Új Dunántúli Napló, 2003. június (14. évfolyam, 148-176. szám)
2003-06-26 / 172. szám
2. OLDAL KÖR KÉP Hírek Dunai hajózás Befejeződött az újvidéki Duna- szakasz megtisztítása. Az 1999 áprilisi NATO-katonai akciók következtében Növi Sad három hídját lerombolták, így a Duna-szakasz hajózhatatlanná vált. A nemzetközi hajózási út most már teljes mértékben használható, az erre szánt mintegy 26 millió euróból 10-15 százalékot sikerült megtakarítani. MTI Követségi robbanás Robbanások rázták meg szerdán a libériái fővárosban, Monroviában az Egyesült Államok nagykövetségi épület- együttesét, többeket megsebesítve a harcok elől a diplomáciai negyedben menedéket kereső sok ezer helyi lakos közül. A képviseletről menekülő szemtanúk elmondták, hogy legalább egy lövedék csapódott be az amerikai követségbe, vm Nem váratlan A Romániai Magyar Demokrata Szövetséget nem érte váratlanul, hogy elutasítják azt a javaslatát: kerüljön ki a nemzetállamként történő megfogalmazás az ország alkotmányából - jelentette ki Markó Béla. Az RMDSZ elnöke szerint az RMDSZ-en kívül egyetlen román politikai párt sem értett egyet a javaslattal, mti Ankara bizakodik Törökország elégedett a sza- loniki csúcs határozatával, amely szerint 2004 decembere előtt megkezdődhetnek a EU-csatlakozási tárgyalások Ankarával - mondta Bülent Arinc a török parlament elnöke Budapesten.Mn NATO-vizit Egynapos látogatást tesz ma Koszovóban az észak-atlanti szervezet állandó tanácsa (19 tagország nagykövete, Robertson főtitkárral az élen), és a hét meghívott új kelet-európai szövetséges nagykövete. Az atlanti szövetség ily módon is kifejezésre akarja juttatni: megadja a szükséges katonai biztonsági garanciát a balkáni térség stabilitásához, mti Elfogott miniszter Amerikai kézre került a volt iraki tájékoztatási miniszter. Muhammad Szaid asz- Szahafot egy úttorlasznál tartóztatták fel amerikai katonák Bagdad elővárosában. Eddig egy rokonának házában rejtőzködött. A háború alatt asz- Szahaf gyakran okozott megrökönyödést, cáfolva azt is, amit a tévénézők olykor élőben láthattak, mti 2003. Június 26., csütörtök Cél a közös érdekérvényesítés Kovács László, Vladimír Spidla, Mikulás Dzurinda és Leszek Miller a szlovákiai üdülőhelyen fotó: europress/epa A Visegrádi Négyek országainak csúcsvezetői között teljes az egyetértés abban, hogy együttműködésük az uniós keretek között, a négy ország EU- csatlakozása után is jól hasznosítható, elmélyíthető, ezért folytatandó - szögezték le közös nyilatkozatukban szerdán a szlovákiai Alacsony-Tátrá- ban a résztvevők. Tálé „Közösen sokkal könnyebben tudjuk érvényesíteni elképzeléseinket” - nyilvánították ki a négy ország több mint tízéves együttműködését elégedetten summázó politikusok, akik leszögezték: a kölcsönös szolidaritás és támogatás jegyében eredményesen tudták segíteni egymás NATO- és „Közepes országok” A négy országot az Unión belül adott földrajzi helyzetük köti majd ösz- sze, közülük három ország úgymond a „közepes kategóriába’' tartozik, Lengyelország pedig a nagy uniós országok egyike lesz, ezért ebben lesz némi érdekkülönbség, ám ez kevésbé fontos, mint az a körülmény, hogy új országként egyaránt érdekünk a tizenöt tagország között egyenrangúságunk és egyenjogúságunk megteremtése - nyilatkozta a V4-csúcs alkalmából Kovács László. Bírálat és elismerés Az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlése a szerda délelőtt elé terjesztett határozattervezetben nyomatékosan kéri a magyar kormányt és az Országgyűlést, hogy a megfelelő formában és a nemzetközi szervezetek által is megfogalmazott bírálatokat figyelembe véve módosítsa a 2001. június 19-én elfogadott kedvezménytörvényt. A közgyűlés egyúttal felszólít minden érintett kormányt, hogy kezdjen érdemi tárgyalásokat, vagy folytassa azokat. Strasbourg A közgyűlés emberi jogi és jogi bizottsága által határozati javaslatként beterjesztett jelentés megvitatását a parlamenti közgyűlés szerdán kezdte meg. A13 pontból álló határozattervezet alapja a holland Erik Jürgens által a bizottság elé terjesztett és a magyar javaslatoknak megfelelően már számos ponton módosított jelentés, továbbá a bolgár Lacsezar Tosev által a politikai kérdések bizottságában benyújtott jelentés. A határozattervezet jelenlegi formájában tartalmi kérdésekben már nem emel kifogást, míg korábbi változata a területi elv megsértésében és a hátrányos megkülönböztetés több formájában is elmarasztalta a kedvezménytörvényt. E vitás pontok egyrészt a törvény 2003. június 23-i módosításának következtében, másrészt a Jürgens-jelentés szövegében a magyar fél által kifogásolt pontatlanságokról folytatott egyeztetések következtében megszűntek. A jelenlegi tervezet értelmében az ET közgyűlése elvben kedvezően fogadja az anyaállamoknak más államokban élő kisebbségei kulturális, nemzeti, nyelvi azonosságának megőrzéséhez nyújtott támogatását. Hangsúlyozza azonban, hogy az anyaállamoknak a segítség- nyújtásnál ügyelniük kell arra, hogy azt mind formájában, mind tartalmában elfogadja az az ország is, amelyhez a kisebbségek tartoznak. A „közgyűlés nyomatékosan kéri Magyarország kormányát és Országgyűlését, hogy találja meg a módját a 2001. június 19-i, a kisebbségek iránti kedvezményes bánásmódról szóló törvény módosításának oly módon, hogy az a szomszédos országokkal történő tárgyalásokon és kétoldalú egyezményeken alapuljon”. NYEMCSOK LÁSZLÓ Búú-bánattól fogyózásig Kényszeraratják a búzát, mert beérett, akarom mondani beszáradt. Az aszály ellenére az ország kenyere megterem, de a gazdák szerint könnyen lehet, hogy éhen hal, aki termeli a gabonát. Háromtonnás átlagtermésnél nem „kaszál” a paraszt, csak veszít, hiszen 30 ezren felül kellene kapnia a búza tonnájáért, hogy legalább veszteséges ne legyen. A biztatás ugyan jön az agrárvezetéstől, hogy lesz majd magasabb átvételi ár, hiszen Ukrajnában és Romániában is aszály pusztított. Néhány agrárszakember ugyanakkor arra hívja fel a figyelmet, hogy például Kazahsztánban, Üzbegisztánban, az USA-ban, Ausztráliában a tavalyinál jobb termés várható, és Oroszország sem panaszkodhat. Kinek higgyen a gazdálkodó? A termelők szerint ma már senkinek sem lehet, megtanulták ezt a sertésfelvásárlásnál és a tejfelesleg kezelésénél. Igaz, a szaktárca hozott támogatási rendeleteket, intézkedéseket, de más a papír és más a valóság. Hiába adják meg a minőségi sertésért a közvetítők a kilónkénü 230 forintot, ha aztán szállítási költség és jutalék címén levonnak tőlük. Aztán hiába korlátozzák rendeletileg a tehenek tejtermelését, ha a jószág azonnal nem hajlandó erre, és azt sem tudja, mikor mennyit adjon, hogy jó legyen a gazdának, a feldolgozónak és az államnak is. (Magáról nem is beszélve, hiszen olyan „nevelést” kapott, hogy minél többet.) A túlsúlyos disznónak is fogynia kellene, mert mindig kihízza azt az éppen aktuális túlsúlyos felső határt, amit még támogatnak. A búzának, a kukoricának is meg kellene magyarázni, hogy mikor mennyit teremjen, ha jót akar a gazdájának, az ágazatnak. Van egy másik verzió is, a többség megelégedésére szolgáló szabályozott piac működése. Ezzel csak az a baj évek óta, hogy Magyarországon vagyunk, és az állatok, a növények keveset beszélnek. EGYETÉRTEK: 06-90-330-303 MÁS A VÉLEMÉNYEM: 0WM3M04 CSÁK ELEMÉR A fele köztársaság A köztársasági elnökhöz fordult a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, hogy kérjen alkotmányos normakontrollt a közoktatási törvény hétfőn elfogadott módosításaira. Felébredek éjszaka, és azon töprengek: mit tennék, ha én lennék a köztársasági elnök? Mádl Ferenc hétfőn visszaadta a kórháztörvényt a parlamentnek, pedig nyilvánvalóan tudta, hogy az Országgyűlés a jogszabályokat az ő kifogásai ellenére is elfogadja. Mi vezette az elnököt erre a lépésre? Asszisztálni akart saját, államfői presztízsének a megnyirbálásához? Netán abban reménykedett, hogy hivatali tekintélye „átviszi” kifogásait a törvényhozáson? Vagy azt akarta demonstrálni - megaláztatása árán is -, hogy semmivel nem ért egyet, ami a kormány programjának része? Az utóbbi hetek- hónapok történései azt sejtetik, inkább az utóbbiról van szó. Mádl Ferenc „lebegtette” viszonyát az EU-csatlakozásról szóló népszavazáshoz (ahogyan azt a Fidesz tette); tüntetőleg odaállt egy ellenzéki vonzódású főtisztviselő és egy közszolgálati médium - pártosságát nem titkoló - elnöke mögé; feltűnő hallgatásával azonosult a Fidesz által megfogalmazott országgyalázó lisszaboni nyilatkozattal. Nincs ebben semmi elítélendő, mondhatják: az államfő nem tesz mást, mint egyetért a választópolgárok egyik felével - azzal, amelyik az ellenzékbe szorult jobboldali pártokra szavazott; ez szíve joga mindenkinek. Joga az ország első számú állampolgárának is, aki - nem titok - a jobboldalról jött, s elsősorban Orbán Viktornak köszönheti államfői székét. Akkor mi a gond? Számomra csak az - fejezem be az éjszakai filozofálgatást - hogy Mádl Ferenc ilyen hozzáállással csupán a köztársaság egyik felének marad az elnöke. De így lesz akkor is, ha a következő választások nyomán esetleg ismét a Fidesz (akarom mondani: a Szövetség) alakít majd kormányt? EGYETÉRTEK: 06-90-330422 MÁS A VÉLEMÉNYEM: 0&-90430423 TELEFONÁLJON! Ha egyetért az itt közölt jegyzetek mondanivalójával és akkor is, ha nem. A véleményét meg is indokolhatja. Másokét pedig a 06-90-330-430-as telefonszámon meghallgathatja. A hívás dija: 180 Ft+áfa/perc+kapcsolási díj A telefonszám nem hívható rádiótelefonról, külföldről, nyilvános készülékről. ___________________ÁLLÁSPONT ____________________ Az olaszok szeretnék, ha az EU soros elnökeként még az idén sikerülne tető alá hozniuk a közösség új alkotmányát. Ám ha kifutnak az időből, a szerződést akkor is Rómában írják alá a tagállamok és a csatlakozók - legkésőbb 2004 márciusáig. Budapest Új római szerződés Akcióterv a felzárkóztatásra A romák integrációjának helyzetéről, illetve a népesedési kormánybizottság munkájáról számoltak be a kormányülésen a kabinet tagjai. A kormány az aszály kapcsán megígérte: egyetlen gazdát sem hagy magára. Budapest A tervek szerint az alkotmányos okiratot mindenképpen a jövő nyáron esedékes európai választások előtt látják el kézjegyükkel az érintett országok állam- illetve kormányfői. Am addig végleges formába kell önteni az Unió alaptörvényét, amelynek tervezetét nemrég hagyták jóvá a görög- országi csúcstalálkozón. A Külügyminisztérium illetékesei üdvözlik, hogy máris megkezdődtek az előkészületek az őszi kormányközi tárgyalásokra: ekkor véglegesíük az „új római szerződést”. Az alkotmányozó konvent tehát még folytatja munkáját, feldolgozza a módosító indítványokat, a többi között Medgyessy Péter javaslatát. A kormányfő Porto Kamaszban megfontolásra ajánlotta a nemzeti-etnikai kisebbségek közösségi jogainak törvénybe iktatását. Szakértők szerint a kilátásba helyezett további bővítés, a nyugat-balkáni országok majdani felvétele is időszerűséget kölcsönöz annak az elképzelésnek, hogy az uniós alkotmányban is