Új Dunántúli Napló, 2003. július (14. évfolyam, 177-207. szám)

2003-07-12 / 188. szám

6. OLDAL SZEDERKÉNY BEMUTATKOZIK 2003. Júuus 12., szombat Szederkény f.B«y A község vezetői Az 1870 lakosú község polgár- mestere: Hergenrőder János. Al­polgármester: Kiss János. A kép­viselő-testület tagjai: Dr. Kincses József, Helesfay Tibor, Budzsák- lia Istváné, Benedek Gábomé, Lantos Gábor, Hock János, Haf­ner Norbert, Oláh Oszkár. A Horvát Kisebbségi Önkor­mányzat elnöke Ferkov Mihály. Képviselők: Budzsáklia István­ná, Haálné Kovácsevics Zonca, Markovics György, Szeremlei Zsolt. A Német Kisebbségi Önkor­mányzat elnöke: Gnth János. Képviselők: ifj. Hock János, Hahner János, Hoffmann Antal, Krausz Jánosáé. Körjegyzőségi székhelyköz­ség, amelyhez Monyoród tarto­zik. Körjegyző Ilin Márk. Az önkormányzat címe: 7751 Kossuth utca 1. Tel.: 69/354-, 369. Republic, Edda, sörfesztivál A Szederkényi Nyár keretében ma este 21 óra 30-tól a Republic várja a rajongóit a sportpályán, az előzenekar 19 óra 30-tól csá­bítja a közönséget a fedett szín­pad elé. A koncertet bál követi a mű­velődési házban. A sztáregyütte­sek közül augusztus 8-án az Ed­da látogat Szederkénybe és 21 órától zenél ugyanitt, majd au­gusztus 9-10-én kerül sor a sör- fesztiválra gazdag kulturális műsorral, zenekarok, köztük egy osztrák fúvószenekar, fellé­pésével. Idén a nagyszabású szüreti fesztivált augusztus 21- én rendezik meg. Intézmények, szolgáltatások A községet sokoldalú egészség- ügyi ellátás jellemzi. A házior­vos dr. Sarlós Beáta, a körzet gyermekorvosa dr. Ofodile Solo­mon., fogorvos dr. Füredi Kata­lin. Állatorvosuk dr. Támoky Er­nő. A körzeti feladatokat ellátó általános iskolában 193 kisdiák tanul, igazgató Benhardt János. Az óvodába 90 kisgyerek jár, ve­zetője Straub Jánosáé. Az óvoda és az iskola társult intézmény, német nemzetiségi nyelvokta­tással. A művelődési ház igazga­tója Hock Melinda. A községben időskorúak szo­ciális otthona működik, és a na­pokban adták át az új, korszerű nyugdíjasotthon épületét. szederkeny.dunantulinaplo. hu Az oldal a szederkényi önkormányzat, a Baranya Megyei Közgyűlés, valamint a Boly és Vidéke Takarékszövetkezet támogatásával készült. Oldalszerkesztő: Bóka Róbert Szederkény birtokosa múltjának A Karasica szelíd völgyében fekvő település nem­csak a jövőjét építheti bizakodva, de gazdag múlt­jában is. Falumúzeumának anyaga hét évszáza­dot fog át, s tervezik a tájház megnyitását is. A falu régészeti leletekben, néprajzi értékekben bő­velkedő múltjában nem lehetne hitelesebb kalauz Ra­vasz Jánosnál, aki a rendszerváltást követően Ortu- tay-emlékéremben részesült, és megkapta a honis­mereti kutatóknak járó legmagasabb elismerést, a Bél Mátyás emlékérmet is.- Vargha Károly, az egyetemen német tanszakot ala­pító professzor volt az elindítója és alapítója a honisme­reti mozgalmunknak - mondja az idős pedagógus. - Középiskolások és - a múlt hiteles tanúiként - paraszt- emberek voltak a szederkényi szakkör tagjai. Levéltári kutatások alapján megírtam a község történetét, a könyv, „A 700 éves Szederkény”, 1973-ban jelent meg. A települést 1272-ben hagyományozta a Nyúl-szigeti apácákra birtokosa, Szolnoki Péter. Lakossága zömmel még magyar volt, majd miután a római utat is feléget­ték a törökök, két évtizedre lakatlanná vált. Majd 1720 és 1736 között Fulda környéki katolikus németek tele­pednek le itt. A kilencedtől, robottól is mentesülő tele­pesek korszerű szőlőkultúrát teremtettek, a kiváló fe­hérborok, köztük a Juhfark, a Dunán Bécsbe is eljutott.- A legtöbb falusi múzeum néprajzi jellegű, a sze­derkényi azonban nem: a hiteles levéltári dokumen­tumok másolatai történelmünket követi nyomon. Szederkény neves embereket is adott a világnak. A je­zsuiták fedezték föl Püski János tehetségét, aki Páz­mány Péter káplánja, majd győri püspök lett. A másik neves szülött az 1800-as években Aigl Pál egyháztör­ténész, a Pécsi Jogakadémia igazgatója, és csak nem­régiben hunyt el az 1915-ös születésű Sváb András je­zsuita pap, a Buenos Aires-i katolikus egyetem pro­fesszora. A múzeumban gazdag régészeti anyagot, középkori tárgyi emlékeket, szerszámokat tekinthet meg a látogató, és képet ad az Ulmbachból és környé­kéről származó németség és az Elsendorfba kitelepí­tettek történetéről is.- A honismereti szakkör, amely mindvégig a múlt, a kulturális értékek megőrzésének a jegyében igyeke­zett szolgálni a települést, 1991-ben vált egyesületté mintegy száz taggal. Rendszeresen évkönyvet adunk ki, amely a friss kutatási eredményeket is tartalmaz­za. Az idei például természetföldrajzi és történeti anyaggal bővül, német nyelvű változata néprajzi fel­dolgozást is fog tartalmazni. A közeljövőben szeret­nénk megnyitni a tájházat is, amely a környék népraj­zi értékeit - tárgyait, emlékeit - mutatja majd be. Ez a szép, műemléki értékű épület lesz a falu tájháza Telkek, sorház, kelendő lakótelep Az önkormányzat gyönyörű nyugdíjasházat épített, és te­kintettel a növekvő érdeklődésre, újabb telkek kialakítását tervezi. Az 1870 lakosú községben a múlt Egyebek közt ezért válik egyre és a jövő sajátos egységet alkot, vonzóbbá. Az önkormányzat Ma mintegy 500 lakással számol- nemrégiben hozott létre egy 17 tel- nak Szederkényben, átlagosan kés lakótelepi részt, és valamennyi A lakások többsége már gazdára talált a nyugdíjasok házában minden második házhoz tartozik szőlő és pince, a népi építészet ér­tékeit képviselő régi parasztháza­kat ugyanúgy találni, mint mo­dern, de tájba illesztett sorházat. A lakók származását tekintve 70 szá­zalékban német települést sokkal inkább jellemzi a szolgáltatások bővülő köre, semmint a munka- nélküliség; az itt élők szorgalmá­ról tiszta, nyírott füvű porták, gon­dozott szőlősorok árulkodnak. el is kelt - főként helyi fiatalok, részben pécsiek voltak a vásárlók. Az önkormányzat eladott kisebb területet egy vállalkozónak is, amelyen négylakásos sorház épül. A lankákkal övezett, városiasán el­látott falu iránt növekszik az ér­deklődés, és ha a lakosság számá­ban ez még nem is fejeződik ki, az önkormányzat újabb házhelyek kialakítására alkalmas területek vásárlását tervezi. Egyébként a gázbekötési lehetőséggel, villany­nyal ellátott, aszfaltos út mentén fekvő, mintegy 1000 négyzetméte­res telkek legutóbb 550 forintos négyzetméter-áron keltek el. A közműrendszerből a szennyvíz- csatorna egyelőre hiányzik; noha a hozzávetőleg milliárdos beruhá­zás megvalósítására nem először pályáz­nak Borjúddal, Bóllyal, Pócsával, Máriaké- ménddel és Monyo- róddal közösen. Az önkormányzat beruházásai közt pél­daadó a Széchenyi- terv pályázati támoga­tásával megvalósított 14 lakásos nyugdíjas­ház, amelyben két másfél szobás, 2 sze­mélyes - tehát házas­párnak kínált -, és 12 egyszobás lakás van. Ebben a nagyon szép, parkosítás előtt álló, már ünnepélyesen fel­avatott épületben, amely a szolgáltatása­ival néhány munkahe­lyet is teremt, 10 lakás máris vevőre talált. Mint Hergenrőder Já­nos polgármester elmondta, azért épült, mert óriási az igény arra, hogy az idős ember a napjait nyu­godtan, amellett biztonságban, egészségügyi felügyelet mellett töltse, kívánsága szerint úgy, hogy ne szoruljon gyermekei közvetlen segítségére sem. Ter­mészetesen feltétel, hogy az igénylő el tudja magát látni, és ne legyen saját lakóingatlana. Négy korosztály táncol Hét éve minden évben jön a Republic A „Szederkényi Nyár” foga­lommá vált, a programok az egész évet átfogó gazdagságát aktív egyesületi élet magya­rázza. A Szederkény Községért Közala­pítvány kilenc éve önálló alapít­vány - a falu kulturális életének, oktatásának segítésére jött létre. A Szederkényi Nyár fő szervezője­ként rangos, nagy zenekarok meg­hívásával is ismertté tette magát. Hét éve a Pa-Dö-Dőtől a Republic- ig számos sztáregyüttes vendéges­kedik itt, a Republic azóta minden évben eljön. Az 19033761-1-02-es adószámú alapítványt a lakók 90 százaléka támogatja jövedelme 1 százalékával. A művelődési ház a székhelye a Szederkényi Szabadidős és Kul­turális Egyesületnek, amely 1991 működik, és tulajdonképpen a helyi hagyományőrző német kó­rus az alapítója. Az egyesület rendkívül sokat tett a pünkösdi és a szüreti hagyományok életre keltésével, különösen ha tekintet­be vesszük, hogy a szüreti ünnep mögött a Fehér Borúthoz kapcso­lódó község szőlőtermesztő kul­túrája, kiváló borai állnak. A szeptember végi vidám lovas­szekeres felvonulás a falunap is Szederkényben. Az ünnepek so­rából nem hiányzik a búcsú - a Lőrinc napjához kötődő a jelen­tősebb - , a farsangi bál, a kará­csonyi műsor. Ez utóbbiakat fő­ként a Guth János által vezetett nyugdíjas egyesület szervezi, amelynek magyar és német ének­kara is van. Külön fejezetet érde­melne az 1997-ben alakult „Sze- dy” Tánccsoport, ugyanis a falu­ban száz gyerek táncol, munká­juk színvonalára jellemző az a si­ker, amit az ausztriai Angerben értek el, nem is a sűrűbben gya­korolt német, hanem magyar tán­cok előadásával. ■ A BOLY ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET növekvő forgal ma a falu fejlődését tükrözi ___________________________________■ Meg kérdeztük: Milyen a falu kulturális élete? „...papíron is dokumentálva van” Ravasz János nyugdíjas pedagó­gus, helytörténész: - Á rendszer- váltás utáni változásokra jellemző, hogy a németek­kel való kapcso­lattartás is sokkal intenzívebb lett. Egy volt tanítvá­nyom még an­nak idején,' a ta­nácsi rendszer­ben megkérdez­te, nem lehetne-e elutazni oda, ahonnan származ­nak... Egy ottani német falu még meg is hívott bennünket, de hiába adtunk be kérvényt, hosszas pro­cedúra után sem sikerült elutazni. Évkönyvünk, amit a honismereti kör gondoz - a kitelepítettek pénz­zel segítik a megjelenését -, a falu kulturális eseményeit is sorolja. A községnek vannak írói, festői is - [ papíron is dokumentált a mun- l kánk, Szederkény szellemi élete. Hock Melinda, a művelődési ház igazgatója, a kulturális egyesület elnöke: - Babarci származású va­gyok, nem gon­doltam volna, hogy egy kis fa­luból nagyobbá költözve még jobban fogom érezni magam. Tánccsoportunk, a „Szedy” a ve­zetésemmel ala­kult meg 1997-ben - már Babar­con is táncoltam. Szederkény élénk falu, sok eseménnyel, kultu­rális programmal. Csak jót mond­hatok az óvodánkról is, ahova a kisfiam jár, az iskoláról, ahol a kis­lányom tanul. A iskola diákjai ké­sőbb a középiskolában is jól meg­állják a helyüket, s például van egy nagyszerű kézműves műhe­lye, amilyennel csak kevés falusi intézmény dicsekedhet. kedhet ennyi mindennel kulturális prog­ramokkal, szer­vezetekkel. Min­den hónapra jut esemény, közös ünnep, ez annak is köszönhető, Helesfay Tibor képviselő, a Sze­derkényi SE elnöke: - A falu kö­zösségét is jellemzi, hogy a hazai focimeccseken 400 szurkoló is van. Száz (!) iga­zolt játékosunk van, minden korosztályból tu­dunk csapatot kiállítani! Az utánpótlás-neve­lésben az elsők közt állunk a megyében, persze, a Góliáttal nem versenyezhetünk. Több tehetséges srác került innen fölsőbb osztályú csapatokhoz, sőt a mostani PMFC-hez is. Korosztá­lyos edző Rumszauer Ferenc, Pfeil Gábor, míg a vezetőedző - a me­gyei első osztályú csapat edzője - András Géza. Néhány éve új öltö­zőnk van, ISM-pályázat révén asz­faltos és füves edzőpályával, vilá- gítással gazdagodtunk. _________■ 2zigler Istvánná pénzügyi fő- dőadó: - Én 1984-ben jöttem Izajkról, a férjemmel itt építkez­arátságos tele­ülés. A rend- zerváltás előtt okkal kevesebb olt az ünnep, a özösségi prog- am. De szinte rinden napra rt program - ez nagyon gyawan Darau összejöve­tel. Élénk a hegyközség élete is. A gyerekeim példáján is úgy látom, Szederkényben a fiatalok is talál­nak alkalmat a kikapcsolódásra, megtalálják egymást. Több példát tudnék említeni a kötődésre - is­kolás diákét, aki választhatta vol­na a hatosztályos gimnáziumot a Nagy Lajosban, de inkább úgy döntött, befejezi a nyolcadikat itt, hogy még maradhasson. nogy itt egy jo csapat aoigoziK együtt. Az egyesületek éves prog­ramjait egyeztetjük, megvitatjuk. A hétköznapokban is normális, jó kapcsolatban vannak egymással az emberek. Még ha figyelmeztet­jük is néha egymást. Ha valaki el­dobja az utcán a szemetet, én pél­dául nem tudom megállni, hogy ne kérdezzem meg: „Otthon is ezt csinálod?” 1984 óta vagyok sze­derkényi, nagyon szeretek itt élni. Grácz Ferencné iskolatitkár, a Szederkény Községért Közalapít­vány kuratóriumának elnöke: -

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom