Új Dunántúli Napló, 2003. június (14. évfolyam, 148-176. szám)

2003-06-14 / 160. szám

fl 2003. Június 14., szombat HITÉLET 9. OLDAL A hatvanadik évforduló 1943. június 6-án, a doni tragé­dia után a háború kellős köze­pén dr. Esztergár Lajos, Pécs polgármestere a várost Jézus Szívének oltalmába ajánlotta. A 60. évforduló alkalmából, június 27-én, pénteken este 6 órakor Mayer Mihály megyés püspök a jelenlevő papokkal koncelebrálva szentmisét mutat be a Széchenyi téren felállított tábori oltárnál. A várost és az egyházmegyét Jézus Szentséges Szívének felajánló imát a me­gyés püspök úr mondja el, A szentmise végén körmene­tet tartanak a téren. Ezen egye­sületek, lelkiségi csoportok, is­kolák, katonai díszszázad, cser­készek - lehetőség szerint saját zászlójuk alatt - vesznek részt. Szeretettel várják az egyházi énekkarokat, vegyeskarokat. Az éneket az Ércbányász Zenekar ve- zeü. Az ünnepnek mintegy him­nuszává válhat Virág Ferenc püs­pök szép éneke Bárdos Lajos dal­lamával: „Édes Jézus, öntsd szí- vembe lángoló szerelmedet...” ■ Nyit a püspöki palota Június 26-tól újból látogatható a pécsi püspöki palota minden csü­törtökön 14 órától 17 óráig. Meg­tekinthető a konferenciaszámy és a Petró-gyűjtemény. __________■ Em lékezés az egykori iskolára A Pécsi Székesegyházi Énekisko­la bezárásának 50. évfordulójára emlékeznek a Bazilikában június 14-én, ma fél 11-kor. A program: 1. A Palestrina Kórus énekel (vez.: Jobbágy Valér). 2. A szent zenéről (Garadnay Balázs). 3. A Szent Mór Iskolaközpont kiskórusa énekel - Ismeretlen 15. századi szerző: Himnusz az egyházról, majd a Gregorián Schola a Jópásztor vasárnapi Ist- roitust a 22. zsoltárra (vez.: Uzsalyné dr. Pécsi Rita). 4. Az énekiskolások visszaem­lékezéseiből (Báthory László). 5. In memóriám Halász Béla - Cesar Frank: Andantino (orgo­nái: Szamosi Szabolcs). 6. Mayer Ferenc, az utolsó székesegyházi énekiskola-igaz- gató (Bokrétás András). 7. Szent Mór Iskolaközpont fiú-férfi vegyeskara Glatt Ignác Lauda Sion motettáját énekli - (Előadást tart és vezényel: Uzsalyné dr. Pécsi Rita). 8. A Palestrina Kórus szolgá­latáról (dr. Benyovszky Imre). 9. In memóriám Krómy Judit - Bach: G-dúr prelúdium és fúga (orgonái: Szamosi Szabolcs). 10. Mayer Mihály megyés püspök beszéde. 11. A Palestrina Kórus énekel (vez.: Jobbágy Valér). A Székesegyházi Énekiskola Nemrégen valaki azt mondta nekem: az álla­mosítás előtt három dologról volt híres Pécs városa - az Angster orgonagyárról, a Zsolnay- gyárról és a Székesegyházi Énekiskoláról. És valóban, az államosítás után, az Angster-gyár- ban az asztalosok talicskát és szerszámnyelet készítettek a sípok és orgonaszekrények he­lyett, az eozin sem csillogott úgy, mint azelőtt, az énekiskola pedig ötéves heroikus küzde­lem után megszűnt létezni. A Diarium Chori-ba (kórusnaplóba), mely az alapí­tástól, 1888-tól tartalmazza az énekiskolás fiúkó­rus évenkénti névsorát és adatait - Mayer Ferenc igazgató 1953. január 29-én ezeket a végtelenül szo­morú sorokat jegyezte be: „1953. január 29-én az Államegyházügyi Hivatal arra való hivatkozással, hogy az intézet létezésének nincs jogalapja, fölosz­latta az intézetet. Két napos határidőt adott a fölosz- latás végrehajtására.” Az énekiskola épülete ma a Hunyadi u. 9. szám alatt nem egészen az az épület, melyet 1889-ben Dulánszky püspök építtetett és 1936-ban Virág Fe­renc bővíttetett. Ugyanis a Hunyadi utca szélesíté­sekor egy részét levágták és oly stílustalanul toldot­ták meg jelenlegi formájára. Az épületet 1948-ban elvették, de a fiúkat Mayer Ferenc ma­gánházaknál helyezte el, ké­sőbb az ún. kisszeminárium- ban, végül a püspöki székház­ban laktak. Minden vasárnap felöltötték liturgikus ruhájukat és sorban vonultak a 9 órai káptalani misére. Ruhánk kis piros, galléros reverenda volt ujjaüan fehér karinggel és a ruhával meg­egyező bíbor birétummal (boj­tos papsapka). Úgy néztünk ki mint valami kis bíborosok. A pécsiek találóan hecsedliknek neveztek minket. Én magam 1941 őszétől 1947 júniusáig voltam énekis­kolás. Ritka volt, aki 6 éven túl is tudott szopránt vagy altot énekelni, mert 14 éves kor körül kezdett mutálni a hangunk. Az intézet­ben töltött 5-6 év szellemiségével, nevelésével, a szülői háttérrel és a ciszter atyák tanításával olyan fundamentumot jelentett mindannyiunknak, hogy életre szóló tartást adott. Nekem a papi hivatást is jelentette. Hasonló válaszokat kaptam 12 évvel ez­előtt, amikor egy öregénekiskolás találkozó alkal­mával arra kértem társaimat - ma 60-80 éveseket -, pár sorban írják le mostani fejjel, mit jelentett nekik 50-60 évvel ezelőtt énekiskolásnak lenni. Azon túl­menően, hogy ma is csodának tartjuk, hogy 8-9 éves fiú gyermekeket igazgató-karnagyunk fél év alatt megtanított kottáról énekelni (Mattolni) és hogy nem éreztük tehernek az iskolai stúdiumokon kívüli pluszmunkát, az énekórákat, próbákat, szé­kesegyházi szolgálatunkat. Sőt, a csekély szabad­időnket oly ötletesen tudtuk kihasználni mecseki sétákra, focizásra és számtalan ötletes játékra, hogy életünk legboldogabb évei közé soroljuk mindany- nyian az ott töltött éve(in)ket. Iskolába a belvárosi fiúiskolába, vagy a gyakorló iskolába jártunk az elemi osztályokban, aztán pedig a Ciszterci Rend Nagy, Lajos Gimnáziumába. Az „Énekiskola” elnevezés alatt azt az egyházi intemá- tust kell érteni, ahol nevelődtünk, laktunk és énekel­ni tanultunk, hogy a székesegyház liturgiáját Kisbol- dogasszonytól Péter-Pál ünnepéig ellássuk gregori­ánnal és az orgona nélküli Palestrina stílusú művek­kel és az ún. neoklasszikusokon át a Kodály-, Har- math-, Bárdos-művekig. Csak a nagyhét liturgiája kö­zel hatvan kórusművet jelentett az énekkarnak. Rengeteget tudnék írni az énekiskoláról, az ott töltött évekről, de lássuk pár rövid mondatban né­hány egykori társamnak vallomását is. Név nélkül idézem a néha több oldalnyi vallomásból vett rövid mondatokat. „A vallásos nevelés adta a hitet, a reményt, a tá­maszt mindenkor. A keresztény életet bensősége­sen gyakoroltuk, hiszen mi az egyház szolgálatá­ban álltunk.” „Itt az énekiskolában fegyelmet, rendszeretetet, kötelességérzetet, óramű pontos időbeosztást ta­nultam, mely egész életemet végigkísérte.” „Franci bácsi úgy tanított, nevelt bennünket, olyan gonddal és átéléssel, mintha édes gyermekei lettünk volna. A zenei nevelés új fejezetet nyitott életünkben. Ez az érzelem, tartalmi és formai világ olyan alapvető változást hozott, ami a küzdelem és diadal, a bizalom és humanitás gyönyörű hitvallá­sához vezetett. Tudom, hogy ez segített át minden megpróbáltatáson.” „Á sok mindent átélt öreg fejemmel gyakran eszembe jut az a megkülönböztetett, igen gondo­san kezelt egyenlő elbánás. Egyforma volt ott a szekszárdi tiszti főorvos csemetéje és a zsellérgye­rek. Milyen természetes volt ez nekünk akkor!” „Egymást segítő, harmonikus közösség, vidám, szeretetteljes társaság alakult a kis csapatból. Ter­mészetes légkörként vett körül minket a vallásos közeg, az egyházi év liturgiája a tanult énekekben. Az ott kapott útravaló meghatározta - és meghatá­rozza ma is - világnézetemet, életemet, értékrende­met. Szoros, meleg barátságok alakultak ki a kis di­ákok, még gyerekek között, melyek kiállták a nehéz évtizedek viharát, próbáját is.” És folytathatnám sokáig az írásos és szóbeli val­lomásokat... Név szerint is megemlítem kiváló énekiskolás társamat, Krausz György tanár urat, aki gyönyörű könyvet írt Mayer Ferenc igazgató úrról és az ének­iskoláról „Bíboráhítat” címmel. Sokszor tapasztaltuk, hogy a Gondviselés a leg­szomorúbb eseményből is képes jót kihozni. Az Énekiskola halála lett a születésnapja a Palestrina- kórusnak, melynek tagjai egyrészt a felejthetetlen Hegyi tanár úrnak gimnazistákból alakított Szent Péter kórusából, másrészt az énekiskola hűséges férfiénekeseiből verbuválódott, illetve néhány énekiskolás fiú is feljárt a kórusba, csak úgy „civil­ben”. így amikor a Székesegyházi Énekiskola megszüntetésének szomorú évfordulóját tartjuk, ez a Palestrina-kórus ötvenedik születésnapja. A most hatvanévesek tízévesek voltak 1953- ban. Csak az idősebb korosztály emlékezhet visz- sza a hecsedlikre. Semmiképpen nem tévesztendő össze a Püspöki Énekiskolával, mely 1990-96-ig működött az ötven éve megszüntetettet pótolni akarván. Mivel az egyetlen katolikus általános is­kola volt Pécsett 1990-ben, és csak fiúgyermekek járhattak korlátozott számban, a Püspöki Énekis­kola ideiglenesen szünetel. Az épületet most a Szent Mór Katolikus Általános Iskola és Gimnázi­um használja. Báthory László Az énekiskola épülete ma a Hunyadi út 9. szám alatt fotó: müller a. Emlékeztető MÁRIAGYÜDÖN vasárnap a horvátok bú­csúja lesz. Évtizedes hagyomány, hogy , Szentháromság vasárnapján a Djakovói Egy­házmegye horvát lakossága a máriagyűdi Szűzanyához zarándokol. Több autóbusszal érkeznek most is a donji-miholjaci esperes vezetésével. A szentmisét 10 órakor a djako­vói segédpüspök mutatja be. A zarándokla­ton a baranyai horvátok is részt vesznek. KÁNTORKÉPZŐ TANFOLYAM. Június 14 én tartják a kántorképző tanfolyam felvételi­jét Pécsett, a Szent Mór Katolikus Iskolaköz­pont Hunyadi úti épületében. Várják a 10 év felettieket és idősebbeket, akik kedvet érez­nek az egyházzenei, az egyházi szolgálatra. A KEREK VILÁG Önálló Életviteli Központ szervezésében a pécsi Bazilika Kocsis László termében június 14-én, szombaton 11 órakor megnyílik Bíró Sándor festő, ötvösművész, Hutter Ferenc amatőr faragó és Szabó Atüla festőművész kiállítása. Szőtteseikkel bemutat­koznak a Világ Vüágossága Alapítvány fiatal­jai. A megnyitót jótékonysági előadással kötik össze: fellép Rácz Erika hegedűművész és fo­gyatékkal élő emberek. A befolyt összeggel a fogyatékkal élő művészeket támogatják. A ki­állítás július 7-ig tekinthető meg. (a) A LENAU EGYHÁZI KÓRUS énekel vasár nap a Belvárosi templomban fél 10 órakor kezdődő szentmisén. Rádióközvetítés 10 órá­tól. - Baján a Ferences templom búcsúnapi német nyelvű miséjén vasárnap a bári asz- szonykórus énekel. BÉRMÁLÁS. Holnap, vasárnap fél 11-kor Pakson, délután 4 órakor Tamásiban, jövő szombaton délután 4 órakor Hidason bérmál Mayer Mihály megyés püspök. Pavlekovics Ferenc általános helynök holnap délután Szakcson szolgáltatja ki a szentséget. IRGALMAS LELKÜLETTEL. P. Morvay Pió O.H. sorozata a Pécsi Rádióban (101,7 MHZ.) június 15-én vasárnap 6.30-tól hallgatható. A téma ezúttal a Szentháromság vasárnapja, (a) ÉVZÁRÓ. A Pécsi Református Kollégium Gimnázium és Általános Iskola vasárnap dél­előtt 10 órától tartja évzáró istentiszteletét a belvárosi református templomban. Igét hir­det Peterdi Dániel esperes. (a) KAPOCS. A Pécsi Rádió ökumenikus maga­zinja (101,7 MHZ.) június 15-én, vasárnap 8.10-kor kezdődő adásának műsorvezetője Kovácsné Nádas Ildikó. A fő téma a Szenthá­romság vasárnapja. (a) PÉCSETT A TÁBORI PÜSPÖK. Csuka Ta más dandártábornok, református tábori püs­pök június 19-én délelőtt fél 10-től a Pécsi Határőr Igazgatóságon tart előadást a bűn- megelőzésről és a lelki gondozásról. (a) MÁRIA-KONGRESSZUS. A Fokulare Moz­galom rendezésében Budapesten június 21- én, 10 és 18 óra között az FTC Sportcsarnoká­ban kerül megrendezésre a Mária-kong- resszus. Előzetes információk: Barna Erzsébet (tel.: 06-1-279-0095), illetve Várbíró Veronika (tel.: 06-305-403-527). A kongresszus szeretné bemutatni mindazt a gazdagságot, melyet a rózsafüzér, mint az evangélium csodálatos szintézise szemlélődésre, elmélkedésre ajánl. _______________________________________!*) „Ideje van a szólásnak.. A Prédikátor könyve állít fel 14 ellentétpárt (3. rész) arról, hogy mindennek megvan a maga ideje. A kérdés csak az, hogy mikor > minek. A címben idézett párnál maradva, hogy mikor kell szólni és mikor kell hallgatni? (7/B vers) Egy egyébként hiteles szolgálatú és életű lelkipásztor testvérem mondta el nagyon őszintén az 1960-70-es évekre visszatekintve, hogy amikor némán részt vett a Hazafias Népfront szervezte kö­telező „papi békegyűlés"-en, akkor hazamenve leköpte magát a tükörben, mondván, Bandi, megint gyáva vol­tál! Valóban, nem jó a lelkiismeret ellen tenni. Kétségkívül, ma nem a 60-as években élünk, de mintha a kísértetek visszajárnának. A 19. században egy már bejárta Európát, manapság meg visszajár. Kellene talán szólni neki, hogy ne tegye, ezek nem azok az idők, de hát miért ép­pen én: „suszter maradjon a kaptafánál”, azaz a lelkész maradjon a Bibliánál! Csakhogy van itt egy kis baj, ha következete­sek akarunk lenni, s nem akarunk úgy járni, mint az egyszeri földesúr. Ő ugyanis nagyon szívesen vette, hogy a szolgája rendszeresen olvasson fel neki a Bibliából, csakhogy a szentlecke után a neki nem tetsző lapokat kitépette. így maradt egy szép napon oldalak nélkül a két csupasz tábla... Mit kellene manapság kitépni, hogy ne nyugtalanítson minket? Javaslom kezdetnek az Ámósz 5:10-et, s akkor levan minden gond: „Gyűlö­lik azt, aki dorgálni mer a kapuban, és utálják, aki megmondja az igazat”. De jó a közvetlen folytatása is: „Mivel ti kihasználjátok a nincstelent, és gabonaadót szedtek tőle, ezért bár faragott kőből, építtetek házakat, nem fogtok bennük lakni..." Vagy a 4. rész 7.8 versei: „Én az esőt is megvontam tőletek három hónappal az ara­tás előtt... az egyik föld kapott esőt, a másik nem és kiszáradt... mégsem tértetek meg hozzám!” De Hóseást is téphetjük: „Eszük­be sem jut, hogy emlékszem minden gonoszságukra. Pedig ott vannak körülöttük tetteik, amelyek színem elé kerültek. Alnok módon örvendeztetik a királyt, hízelgéssel a vezéreket” (7:2,3) S jöhet Ésaiás is: „Jaj azoknak, akik házat házhoz ragasztanak, és mezőt mező mellé szereznek, míg hely sem marad másnak, és csak ti laktok ebben az országban!” (5:8) Ugorjunk a klasszikusokhoz, Mózeshez és Jézushoz, az „alap­művekhez”: II. Mózes 20:15,16: „Ne lopj! Ne tanúskodj hamisan felebarátod ellen!” Vagy inkább csak Jézus?'„Mert nincs olyan rejtett dolog, amely le ne lepleződnék, és olyan titok, amely ki ne tudódnék". (Máté 10:26) vagy a 18:7-ben olvashatók: „Jaj a világ­nak a botránkozások miatt! Mert szükségszerű, hogy botránko- zások történjenek, de jaj annak az embernek, aki megbotrán­koztat”. S vegyük elő végül Pált is: „Isten ugyanis haragját nyilatkoztat­ja ki a mennyből az emberek minden hitetlensége és gonoszsága ellen, azok ellen, akik gonoszságukkal feltartóztatják az igazsá­got. Mert ami megismerhető az Istenből, az nyilvánvaló előttük, mivel Isten nyilvánvalóvá tette számukra. Ami ugyanis nem látható belőle: az ő örök hatalma és istensé­ge, az a világ teremtésétől fogva alkotásainak értelmes vizsgálata révén meglátható. Ennél fogva nincs mentségük...” (Róma 1:18-20) Akkor? Mit hallgassunk el, hogyan szóljunk, lehet-e hallgatni, ha kezünkben a Biblia? Hát ezekután inkább már csak egy pár száz, de inkább több ezer éves tapasztalaton nyugvó bölcsességet idéznék, de úgy, ahogyan azt egy gulágot is megjárt kárpátaljai szolgatársam szokta mondani: Isten malmai lassan őrölnek - de jó apróra! Szénási János Papi jubileumok Pappá szentelésének 65. évi ju­bileumát ünnepli Siklósi László. Kaposváron született, 1938-ban szentelték pappá. Pécsett a Szent Flórián és a Szent Erzsé­bet templom, majd Szilágy és Simontornya plébánosa volt. 1970 óta Svájcban él. Hatvan éve pap, gyémántmi- sés Isgum József. Tolnán szüle­tett, 1943-ban szentelték pappá. Szolgálati helyei: Németkér, Püspöklak, Hosszúhetény, Nagydorog, Kéty, Fadd, Me- csekszabolcs, Bonyhád, Püs­pökpuszta, Paks. Jelenleg Sió- agárdon végez lelkipásztori munkát. Stumpf Jakab Cikón szüle­tett. Pappá ugyancsak 60 éve szentelték. Babarcon, Tolnán, Zombán, Bátaszéken, Pécsett a Szent Ferenc templomban volt segédlelkész, Nagymányokon plébános. 1964-ben Németor­szágba költözött. Aranymiséjét mondja június 22-én, vasárnap délután 4 óra­kor Villányban, pappá szentelé­sének 50. évfordulóján Arnold János esperes-plébános. Püs- pöknádasdon született. Segéd­lelkész volt Pécsváradon, Eger- ágon, Kurdon, Siklósbodony- ban és Homorúdon. 1964 óta Márok, 1984-től Villány és Má- rok plébánosa. Mecseknádas- don egy héttel később, 29-én, vasárnap délután 4 órakor lesz az aranymiséje. Nagy Gábor Pécsett született. Segédlelkészként Görcsönyben, Hosszúhetényben, Gödrén, Új­petrén, Egerágon, Mozsgón, Bölcskén, Zombán, Mohácson és Pécsett a Szent Ágoston templomban szolgált. 1971 óta mozsgói plébános, tb. esperes. Jelenleg Pécsett, a Káptalan ut­cai papi otthon lakója. Arany­miséjét 21-én, szombat délután 5 órakor a Pius templomban mutatja be. Petz József Nyomján szüle­tett, 1953. június 18-án szentel­te pappá Virág Ferenc püspök. 1980-tól a Rottenburgi Egyház­megyében (Németország) szol­gált. 1993 óta nyugdíjas Tamá­siban. Aranymiséjét június 22- én, vasárnap délután 4 órakor Hőgyészen, 29-én 11 órakor Nyomján tartja. Ezüstmisés, vagyis huszonöt éves papi jubileumát ünnepli dr. Kormon József himesházi plébános. Dombóváron szüle­tett. Segédlelkész volt Tolnán és Dombóváron. A 80-as években Amerikában egyetemi oktató, 1992 óta himesházi plébános. Rostás Jenő István Vázsno- kon született. 1978. június 18- án szentelték pappá. Tamási­ban és Mohácson káplán, majd 1982-től Baranyaszentgyörgy plébánosa. 2002-től dombóvári plébános. Ezüstmisés Várady János döbröközi plébános is. Pincehe­lyen született. Tolnán, Sikló­son, Mohácson volt káplán, majd Lánycsókon és Dunaföld- váron plébános. A jubilálóknak gratulálunk.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom