Új Dunántúli Napló, 2003. július (14. évfolyam, 177-207. szám)
2003-07-30 / 206. szám
2003. Július 30., szerda RIPORT 7. OLDAL K U LT U R A MESÉK A NAGYVILÁGBÓL címmel csoportos foglalkozás várta a gyerekeket tegnap Pécsett, a Kilenc Király Gyermekkönyvtárban. A klasz- szikus és a népmesék világába kalauzolták őket, volt közös meseolvasás, rajzolás és filmvetítés is.______________________fotó: müller andrea Nyári játékok Pécsváradon Egyre terebélyesedik a pécsváradi vár nyári programja, a Szent István-napok és a szabadtéri színjátékok köré szervezett rendezvénysorozat augusztus 3-án kezdődik, és húsz napon át tart. A másfél tucatnyi műsorban lesz dráma, tánc, koncert, nemzetiségi est és képző- művészeti tárlat is. A pécsváradi várban a pezsgő élet ezen a hétvégén vasárnap indul, amikor Deák Zsuzsanna grafikus- művész textilképeiből nyílik bemutató 17 órakor. A tárlatról egy dzsesszkoncertre sétálhat át a közönség, a várudvarban a Harkányi és a Pécsváradi Big Band muzsikál. A jövő hét tartogat még egy képzőművészeti bemutatót, szerdán nyílik a Fa 2. Nemzetközi Pécsváradi Szobrász Alkotótábor művészeinek kiállítása. Aztán augusztus 10-én a Várszínház veszi át a főszerepet, előbb Pozsgai Zsolt rendezésében Páskándi Géza Vendégség című történelmi drámáját láthatjuk, majd két nappal később az író-rendező saját történelmi játékát is színre viszi Fekete méz címmel. Szentmisék, kamarakoncertek követik egymást, augusztus 16-án, szombaton pedig a német nemzetiségieké a vár. Egy nappal később Vándorfi László és a Veszprémi Pannon Várszínház új zenés darabbal jelentkezik, ezúttal a Légy jó mindhalálig-ot ismerhetjük meg sajátos, dalos adaptálásukban. A pécsváradi program csúcspontjának ígérkezik a Táncos magyarok előadás, a Magyar Állami Népi Együttes augusztus 18-i fellépése. 20-án az ünnepi megemlékezések során Göncz Árpád volt köztársasági elnök tart beszédet, és egész napon át kulturális rendezvények sorozata szórakoztatja a publikumot. Az idei „várjátékok” záró eseménye 23-án a Kígyós Sándor-emléknap lesz, amikor a 60. éve született szobrászművész életét, munkásságát idézik fel. M. B. E. SEX: egy program anomáliái Amíg Nyugat-Európában a családok 56 százalékában van számítógép, addig Magyarországon mindössze 17 százalékuknál. A gyors és látványos fejlődéshez az otthoni eszközparkot fejleszteni kell, ezt szolgálja az Oktatási és az Informatikai és Hírközlési Minisztérium közös kezdeményezése, a Subnet Expressz program, melynek már megszületett netes rövidített neve is: SEX „A Sulinet Expressz program keretében gyakorlatilag ingyenesen juthatnak otthoni számítógéphez a pedagógusok, az oktatók és az egyetemi hallgatók” - írja a kisebbik kormánypárt egyik kiadványában. Ennek részese lehet a pedagógus, a hallgató, a felnőttképzésben részt vevő magánszemély, valamint az a magánszemély, akinek gyermeke nappali rendszerű iskolai oktatásban vagy a felsőoktatásról szóló törvényben felsorolt felsőoktatási intézményben hitelesített iskolai rendszerű első alapképzésben vesz részt. A programban szereplő számítástechnikai eszközök árával csökkenthetjük az adóalapunkat, azaz az állam tulajdonképpen támogatást ad a vásárláshoz: gyakorlatilag 60 ezer forintot leírhatunk az adónkból. Lehet hitelt is igénybe venni, s bérlet konstrukcióban is hozzájutni a masinákhoz, ez utóbbi lehetőségnél 3 éven keresztül évi 60000 Ft adókedvezmény írható le. A www.snlinet.hn/ado/ honlapon minden információ megtalálható, továbbá egy keresőbe az irányítószám beírása után hozzájuthatunk lakókörzetünkben lévő üzletek listájához, valamint azokhoz a listákhoz, amelyek az akcióban lévő termékeket és árakat tartalmazza: csak ezek közül lehet választani. Egyéb lehetőség nemigen van a tájékozódásra, melyhez éppen az a réteg nem jut hozzá, amelyiknek nincs számítógépe, így internet-hozzáférése sem. Akad jó néhány furcsa jelenség a Sulinet Expressz akcióval kapcsolatban. A felvonultatott 357 db PC zöméhez nemhogy ingyen, de 200-300 ezer forintos áron juthatunk hozzá, ám vannak a listán ennél jóval drágábbak is, akad köztük milliós, de még másfél millió forintos konfiguráció is. Aki ezeket szeretné gyermekének megvenni, nem valószínű, hogy rászorul az adójóváírásra. Általában kötelező például megvenni a monitort vagy a merevlemezt annak is, aki nemrégiben vett régi öreg számítógépéhez egy újat. A listán nemcsak számítógépek, egyéb digitális eszközök, kiegészítők is szerepelnek. Például fényképezőgépek, igencsak szűk választékban, és többnyire drágábban, mintha a programon kívül vásárolnánk meg. Az egyiket például 67 ezer forinttal mérik vastagabban. így, ha a „kedvezményezettek” visszaigénylik a 60 ezret, mindössze csak héttel fizettek többet, mint a programon kívül rekedtek. CSERI LÁSZLÓ Nyugdíjban a művészetek házmestere A Művészetek Háza elindítója, 16 éven át főszervezője és igazgatója, Molnár G. Judit nyugdíjba vonult július 20-ától. Azonban nem távolodik el a város kulturális életétől, sőt, új tervekkel jelentkezik, miközben a régi vonalon is besegít. A pécsi kamarakoncertek, irodalmi estek fellegvára, a Művészetek Háza 1987 decemberében nyitott, azzal a szándékkal, hogy a baranyai művészeknek állandó bemutatkozási lehetőséget, találkahelyet teremtsen. Mert a művészetek különböző területein már akkor is négyszáznál több hivatásos alkotó dolgozott a megyében. A 16 év alatt aztán kialakult itt egy bemutatkozási rend, amelyben a klásszikus és dzsesszzene, a színház, az irodalom és a képzőművészet jeles képviselői azonos súllyal kaptak lehetőséget. Idővel pedig a baranyaiak mellett a művészélet országos hírű személyiségei is otthonosan mozogtak itt. A Művészetek Házának költségvetése az évek során alig növekedett, mindemellett az intézményben kétszáznál több rendezvényt szerveznek meg egy-egy esztendőben. Molnár G. Judit úgy fogalmaz, a művészvilág színe-java megfordult már a Házban. Az irodalom területéről csak néhány név: Kertész Imre, Göncz Árpád, Parti-Nagy Lajos, Nádas Péter, Berták László, Csorba Győző és Tüskés Tibor. Az előadóművészek közül állandó visszatérők Jandó Jenő, Perényi Miklós, Szokolay Balázs, Fellegi Ádám és ide sorolandók a világhírű kamaraegyüttesek is. Ugyanakkor a pályakezdők, a pécsi művészeti karos fiatalok is itt mutatkoztak be először, így indult Király Csaba zongoraművész, Szabó Dániel dzsesszzongorista, vagy a mohácsi Sümegi Eszter, az Állami Operaház énekesnője. Molnár G. Judit mostantól címzetes igazgatóként szaktanácsadó lesz a Művészetek Házában, ötkötetnyi névjegykártya-gyűjteménnyel és a hozzá tartozó személyes kapcsolatokkal segítve az utód munkáját. Emellett továbbra is ő szervezi meg Baranyában a köztéri alkotások lektorálását, az új szobrok helyszínének kijelölését, a művészek kiválasztását, az alkotások zsűrizését.-Talán több kulturális rendezvényre, máshol szervezett előadásokra is eljutok ezután a városban emeli ki új helyzete pozitívumaként az igazgatónő. Mindemellett vannak még új terveim, olyan dolgokba szeretnék belevágni, amire az elmúlt másfél évtizedben nem jutott időm. így például a francia mellé németből is szeretném megszerezni a középfokú nyelvvizsgát. Megújul az Uránia mozi A Nemzeti Kulturális Alapprogramnál elnyert pályázati pénzből még az idén alapos korszerűsítésen esik át az Uránia Mozi: például megszűnik a szénfűtés... A pályázatot a fenntartó városi önkormányzat adta be avégett, hogy a pécsi Uránia mozi is bekerüljön az országos Art Mozifejlesztésbe. A tét 50 millió forint lehetett volna, ám az önrészből csak 35 millióra futotta, de legalább ez megvan. És kellett is, mint egy falat kenyér, hiszen a megyeszékhely utolsó, nem multiplex mozijában a mai napig jött a szenesember, amikor zordabbra fordult az időjárás. Mint Schäffler Sarolta, az Uránia vezetője elmondta, a pályázat elbírálása részeként kiszálló bizottságnak nagyon tetszett a mozi, ami véleményük szerint „kincse lehet a város kulturális életének”. Tettek is róla, hogy az lehessen, mert a megszavazott 35 millióból végre gázüzemű fűtésre állhatnak át, illetve - ami egy moziban szintén létkérdés - korszerűsödik az audiovizuális rendszer. Optikákat cserélnek, vetítővásznat, hangszórókat, aminek eredményeképp az Uránia is multiplexszínvonallal dicsekedhet majd. Ami még ebbe a pénzbe belefér: néhány ajtó és ablak cseréje, hő- és hangszigetelése. Aztán lehet folytatni a pályázást, hiszen az Art Mozi-fejlesztési program összesen 3 évre szól, de újból és újból kell rá pályázni. A felújítási munkák várhatóan szeptember elején kezdődnek majd el, s mivel a kivitelező, a városi önkormányzat maximálisan partner mindenben, a remények szerint már idén kész lesz az „új” Uránia mozi. ________ ________ M. K. A sztárai polgárok mestere Aki valaha is látta Horváth Ferencet a Dráva-parton belefeledkezni a tamburázásba, az nem egykönnyen törli ki emlékezetéből az arcát. Persze ez még nem jelentené azt automatikusan, hogy aki lelkesen zenél, az jó polgármester is. Márpedig Horváth Ferenc a negyedik ciklusát gyűri szülőfalujában. Esket, temet, tüzet olt, zenél A recept látszólag egyszerű:- Mindig van új cél, új feladat. Sose mondtam, hogy a nyugdíjig akarok polgármester lenni, de amíg bírom és megvan a bizalom is, mért ne. Az is igaz, hogy idegrendszer kell ehhez a melóhoz és én se leszek fiatalabb. Ha meg jelentkezik majd valaki, aki jobb és hasonló ambíciókkal jön, én szívesen átadom a stafétabotot, mert úgy érzem, lesz mire építeniük az utánam jövőknek. Drávasztára ma az ország tán leginkább határszélen fekvő települése: Horvátország egy kőhajítás, még akkor is, ha a kő a folyóba esik. Ötszázan élnek itt, hihetnénk: a végeken, ám az itt lakók többsége, élen a polgárok mesterével, Horváth Ferenccel, nem így látja.- Olyan dolog ez, hogy az ember szép lassan belenevelődik. Meg aztán mindig van valami dopping, ami hajt. Amikor ’90-ben elvállaltam, illetve megválasztottak, az volt az alapvető cél, hogy megmaradjanak az intézmények, az iskola, az egészségügyi ellátás, a szociális és kulturális tevékenység. Jött a pályázati rendszer, megtanultunk pénzt szerezni. Ennek meg az a lényege, hogy ma már tényleg nem szabad csakis egyetlen közösségben, településben gondolkodni, hanem térségben. Minden így működik, még azokat is könnyebb meggyőzni, akik közelebb vannak a tűzhöz, ha összefogásról hallanak. Márpedig az Ormánságban, ahol az elmúlt évtizedben szó szerint „pusztított” a munkanélküliség, az elszegényedés, ahol egy faluban az önkormányzat a legnagyobb „munkaadó”, tényleg varázsszó lehet az, hogy: összefogás.