Új Dunántúli Napló, 2003. július (14. évfolyam, 177-207. szám)

2003-07-07 / 183. szám

6. OLDAL E R Z S E B E T BEMUTATKOZIK 2003. Július 7., hétfő Erzsébet cLovászbefóny °Nagypall Hosszúhetény ? P Vasas o o Somogy mo A , ... . . Martonfa Kéresd o; DooAH Pereked Sv °' 1 fwmwpya "1 b oNagykozát Bwtod «<gy OSzel« Martai CMáW ^ERZSÉBET Geresdlak A település gazdái A polgármester ebben a ciklusban is Sági Józsefné, alpolgármester Hohmann Jánosné. A testület tag­jai: Appl János, Gyenis Ferenc, Tol­nai János, Horváth János és Petro- vics István. A körjegyző ár. Rum­osai Andrea. A német kisebbségi önkormányzat elnöke Hohmann János, tagjai: Ripszán János és Kemer Tibor. A cigány kisebbségi önkormányzat elnöke Petrovics István, tagjai Horváth Ferenc és Sárközi László. m Kevés a munkanélküli A faluban is óriási átalakulást je­lentett a gazdasági rendszervál­tás, ugyanis a mezőgazdasági ter­melőszövetkezet felbomlása sok munkahelyet szüntetett meg. Az emberek legtöbbje azonban el­helyezkedett, ki családi vállalko­zásba kezdett, ki a pécsi termelő- vállalatoknál talált munkát. Né­hány embert egy kisvállalkozás foglalkoztat, de itt is az önkor­mányzat a legnagyobb foglalkoz­tató. A legtöbben Szederkénybe járnak át dolgozni, itt egy alkat­részgyártó üzem működik, na­ponta több mint 15-en teszik meg az utat a menetrend szerinti járattal. ______________■ er zsebet. dunantulinaplo. hu Az összeállítást támogatta a Baranya Megyei Közgyűlés, valamint a Boly és Vidéke Takarékszövetkezet. Összeállította: Békéssy Gábor A gázra megy el minden pénz A falu idősebb lakói nem sírják vissza a kilencve­nes évek előtti „boldog békeidőket”, mert azon a véleményen vannak, az utóbbi években soha nem látott fejlődésnek indult a település. Az, hogy gyakorlatilag nincs munkanélküliség, egységbe forrasztotta, egymás segítésére sarkallta a község lakóit. A környező falvak (Kátoly, Kékesd, Szellő) központja volt mindig is, itt már a nyolcvanas évek közepétől van vezetékes ivóvíz, most meg a gázprogramba vágtak be­le - ha sikerül megszerezniük a 30 millió forintot a regionális Térség és Település Felzárkózási Célelőirány­zatból. Ekkora fába még nem vágták fejszéjüket, a 30 millió mellett ugyanis szükség van a 6 milliós la­kossági hozzájárulásra is, az előzetes felmérés szerint ez is biztosított. Por­tánként 120 ezer forintot kell a prog­ramban résztvevőknek fizetni. A 90 családból van, aki előtakarékosság- ból, néhányan hitelből, kevesen azonnal ki tudják fizetni a falusi lakosság jövedelmi vi­szonyaihoz képest meglehetősen nagy beugrót. Már tavaly is készülődtek a nagy akcióra, pénzt ugyan nem tudtak gyűjteni a már 2002-ben többmilli­ósra duzzadt hiánnyal terhelt költségvetésükből, ép­pen ezért próbálkoznak a pályázattal, hátha sikerül. Ha az augusztusi döntés számukra kedvező lesz, ak­kor már az ősszel megkezdik az előkészített tervek szerinti kivitelezést. Ha nem, akkor tovább folytatják a gyűjtögetést, s próbálnak állami pénzekhez hozzájut­ni. Arra ugyanis nem számítanak, hogy a lakossági hozzájárulás növekedik, többségé­ben szegény emberek élnek itt, sok az idős, magára hagyott ember, akik­nek havi jövedelme nem teszi lehe­tővé a jelenleg még olcsó energiahor­dozó bevezetésével járó kiadásokat. A gáz minden pénzt elvisz az idei költségvetésből, sőt a kiadások