Új Dunántúli Napló, 2003. július (14. évfolyam, 177-207. szám)

2003-07-20 / 196. szám

Miskolci Bonnie és Clyde ■ Miközben szemügyre vettük a garázst, kintről fur­csa zajokat hallottunk. Fém­tárgyak csörgését, siető léptek hangját és futólépéseket. La­cival egymásra néztünk, és egyszerre mondtuk ki:- Zoli felnyomott minket, itt vannak a kommandósok! Laci lekapcsolta a villanyt és vártunk. Pár másodperc telt csak el, de bennem öt év emlékei peregtek le. Minden, ami jó volt és minden rossz, amit tettünk. Az öt év szenve­dései, fájdalmai és legszebb percei. Es most mindennek vége. Szerintem mind a ket­ten fel voltunk készülve az el­következő percekre, mert az akták gondos tanulmányozá­sa eredményeképpen moz­dulatról mozdulatra tudtuk, hogy mi fog történni velünk. Már csak túl kell esnünk rajta. Arra sem maradt időnk, hogy egymáshoz szóljunk és elbú­csúzzunk egymástól, azonnal megszólalt egy hang a han­gosbeszélőben.- A garázsban tartózkodó személyekhez beszélek! Las­san nyissák ki az ajtót, és az egyikük jöjjön ki! Lassan! Laci kihajtotta a garázsaj­tót, és lassú léptekkel elindult kifelé. Ahogy kiért, hatalmas hangzavar támadt.- Ne mozduljon! Álljon meg! Mutassa a kezét, mi van benne?! Emelje fel a kezét! - ordibálták a kommandósok. Laci pedig közben válaszolt:- Nincs a kezemben sem­mi, nincs nálam fegyver.- Jöjjön ide! Forduljon meg! Óvatos mozdulatokkal lassan hasaljon a földre! És ezután ismét hangzavar támadt, amint a kommandó­sok lerohanták Lacit. Én áll­tam a sötét garázsban, és vár­tam a sorsomra. Nemsokára újból megszólalt a hangos­beszélő:- Most a garázsban tartóz­kodó személyhez beszélek! Lassan jöjjön ki a garázsból! Lassan elindultam kifelé. Ahogy kiértem, hirtelen el­vakítottak a reflektorok, majd fokozatosan kirajzolódtak a kocsik és a kommandósok körvonalai, akiknél fegyver volt és mind rám céloztak. Most értettem meg, hogy mit éreztek azok az emberek, aki­ket mi megtámadtunk. Olyan érzés, mintha csapdába esett állat lennél. Tudod, hogy megfogtak, legyőztek, és ér­zed, hogy nincs menekvés. Amíg ezeken gondolkoztam, újból megszólalt a hangos­beszélő:- Lassan emelje fel a kezét! Forduljon meg! Óvatos moz­dulatokkal hasaljon a földre! Én belekezdtem a művelet végrehajtásába, de csak az előrehajlásig jutottam el, mert ekkor két kommandós két- oldalról megfogott, és a föld­höz vágott. Menet közben egy harmadik kommandós a hátamra térdelt és a fejemhez szegezte a fegyvert. Az előző két kommandós közül az egyik a fejemre térdelt, míg a másik hátrarakta a két kezem, és megbilincselt. Én kiabál­tam a fájdalomtól, mert a kommandós, aki a fejemen térdepelt, nem volt könnyű ember. Úgy éreztem, hogy azonnal szétroppari a fejem a súlya alatt. Közben láttam La­cit, ahogy a földön fekszik és hátrabilincselik a kezeit. Egy pillanatra találkozott a tekin­tetünk, és nekem majd meg­szakadt a szívem, hogy így kell látnom. Közben az egyik kommandós azt ordibálta nekem:- Ordítsál, te kis kurva! Or­díts a fájdalomtól, a rendőr­gyilkos kurva anyádat! És ekkor a harmadik kom­mandós, aki a hátamon térde­pelt, a fegyvere tusával le­ütött. Én abbahagytam a kia­bálást, és néhány másodperc­re elvesztettem az eszméle­tem. De előtte még hallottam, hogy valaki azt mondja:- A nőt ne bántsd! A következő, amire em­lékszem, hogy zsák van a fe­jemen, és már a fenekemen ülök. A kommandósok szét­terpesztik a lábam, leveszik a cipőmet, és átkutatják a zse­beimet.' Ezután megfogják a két karom, és a kocsijuk csomagtartójához cipelnek, majd ráhasaltatnak. Beszél­nek valamit egymással, majd újra megfognak, és beraknak a kocsijukba, a hátsó ülésre. A bal oldalam felől egy kom­mandós ült be mellém, és a jól ismert kommandós nyak­fogási módszert alkalmaz­tak. Ez úgy néz ki, hogy az állam alá karolva, a nyaka­mat átfogva, gyengéden szorítja a nyakamat. Ha so­kat mozgolódik az ember, akkor szorul, ha nyugton marad, akkor enyhül a szorí­tás. A kommandós megkér­dezte tőlem:- Kapsz levegőt?- Igen - válaszoltam. Minden úgy történt, ahogy gondoltam, és ezért nem ért váratlanul egyetlen mozdulat sem. Talán ezért még csak el sem sírtam magam. Kicsit szédültem, égett az arcom, és úgy fújtattam, mint aki a ma­ratoni távot futotta le. Azt nem tudom, hogy a jobb oldal felől ült-e valaki, mert a zsá­kon nem lehetett átlátni, érez­ni pedig nem éreztem. A ko­csi közben elindult és eszeve­szett iramban haladt. A sofőr mindenkire dudált és kiabált. A sofőr mellett ülő férfi pedig azt mondta:- Nyugodj meg, már meg­vannak. (Részlet Novák Tünde Miskolci Bonnie és Clyde című könyvéből) „Még csak el sem sírtam magam” NAPKELTE jQf ■ 2003. július 21-én, hétfőn reggel is NAP-KELTE 5.50 és 9.00 között a Magyar Televízió egyes és kettes csatornáján, valamint délután 15.30 és 18.00 között ismétlés az m2-n. A NAP KELTE TERVEZETT TÉMÁI:- Szakítópróba az adó? Kereszttűzben Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke.- Szakad-e a koalíció? Románia és Szlo­vákia után súlyos belpolitikai kérdések is várták a hazaérkező külügyminiszter­pártelnököt, Kovács Lászlót.- Egyenlőtlen harc egy festékgyárért.- A Fidesz szerint óriási a zűrzavar a kisgazdáknál. Réti Miklós az FKGP elnöke cáfol. Producer: Gyárfás Tamás Főszerkesztő: Lakat T. Károly Műsorvezető: Betlen János Telefonszámunk az adás Idején: 251-0519 NYERJEN VELÜNK SZTÁRFESTMÉNYT! ■ Az előző rejt­vény megfejtői kö­zül kisorsoltuk a Berényi Danit ala­kító Váradi Zsolt­ról készült fest­ményt, s a szeren­csés nyertes Ko­vács Zsolt (Nyír­egyháza). Poénvadászat Az ügyes JéViCC még több rejtvényt kínál. Keresse az újságárusoknál minden hónap első szerdáján! TÉVEDÉS ■ - Érthetetlen! A turistajelzés sze­rint itt... Kétbetűsek: AH, AL, ÉG, ÍZ, NP, ŐZ, RT, ST. Hárombetűsek: FÉL, FIA, HOZ, JÁT, LAP, NOS, PÖR, REÁ, RÉK, TOK, TŰZ, VÉR. Négybetűsek: ALIG, ÉLEZ, ÉRÉS, FOTO, ÖLEL, RÁTA, RÉGI, TÁRA. Ötbetűsek: BETÖM, BUKTI, CEFET, DARAB, DOBOZ, ÉRLEL, FELÁR, HÉHEL, KAPAT, KENAF, KŐGÁT, LEMAR, LETÉT, MAGOS, MATEK, MINAP, MUTER, PEREC, REI^EK, RENET, REZES, RÉGEN, ROSÁL, TÁRUL, TÖKÖS, ZÁLOG. Hatbetűsek: BOLERÓ, DEMARS, DRÁGUL, IGEN­EM, kálisó, lennie, örökre, SZANÁL, TÖMŐFA. Hétbetűsek: APOSTOL, ATROPIN, ÁTVASAL, BEREPED, ÉTTEREM, FARSZÍJ, FÉMIPAR, FÖLDFÉM, KELLENE, KOLEDÁL, LEFEDEZ, LETELTE, MILLIÓS, STRÓMAN, TÖRŐDÉS, VILÁGŰR, ZÁPOROZ. Kilencbetűs: KILÁTÓNAK. Helyezze el az alábbi szavakat, betűcsopor­tokat az áb­rában! (Könnyítésül egy betűcso­portot előre beírtunk.) Három szó­nak nem jut hely, ezekből állíthatja össze a vicc csattanóját. NEM KIRÍVÓ JELENSÉG ■ Sokak szerint Ed Harris Holly­wood szürke eminenciása. Mindig ott van a tűzvonalban, de nem érte tódul a közönség a moziba. Derűs tekintete, kopaszodó, megnyerő fi­gurája a rokonszenves átlagpolgárt testesíti meg. Az ötvenharmadik évében járó színész az egyetemen jegyezte el magát a színházzal. Klasszikus mű­vekben (A vágy villamosa, Hamlet) és modern darabokban (A szerelem bolondjai, Simpatico) is sikert si­kerre halmozott. A hetvenes évek végén állt elő­ször kamera elé, de az igazi nagy szerepek csak egy évtizeddel ké­sőbb találták meg. Kezdetben főleg negatív hősöket formált meg, volt bérgyilkos, bűnöző és alkoholista férj. Azután egyre változatosabb szerepeket kapott, s ő mindig bra­vúrosan keltette életre a rábízott fi­gurát. Színészi eszközeinek gazdag tárházát - többek között - A mély­ség titka, a Nixon, az Apollo-13, a Truman-show és az Egy csodálatos elme című filmben csodálhattuk meg. A rejtvényben Harris négy filmjé­nek rímét fejtheti meg. Egy miskolci garázsban kapták el őket

Next

/
Oldalképek
Tartalom