Új Dunántúli Napló, 2003. július (14. évfolyam, 177-207. szám)

2003-07-21 / 197. szám

2003. Július 21., hétfő

R I P 0 R T

7. OLDAL

K U

L T U R A

Szlovákia

Kassa, Eperjes, Poprád, Besztercebánya. Ősrégi magyar emlékképek társulnak az Osztrák-Magyar Monarchia legjelentősebb részét képező - új keletű szóhasználattal Kárpátia - északi tartománya, a mai Szlovákia szinte minden településéhez. Zsolna, Bártfa, Tren- csény a történelmi idő nem is olyan régi magyar irodalmának és közgondolkodásának közhelyes települései voltak. A vasutas déd- nagypapa szabadjegyével évente fölkeresett gyógyfürdője, Pöstyén Piestányi lett, a liptói túróról nevezetes Liptószentmiklós pedig Lip- tovsky Mikulás. A magyarokkal ezer éve keresztül-kasul belakott terület mostani fővárosát képező Pozsony az ország olyan eldugott sarkában van, mint például nálunk Zalalövő. Pár éve hiába kerestük a hajdani magyar országgyűlés ottani épületét, magyar feliratok nem lévén, időhiány miatt nem is találtuk meg. Nevezetes történelmi helynevekkel, a magyar történelem nagy alakjainak emlékhelyeivel kapcsolatban hasonló tapasztalatokat szerezhettünk. Mint a tolvajok egy földúlt és összezagyvált hajdani múzeumban, úgy matathattunk csak tulajdon emlékeink között. Ha sikerült valamit beazonosítani, a másik fél önkéntelen reakciója az volt, hogy tőle akarunk elvenni valamit... Mindez messze alulmúlta a könnyes szemekkel emlegetett délkeleti, határon túli területek üyetén „dákoromán” sajátosságait. A most megjelent Szlovákia című útikönyv Részletes útikalauz a Felvidék nyüvánvaló, de idegen nyelven mindenképpen rejtett kincseiről. A 311 oldalas munka a tavaly, hasonlóan zsebkönyv- kivitelben megjelent Erdély című kötethez a lehető legfrissebb információkat tartalmazza. Sós Judit és Farkas Zoltán minden részletre kiterjedő, alapos munkájára nyugodtan ráhagyatkozhat bárki, így az olyan érdeklődők is, akiket a felszínes élmények mögötti összetettebb valóságelemek is érdekelnek. A felvidék, a Magas Tátra, a hajdani körmöd aranyak pénzverővárosainak ősi magyar kultúrája, Zsolna, Eperjes, Tátra Lomnic, Bártfa, Kassa időnkénti fölkeresése kinek-kinek egyfajta hazajárás. Mondhat erre bárki, amit csak akar. Nem tilos szeretni a hideg Antarktiszt sem, hát még azt a földet, ahol őseink alusznak és ahol az élet elementáris feltételeit kenyérnek és víznek nevezik ma is. így, magyarul.

_________________BEBESSI KÁROLY

(A JEL-KÉP Bt. Kiadó 2003)

FÜLBEMÁSZÓ DALLAMOK. A Zenekari Szentmisék hangverseny- sorozatának tegnapi koncertjén Mozart és Vivaldi szerzeményei csendültek fel Pécsett, a Ferences templomban. fotó= muller andrea

Nyit a Bogdán János Népfőiskola

Elindult a százhetvenezer eurós roma program Pécsett

Százhetvenezer eurós roma programot indított az Etnikai Fórum által vezetett konzorcium Pécsett, melynek keretében többek között „Roma Infoház”, népfőiskola, NetPosta nyílik, s BaranyaRoma néven havilap indul.

Az Etnikai Fórum Pécsi Szervezete (EFPSZ) által vezetett konzorcium (melynek további tagjai: a Baranya Megyei Vállalkozói Központ, az Esztergár Lajos Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, a Gyárvárosi Szieberth Róbert Általános Iskola, Pécs Megyei Jogú Város Cigány Ön- kormányzata, valamint a Regionális Európai Integrációs és Oktatási Központ Kht.) sokrétű, a roma társadalom szinte minden igényét kielégítő programmal nyert támogatást a napokban, és alapíthatja meg a Baranya Megyei Roma Kulturális és Információs Központot - tájékoztatta lapunkat Várnai Márton, az EFPSZ elnöke.

Az Oktatási Minisztérium és a Phare „Roma közösségi házak és információs központok támogatása” elnevezésű, közösen finanszírozott országos programjának célja, hogy anyagi eszközökkel segítse a magyarországi roma kulturális intézményrendszer kialakulását és hatékony működését. A július elsején indult, 15 hónapos, 170 ezer euróval támogatott projekt keretében bővítésre és felújításra kerül az EFPSZ Csaba utcai székháza, így a vállalt szolgáltatások, tevékenységek már az új épületben kerülnek lebonyolításra. A gyárvárosi iskola közreműködésével a roma kisiskolások felzárkóztatására olyan oktatási programot szeretnének megvalósítani, amely együttműködést kezdeményez a helyi közoktatási intézményrendszer szereplői között. Októberben kezdi meg szolgáltatásait a „Roma Infoház”, ahol a helyi lakosok a kulturális, szabadidős programok mellett tájékozódhatnak a pécs-baranyai intézmények elérhetőségéről, szolgáltatásairól, valamint szociális és önkormányzati ügyekről is. Ugyancsak októberben jelenik meg az első, ingyenes, baranyai roma közéleti-kulturális folyóirat, a BaranyaRoma, amely havonként informálja a lakosságot nemcsak a megye, hanem az országos roma közélet történéseiről, de a lapban helyet kapnak az olvasói vélemények, kritikák, programajánlók is.

A megyei vállalkozói központ szakmai közreműködésével még az idén lebonyolításra kerül a roma vállalkozásfejlesztési képzés; ezzel párhuzamosan bel- és külkereskedelmi információkkal, pályázatkészítési szolgáltatással, gazdaságfejlesztési programokkal nyitja meg kapuit a Baranya Megyei Roma Vállalkozók Központja.

Az Európa Ház szervezésében roma szervezetek, kisebbségi önkormányzatok vezetőinek, munkatársainak indul ingyenes projektmenedzsment tréning, amelynek célja, hogy felkészítse a roma vezetőket az EU-csat- lakozásra, a helyi gazdaságfejlesztés kihívásaira. Még ebben az évben megnyílik a Bogdán János Népfőiskola, amely a névadó munkásságának továbbörökítésével szellemi „alma mater”-e kíván lenni a művelődni vágyó roma lakosoknak. A népfőiskola teleházat működtet, ahol számítógépes tanfolyamok indulnak és NetPosta nyílik, előadás-sorozatot szervez a cigányság történelméről, kultúrájáról, az EU-csatlakozás várható hatásairól, a kisebbségi önkormányzás lényeges kérdéseiről, és a nemzetiségi autonómia megőrzésének problémáiról.

CS. L.

Az állandóan megújuló emberé a jövő

Fél évszázada világszerte egyetemi színvonalra emelkedett az óvodáskortól időszerű emberi kérdés: „Mi leszel, ha nagy leszel?” Megalakultak a karrierirodák, amelyek megpróbálják a frissen végzett diplomásokat jó helyzetbe hozni a munkaerőpiacon, s felvértezni az álláskeresés taktikájával. Magyarországon 1996-ban a budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetemen alakult az első karrieriroda. Azóta már elég sok van az országban. Az Andrási Mónika igazgatta „közgáz” egyetemi iroda azonban, az egyetembe való teljes beágyazódása okán a legrangosabb.

Beérkeztek hozzájuk az idei országos felmérés kérdőívei, amelyeket a szegedi, a debreceni egyetem, a műszaki egyetem és a közgazdasági egyetem hallgatói töltöttek ki ezen a tavaszon. Több ezer kérdőívből 1400 lett értékelhető, feldolgozható. Néhány már megállapított jelenség: a friss diplomások nettó kezdő fizetésnek átlagosan 124 és fél ezer forintot akarnak. Tudatos karrierszervezésüket jellemzi, hogy a megkérdezés időpontjában 30 százalékuk dolgozott, s ez igen nagy szám. Hetven százalékuknál többnek van már munkagyakorlata. Hatvannyolc százalékuk mondta, hogy 3-6 hónapon belül el tud helyezkedni, 10 százalékuk pedig, hogy azonnal kap munkát. Megkérdezték tőlük, mekkora a valószínűsége, hogy egy év múlva munkanélküliek lesznek? Ezt 30 százalékuk tudja elképzelni.- Nehéz a munkaadók választási helyzete? - kérdeztük Andrási Mónikát.- Igen. Néhány éve az a háromszáz új közgazdász, aki akkor végzett, jobbnál jobb állást kapott. Ma azonban huszonhat különböző felsőfokú oktatási intézmény ontja magából a közgazdászokat, s a munkaadó nem tudja megállapítani, hogy melyiknek a diplomája mögött mekkora a tudás.- A hallgatók munkahely-választási biztonságához nem lett volna jobb, ha a karrierépítést nem a diploma végén, hanem az elején kezdték volna?- Dehogynem! Csakhogy nekünk egy szemlélet- és kultúra- váltásért is meg kellett küzdenünk, hiszen a magyar felsőoktatásban a megjelenésünkig nem létezett tudatos hallgatói karrier- tervezés, legfeljebb egyszerű hallgatói állásbörzék. Közben már a legközelebbi végzősök számára is segítséget kellett nyújtanunk. De ne feledjük: általában az egyetem utolsó két évében kristályosodik ki a hallgatókban, hogy milyen szakirányba indulnak el.- Mit jelent a friss diplomásoknak, hogy a gazdaság mobilitása nagyon felgyorsult?- Felgyorsult, de mégsem öngerjesztő folyamat. Emberek és folyamatok eléggé kiszámíthatóak. A piac gerjesztette változásokhoz alkalmazkodni lehet. Igaz, én azt gondolom, hogy a legtöbb magyar egyetemista nem mobil helyzetű. Több okból, amelyek közül kettő a meghatározó. Az egyik: a szakmák közötti verseny, a munkaerőpiac diplomaértékelése három-öt évenként nagyon megváltozhat. A másik: korábban a mérnökök tucatjai maradtak állás nélkül, ma viszont a villamosmérnökök és az informatikusok tömegét fogadja magába a gazdaság. Három esztendővel ezelőtt a friss

MIBŐL FINANSZÍROZOD TANULMÁNYAIDAT?

szociális támogatás

közgazdászokból minden cégnek marketing szakember kellett, ma alig van számukra hely. Jól megy viszont a pénzügy, a tanácsadás, az értékesítésben pedig hatalmas lehetőségek vannak.- Milyen a legéletképesebb ember?- Olyannak gondolom, aki megtanul valamit, de képes tovább is tanulni, tovább tud fejlődni, mégpedig nem csak egy adott területen. Az állandóan megújulni akaró emberé a jövő.

Földessy Dénes

Kedves Mama, gyere minden másnap!

Ha egy gyerekre nem tart igényt se az anyja, se az apja, rendkívül sérülékennyé válhat, bárki is neveli. Történetünk gyerekszereplőjét a nagyanyja gondozta születése óta kilenc éven át, de most már egy lakóotthon lakója. Esete azt példázza, hogy akadnak olyan élethelyzetek, amelyekben igazán jó megoldás nem születhet.

„Kedves Mama, gyere minden másnap! Ja, és remélem, hogy tetszik az ajándékom.” A kilencéves K. Tamás írta ezt a levelet nagyanyjának. Az ajándék, amelyre utal, egy aprócska, néhány centiméteres jegyzetfüzet, az első oldalára beragasztott, két pécsi nevezetességet ábrázoló bélyeggel. A kisfiú néhány hónapja egy szigetvári lakóotthonban él, azt megelőzően, gyakorlatilag a születése óta, a nagyanyja nevelte. Májusban vették el tőle. Azóta volt néhány kísérlete, hogy visszaszökjön, először a buszlépcsőről szedték le: „Megyek haza a papagájért” - magyarázta újsütetű gyámjának.- Bementek az iskolába, s abban az egy szál ruhájában vitték el az otthonba, amelyikben éppen volt - panaszolja K.'Andomé, az 56 éves nagymama. - Állítólag elmebeteg vagyok, azért vették el Tamást, de engem egyetlen pszichiáter sem vizsgált meg. Inkább arra gondolok, hogy őt is külföldre akarják örökbe adni, mint a lányom azóta született három gyereke közül az egyiket, akit Norvégiába vittek.

Már egy ideje arról akar meggyőzni a gyermekgondozó, hogy mondjak le a gyerekről, pedig én szívvel lélekkel neveltem.

A kétszobás panellakás minden helyisége Tamásra emlékeztet. Játék játék hátán, rajzok sora, az egyik asztalon gyurmafigurák halmaza. A nagymama mutatja az okleveleket, amiket elnyert az unokája, a matematika feladatlapokat, amelyekben alig akad hiba.

Tamás anyja még kiskorú volt, amikor szült, így á nagymama lett a gyerek gyámja, de az anya később sem kívánta nevelni gyermekét, mint ahogyan azt a hármat sem, akiket azóta szült. Az apának sem kellett Tamás, így maradt a nagymamára a gyereknevelés minden nyűge és öröme.

A gyámhivatal határozata szerint az átmeneti nevelésbe vételt májusban azért rendelték el, mert a lefolytatott eljárás során megállapítást nyert, hogy a nagyszülő pszichés állapota miatt a kiskorú helyes irányú fejlődésének biztosítására nem alkalmas. A városi gyámhivatal vezetője, dr. Szűcs Valéria szerint egyre ritkább, hogy egy gyereket kiemelnek a családi környezetéből, de ebben az esetben indokoltnak tűnik ez a megoldás. Mert a nagymama több pszichiáter szerint is nehezen tudja heves érzelmeit kontrollálni, a kapcsolati történéseket félreértelmezi, ezek üldöztetési téveszmékben, a világgal való ellenséges viszonyban nyilvánulnak meg. Mások véleményét nemhogy akceptálni, meghallgatni sem képes, saját sérelmeit hangoztatja, mentális hanyatlása is feltételezhetően ennek tudható be, s indokolt lenne pszichiátriai kezelése a lelki egészséggondozóban.

Tamás, bár jó tanuló, az év elején kénytelen volt iskolát váltam. A korábbi iskolában ugyanis akadt néhány gond vele. Elcsente az osztályfőnöke pénztárcáját, bár a nagymama szerint ebből semmi sem igaz. De az osztályfőnök állítja, hogy a lopás után a gyerek kabátzsebében megtalálta a bankkártyáját, és egy üres cigarettásdobozból került elő személyi igazolványa és jogosítványa. A tanárnő a laká- suló-a is felment, ahol Tamás nem tudott uralkodni magán, tetű, mocskos ribancnak nevezte az osztályfőnökét, majd a konyhába kirohanva egy késsel is neki akart támadni, alig bírták a nagyival ketten lefogni. A fiú agressziója időnként a nagyanyja ellen is irányult, az iskolában kétszer hasba rúgta. Bár azt a pedagógus is elismeri, hogy a nagyi jó szándékú, igyekszik jó irányba terelni Tomit, de úgy látja, egyedül sem pszichésen, sem fizikailag nem tud megbirkózni a rá váró feladatokkal. A gyerek anyját az iskolában is megpróbálták rábeszélni arra, hogy vegye magához a fiát, de ő visszautasító volt: „Jobb, ha minél messzebb van tőlem, ha tehetem, a másikat is elpaterolom” - jelentette ki a tanárnő által a gyámügyre küldött irat szerint.

Az egyetlen szakember, aki nem értett egyet Tamás intézetbe helyezésével, K. Andomé háziorvosa. Kétségtelen, hogy az átlagtól eltérő

Tomi néhány hónapja érintetlen gyurmaasztala

FOTÓ: MÜLLER A.

az unoka nevelése és gondozása, de az intézeti elhelyezés a gyerek számára jóval nagyobb hátrányt jelent, állítja, mint a hozzátartozója melletti lét. Mert csonka családról van ugyan szó, de mégiscsak családról, otthoni, szeretetteljes környezetről, amelyből nem szerencsés egy gyereket kiszakítani.

Semmiféle erőszak nem történt akkor, amikor a kisfiút elhozták az iskolából, miután otthon zárt ajtókra találtak, magyarázza az új gyám, Pölcz Istvánné. Tomi eleinte valóban idegenkedett a lakásotthontól, de a szökési kísérletei többnyire akkor történtek, amikor a nagyi ottjár- takor erre biztatta, s közben szidalmazta a ház dolgozóit. De Tamás, amióta ritkult a látogatás a zűrök után, lenyugodott. Szeptemberben a szigetvári Istvánffy Miklós Általános Iskolába, a differenciált oktatást magas szinten nyújtó intézménybe jár majd, s a gyám reméli, hogy a kisfiú élete rendeződik.

Gyakran betörnek ide, magyarázza K. Andomé, s mutatja a szekrények tönkretett zárait. Az ő kedvenc holmijait, a gyerek rajzait, s egyéb tárgyakat visznek el ismeretlen tettesek. A legutóbbi betörés alkalmával azonban nem elvittek, hanem visszahoztak korábban elrabolt dolgokat, hívja fel a figyelmemet. Hosszú papírdobozt vesz elő egy rejtekhelyről. Kinyitja, s kihúz belőle egy műanyag traktort az utánfutójával. Itt senki sem találja meg, mondja. Ez ugyanis T ni kedvenc játéka. cseri László