tükröződjenek a kisebbségi kollektív jogok. Az európai alaptörvény az elképzelések szerint megerősíti az együttműködést a kül- és biztonságpolitika terén, rögzíti az új döntési és hatalmi viszonyokat. Utóbbi téren egyelőre még tisztázatlan: vajon az Unió kormányának számító bizottságban sikerül- e megőrizni az egy ország - egy biztos (főminiszter) elvét. Magyarország akkor lenne elégedett, ha nemcsak tanácskozási, hanem szavazati joggal is rendelkezne az összes biztos, azok után is, hogy 2007-ben az EU-országok száma eléri majd a 27-et. Most tehát tökéletesen senki sem elégedett a görögországi csúcs eredményeivel, de az év második felében még van esély a „javításra”. Ha az értékközösség elveivel összhangban - és a magyar elképzeléseknek megfelelően - tartalmazza majd a leendő uniós alkotmány az alapvető kisebbségi jogokat, a „tagállamok és a polgárok konföderációjának” legfőbb elveit, földrészünk olyan alkotmánnyal gazdagodhat, amely hosszú időre megszabja az itt élő népek sorsát. TORONYI ATTILA A népesedéspolitika hosszú távon ható, politikai és társadalmi konszenzust kívánó program - mondta Szekeres Imre, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára. Kifejtette: a születési arányszámokat tekintve Európa középmezőnyéhez tartozunk. A férfiak és nők életesélyei soha nem voltak olyan jók, mint jelenleg, bár a középkorú férfiak között nagy a halálozási arány. Az államtitkár történelmi fordulatként értékelte, hogy megfordult a vándorlás aránya: többen akarnak letelepedni a határon belül, mint ahányan elhagyják az országot. A gyermekvállalási kedvről szólva kijelentette: mind a férfiak, mind a nők szívesen vállalnának gyermeket. Az előző kormány által készített felmérésre hivatkozva leszögezte: a családi pótlék döntő faktornak számít a gyermekvállalás tekintetében. Ennek érdekében a Medgyessy- kormány 20 százalékkal növelte a családi pótlékot, növelte a gyest és a lakáshoz jutási támogatást. Jövő héten a cigányság helyzetével foglakozó nemzetközi konferenciát tartanak Budapesten. Lévai Katalin, az esélyegyenlőségért felelős tárca nélküli miniszter kijelentette: elkészült a romák társadalmi integrációját segítő középtávú intézkedési csomag. Lévai leszögezte: az integrációs terv csak úgy lehet sikeres, ha gyakorlati politikává válik. A kormányhivatal két programot dolgozott ki a diszkrimináció ellen: az egyik az egészségügy humanizálását célozza meg azzal, hogy megpróbálja kizárni a diszkriminációt az egészségügyből, a másik az „utolsó pádból” nevet viseli, hogy ne kerüljenek ok nélkül kisegítő osztályba a roma gyerekek. A hazánkat érintő aszálykárokról Gál. J. Zoltán kormány- szóvivő kijelentette: a kormány egyetlen gazdát sem hagy magára. A kárenyhítést szolgálja a 85 milliárd forintos agrárkonszolidációs program. A problémák enyhítésére a kormány visszamenőleges hatállyal intézkedett a vízkészletjárulék eltörléséről, és két héten belül kidolgozzák a kárenyhítés megoldásait. BARANYA EU-csatlakozását. A csúcstalálkozón megállapodtak az Unión belüli visegrádi együttműködés folytatásának elveiben, és egyetértettek abban, hogy a nemzeti koordinátorok munkacsoportjai által kidolgozott elképzelések alapján a soros Csehország elnökségét záró jövő évi csúcstalálkozón ezt egy meghatározó erejű dokumentumban rögzítik. A találkozón a vendéglátó Szlovákia kormányfője, Mikulás Dzurinda átadta a V4 soros elnökségét Csehország miniszter- elnökének, Vladimir Spidlának. A magyar miniszterelnök, Medgyessy Péter képviseletében jelen lévő Kovács László külügyminisztertől Leszek Miller lengyel kormányfő vette át országa nevében a Visegrádi Alap egy évre szóló elnökségét.