emel­kedése miatt már 6 millió forintos hi­ánnyal számolnak. Nem is terveztek más fejlesztést. A község új konyhája Megkérdeztük: elégedettek-e a falufejlesztéssel? A FALU, de mondhatnánk azt is, a környék pénzügyeit a Bóly és Vi­déke Takarékszövetkezet faluba telepített fiókja intézi. A legnagyobb forgalom a fizetési átutalások után van, hiteligénnyel utóbbi időben kevesen jelentkeznek. A kölcsönökre az igény bizonyára nagyobb lesz, ha elindul a gázprogram. _________________________ ■ Tá mogatást a kistelepüléseknek! Szociális konyha is épült Balogné Gyenis Erzsébet (fi­ókvezető): - Véleményem sze­rint az állam a kistelepülések el­sorvasztására törekszik, amikor évről évre egy­re kevesebb pénzt juttat az önkormányza­toknak. Ebből a kevésből tu­lajdonképpen semmilyen lát­ványos beruhá­zást nem lehet megvalósítani a községben. Ha több pénzből gazdálkodhat­nánk, sok olyan munkát tud­nánk elvégezni, amely égetően szükséges lenne a település fej­lesztéséhez. utóbbi években volt látványos fejlődés. A falu­ban ugyan most nincs sok munkalehető­ség, de a kör­nyéken, legin­kább a közeli Azért a tavalyi fejlesztések nem merültek ki a gázprogramra való felkészülésben, voltak apróbb-na- gyobb beruházások is. Évek óta ve­szélyt jelent a használaton kívül ke­rült picék beomlása, éppen ezért folyamatosan pályáznak a tömedé­kelési programra. Az idén 3,2 millió forintot nyertek a veszélyek elhárí­tásra, persze még koráptsem értek a végére, nagy valószínűséggel még évekig eltarthat a váratlan beomlá- sokat megszüntető tömedékelés. Elkészült viszont a konyha, még ugyan nem működik, hiszen a ha­tósági vizsgálatoknak még csak egy része történt meg, de várhatóan az iskolakezdésre működni fog az 50 adagos konyha. A faluban nagyon sok nyugdíjas él, aki igényli a napi egyszeri főtt ételt, de már nincs kedve naponta főzni, vagy olyany- nyira mozgásképtelen, hogy még az ebédért sem tud elmenni. Ebben az évben már szociális gondozót is alkalmaznak, falugondnoki állást azért nem hoznak létre, mert még állami támogatás mellett sem tud­nák fenntartását finanszírozni. A szociális gondnok elsőrendű fel­adata az idős emberek gondozása, ügyes-bajos dolgainak intézésre, s többek között az ebédek helyszínre szállítását is elvégzi. A konyha 4,5 millió forintba került, a beruházás­hoz hozzájárult az egészségügyi minisztérium. Kialakítására a rég­óta használaton kívüli volt ifjúsági klub helyiségében került sor. P E T T END B E MUTATKOZ IK Pettend Tótszentgyörgy ‘ •o' Kiáőobsza öMolváíty Q:Nemeske <?Hóból oKistamásf oGyongyosmellék l~\í\ Nagypeterd jSzigetvárT*H t. o; J O -----* Botykapeterd | Ró zsafa-?' Katádig/ Szörény Y ;várad &T ^“0BWS öTeklafalu Szentegát A község gazdái A 165 lelkes település polgármes­tere: Simon Sándor (51 eszten­dős) nyugdíjas kőműves. Alpol­gármester: özv. Szőke Gyuláné (56) nyugdíjas kézbesítő. Képvi­selők: Bognár József (65) nyugdí­jas traktoros, Bogdán István (34) közmű-vállalkozó és egyházve­zető lelkipásztor, Benkő János (56) nyugdíjas traktoros, Lakatos Lászlóné (46) nyugdíjas kesztyű- varró. Falugondnok: Tóth Péter (49). Templomgondnok: Gáli Zoltánná (59) nyugdíjas. A kul- túrház rendjéért felel: Mátrai Zol­tánná (49) közmunkás. A kör­jegyző: Csölléné Makovics Edit (39). A községháza elérhetősége: 7972 Pettend Kossuth utca 11. Tel.: 06-73-348142. ■ SZÉPEN CSINOSÍTJÁK a por tájukat: Erős Ferenc, Gáli Zoltán, Bognár, Gere család, Lakatos Lászlóné, ifj. Nagy Sándor, Nagy Tibor, Póré Gyuláné. Utóbbi lakó szerint a kicsi tuja és a rózsa jól mutat ezen a tájon. Mutatósán kifestették a szociális lakást Laka­tos Ibolya és Kovács Sándor. Utóbbi személy kerek kék dísze­ket rakott fel. ■ pettend. dunantulinaplo. hu Az összeállítás a pettendi önkormányzat, a Baranya Megyei Közgyűlés, valamint a Szigetvári Takarékszövetkezet támogatásával készült. Összeállította: Csuti János Megkérdeztük a pettendieket: Miben látják a kitörés lehetőségét? Földprogram, állattartás Bognár József (65 éves) nyugdí­jas: - Gyümölcsfa nem marad meg felénk. Híresnek számított vi­szont a ló- és marhatartás. Falunk­ban 1960-ig 100 lovat és ugyan­ennyi tehenet tartottak. Napja­inkban csak Erős Ferencnél van ló. Fiammal beléptem egy tejszövetkezet­be, tejházat ala­kítok ki. Hiszem, hogy megéri új­ra tehénnel foglalkozni. Parkunk és játszóterünk létesítéséhez kö­zösségi munkát ajánlok fel. Tá­mogatom a templomjavítást 10 ezer forinttal. Elvégre az őseink, így a Benked, Gáli és a Bodicsi fa­mília is építették 1860-ban. Lakatos Lászlóné (46) nyugdíjas: - Javaslom, hogy a diákbusz reggel 7 és 8. között induljon, ne 6 óra 20- kor. Ezenkívül dél körül is lehetne egy járat. Ha ki­nyit a strand, ak­kor vendégszo­bát rendezek be, palacsinta- és lángossütőként vállalkozom. A fürdőhely újjá­építése hírne­vünket növelné, fellendülne a falusi turizmus, há­zunk és földünk felértékelődne. Amennyiben megfelelőek a pénz­ügyi feltételek, gyűjtök, sőt ter­mesztek is gyógynövényt, pajtámat pedig bérbe adnám más növény­szárító személyeknek. Erre sok a bodza és a csalán. Benkő János (56) nyugdíjas: - Örülök, hogy Gere Jánosné és Laka­tos Sándomé boltot nyitott, van fod­rászatunk. Drukkolok Nagy Tibor­nak, hogy sike­rüljön presszót üzemeltetnie. A községvezető­ségnek minél előbb indítania kell a szociális földprogramot, hogy a gazdák, például Nagy Sándor, Nagy Tibor, Benkő Sándor géphez, idővel kombájnhoz jussa­nak jutányos áron. Szívesen végzek közösségi munkában tereprende­zést községünk javára. Megalapít­juk az erdőbirtokosságot, gazda-őr­járatot szervezünk, hogy elejét ve- gyük a fatolvajlásnak. __________ TÖBB MINT EGY ÉVTIZEDE szeretnének Gyöngyösmellék irányá­ban bekötőutat építeni. A mostani fapallós hidat (képünkön) beton­ból és acélból szeretnék kialakítani. A gyalogos átkelő helyhez jelen­leg csak betonjárda vezet. Ha sikerül a terv, akkor Kétújfalun át gyor- sabban jutnak el Sellyére és Harkányba. _______ ■ Fo rrások és strand Járda után utat akarnak A 72 éves Berki György nyugdíjas brigádvezető Pettenden téeszelnö- ki, Kóróson pedig tanácselnöki te­endőket látott el. Jelenkori közéleti- ségét jelzi az alpolgármesteri, majd a képviselői poszt. A hajdani iskola épületében él. Elmondta: - Bízom a mai gyerekekben. Tudnának ők si­kerrel színi előadásokat tartani, csak lenne, aki rendszeresen foglal­kozna velük. Tehetségesek, mint elődeik, akiket Lantos László peda­gógus tanított a színjátszásra. Egy másik tanító, Szabó Balázs meg a természetvédelemre szoktatta a ne­bulókat. Vezetésével takarították a vízadó helyeket, köztük a Jó-forrást - Mostanra azonban két híres forrás is elapadt az égeres láp menü emel­kedőben. Az egyik tölgyfagyökerek közül eredt. Nyilatkozónk sajnálja, hogy eltűntek a talpas házak a Be­nő-, Simon-, Dómba- és a Hartman- portáról. Elkallódtak a papiak ége­tett díszítései, ahogy a méteres bronz turulma­dár a hábo­rús emlékmű­ről. Szeretné, ha a Hajdú-malom ipartörténeti ér­tékeit nem emésztené el az enyészet. Saj­nálja, hogy a 170 méter mélyből fel­törő 33 fokos víz elfolyik, nem táp­lálja az azóta rommá lett fürdőt. Az 1963-as meglelés óta a vízhozam alig, a vízhőmérséklet pedig mind­össze 5 fokkal csökkent. A községvezetőség szeretné elérni, hogy meg­szűnjön a zsáktelepülés-jelleg. Arról sem mondtak le, hogy idővel ismét megnyíljon a bezárt meleg vizes strand. Megmentik a meg­viselt református templomot. A falusétánk során kísérőm özvegy Szőke Gyuláné nyug­díjas kézbesítő volt, aki a táj szépségei közt említette az évszázados tölgyeket, kőriseket és hársakat, az ipartör­téneti értékű vízimalmot, a vendégeket fogadó vadász­házat, a mindig bugyogó meleg vizes forrást, valamint a kőrisest. Utóbbiban szép virágok, mint a mocsári nőszi­rom nyílnak, héják és gémek élnek. Madárkutatók fél­tett birodalma a terület. - Aggódunk a növényekért, hisz az utóbbi pár évben az elmocsarasodás következtében pusztulnak az égerek. Örülünk viszont annak, hogy az emberek lelki fejlődését nemcsak a református és a ka­tolikus, hanem a pünkösdista egyházközösség is segíti. Az utóbbi például kirándulásokat fog szervezni. Elér­tem, hogy Kovács Tamás nagydobszai plébános havon­ta kétszer jár ki hozzánk misézni. - Nyilatkozónk közös­ségi munkában a fiatalokkal foglalkozik, így a neveltjei, mint Kovács Ildikó, a Kovács testvérek, Lakatos Ale­xandra, Nagy Beáta, Nagy Szabina, Nyári Hajnalka, Sza­bó Edina, Varriale Alisa szavalnak, énekelnek, táncol­nak az ünnepeken, így Mikuláskor és nőnapon, vagy a május 1-jei felvonuláson. Gitáron vagy komputerzené­vel Lakatos Sándor kíséri őket. A község két számítógé­pet nyert intemetlehetőséggel. A technikára építve várható, hogy ifjú­sági klub szerveződik Csokonai Re­náta, Lakatos Tamás, ifjú Nagy Sán­dor, Nagy Rita, Nagy Jolán, Nyári Judit, Szőke Gyula kezdeményezé­sével. A községcsinosítás folytató- dik. A főutca egyik oldalán eddig el­ültettek 135 díszszilvafát, ugyaneny- nyi kerül majd a másik oldalra is. Az egy kilométeres vízelvezetőt beton­lapokkal bélelik. Parkot és játszóteret terveznek. Kérik, hogy a vízitársulat irtsa ki a vízfolyást lassító sást, nádat, cserjéket a Gyöngyös-patak medréből. _________■ Rónaky Sándor (rokkantnyug­díjas): - Csendes falu ez, minden­ki érzékelheti, aki itt lakik, vagy aki idegenként erre jár. Annyi bi­kát helyzetek el. Úgyhogy én azt várom, hogy a következő évek­ben se törjön meg a lendület, még több létesítménnyel gazdagodjon településünk. _______________________________§ Lu iiyub, dz< itóbbi években linamikusan ejlődik telepü- ésünk, utak, árdák épültek, i vízelvezető ár­kokat is kitisztí- ották, az út nentén virágo­Gyenis Jánosné (iskolagond­nok): - Én ugyan csak tizen­nyolc esztendeje lakom a falu­ban, de azt mondhatom, ez idő­cvalz al att a 7 Pécsett szinte mindenki munká­hoz juthat. És ha dolgozhat, elé­gedetten jön vissza lakóhelyére, ihol kellemes, nyugodt környe­zetben pihenheti ki a fáradal­makat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom