Új Dunántúli Napló, 2003. július (14. évfolyam, 177-207. szám)
2003-07-15 / 191. szám
2003. Július 15., kedd RIPORT 7. OLDAL K U L T U R A Tenkes Folkfesztivál Siklóson Határon túliak az országos népzenei minősítésen Szombat-vasárnap és hétfőn zajlottak az idei V. Siklósi Tenkes Folkfesztivál zenés táncos, énekes programjai a hagyományos helyszínen, a várudvar szabadtéri színpadán. A rendezvénynek 2000 látogatója volt. Márok, Siófok, Siklós néptáncegyüttese, valamint egy horvát és egy boszniai együttes lépett föl szombaton az V. Siklósi Tenkes Folklórfesztivál idei nyitónapján a várudvart szabadtéri színpadon. A harkányi fürdő és a siklósi borvidék hangulata ezúttal is kiegészült a helyi kézművesek kirakodóvásárával és a magyaros - bor mellé való - étkek, falatok kínálatával. Vasárnap a budapesti Rajkó zenekar adott hangversenyt és a Talentum együttes szolgáltatott látványos műsort. Az időjárás esősre változott ugyan némiképp, de ez nem rontott a résztvevők és a közönség jó hangulatán. Pávics János, a fesztivál főszervezője elmondta, hogy 1000 résztvevője és több mint 2000 látogatója volt a rendezvénysorozatnak. A tegnapi zárónapon országos dalostalálkozó volt a fesztivál keretében. Az ország szinte minden területéről és a határon túlról összesen 25 dalkör lépett fel. A KÓTA részéről egyben a 12. Országos Népzenei Minősítésnek is számító seregszemlén a zsűri - Olsvai Imre nép- zenekutató, a Magyar Tudományos Akadémia főmunkatársa, Kertész Attila karnagy, egyetemi docens, a Baranyai Megyei Kórus és Zenekari Szövetség ügyvezető alelnöke, továbbá Tóth Ferenc Liszt-díjas komlói karnagy, zenepedagógus - a határon túli, újbezdáni asszonykórust és a Pélmonostori Magyar Kulturális Egyesületek Szövetségének Asz- szonykórusát is minősített együttesnek nyilvánította. A fesztiválon részt vevő boszniai táncegyüttes vendégszereplésre hívta meg a siklósi Pelikán Néptáncegyüttest. E hét végén utaznak a boszniai Jelah városába, ahol egy nagyobb néptáncfesztiválon vesznek részt. Aztán Bosznia-Hercegovinában még több fellépésük lesz. BEBESSI K. A helyi Kanizsai Dorottya Nyugdíjasklub népdalköre nyitotta a fesztivált fotó, müller a. ______Messzire nőtt pécsiek 4.___________ Lá zár Ervin író- Emlékszel a Plajbász Karcsim? Te írtad a lapban ezt a sorozatot az enyhén ütődött, helyesírási analfabéta gyerekről, aki x-szel írta a Vígszínházát, de mindig volt benne valamilyen alapvető bölcsesség, meg egy sejthető életkritika, 1959-ben! Mennyit röhögtek ezen a pécsiek!- A Dunántúli Napló délutáni kiadásában, az Esti Pécsi Naplóban, - amíg még hagytak egy ilyen lapot! - jelent meg ez a sorozat.- Szóval a Plajbász Karcsi óta, már jó negyven éve ismerlek, de még nem láttalak dilhön- geni, mert életelemed a derű. Alaptermészet? Vagy nem méltatod a világot, az életet arra, hogy mérgelődjél rajta?- Alaptermészet. De nyugodt lehetsz, hogy nemegyszer én is méregbe gurulok, mert ugyanazt az életet élem, mint a többi alkalmi dühöngő.- A derűd azonban tartósabb volt mindenfajta társadalmi vagy magán élethelyzetnél és megadta nekünk a Lázár Ervin-i gyermekirodaimat!- Sokszor mondtam, rosszkedvvel nem lehet mesélni, minél rosszabb a kedv, annál kevésbé tudunk írni. Aztán az életkor! Az ember olyan, mint a kutya: ifjú korában vidám, játékos, aztán ha megöregszik, csak hasal a küszöb mellett, így vagyok a derűvel meg az írással.- Mégis, Ló Szerafin, Szörnyeteg Lajos, vagy ahogy a sejpített Miska macskából te Mikkamakka néven gyerekirodalmi hőst formáltál, meg a többi mesealakod... ők nagyon nagy túlélők, megélték a gyermekolvasóik felnőtt, sőt, nagypapakorát!?- De ezeket nem én írtam, hanem egy fiatalember, akivel nagyon szeretnék most találkozni.- Nem sikerül?- Nem!- Akkor maradjunk a literatúránál. A gyermekirodalomban van mágia?- Fontosabb a játékosság, amit komolyan kell venni. Komolytalanul csak fontos munkákat lehet végezni.- Rég hallott Lázár Ervin-aranyköpés. Köszönjük. Meg azt is, hogy a gyermekszínpadi műveidben nem másolsz klasszikus meseírókat, nem a saját neved alatt „átdolgozol”, hanem minden színpadi alkotásod eredeti Lázár Ervin. Azért ne szűkítsük le az irodalmadat csupán a gyönyörű, igazi gyermekirodalomra. Máskor ugyanis elhagyod a derűt. Például a hangjáték műfajában, amely kép nélkül, az írott szöveggel képes láttatni. E műfaj általában is talán a legigazibb irodalom, mert a legjobban épít a fantáziára. Ezekben nálad az értelem találkozik a fantáziával.- A Franka cirkusz című kötetemre gondolsz tehát, amelyben a hangjátékaim jelentek meg?- Annak is a kötetzáró művére, a Hol vagy, Amarilla? címűre. Amikor Amarilla eltűnik, vagyis inkább eltüntetik, s a fiúk a keresésére indulnak: közben átnéznek egy magas kőkerítés tetején, de futniuk kell, lövések dördülnek s Ferkó futás közben lihegve mondja: „Megmentelek, Amarilla, ne félj, megmentelek.’’ De soha nem írod le, hogy mit láttak a magas kerítés mögött? Miért nem?- Az olvasó fantáziájára bíztam. Mindenki azt képzel, amit akar. Az irodalom tárgya fontos, de különösen ma, amikor a készen kapott kép kultúrájának egyeduralma jöhet el, az irodalomnak a fantázia építkezésében is igen nagy szerepe volt, van és lesz. Pedig a világ képekkel indult, az ember képileg ismerkedett meg mindennel. Valószínűleg még a nyelv is képből lett. Kérdés: ha már ennyire hatalomra jut, akkor az irodalom megtartja-e a pozícióit. Szerintem igen, legalábbis nem lehet majd teljesen kiszorítani. Egy idő után az önálló, tevékeny műveltség iránti igény felülkerekedik a kényelmes gépi kultúrán. A Bibliában is volt aranyborjú, de utána a világ közgondolkodásának hullámhegyei és hullámvölgyei váltogatták egymást. Higgyünk benne. Földessy Dénes Bár 1936-ban véletlenül éppen Budapesten született, de a Tolna megyei Aisó-Rácegres- pusztán nőtt fel, s kapott életre szóló keretet irodalmi világához is. Az ELTE magyar szakán végzett, majd az Esti Pécsi Naplónál, illetve a Dunántúli Naplónál volt újságíró 1965-ig. Ekkor az Élet és Irodalomhoz ment 1971-ig, majd szabadúszó író lett. A friss szelek érkeztével a Magyar Fórum, utána a Bencsik András főszerkesztette Pesti Hírlap olvasószerkesztője. A Magyar Nemzet következik, majd a Liget folyóiratnál végződik a pályája. Felesége Vathy Zsusza József Attila-díjas író. Két lánya közül egyik újságíró a Magyar Nemzetnél, a másik könyvkiadással foglalkozik, fia most végzett a jogi karon. Díjai: József Attila-díjas, ifjúsági és SZOT-díjas, Kossuth-díjas. Pécel város díszpolgára. ___________Tv-jegyzet___________ Am erikai szívküldi Ha egy amerikai filmben a fiatal édesanya már a történet elején el- alvó kisfia fölé hajol és azt suttogja a fülébe, hogy „Szeretlek, kicsim! ’’ - akkor jó esetben is tűz- és vízözönre lehet számítani. Cápára, krokodilra. Elsők közt is elkapja az embert az ősi szorongás: segít-e a lélek ébersége ilyenkor, amikor a katasztrófavédelmisek bürokratákká váltak - egyetlen legény akad a gáton, McKee doktornő -, vagy jobb átaludni az egészet a sörtől egy kicsit benyomva? Bár, ha történetesen a képernyőből kicsapó lángok hevétől bágyadnánk el ott helyben, az ivópultra borulva, és csak a végére neszelnénk föl, amikor az aszteroida már a kocsmaajtót zörgeti, még mindig azt hihetnénk, hogy a film elején járunk. Először is látnánk, hogy ez még ugyanaz az anyuka, csak valamivel eltö- kéltebbek az arcvonásai, árva- lányabb a haja, de már olyanvalaki, aki bátran nyilatkozna az Ablaknak, sőt betelefonálna Jusztnak is, hogy jogorvoslatot kérjen aszteroid-okozta anyagi kár esetére. Más hasonló filmekben ez úgy van, hogy az édesanya kissé füstösen és szakadtán ugyan, de csaknem karcmentesen bújik elő az égő romok, az összerogyó sparhert alól, ám mosolya Ciliit: így öleli keblére sorscsapásoktól férfivá érett, krokodilvértől iszamos kicsinyét, és amint a robbanások zaja elül, ismét a fülébe súgja: „Szeretlek, kicsim!’’ A gyermek is szereti anyut, apu is átöleli őket a maradék karjával, amint megérkezik a krokodillal való birkózásból. Mi meg innen a kocsmából nézzük, hogy másutt mennyivel különb apuk vannak félkarral is. Hogy aztán ebben a filmben hogyan zajlanak majd végződnek az események, az nehezen követhető, egy ilyen katasztrófa-film a magyar átlagnéző stressztűrő képességeit messze meghaladja. A magyar átlagnéző fátyolos szeme például nem lát el az elnökig, s ha el is látna, nem tudná felmérni bölcsessége mélységét, és általában is zavarba jönne olyan jelenségek előtt, mint bölcs elnök, magabízó elnök, Nagy Vezér stb. S hiába vannak a nagy, boldog, katasztrófasújtotta országok csupa bölcs elnökkel, a magyar a maga szűk optikájából a bölcs elnököket mind természetfölötti jelenségeknek tartja. Akár a Kansas Citybe csapódó aszteroidát. Konkrétan viszont vasárnap van, záróra van, és azért az ébredő magyarnak is jó látni, hogy ez idő tájt már szerelmesek és boldog családok kapaszkodnak egymásba az.égő romok fölött. A szerete- tet nem törhetik meg a gonosz erők - vulkánkitörés, mérgesgáz, halálhozó vírus. Legfeljebb az a kurva aszteroid, ami kocsmát is kerülgeti. BÓKA RÓBERT HÉTVÉGE A KÉPERNYŐN K A legnézettebb tíz tévéműsor 2003. július 11-én, pénteken 1 RTL Klub A sheriff es az Idegenek (olasz akcióvígjáték) 1 471 230 2 RTL Klub Barátok közt (magyar filmsorozat) 1 333 978 3 TV2 Rex felügyelő (német-osztrák filmsorozat) 1 214 346 4 TV2 Tények 1 031 428 5 TV2 Redone Afrikában (olasz filmvígjáték) 983 799 6 MTV MTV roadshow 2000 968 102 7 TV2 Betty, a csúnya lány (kolumbiai filmsor.) 940 337 8 TV2 Aktív (magazin műsor) 910 625 9 RTL Klub Fókusz (közéleti magazin) 910 593 10 RTL Klub Híradó 857 213 A legnézettebb tíz tévéműsor 2003. július 12-én, szombaton í TV2 Irigy Honaljmmgy-show 1 486 019 2 RTL Klub Palira vettem a papát (am. vígjáték) 1 224 549 3 RTL Klub RTL boxklub 1 187 238 4 MTV Híradó este 1 049 562 5 TV2 Tények 1 042 945 6 TV2 Halálvonat (am. akciófilm) 1 006 546 7 TV2 Magellán (tv2 tudományos magazin) 972 372 8 MTV Szatelit (Selmeczi-show) 940 863 9 RTL Klub Pasik (magyar filmsor.) 907 522 10 RTL Klub Híradó 793 486 A legnézettebb tíz tévéműsor 2003. július 13-én, vasárnap 1 RTL Klub Kutyám Jerry Lee (am. akcióvigjáték) 2 125 784 2 TV2 Napló (a tv2 heti magazinja) 1 383 060 3 TV2 Asteroid (am. katasztrófafilm) 1 290 310 4 TV2 Walker a texasi kopó (amerikai filmsorozat) 1 167 826 5 RTL Klub Medicopter 117 (am. akciófilmsor.) 1 154 746 6 TV2 Tények 1 146 555 7 TV2 Motoros zsaruk (német akciófilmsor.) 1 069 172 8 TV2 Száguldó vipera (német-am. akciósor.) 1 036 834 9 TV2 Air America (am. akciófilm) 993 005 10 RTL Klub Híradó 837 418 India megtisztítja a lelkeket A nagy magyar földrajzkutatók útját járja egy pécsi egyetemi oktató, dr. Wilhelm Zoltán, aki Tibet és Mongólia után most Indiában barangolt mintegy 25 ezer kilométert Stein Aurél és Körösi Csorna Sándor nyomában.- India nem egy homogén ország, 16 hivatalos nyelve van, 1500 nyelvjárása. A területe 3,2 millió négyzet- kilométer, egymüliárd ember él itt, ha a természetes szaporodás a jelenlegi szinten halad, akkor 2050-re Kínát is megelőzik népességben. Ezt a kulturális, vallási, társadalmi kavalkádot próbáltam feltérképezni három hónap alatt, és nyilván csak mozaikokat ismerhettem meg az összképből - vallja a nápokban hazatért pécsi földrajzkutató dr. Wilhelm Zoltán. - India egyik legfiatalabb városában, Chandigarhban volt a fő szálláshelyem, melynek az egyetemét pandzsáv nyugati részéből telepítették át, ahol még Stein Aurél is oktatott. Magyarország a rendszerváltás után, erről tartottam előadásokat, és a hallgatók nagyon kíváncsiak voltak hazánkra, mert az egykori szovjet blokk vezető gazdasági és kulturális országának tartanak bennünket. A PTE Földrajz Intézetének docense hozzáteszi, a kutatómunkában is könnyű dolga volt, mert arrafelé igen nyitott mindenki, még az utca embere is. Erre szükség is volt, miután India regionális földrajzának feltérképezése során két hónap alatt 25 ezer kilométert tett meg körbe az országban, három tucatnyi nagyvárost érintve. Az utazás a Delhitől 100 kilométerre fekvő Chandigarhból indult, majd Bombay, Cap Comorin (az ország legdélebbi pontja), Hyderabad, Calcutta érintésével Delhiben zárult.- Calcuttában ellátogattam az egykori Bengáli-Ázsiai Társasághoz, ahol Körösi Csorna Sándor valamikor alkalmazásban állt. Ez a cég ma is jelentős kutatóhely hatalmas könyvtárral és múzeummal. Nincs már kapcsolatuk Magyarországgal, de amint elmondtam, hogy honnan jöttem, rögtön vittek a Körösi-emlékekhez. Ültem a szobájában, olvastam a 19. században általa szerkesztett tibeti-angol szótárt, és jó volt magyarnak lenni. Egyelőre csak torlódnak bennem a látottak, 1800 diát készítettem az útról, most rendszerezem az egyetemi oktatói munkához. Azt viszont kijelenthetem, Indiába csak az menjen, aki bírja a gyűrődést. Ott szinte mindenki vasúton közlekedik, naponta 10 millióan vannak a síneken. Öt osztályból lehet választani, én magyaros pénztárcával hátulról a második kategóriát favorizáltam - ez a Delhi-Calcutta 1500 kilométeres útért ötezer forintos árat jelent, és a legkoszosabb itthoni személy- vonatnál is rosszabb állapotokat. Van persze légkondicionált egyszemélyes fülkés módi is, de az már a repülőgépes árral vetekszik. Kiderült, az anyagi lét szélsőséges megnyilvánulásai keverednek az ázsiai országban. A szegénység végletei európai szemmel elképzelhetetlenek, ennek ellenére a bűnözés messze nem éri el a magyar állapotokat. A nyomort gyilkos kórok kísérik, a turistának mégsem kell félnie a súlyos bajoktól. A mai napig nagyon sok leprás koldul az utcákon. Ez ugyan fertőző betegség, de a jól táplálkozó személy védett, ha nem kerül Dr. Wilhelm Zoltán taktusba velük. A járványos betegségek szedik az áldozatokat, a kolera is rendre felüti a fejét, az influenza keményebb változatai a legyengültekre halálos lehet, szív- és érrendszeri betegségek viszont elvétve fordulnak elő.- Nekem a három hónap alatt semmiféle betegségem nem volt - mondja dr. Wilhelm Zoltán, persze beadattam jó néhány védőoltást. Azt azonban be kell kalkulálni, hogy Indiában az ember nem tud magára maradni. Állandóan körbeveszik gyerekek, felnőttek, folyton kérdezik az idegent, segíteni akarnak, meg szeretnének mutatni valamit. A külföldinek óriási respektje van, a fehér sahib tekintélye hatalmas. A szállást, étkezést illetően az indiai éttermekben szinte kizárólag vegetáriánus eledelek kaphatók, de észre sem venni a különbséget, mert a különleges fűszerek ízgazdaggá varázsolnak mindent. Az árak pedig keletiek, 50-80 rúpiába került az olyan étkezés, ahol a betérő annyit ehet, amennyit bír - a 80 rúpia 400 forint értéknek felel meg. Számunkra a hotelnek nevezett hajlékok alsó kategóriája az elérhető, itt 200 rúpia egy éjszaka, de a csótány mindennapos társbérlő. Az indiaiak csak mosolyognak, ha valaki arra panaszkodik, hogy patkány futott át a szobán. Legfeljebb megjegyzik, hogy nem illik megenni. Mindent összevetve 300 ezer forintból bőven körbe lehet járni egész Indiát teljes ellátással - plusz a repülőjegy. Es érdemes megpróbálni, mert fantasztikus, több ezer éves műemlékekbe botlunk mindenütt. Azt pedig tudomásul kell venni, hogy ebben a társadalomban igen sokan adományokból tartják el magukat, és a külföldiek kétlábon járó adakozók. Indiában szokás ugyanis, hogy az idősek nem akarnak a család terhére lenni, és szent embernek, szadunak állnak, akik adományokat gyűjtenek az utcákon.- Az indiaiak szeretni való emberek, akik mindig igyekeznek a kedvedbe járni. Emellett a változatos természet, a több ezer éves kultúra az, ami azonnal eszembe jut, ha felidézem az ott töltött hónapokat - összegez a földrajzkutató. Másrészt, ha most valahol megfordulok, étkezem, nyitottabb lettem a higiéniára, a nyomorra. Az ember lehet hogy külsőre piszkosabb, de lelkében biztos hogy tisztább lesz egy ilyen úttól. MÉSZÁROS B. ENDRE
