Új Dunántúli Napló, 2003. június (14. évfolyam, 148-176. szám)

2003-06-28 / 174. szám

8. OLDAL POLITIKAI VITAFÓRUM 2003. Június 28., szombat MBB Ez a szociális rendszerváltás? Több mint három hónappal ezelőtt a Dunántúli Napló hasábjain leírtam, hogy megfelelő évszá­mítások és társadalmi konszenzus híján „halál­ugrás” az, amit a kormányunk a „kórháztör­vény” tervezetével a társadal­munkkal tesz. Az akkori állí­tásom igazáról erősített meg a köztársasági elnök úr, amikor ő is a társadalmi modellezést hiányolta. Jól hangzó választási ígéret volt, hogy a hazai átlagbéreket folyamatosan az európai uni­ós bérek ásó szintjéhez zár­kóztatják, négyszázezer új munkahelyet létesítenek. Az eddigi privatizációs gyakorlat alapján állíthatjuk, hogy amennyiben az egészségügyben is megjelennek a nyereségér­dekeit cégek, azok elsősorban a munkaerő lét­számán és a béreken fognak takarékoskodni. Az egyre romló gazdasági helyzet áapján látjuk, és a jövő évi költségvetés kormányzati körökből kiszi­várgott sarokszámá áapján tudjuk, hogy az egészségügy egyelőre nem váhat jelentős több­lettámogatást. Tehát a bérfelzárkóztatás és az új munkahelyek létesítése - nem csak az egészség­ügyben - egy másik kormányra vá. Ugyancsak a váasztási ígéreteket gazdagította az „olcsóbb állam” sáogen. Sokan arra gondol­tunk, hogy ellenőrizhetetlen állami kiadásokat fogják csökkentem. Ezzel szemben azt tapasztá­juk, hogy az egészségügyből igyekszik kivonul­ni, legáábbis nem emeli a támogatást. Az egész­ségügyi munkaváláók közalkalmazotti státu­szának megszűnésével az állam jelentős munka­adó tehertől fog megszabadulni. Szomorú és el­gondolkoztató, hogy azok, akik immár másod­szor is megszavazták a kórháztörvényt, nem kérdezték meg az érintetteket, akarják-e a közal- kalmazotti státuszuk megszüntetését. Újból ró­lunk döntöttek nélkülünk! Hangzatos ígéretek közé tartozott az is, hogy a kormányunk megoldja a tásadáombiztosítási áapok társadalmi felügyeletét. Volt szerencsénk látni a törvénytervezetet. A javaslat egy súlyta­lan, drága, egyoldáú pozíciót biztosító szerveze­tet hozna létre, amely a társadámi felügyeletet nem tudja megoldani. Különös tekintettel a vár­ható privatizációra. Végül, de nem utolsósorban meg kell említe­ni, hogy a kormányunk „szociális rendszervál- tást” is ígért. Nem tudjuk, ez az ígéret mit takar. Félő, hogy az elfogadott kórháztörvény olyan szociális vátozássá jár majd, ami felgyorsítja a tásadalmunk kettészakadását. Kialakul a gazda­gok és a szegények kórháza. Ezzel véglegesen és visszavonhatatlanul kettészakad a társadá- munk. Lehet, hogy egyesek ezt értették szociális rendszerváltáson? A MOSZ úgy ítéli meg, hogy a felsorolt és meg nem valósulni látszó ígéretek a szavazato­kért, a hatalom megszerzéséért születtek. Míg az eltökélt és minden akadályt leküzdő igyekezettel megszülető kórháztörvény egy szűk csoport ér­dekeit támogatja. Az utóbbi esetben sok pénz fo­rog kockán, csak az a kérdés, hogy kinek az ér­dekeit képviseli az a pénz és mi lesz azokkal, akiknek az ígéretek szóltak. Perényi József, MOSZ Szövetségi Tanács titkár Esélyt a Szövetségben látok Több mint 10 éven keresztül önkor­mányzati képviselőként dolgoztam a pécsi közéletben. Előtte a paksi atomhulladék ófalui elhelyezése el­len fellépő társadalmi összefogás egyik szervezője voltam. 1994 és 1998 között a Magyar Demokrata Fórum és a Fidesz által támogatott alpolgármestere voltam Pécs városának. 1998-ban a Baranya megyei 2. számú országgyűlési választókerü: letben az MDF-Fidesz közös jelölt­jeként indultam. Ekkor néhány sza­vazat választott el attól, hogy man­dátumot szerezzek. 2000-től 2002- ig a polgári kormány köztisztviselő­je voltam, a kormányprogram kul­turális fejezetének végrehajtásán dolgoztam. A külföldi magyar inté­zetek munkájának koordinálása volt a feladatom. Eddigi munkámból természete­sen adódott, hogy bekapcsolódjam a polgári körök mozgalmába, és ma is folyamatosan dolgozom a polgári oldal megerősödéséért, egységéért. Ezt a célt támogatandó vettem részt a Professzorok Batthyány Köré és a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület szervezésében a MOM Művelődési Házban 2003. április 8- án tartott nagygyűlésen és mond­tam beszédet, melyben megfogal­maztam, hogy „Egy olyan , keresz­tény, nemzeti, polgári értékeket képviselő, európai értelemben vett néppártra van szükségünk, amely az ezen értékekre fogé­kony emberek sokaságának te­vékeny, alkotó szövetségét ké­pes a politika szintjén megje­leníteni.” 2003. május 17-én megalakult a Szövetség és elérkezett az idő, amikor a sze­mélyes döntést is meg kell hozni. Hosszú, értékes, munkával eltöl­tött éveket hagyok magam mögött az MDF-ben, de a fölvállalt értékek eredményes képviseletére, a társa­dalom, a polgárok életében való megjelenítésére igazi esélyt a Szö­vetségben látok. Ezért kérem fölvé­telemet a Fidesz Magyar Polgári Szövetségbe. Sajnálattá, de barát­sággá köszönök el MDF-ben ma­radt barátaimtól. Az elmát hóna­pok megnyüatkozásá bizonyossá tették, hogy a kettős tagság lehető­ségét az MDF elhárította, így dönté­sem egyben MDF-es tagságom megszüntetését is jelenti. Dr. Révész Mária Miközben az ország sportélete az Üllői úti lelátókon történtektől han­gos, a pécsi közéletet pedig az egy­re inkább kiteljesedő színházi fesz- tivá urája, ne feledkezzünk meg arról sem, hogy Pécs sportélete ra­gyogó idényt zárt. A magyar labdarúgást elérte története eddigi legmélyebb válsá­ga - csak reménykedhetünk, hogy ez egyben azt is jelenti: az út in­nen már csak felfelé vezethet. Vá­rosunk ugyanakkor ismét elfoglal- hatta méltó helyét a nemzeti baj­nokságban, hiszen a PMFC to­ronymagasan az NB I. B. bajnok­ság élén végzett. Bár az örömhöz üröm is társul (a mecsekaljá sta­diont sürgősen élvonalbeli szintre kell hozni, biztosítva a páya meg­világítását - a munkálatok há’ is­tennek már megindultak), meg egy adag szorongás is (bízzunk benne, hogy a mostani botrány volt az utolsó csepp a pohárban, és ősztől végre rend lesz - és szur­kolók lesznek a lelátókon), de re­mélhetőleg sokan leszünk kíván­Évadértékelés csiak majd a meccsekre, és csa­lódnunk sem kell. A MiZo-PVSK női kosárlabdacsa­pat fergeteges szereplését illetően viszont felhőtlen lehet az örömünk. A lányok fan­tasztikus játék­kal nyerték meg ismét a nemzeti bajnokságot, im­már sokadik al­kalommal az utóbbi tíz-egy- néhány évben. Sőt, megnyerték a Magyar Kupát is, szintén nem első alkalommal. Rátgéber László csapatát csak elis­merés illeti. A szorgos szervezőmunkának köszönhetően egyre szaporodnak városunkban a nemzetközi sport- rendezvények is. Nemrégiben a női ökölvívó Európa-bajnokságot izgul­hattuk végig, szép magyar (részben pécsi!) sikerekkel. Július 19-én az Erős Emberek Világbajnokságán szoríthatunk Fekete Lászlóért és társaiért, ősszel pedig aerobic-fitt- ness Európa-bajnokság lesz. Mindennek hátterében termé­szetesen rengeteg szervezőmunka - és komoly pénz ál. Az önkormány­zat Petrovits József vezette sportbi­zottsága idén is igen jelentős össze­gekkel támogatja a város sportját. Beindult a bizottság „Nyitott isko­lák” programja is, ami a pécsi pol­gárok szabadidősportjához kíván helyszínt, lehetőséget biztosítani. Amire nem szívesen emlék­szem, az tehetséges és kedves (pa­ra) olimpikonunk, Pásztory Dóra méltatlan és megalázó megtámad- tatása egy idősebb pécsi olimpikon által. A „politikai korrektségre” és a jó ízlésre egyaránt fittyet hányó ki­rohanástól a pécsi SZDSZ-frakció tagjaival sajtótájékoztatón határo­lódtunk el. Reménykedem, hogy hasonló okból nem kell ismét a nyilvánossághoz fordulnunk. Hogy a kirekesztő vélemény csak egy ki­sebbség álláspontja, azt jól mutatja a Dunántúli Napló által negyvenha- todszor megrendezett „Baranya legjobb sportolója”-választás, ame­lyen a nők között éppen Pásztory Dóra diadalmaskodott. Ami a jövőt illeti, munka van bőven. Az intézmény-felújítások nem kevésbé fontosak, mint a csa­patok, sportegyesületek működé­sének támogatása - a sportért fele­lős alpolgármesterként ennek ér­telmében kiemelt figyelmet szánok a megfelelő támogatásra. E téren teljes az összhang a városvezetés­ben: Toller polgármester ugyanúgy elkötelezett híve a városi sportnak, mint Petrovits József sportbizottsá­gi elnök és jómagam, és ez meg is látszik a város tekintélyes sport- költségvetésén. A legfontosabb azonban, véleményem szerint, a sport társadalmi bázisának bővíté­se: minél több ember számára biz­tosítani az aktív sportolás és a bé­kés szurkolás lehetőségét. És erre akár nagyon sok pénzt is érdemes fordítani: a sport az egyik legjobb befektetés. Horváth Zoltán (SZDSZ) Az alapoktól újraépíteni Az új Országgyűlés megalakulá­sa óta - mint ahogy előtte is - a honvédelmi bizottságban dolgo­zom. A bizottság munkájában és a Szövetség honvédelmi politiká­jának megjelenítésében Simicskó István és Nyitray András mellett aktív szerepet vállalok, mögöt­tünk hagyott évben elsősorban a bizottság tárgykörébe tartozó előterjesztések és a költségvetési törvény parlamenti vitáiban vál­laltam szerepet szóban és módo­sító indítványokkal. Az elmúlt év nyarán tagja vol­tam a „Medgyessy-bizottságnak”, amely a szocialisták miniszterel­nökének titkosszolgálati múltját vizsgálta. A bizottság, többségi vélemény híján, nem tudott je­lentést tenni az Országgyűlés­nek, pedig Medgyessy Péter tit­kosszolgálati múltjának hatását naponta tapasztaljuk. Jelenleg tagja vagyok a külföldi fegyveres erők Magyarország te­rületén és légterében való áthala­dásait vizsgáló országgyűlési bi­zottságnak. A testületnek július 30-ig kell benyújtania jelentését és javaslatait az Országgyűlésnek. A frakció megbízásából parla­menti delegáció tagjaként a NATO központjában is tájékozódhattam. Véleményt cseréltem a NATO fő­titkárával, valamint a civil és a ka­tonai vezetés több meghatározó személyével is találkoztunk. A megbeszélések témája a változó világrend és Magyarország biz­tonságpolitikai kérdései és a NA­TO előtt álló kihívások voltak. Az elmúlt egy év alatt Pécsett a helyi polgári politizálás és köz­életi munka elodázhatatlan és gyökeres megújításának előké­szítésén dolgoztam és ma is ezt teszem. Ez a munka eddig döntő részben alapos beszélgetéseket jelentett a város értelmiségének számos személyiségével, elsősor- . ban azok közül, altikkel minden nagyrabecsülésem ellenére ko­rábban nem volt személyes kap­csolatom, illetve akiknek a véle­ményére a helyi polgári oldal ke­vesebbet figyelt. A korábbi tevékenységemre alapozott kiterjedt ismeretsége­im és sok új megkeresés révén különböző polgári körök által szervezett találkozókon, beszél­getéseken is örömmel vettem részt. Amellett, hogy a több mint száz véleménycseréből rengete­get tanultam, az ezeken elhang­zottak a polgári oldal pécsi hely­zetéről alkotott saját, személyes, az elmúlt évek folyamán kiala­kult véleményemet elsősorban megerősítő és kiegészítő meglá­tások és tanulságok voltak. A nyugodt elemzés és a teendőink alapos átgondolása érdekében a helyi nyilvánosságban való rész­vételnél fonto­sabbnak tar­tom a folyama­tos háttérmun­kát. Közben bel­ső fórumokon hívtam fel a pé­csi polgári ol­dal szervezete­inek súlyosbo­dó helyzetére a figyelmet és a ki­lábaláshoz szükséges szemlélet elsajátítására, stratégiára és konkrét tennivalókra vázoltam fel javaslatokat. Azonban sajná­lattal tapasztalom, hogy a min­dent alulmúló tavaly nyári ese­mények után, a polgári oldal erő­csoportjai még mindig úgy tesz­nek, mintha a helyi dolgaink rendben lennének, sőt cselekvé­sek helyett szóvirágok közötti bukdácsolás és a felelősség szele­teinek elhárítása folyik. Közben a helyi hatalom, mint szú a fában, úgy fejti ki hatását a városra. Álláspontom szerint erre a helyzetre egy megoldás van: a közjó szolgálata érdekében a meglévő tapasztalatainkra tá­maszkodva és a valós helyzetünk pontos ismeretében az alapoktól újra építeni az irányát veszített pécsi polgári oldalt, közéleti munkát. Ennek most legfőbb zá­loga a Fidesz-Magyar Polgári Szö­vetség pécsi szervezetének meg­újulása, hogy megfeleljünk an­nak a kihívásnak, melyet a város szab ránk. Ezért kezdeményez­tem egy héttel ezelőtt a pécsi szervezet feloszlatását. Ha most szembe nézünk magunkkal és nekilátunk az aprómunkának is, akkor a kibontakozás már 2006- ban sikereket hozhat. Körömi Attila országgyűlési képviselő, a Szövetség pécsi szervezetének tagja Politikai egyeztető fórum Augusztus végén ül össze először az a politikai egyeztető fórum, amelynek az alkotmány és a ház­szabály EU-tagság miatt szükséges módosításáról kell mielőbb kon­szenzust kialakítania a kormány és a parlamenti pártok között. „A nemzeti parlament szerepét az EU-tagság után tovább kell erősí­teni” - fogalmazott Szili Katalin EU- nagybizottság pénteki budapesti ül&e után. Elmondta: a politikai egyeztető fórum az EU-nagybizott­ságon belül ülésezik, és segítségé­vel a tervek szerint még ez év végé­re sikerül elfogadni az Országgyű­lésben a legfontosabb alkotmány- és törvénymódosításokat. A testü­let elnöke a házelnök lesz. „Ki kell zárnunk azt a lehetősé­get, hogy olyan kérdések kerülje­nek uniós hatáskörbe, amelyekben a nemzeti parlamenteknek kell dönteniük” - hangsúlyozta Szili Katalin. Párthírek A KERESZTÉNYDEMOKRATA Néppárt Baranya megyei szerve­zeteinél folytatódott a megújulás. Megtörtént a tisztújítás (vezetők megválasztása). A Pécs-Nyugat Szervezetnél elnök Siska Imre, tit­kár Maráczy Tibor, gazdasági ve­zető Kiss Tibor, alelnökök dr. Muity György, Dom Tamás (cím: Rákóczi út 50.1. emelet 2. Tele­fon: 522-720). - A Pécs-Kelet Szer­vezetnél elnök Szőcs Sándor, tit­kár dr. Benkovicsné dr. Benkő Klára, gazdasági vezető Paiger Ist­ván (cím: Pécs, Rákóczi u. 50.1. em. 1. Telefon: 522-721). Minden érdeklődőt szívesen lámák hétfői fogadónapjaikon 17-től 19 óráig. DR. KÉKES FERENC, a Pécs 1 sz. országgyűlési választókerület országgyűlési képviselője július 3-án (csütörtök) 18 órától képvi­selői fogadóórát tart Pécsújhe- gyen a Civil Közösségek Házban (Koksz u,), ■ KDNP-Keresztényszociális Platform Magyarország már a rendszervál­tozást megelőzően nyertesekre és vesztesekre és a tőlük is leszakadt roncstársadalomra esett szét. Ez a szétesettség igényelte és igényli olyan politikai erő jelenlétét a közéletben, amely hathatósan já­rulhat hozzá a mindhármuk bol­dogulását szorgalmazó konzerva­tív csoportok erőfeszítéseinek megvalósulásához, ami a győzte­sek tovább lépését, a vesztesek­nek a győztesekhez való felzárkó­zását, a roncstársadalmaknak a nemzet közösségébe való vissza- emelkedését jelenti. Ezen követelő igény kielégítésé­re - hasonlóan a német CSU-hoz, amely hasonló feladatok megoldá­sa előtt állt alakulása idején - szer­veződött meg a rendszerváltás kezdetekor az a politikai erő, amelyben a kereszténydemokrata szín vált meghatározóvá. A KDNP hosszú, évtizedes hányattatásait követően napjainkban jött el ismét annak lehetősége, hogy a ma is fe­szítő igényre válaszul a KDNP-n belül újjáalakítsuk a Keresztény­szociális Platformot. A KDNP Keresztényszociális Platformjával a történelmi gyöke­rekkel rendelkező, keresztény ér­tékeket vállaló, korszerű pártot kí­vánjuk megerősíteni. Azon belül választhatóan megjelenítjük a ke­resztényszociális értékrendet is. Felelevenítjük a KDNP alapításá­nak rendszerváltozáskori szándé­kát, amely a parlamenti győzel­met is elérő Barankovics István- féle néppárt megújulása volt. A platform újraszervezésével nem az amúgy is túl tagolt pártrend­szert akarjuk tovább terhelni egy újabb párt megalapításával, ha­nem a német CDU-CSU szövet­séghez hasonló pártkoalíció meg­alapítása a célunk ezen sajátosan európai értékrendnek a politiká­ban való hatékonyabb megjelení­tése és képviselete érdekében. A Keresztényszociális Platform az élet és minden az emberhez méltó és az embernek méltóságot adó intézmény képviseletét vállalja fel. Egyszerre képviseli a személyi­séget - méltóságát, boldogulását és felelős szabadságát -, és vele együtt és egyenértékűen a közös­séget, a családtól a nemzetig, és to­vább az egyházközösségekig. Mindezt a korszerű, a globalizáció igényeinek is megfelelni képes em­beri jogokra kívánjuk építeni, a személyekért, közösségeiért és a természetért az emberre háruló fe­lelősségtől indíttatva. A platform az ökoszociális piacgazdaság - öko ­szociális állam és a mindazt meg­alapozó alkotmány megalkotásá­ban való segítség révén kíván részt venni a politikai közéletben a KDNP platformjaként. Szociális érzékenységénél fogva a szabad személyiségek által sza­badon alakított közösségek segíté­se mellett különös figyelmet kíván fordítani azokra a milliókra, akiket a modem és globális rend elszegé­nyített illetve kivetett magából, s akiket testi, értelmi, szellemi vagy lelki értelemben perifériára, a roncstársadalomba szorított. Segítésükben egyaránt támasz­kodunk a jótékonysági-karitatív szervezetek által kínált lehetősé­gekre és azokon túl a roncstársadal­mak' nemzeti társadalomba vissza- emelésének intézményformáira is. Kiemelt hangsúlyt kívánunk adni a humán gazdaságfejlesztés­re, a különböző nagy szerkezeti egységek reintegrációjára, a ke­resztény-keresztyén egyházakkal való ökumenikus együttműködé­sére. Külországi céljaink közül legfontosabbnak az Európai Unió­val, annak parlamentjével, az Eu­rópai Néppárttal, a CSU-val és a többi ország keresztény pártjai­val, mozgalmaival való kapcsola­tot tartjuk, valamint a határon túl­ra kényszerített magyarsággal ki­alakult kapcsolatainkat. Fontosnak tartjuk a médiával a sajtószabadság és kommunikációs emberi jogok egységéből épített, szilárd alapokon álló kapcsolat ki­építését és folyamatos erősítését, amihez kérjük az európai értéke­ket elfogadó média támogatását. Ursprung János, a KDNP Keresztényszociális Platform alapító tagja

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom