Új Dunántúli Napló, 2003. július (14. évfolyam, 177-207. szám)

2003-07-20 / 196. szám

2 KORKÉP 2003. JÚLIUS 20. HÍREK Félsiker a kedvezménytörvényről ■ POZSONY: Szlovákia nem fogadja el azt, hogy Magyarország a ked­vezménytörvény alapján támo­gassa a szlovákiai magyarok ok­tatását és művelődését, de a teg­nap Pozsonyban tárgyaló Kovács László külügyminiszter és szlo­vák kollégája, Eduard Kukán ab­ban megállapodott, hogy az egy­más országaiban élő nemzeti ki­sebbségek nyelvi és kulturális identitásának megőrzéséhez támogatás nyújtható - | derül ki a tárgyalás utáni közös nyilatkozatból. Kovács elmondta: megállapodtak abban, hogy hazánk nem­zetiségi hovatartozásra való tekintet nélkül támogatást nyújt mindazon szlovák állampolgárnak, akik magyar nyelvet vagy nyelven tanulnak, akik magyar kultúra tárgyában folytatnak tanulmányokat. A külügyminisz- tér szerint nem az a lényeg, hogy a szlovákiai magyar családok milyen dokumentum alapján kapják meg a támogatást, hanem az, hogy megkapják azt. Lelőttek egy orosz tévés újságírót ■ MOSZKVA: Lelőttek egy csecsenföldi fogságot is meg­járt orosz újságírót. Alihan Gulijewel több pisztolylö- § véssél végeztek a főváros egyik északkeleti negyedé- § ben akkor, amikor áldozata belépett lakása házának a kapuján. Gulijev a TVT orosz televíziós állomás kül­sős munkatársa volt, és rendszeresen küldött tudósí- j tásokat azokból az észak-kaukázusi térségekből, ahol | az erőszak és a korrupció burjánzik. Afganisztán: pokolgép, rakétatámadás ■ BAGRAM-KANDAHÁR: Az Afganisztánban állomáso­zó koalíciós erők három katonája megsebesült egy § gépkocsioszlop elleni pokolgépes merényletben az északkeleti országrészben, amikor két gépkocsi kö- zött működésbe lépett egy távirányítású robbanószer- | kezet Aszadábád városától 8 kilométerre. Délen áldo­zatokat nem követelő rakétatámadás érte az amerikai erők kandahári és szpin-baldaki támaszpontját. Az af­gán rendőrség több házban razziát tartott Gorak kör­zetben és letartóztatott 12 tálibot, köztük egy férfit, akinek köze van 5 rendőr meggyilkolásához. Phenjan újabb fegyvereket telepít ■ SZÖUL-WASHINGTON: Észak-Korea újabb rakétákat állított hadrendbe, amelyek képesek elérni Japánt - közölte a dél-koreai védelmi minisztérium. Phenjan további tüzérségi eszközöket vont közelebb a félszi­getet kettéválasztó demarkációs vonalhoz, az eddigi­nél is nagyobb tűzerőt helyezve a dél-koreai főváros elérhető közelségébe. Észak-Korea az utóbbi időben ismét élesített hangnemén, visszautasította a meghí­vást egy július 27-ei ünnepségre a koreai háború végét jelentő fegyverszünet 50. évfordulója alkalmából. Kormányválság Albániában ■ TIRANA: Válságba sodródott az albán kormány, mi­után lemondott a külügyminiszter és egy hozzá közei álló államtitkár, akiket felháborított, hogy nem sike- rült javítani a balkáni ország 3,1 milliós lakosságának életkörülményein. Ilir Méta külügyminiszter tegnapra virradóra köszönt le tisztségéről egy indulatos vitát | követően, amely a kormány féléves tevékenységét át­tekintő, késő éjszakába nyúló ülésén bontakozott ki a miniszterelnök és a diplomácia irányítója között. Akik óvadékra gyűjtenek Ciar (ára iiitá irmarHá uáH ^ A büntetőeljárási törvény változásai közül az óvadék bevezetése váltot­ta ki korábban a legnagyobb vitát, hiszen ennek köszönhetően a bűn­cselekmény-elkövetéssel gyanúsí­tottak szabadlábon védekezhetnek, ha kifizetik a bíróság által meg­határozott összeget. ■ Nálunk is már hosszú évek óta so­kan követelték a nyugati krimikből már jól ismert óvadék bevezetését, hiszen számos esetben kiváltható vele az előzetes letartóztatás. S mi­után a pénz nem vész el, ha a gyanú­sított vagy a vádlott rendesen megje­lenik a hatóságok előtt, korrekt meg­oldásnak számít, hogy anyagilag te­szik érdekeltté az együttműködés­ben. Persze erre csak abban az esetben ke­rülhet sor, ha a sza­badlábra kerülés nem veszélyezteti a nyo­mozás érdekeit vagy nem kell attól tartani, hogy akármekkora összeg ellenére is elszökik a bűnöző. Ezért a K&H Equities-es Kulcsár Attila valószínű­leg hiába is kérné, hogy így kiszaba­duljon, s ugyanez a helyzet a móri mészárlás gyanúsítottjaival. Országos összesítés jelenleg még nincs arról, hogy a büntetőeljárási 136 óvadéki kérelem 8 befizetés 25 millió forint a csúcs törvény július elsejei hatályba lépése óta hányán szerettek volna óvadék fejében szabadlábra kerülni, hiszen erről megyei szinten döntenek a bíróságok. A legtöbb ilyen eset a fővá­rosban van, s erről sikerült friss adato­kat beszereznünk. A nem egészen három hét alatt 136 kérelem érke zett be, ezek egy része még nyomozati szakban lévő, más részük már bíróság előtt fekvő ügyre vonatkozott. Ebből nyolc eset­ben már tényleges befizetés is tör­tént: hatan egymillió forint fejében szaba­dultak ideiglenesen, egyvalaki ezért két­milliót utalt át, ám olyan terhelt is van, akiért 15 millió forin­tot kellett letenni. Száva Lajos 25, Száva Lajosné pedig 15 millió forin­tért mehetne haza, ám értük még nem fizettek. Azt azonban nem lehet tudni, hány kérelmet utasítottak eddig el, hiszen számos ügyet még nem bírál­tak el, vagy a fellebbezés után má­Eier főre jutó Ismertté vált BŰNCSELEKMÉNYI szama (2001-ben) 38 Borsod-Abaúj Zemplén íjn CSzabolcs- ■«3 ^ CT_Szatmár-' 34 Budapest 1 37 Vas i* j 41x '-.Veszprém )40 47 Fejér Zala / 49 / 43 Somogy y-2/-yroina 48 i Heves [Jász-Nagykun-] Szolnok ,42 Hajdú-Bihar 38 ÍBács-Kiskun ] 40 s 41 37 .Békés Csongrád 41. X«.>»*■ Baranya sodfokú döntésre vár. Vannak azonban olyan, nagy vihart kavart esetek, ahol a bíróságok még a biztosíték ellenére sem járultak hozzá ahhoz, hogy a gyanúsított vagy a vádlott ki­kerüljön a rács mögül. Ilyen a maffia­kapcsolatokkal, emberrablással és más súlyos bűncselekményekkel gyanúsított Leonyid Sztecura, aki­nek az ügyvédje hatmilliót ajánlott fel. De Felber Attila Tamás is hiába szerette volna jaénzért megváltania a szabadságát. O az, akiről első fokon azt állapította meg a bíróság, hogy Dubrovnikban megölte a feleségét, s nem - mint azt ő állítja - véletlenül zuhant le egy magas szikláról. B á r á n d y György szerint az óvadék vi­lágszerte jól bevált, másfe­lől számtalan igazságtalanság ért már előzetesben fog- vatartottat. Az ügyvéd egyik védence például ré­gen több mint négy és fél évet ült így, közben három­szor halálra ítélték, negyed- szerre felmentették. Bárándy azt az aggodalmat nem osztja, hogy megszűnik a törvény előtti egyenlőtlenség, hiszen az már régen csak elméletben létezik. Egyik ügyé­ben egy hat és fél millió forintos szak- vélemény fordította meg az ügy ki­menetelét. Egy szegénynek erre nem lett volna pénze. Az ügyvéd most nyújtja be első óvadékos kérelmét. Védence - akit kettőtől nyolc évig ter­jedő szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekménnyel gyanúsítanak - rendkívül gazdag, ezért Bárándy fel­készítette a családot, mélyen kell a pénztárcájukba nyúlni. Az ügyvéd szerint nagy a bíróságok felelőssége, hogy megtalálják azt a személyre szabottan optimális összeget, amely még megfizethető, de olyan sok, hogy ne érje meg neki kockáztatni. Fiatalok a felsőoktatási elvonásokról ■ A Fidelitas elfogadhatatlannak tartja, hogy a „Medgyessy-csomag követ­keztében” 3,4 milliárd forintot vonnak ki a felsőoktatásból - közölte Nyitrai Zsolt alelnök tegnapi sajtótájékoztatóján. Szerinte kvázi megérkezett a tan­díj. A Fidelitas „újabb riogatása a tandíj bevezetésével kapcsolatban nem több, mint átlátszó blöff’ - fogalmaz Arató Gergely, az MSZP Ifjúsági és Sport munkacsoportjának vezetője közleményében. Munkáspárt: népszavazási kezdemény ■ A Munkáspárt népszavazást kezdeményez az úgynevezett kórháztörvény megsemmisítése érdekében - jelentette be Thürmer Gyula, a pártelnöke teg­napi sajtótájékoztatóján. A politikus szavai szerint a kórháztörvény „a legal­jasabb, legmocskosabb tettek egyike, amit a magyar nép ellen el lehet követ­ni”. „Tapasztalatunk azt mutatja, hogy ahová a tőke betette lábát, minden drágább lett, az emberek pedig kiszolgáltatottabbakká váltak” - mondta. Újabb amerikai katona vált ellenséges tűz áldozatává Irakban. A katona járőrtevékenységet végzett Bagdadban, amikor lövések érték, majd sebeibe később belehalt. Az újabb halálesettel 149-re nőtt azoknak az amerikai ka­tonáknak a száma, akik a háború kezdete óta életüket vesztették Irakban. Közülük 35-en haltak meg május 1. óta, amikor George Bush amerikai elnök befejezettnek nyilványította az érdemi harci cselekményeket. A 149 halott kettővel több, mint ahány amerikai az 1991-es öbölháborúban esett el. Tegnap este egyébként több ezer iraki tüntetett Bagdadban tiltakozásul amiatt, hogy az amerikai katonák a nap folyamán körbezárták egy síita vallási méltóság, Muktada al-Szadr - aki nem tartózkodott otthon - házát Nedzsef városában. „Le az Egyesült Államokkal!” „Szadr katonái vagyunk!" skandálták az iraki zászlókkal és vallási vezetők képeivel felvonuló tüntetők a Tigris folyón átívelő hídon, nem messze az amerikai-brit erők főhadiszál­lásától. A megmozdulok megfogadták, hogy vasárnap Nedzsefbe mennek, hogy kiálljanak al-Szadr mellett. A vallási vezető bejelentette egy önkén­tesekből álló hadsereg felállítását, s a toborzás már meg is kezdődött. ■ Súlyos belpolitikai válság bontako­zott ki Nagy-Britanniában azután, hogy meghalt az iraki háborúval kap­csolatos vizsgálat egyik koronatanúja. David Kelly késsel felvágta bal csukló­ját. Az ellenzék a távol-keleti körúton tartózkodó miniszterelnök azonnali hazatértét és vizsgálat megindítását követeli. Tony Blair szörnyű tragé­diának nevezte Kelly halálát, és füg­getlen vizsgálatot ígért az ügyben. De nem volt hajlandó közölni, tervezi-e lemondását. Sajtóértekezletén a mi­niszterelnök nem válaszolt, csak szót­lanul nézett maga elé, miután egy új­ságíró azt kérdezte tőle, gondolja-e, hogy „vér tapad a kezéhez”. A szülők sem tudhatnak meg mindent Amíg a szünidőben a gyerekek nem is akarnak az iskoláról hallani, addig a közoktatási törvény módosítása kapcsán egymás torkának estek a politikusok, szakszervezetek, tanárok, szülők. Ám a beveze­tés előtt álló új szabályok közül mindenki mással ért, illetve nem ért egyet. A szülői beleegyezéshez kötött buktatás, az írásbeli értékelés, a titoktartási kötelezettség aratta a legnagyobb vihart. ■ Az őszi tanévkezdés során a legtöbb új szabályt még nem ve­zetik be az iskolában - többségük csak később lép hatályba, s felme­nő rendszerben - ezért szeptem­bertől még nem szembesülnek ve­le a pedagógusok, szülők és a gye­rekek. A Pedagógusok Demokrati­kus Szakszervezete persze már ízekre szedte a törvényt. Kerpen Gábor elnök lapunknak azt mondta, nem azt mondják, hogy rossz a törvény, sőt egyetértenek a céljaival, de az oda vezető úttal egyáltalán nem. Például azzal, hogy ezt követően kötelező lesz minden iskolában, hogy az első három osztályban csak a szülő en­gedélyével lehet évismétlésre kül­deni a diákot. Az elnök szerint az intézményekre kellene bízni, ezt bevezetik-e vagy sem. Azt sem ér­tik, miért határozza meg a jogsza­bály, hogy 5. és 6. osztályban az órák 25-40 százalékában nem szakrendszerű az oktatás, azaz nem tantárgyat kell - például bio­lógiát, történelmet - oktatni, ha­nem tanítóknak az olvasást, írást, számolást kell gyakoroltatniuk azokkal, akik ezt alsóban nem sa­játították el. Erre ugyanis eddig is volt lehetőség, nem értik, miért tették kötelezővé. Másrészt nem is lehet pontosan tudni, mit jelent a nem szakrendszerű oktatás, s hogy milyen formában zajlik majd ez a tanóra. A PDSZ szerint véleményüket osztja a tanárok többsége, hiszen négy szakmai szervezet és három szakszervezet hasonló kifogásokkal élt. A hagyományokhoz ragaszko­dó pedagógusok és szülők viszont azt fogadják idegenkedve - vi­szont például ezt a PDSZ támogat­ja -, hogy a jövőben az általános iskolák első három évében, vala­mint negyedik félévkor érdemje­gyek helyett szövegesen értékelik a gyerekeket. Az egyik megye- székhely tanítója szerint a már ed­dig is túlterhelt pedagógusoknak ez újabb pluszmunkát jelent, de ennél nagyobb gond, hogy a szü­lők követelni fogják, „fordítsa le” a tanító ezt érdemjegyre, hiszen csak így tudják megítélni, hogyan is teljesített a csemetéjük. Grótné Tar Csilla szerint viszont ez kifeje­zetten előnyös lesz a gyermekek számára. A fővárosi Budenz Jó­zsef Általános Iskola tanítója a VR-nek kijelentette, náluk már évek óta bevett gyakorlat, hogy negyedévenként hasonló rend­szerben értékelik a diákok teljesít­ményét, és jól bevált. Nem osztá­lyoznak, hanem a tantárgyak elsa­játítását többféle szempont alap­ján vizsgálják, így lehet valaki pél­dául az olvasás tantárgyon belül szövegértésből kiváló, magas szintű, megfelelt vagy fejleszten­dő, ám ezek a minősítések nem az ötös, négyes, hár­mas, kettes osz­tályzatnak felelnek meg, hanem a diá­kok képességéhez, fejlődéséhez mér­ten adnak képet a munkájukról. így nincs a diákjai­kon teljesítménykényszer, nyu- godtabban tanulhatnak. A tanító­nő szerint a többletmunka meg­éri, hiszen látványosabban jutnak előre a tanulóik. S azt is elismeri, egyes szülők nehezen fogadják el az érdemjegy hiányát, de a több­ség épp azért íratja be ide a gyere­két, mert tud róla, hogy így érté­kelnek. Grótné úgy véli, ebben a formában nem is lehet buktatásról beszélni, hiszen aki náluk alsóban évet ismétel, az nem elsősorban a gyenge képességei miatt kény­szerül erre, hanem mert még nem elég érett a felsőbb osztályra. Ám épp emiatt hatalmas a szülők felelőssége. Be kell látniuk, nem szabad presztízskérdést csinálni­uk abból, hogy gyereküknek újra kell járnia a harmadikat, hiszen ha nem járulnak hozzá az évis­métléshez, súlyos kárt okozhatnak neki azzal, hogy a magasabb osztá­lyokban nem bírják a tempót. A titoktartási kö­telezettségről is rendkívül meg­oszlanak a vélemények. A szülők nagy része viszont az ellenzőkkel ért egyet. Arra hivatkoznak, nekik mindenről tudniuk kell; a gyer­mekük magatartása, tanulmányi eredménye mellett arról is, ha ne­tán drogozik, terhes. Az oktatási tárca viszont épp abból indult ki, a diákok nagyobb bizalommal lesz­nek a pedagógusok iránt, ha nem kell attól tartaniuk, hogy otthon ezért súlyosan megbüntetik őket. Almási B. Csaba A szakszervezet kénytelen az Alkot­mánybírósághoz fordulni

Next

/
Oldalképek
Tartalom