandó elvtelen taktikázásra fölcserélni, ha anyagi, netán egzisztenciális hátrány éri miatta. Sajnos, kevés elvileg hitelesnek minősíthető politikusa van az országnak. Közülük többen egykori ateistaként ma vallásosságot mímelnek. Talán, mert megélhetésiek, s fizetett forradalmárokként szerzett anyagiak függvényében élnek. Ezzel függ össze az is, hogy nagyobb gázsi, vagy bizonyos emeltyűzött egzisztencia fejében bármikor „lépésváltásra” készek, s korábbi meggyőződésükkel szembe fordulva képesek más színű köpönyeget magukra ölteni. Mindig aszerint, hogy az újabb politikai széljárás milyen előnyökkel kecsegteti őket. A politikusok közül számosán - társadalmi-közösségi érdekekre hivatkozva - igyekeznek politikai pecsenyéjüket aktuális damaszkuszi úttal sütögetni. Markáns példa erre a magyar szocialisták hajdani látványos mutációja. Emlékezzünk csak: 1989 októberi (pártalapító) kongresszusukon új névvel alakult pártjuk „születési anyakönyvi kivonatába” a demokratikus szocializmus megvalósítását jegyezték be. Mint az MSZP-n belüli reformtörekvések örököse, egyaránt magáénak vallotta a humánus és demokratikus értékeket, valamint a szocialista és kommunista mozgalom időálló hagyományait. Ezzel szemben az 1990-es (tehát második) kongresszuson egy másféle identitást fogalmaztak meg. Az MSZP ekkor határozottan szem- befordult a szocializmus rendszerével és döntött a kapitalista orientáltságú párttá alakulásról. Mindezt elvi meggyőződés látszatát színlelve kizárólag azért tette, hogy a kádári érában egzisztált pártprominensek a gaz: dasági és politikai hatalom részesei maradhassanak. Persze egyéb politikai személyiségeknél is tapasztaltunk látványos metamorfózist. Leginkább az olyanok részéről, akik egyféle szennyes gúnya gyanánt cserélték le futtató pártjukat, hogy aztán számukra ígéretesebb politikai közösség szószólóiként vállaljanak újabb politikai szerepet. Az ilyenek valóban soha nem mondják, de miért is mondanák, hogy „soha”. Dr. Sildi Bertalan Meddig tart a virág illata? Az elmúlt napokban közgazdászok csoportja azon csodálkozott: egyesek miért csodálkoznak azon, hogy a kormány a 0%-os áfát felemeli 5%-ra, holott ez a lépés már az európai uniós csatlakozási szándékunk alapján 2001-ben eldöntetett, mivel az EU-ban nem létezik 0%ms áfa. Érdekes ez az okfejtés, de egy kicsit hamis. Az EU-szavazás előtt erről egyik oldalról sem kaptunk információt. Azt megtudhattuk, hogy Bécsben nyithatunk-e cukrászdát, de azt senki nem mondta el, hogy a pénztárcánkat milyen többletkiadások terhelik majd. Talán még most sem késő feltenni az alábbi kérdéseket: Hol voltak ezek a szakemberek az ügydöntő szavazás előtt? Miért nem mondták el a negatívumokat? Milyen zsebünkre menő meglepetést tartogat még az EU csatlakozási dokumentáció? A média is sokat tehetett volna. A „való világ" helyett közvetíthette volna a valóságos vüágot. Például az EU-s elvárásokat. Vagy hogyan alakulnak az adósságszolgálati kötelezettségeink? Mi az antiinflációs politika? Hogy és mitől változik a fizetési mérlegünk? Mi a jövedelem-centralizálás stb. Ki lesz az, aki elmondja a valóságot a választópolgároknak? A forgalmi adókulcsok jelentős emelése, valamint az ezen intézkedések kapcsán várható közvetett hatások jelentősen csökkentik majd a bérből, fizetésből élők és nem utolsósorban a nyugdíjasok pénztárcájának vastagságát. Bátran prognosztizálhatjuk, hogy 2004- ben a szegények és a munkanélküliek száma tovább növekszik. A pénzügyi kormányzat sarokszámai alapján látjuk, hogy kormányunk 2004-ben reálbéremelésre nem törekszik. A minimálbéremelési szándékot meg végképp sűrű homály fedi. Lehet, hogy egyesek szemében demagógiának hat, de meg kell említeni, hogy a választási „csatározások" idején született egy megállapodás, amely - többek között - a bérek és a minimálbérek fokozatos EU-s szinthez való közelítését tűzte ki célul. Ezzel szemben már ebben az évben elmaradt a minimálbér emelése. Naponta tapasztaljuk a bizonyítvány sokféle módon magyarázható: nyelvbotlás, szótévesztés, az ígéretek választási ciklusra szólnak. De a tények - tények. Ilyenkor a Churchillnek tulajdonított mondás jut eszembe: „A lányok szépsége, a virágok illata, a szövetségek tartanak, amíg tartanak!” Itt is erről lehet szó! Egyesek úgy gondolják, hogy bizonyos dolgok elévülhetnek, a kimondott és leírt szó időtállósága nem fontos. A Munkástanácsok Országos Szövetsége (MOSZ) szerint a minimálbér alapvető mutatója egy állam gazdaságának és a mindenkori politikai hatalom szándékának. Valljuk, a minimálbérnek olyan összegűnek kell lennie, hogy abból a mindenkori viszonyok között tisztességgel meg lehessen élni. Sajnos, erre nem mindig volt lehetőség. Az Orbán-kormány volt az első, amelyik ebben megpróbált tenni valamit. Ez a folyamat a jelenlegi kormány alatt megszakadt. Tudjuk, hogy csak a megtermelt javakat lehet elosztani és hazánk gazdasági teljesítő képessége olyan, amilyen. De azt is tudjuk, hogy erről alapvetően nem a jelenlegi magyar munkavállalók és elődeik, vagyis a jelenlegi nyugdíjasok tehetnek. A rendszerváltás óta egyes területen jelentősen eltávolodtak a teljesítmények és a jövedelmek. Egyesek milliárdjait a rendszerváltás vesztesei - a munkavállalók és a nyugdíjasok - fizették meg. Azt várjuk a kormánytól, hogy EU-s csatlakozás költségét ne az előbbi réteggel fizettessék meg. ígéretei ne egynyári virágok legyenek. Sajnos, az elmúlt hetek történései nem ebbe az irányba mutatnak. Perényi József MOSZ Szövetségi Tanács titkár Dolgos európaiak Az Európai Unió országaiban tavaly enyhén növekedett a foglalkoztatottság és elérte az aktív korú népesség 64,2 százalékát. Az átlagon belül jelentős különbségek mutatkoznak a tagországok között, akárcsak a foglalkoztatottság másik jelzőszámánál, a munkanélküliségnél. A legdolgosabbak az északi országok: a dánok 76,4 százaléka, a svédek 74, a hollandok 74,5, a britek 71,5 százaléka dolgozik, vagy saját vállalkozásában keres. Ezzel szemben két déli ország, Olaszországban és Görögországban a foglalkoztatottság csak 55,4 illetve 56,9 százalék. A statisztikai adatokban persze nem szerepelnek a fekete és a szürke gazdaság adatai, s e két országban a bejelentetlenül dolgozók és adózatlan jövedelemhez jutók aránya feltehetőleg magasabb, mint másutt. A férfiak mindenütt magasabb arányban vannak kereső foglalkozásban, mint a nők: az EU átlagában a férfiak 72,9 százaléka dolgozik, míg a nőknél csak 55,5 százalék. Az 55 és 64 év közti korosztályban viszont már csak 39,4 százalék dolgozik az EU tagországaiban, a férfi népesség csaknem fele (49,8 százalék), a nőknek csak 30 százaléka. ■ Vésztározók a Tisza mentén Habsburg Intézet Eredmények, jövedelmek Az árvizektől leginkább fenyegetett Felső-Tisza mentén a Vásárhelyi-terv első, 2006. végéig szóló megvalósítási ütemében egy vésztározó mindenképpen megépül, de kettő lenne indokolt - mondta a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium politikai államtitkára. Kis Zoltán szerint az Európai Unió vízügyi programjával is összhangban lévő Vásárhelyiterv első ütemében öt tározó kialakítása szerepel, amire 50 milliárd forintot irányzott elő a kormányzat. A 2007-2010 közötti második ütem beruházási költsége 100 milliárd forint. Együttesen 14 tározót alakítanak ki, amelyek árvízveszély esetén 1,5 milliárd köbméter víz megtartására lesznek alkalmasak.- A vésztározók persze, nem csak az árvizek fenyegetésétől óvják majd meg a Tisza mentén élőket, hanem az eredeti árterületi állapot visszaállításával lehetőséget teremtenek a tájgazdálkodásra is, ami garantált jövedelemszerzést biztosít az érintetteknek - jelentette ki Kis Zoltán. A tájgazdálkodás feltételeinek megteremtésére 2006-ig 30 milliárd forint központi forrás áll rendelkezésre, ami Magyarország jövő évi európai uniós csatlakozása után 80-90 milliárd forint értékű brüsszeli támogatással egészíthető ki. Az unió emellett kiemelten segíti a tájgazdálkodást folytató agrártermelőket, a mezőgazdasági támogatási összegének kétharmada megy ilyen célra . A biotermékeknek biztos a piaca és 40- 70 százalékkal magasabb áron lehet azokat eladni. Az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem a működtetésére kijelölt épület használatáról nem kíván sem a Habsburg Intézettel, sem más magyarországi és külföldi intézménnyel hosszú távú bérleti szerződést kötni - közölte Hazai György rektor. A Habsburg-kori Kutatások Közalapítványt tavaly decemberben hozta létre a kormány. Elnöke Habsburg Ottó, a Páneurópa Unió elnöke, az intézetet Gern András történész vezeti. A köz- alapítvány azzal a kéréssel fordult az Andrássy Egyetemhez, hogy működéséhez adjon otthont a Festetics-palotában. Bőd Péter Ákos, az Andrássy egyetem kuratóriumi elnöke elmondta: az egyetemre idén kétszeres volt a túljelentkezés és terveik között szerepel doktori iskola létrehozása is. Nincs feles tere az egyetemnek. Klaus von Trotha, Baden- Württemberg volt oktatási minisztere a kuratóriumi ülésen mindenfajta idegen külső használat ellen szólt. Fontos, hogy az Andrássy egyetem számára a legjobb tanárokat biztosítsák, ezt azonban csak akkor tudják megtenni, ha a feltételek is adottak.- Augusztus végéig várhatóan döntés születik a Habsburg Történeti Intézet székhelyéről - közölte Gerő András igazgató. - Számunkra semmiféle problémát nem okoz az, hogy elhelyezést találjunk. Közlése szerint számos hely közül választhatnak Budapesten, a szóba jöhető épületek között van például olyan, amely a Várnegyedben található. Győr-Moson-Sopron megyében a gazdasági társaságok 58 százaléka nyereséges, 41 százalékuk veszteséges volt 2002-ben, egy százalékuk pedig nullszaldós. A megyei adóhivatal adatai szerint a megyei vállalkozások adózás előtti eredménye 118 milliárd forint volt' tavaly, amely 142 milliárd nyereségből és 24 milliárd forint veszteségből tevődött össze. A mintegy hét és fél ezer megyei vállalkozó több nyereséget ért el, mint az összes munkavállaló összjövedelme. A legnagyobb nyereséget egy multinacionális vállalat érte el. Ez az Audi Hungária Motor Kft. A második egy energiaipari cég, az Édász, míg a harmadik egy italgyártó vállalkozás. Mindhárom társaság külföldi tulajdonban van. Az első ötven cég termelte meg a nyereség 70 százalékát. A veszteséges cégek listáját a Rába Rt. vezeti 3,5 milliárd forintos mínusszal, a második egy szintén győri textilipari cég 730 millióval, a harmadik pedig egy élelmiszeripari cég 690 millió forint veszteséggel. A veszteség 58 százaléka az első ötven vállalkozásnál keletkezett. A múlt évben az összes jövedelem 18 százalékkal volt több, mint 2001-ben, míg az átlagjövedelem 16,7 százalékkal emelkedett 1.123 .204 forintra a megyék között a legmagasabb. A jövedelmek 80 százaléka továbbra is munkaviszonyból származik. A megyében a legnagyobb összevonandó jövedelem 121 millió forint, míg a legnagyobb bér 82 millió forint volt.