- Azt hiszem, nem túlzók, ha azt mondom, hogy a polgármester legyen egyfajta integráló figura egy faluban. Legalábbis magamat annak tartom. Kétségtelen, ahol ekkora a szegénység, ahol ennyire elöregedett a lakosság, mint nálunk is, ott óhatatlanul vannak konfliktusok. Mindig is azt mondom, a jó szó a leghatásosabb, de ugyanolyan fontos a szigor is. Bizonyos esetekben, mondjuk, ha családok, gyerekek sorsáról van szó, ott bizony könyörtelenül használni kell a hatósági eszközöket. Én meg nem vagyok ijedős fajta... A tizenkét év eredményeit hosszan lehetne sorolni, és persze, majdnem ugyanennyi időt venne igénybe a jövőben megvalósítandó terveket, célokat előszámlálni. Inkább az a kérdés, hogy mindez milyen tempót diktál egy ma 48 éves férfinak, aki csak ettől a ciklustól főállású faluvezető, előzőleg társadalmi munkában végezte vállalt feladatát.- Ha lendületben vagyok, akkor érvényes az a mondás, hogy a szolgálat az 24 óra, két ebédszünettel. Amúgy 5-kor kelek, jön a Napló, állatok etetése, 8 órától a hivatal, a munkások eligazítása, aztán Sellyén a körjegyzőség, délután pályázatok felkutatása, írása, és újból és újból tanulni, jelenleg azt, hogy miképp kell EU-s normák szerint kormányozni, hiszen Drávasztára is ugyanabba az Európába lép be, mint bárki más. És persze egy polgármester, főképp egy olyan helyen, ahol minden teremtett lelket gyerekkora, vagy a fiatalabbakat születésük óta ismer, sose szűnik meg dolgozni, vagyis bármelyik pillanatban „szolgálatba helyezheti magát”.- Mivel szakvizsgázott anya- könyvvezető is vagyok, természetes, ha úgy alakul a helyzet, esketek és temetek, egyaránt. Szerencsére, eddig mintegy 30 esküvőm volt és csupán 5-6 temetésem. Ezek afféle civil temetések, amit fel kell vállaljak, mert mondjuk, nehéz abban a pillanatban megszólalni, de megnyugvással tölt el, ha eleget tudok tenni a feladatnak. Az esketés persze más, adtam én már össze párt hajón, szabadtéren... Amúgy meg tényleg mindig meg kell találják a polgármestert. A múltkorában, amikor a nádas égett a parton, én rohantam az elsők között oltani. Kikapcsolódásnak meg marad a horgászat (csoda-e a Dráva- parton?), no meg tam- bura. Amire, Horváth Ferenc, ha nem is bevallottan a legbüszkébb, de a szeme akkor csillog a leginkább, amikor az „ő” tamburás gyerekeiről mesél:- A Biseri Drave (Dráva Gyöngyei) épp tíz éve alakult meg, és 60 fiatal tanult meg itt zenéim, tambu- rázni. Nagyon fontos volt ez az utóbbi években, hiszen a zenélés által megtapasztalhatták, mit jelent az, hogy összekovácsolódni, közösségi életet élni. Azok a zenészek, akik más helyre kerültek el továbbtanulni, egytől egyig megáll- ták a helyüket! Fel is lépnek majd az augusztus 9-i falunapon, ahol átadják a falu új címerét, zászlaját, és aláírják Sztára és a horvátországi Sopje amúgy már rég gyümölcsöző együttműködését szentesítő okiratot. Es lesz sétahajózás, foci, szabadtéri színpad, eszem-iszom: s miközben tudható, hogy nem könnyű az élet, az is biztos, hogy az Ormánság déli csücskében nem csak ez az egy nap a boldogság. MÉHES K.
