Új Dunántúli Napló, 2003. június (14. évfolyam, 148-176. szám)
2003-06-29 / 175. szám
RIPORT 2003. JUNIUS 29. Attila, a magyarok ostora? Attila hun király birodalmának az egykori Pannóniában volt a központja. Történészek szerint ez persze még nem azt jelenti, hogy rokonai lennénk Isten ostorának. Mindenesetre Dudás Árpád zsadányi polgármester szerint Attila és tíz- milliárd forintot érő kincse náluk van eltemetve. Egy vállalkozó Attila híres fapalotájának felépítését tervezi Tápiószentmártonban, a hun királyi udvar általa feltételezett helyén. ■ - Erős testi felépítésű, izmos, középtermetű volt - jellemezte a királyt Attiláról írt életrajzában Bánki Vajk Emil. - Kerek fej, vastag nyak, sima fekete dróthaj, dús, rövid szakáll. Az egyetlen ókori történetíró, Priscos ismerte a hunokat, leírta Attila fából felépített városát, fatornyos, oszlopos, faragvá- nyos híres fapalotáját. Ennek újraépítését tervezi egy vállalkozó Tápiószentmártonban, a hajdani vár valószínűsített helyén. Az ötszáz- milliós beruházás erősíti majd a szájhagyományt, amely szerint ott vagy a környéken lehetett Attila székvárosa. Ezért is avattak Atti- la-mellszobrot, sőt a csodatévő Attila-dombra is büszkék a helyiek. Mások szerint a Bánátban lehetett Attila székhelye, amit némelyek Szeged környékére tesznek. Zsadány polgármestere úgy véli, településük volt a hun birodalom központja.- Priscostól tudjuk, hogy Attila palotája és sírja a Dunától 22 0 kilométerre, több folyó völgyében volt, ez pedig nem más, mint a Körösök völgye - állítja Dudás Elmés államférfiként, kiváló hadvezérként jellemezték a népvándorlás korának leghatalmasabb uralkodóját Árpád. - Húszezer kiló aranyat rejt a sír, ez mai áron tízmilliárd forintot ér. Zsadány neve görög-latinul fővárost jelent, a környéken pedig negyven korhány van, ami ázsiai eredetű népek királyi temetkezési helyét jelöli. Huszonöt érvem van állításom mellett, amit még nem cáfoltak meg. A polgármester nemzetközi Attila-konferenciát szervez, és tervezi, hogy a Feszty-körképhez hasonlóan megfesteti Attila híres catalaunumi csatáját is. Egymilliárd forintért. A magyarság eredetkutatói vallják, hogy Attila hun birodalma az európai államok megteremtésének fontos előzménye. Egyesek szerint erre bizonyíték az is, hogy az unió elnevezés nem a számnévből származik, hanem a Hunnia szóból. Ezért is kellene szerintük európai színházakban most bemutatni egy Attila- drámát. Hadjáratainak kezdetén egy pásztor földbe ásott kardon talált, amelyet a hunok Isten kardjának véltek, és e kard birtokában Attila a világ urának tartotta magát, meg is indult a Nyugatrómai Birodalom ellen. Végigdúlta Észak- Itáliát, bevette Padovát, Milánót és Aquileát. Szörényi Levente - aki Atilla, Isten kardja címmel zenedrámát is írt - egyik interjújában elmesélte, hogy tavasszal éppen Aqui- leában rendeztek tudományos tanácskozást azért, hogy helyesbítsék a Nyugaton barbárnak tartott hun királyról alkotott képet. A francia és olasz történelemkönyvekben ugyanis máig keleti barbárokként emlegetik a hunokat. Bóna István történész szerint az Isten ostora elnevezést a középkori Itáliában ragasztották Attilára, egyetlen ókori írás nem említi, hogy így hívták volna. A legrosz- szabb jelző, amivel a késő antik világban ülették: Európa elárvítója. Holott Attila nem fordult Rómának. Felvetik, hogy mivel Attila ezzel megmentette Európát, a keresztény világot, az amerikai Szabadság-szobor méreteivel vetélkedő szobrot érdemelne. Bóna István úgy vélte, az At- tila-kultusz a magyar önvigasztalás része. Délibáb- kergetés, amely Árpád helyébe Attilát állítja. Az igazi hunokból a valóság torzítása mesebeli hunokat faragott, és nemzetfenntartó ideológiát gyártott. Miközben a hun régészeti emlékekre alig nyolcvan éve bukkantak először, és a levéltárakban rejtőző, a hunokról szóló hiteles feljegyzések is csak a XIX. század végén váltak ismertté. A gót Jordanes krónikája szerint Réka királyné halála után Attila új választottjával, Ildikóval töltött nászéjszakáján a torkára ömlő vértől megfulladt. Negyvenöt éves lehetett. Rómában úgy vélekedtek, megölték. A legenda szerint egy szárazzá tett, majd elárasztott folyómederbe, hármas koporsóba temették. Valószínűbb, hogy ázsiai szertartások közepette éjjel és titokban egyszerűen a földbe rejtették. Fiai alatt a hun birodalom szétesett. A hun nagy király halálának 1550. évfordulóján hívei újra életet lehelnek a hunmagyar rokonság elméletébe, az Attila-kultusz pezsegni látszik. Szentendrén Attila kardjára emlékeztető oszlopot avattak, Sorponban újraállították a Rákosi által letiltott Attila-szobrot. A rokonság hívei arra hivatkoznak, hogy hitet tett mellette Körösi Csorna Sándor, Petőfi, Arany, Jókai, Gárdonyi. Mondják, e rokonság ott él a magyar nép hitében, regéinkben, mondáinkban. A történettudomány nem tud mit kezdeni a hiedelmekkel és szájhagyománnyal. Az viszont bizonyos, hogy a magyarok keleti ősei beletartozhattak a Hun Birodalomba, tehát „hunok” voltak. Csontos Tibor Rokonság - bizonyíték ^nélkül ■ - A történeti Attila karizmatikus, erőszakos politikusaikat volt, aki tűzön-vízen keresztülvitte akaratát, miközben Európát is átrendezte - mondja dr. Tomka Péter régész. - Sok ki- I rályi ház vezette vissza legitimitását Attila udvarára, mindenki igyekezett elődöt keresni magának. Az összeom- : lani készülő Római Birodalommal szemben a hunok jelentették az alternatívát. Nem véletlenül van Nyugaton kultusza a hun királynak. Társrendezőként Párizsban, Lahtiban vettünk részt róla szóló kiállítások készítésében, amelyek mégis a vérszívó szörnyeteg képét sugallják. A legendák Attila-képe is sántít. A hun-magyar folytonosságot hirdető lelkes magyarok nem akarnak rosszat, amikor kiengedik ezt a romantikus gőzt. De hiányzik a megerősítés uralkodóink hunokig való visszavezetésére. Nem tudjuk, milyen nyelven beszéltek a hunok, csupán néhány török eredetű személynevet ismerünk, ami nem kiindulópont. Lehetnek persze hun-magyar, ahogyan avar-magyar áttételek is. Lehetünk a hunok rokonai, hiszen még mindig mi állunk hozzájuk legközelebb, de erre nincsenek bizonyítékok. „Vagyonőrnek még jó lesz!” Óriási a közfelháborodás a fadd-dombori kutyakínzás miatt. Mint ismeretes, egy telep biztonsági őrei lövöldözni kezdtek egy arra tévedő kutyára, majd egyikük az autója mögé kötötte az állatot, s száz méteren át így vonszolta a szerencsétlen jószágot. Az eb életét a helyi állatorvos több műtéttel sem tudta megmenteni. Az elkövetőket várhatóan kizárja a kamara, ám az eset a konkrét felelősségen túl több alapvető kérdést is fölvet. Például azt: kiből lehet ma vagyonőr? A vagyonőrök szakmai alkalmasságát semmilyen jogszabály nem írja elő, s pszichológiai vizsgálatra is csak azokat kötelezik, akik fegyverrel látják el feladatukat. A pszichológus szerint egy komolyabb teszt során a vagyonőrök harmada alkalmatlannak bizonyulna. ■ Amíg valaki egy szakmában eljut a szakmunkásvizsgáig, általában két-három év is eltelik. Ám ez a vagyonőrökre nem vonatkozik. Nekik mindössze egy 300 órás tanfolyamot ír elő a törvény, s az így kapott hatósági engedély a szakmunkás-képesítéssel egyenértékű. Már persze ha valaki valóban elvégzi ezt a tanfolyamot. Mert sok a kókler cég, amely úgy hirdeti magát, hogy náluk 1-2 héten belül megszerezhető a vagyonőr-igazolvány - állítja dr. Sasvári Árpád, a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara budapesti elnöke.- Gyakorlatilag bárkiből lehet vagyonőr, még tanulnia sem nagyon kell hozzá - mondta. - Nagyon sok tanfolyamon szabadidős rendőrök tanítanak, az ő részükről a számonkérés enyhén szólva esetleges. A vizsgabizottságban pedig a Belügyminisztérium által delegált elnök többnyire csak az eléje tett papírokkal találkozik, a jelöltekkel nemigen. A jelenlegi rendszer komolyságáról sok mindent elárul, ha azt mondom: én még nem találkoztam olyan emberrel, aki egy vagyonőri vizs gán megbukott volna. Emiatt persze borzasz tóan felhígult a szakma. Sasvári Árpád úgy véli, a jelenlegi százezer vagyonőrből mindössze 30 ezer alkalmas a pályára. Ez egyébként a munkaügyi hivatalok számlájára is írható, mivel ott az a szemlélet, hogy ha valaki nem ért semmihez, „vagyonőrnek még jó lesz”. Emiatt a vagyonőri pálya afféle „foglalkoztatási elfekvővé” alakult át.- Hivatalos követelményrendszer híján rengeteg múlik azon, hogy az egyes cégek milyen belső feltételeket támasztanak a munkatársaikkal szemben - állítja a kamara budapesti elnöke.- A tapasztalat az, hogy komoly szűrés, illetve követelményrendszer csak a nagyobb vállalkozásoknál van. Az ő számuk 100-150, ami - ahhoz képest, hogy 4000 vagyonvédelmi cég működik ma Magyarországon - elég kevés. A vagyonőri vállalkozások zömét adó kis cégeknek nemhogy továbbképzésre nincs pénzük, de még arra sem, hogy egyáltalán megvizsgálják, kiket is alkalmaznak. Az efféle kisvállalkozások egyetlen fegyvere a piacon az alacsony ár, ami Sasvári Árpád szerint persze szintén kihat az általuk nyújtott minőségre.- Ma egy banki őr után óránként 500 forint plusz áfa óradíjat lehet felszámolni. Ebből persze még a cég is leveszi a maga részét, s ami marad, az kevesebb, mint amennyit ma egy gyorsétteremben lehet keresni. Ezért az órabérért nem lehet minőségi munkaerőt találni. Mi annak idején javasoltuk, hogy a cégek szab- £ janak meg egy minimális vállalási díjat, de a Versenyhivatal azt mondta, ha ezt kötelezővé tesszük, akkor árkartell miatt megbüntetnek minket. így aztán maradtak a jelenlegi áldatlan állapotok, mivel x a megrendelők még \ mindig jobbára az árat nézik, és nem a ■ \ szakmai hátteret. Jk Minőségi szakmai szűrők, pszichológiai vizsgálatok, rendszeres továbbképzések csak a nagy vagyonvédelmi vállalatoknál vannak. Vida Mihály, az Őrmester Vagyonvédelmi Kft. ügyvezető igazgatója szerint minden a cégek saját műköA bankok védtelen védői ■ A bő egy évvel ezelőtt történt véres móri bankrablás után rengeteg helyről lehetett hallani, hogy biztonságosabbá kell tenni a pénzintézeteket. Az azóta elhunyt idősebb Lasz György biztonságtechnikai szakértő, az In-Kai Security vezetője például nagy tetszést váltott ki azzal a javaslatával, hogy a bankokban legyenek elszigetelten, golyóálló üveg mögött figyelő biztonsági őrök, akik az egész helyiséget belátják és ellenőrzésük alatt tartják.- A javaslatból a banklobbi ellenállása miatt nem lett semmi - állítja Sasvári Árpád, a vagyonőrök budapesti kamarájának elnöke. - A pénzintézetek ugyanis túl drágának találták ezt a megoldást és megfúrták. Most ugyanaz a helyzet, mint a móri tragédia előtt. Tudok olyan bankról, ahol még kamerák sincsenek... dési rendszerén múlik. Elméletileg még az is megtörténhet, hogy valaki mindössze 300 órás tanfolyammal a háta mögött több százmillió forintot kísér. Mindezt tényleg csak cége válogatja. Mint mondta, szerinte a vagyonőr szakma fordulóponthoz érkezett. Manapság a felnyírt hajú, kétajtós szekrény kinézetű srácokkal Dunát lehetne rekeszteni, de a joviális, portás jellegű vagyonőrökkel is ugyanez a helyzet.- Többnyire hiányzik a hozzáértés, a továbbképzés, a motiváció - állítja a szakember. - Ráadásul ami ma vagyonvédelem címén zajlik, az nem az. Nemsokára mindenki számára világos lesz, hogy a portaszolgálatnál sokkal nagyobb feladatok várnak ránk. ' Vida Mihály úgy véli, azoknak a cégeknek, amelyek alacsony árakon dolgoznak, esélyük sincs a felzárkózásra. Ám a nyomott tarifáknak köszönhetően rendkívül magas - 25-30 százalékos - a feketemunka aránya.- Egyszer már volt szó a szakma pszichológiai felméréséről, de az ötletet szép lassan elfelejtették. A vagyonőrök harmada valószínűleg alkalmatlannak bizonyulna - állítja dr. Bilkei Pál, a Magyar Pszichológiai Társaság fegyveres szekciójának elnöke. Ő pedig tudja, mit beszél, hiszen több ezer vagyonőrt vizsgált már, jobbára a fegyverviselés engedélyezése kapcsán.- A standard vizsgálat három részből áll. Megnézzük a logikai kombinatív képességet, azt, hogy az illető a kritikus helyzetekben hogyan és mennyi idő alatt dönt, valamint felmérjük azt is, hogy meddig terjed és mennyire tartós a figyelme. A pszichológus tapasztalatai szerint a vagyonőrök 30-40 százaléka számára kifejezetten fontos a testi erő fitogtatá- sa, a hatalom érzete. Dr. Bilkei Pál szerint a fadd-dombori szörnyűség is ezt a gyengéjüket bizonyítja.
