Új Dunántúli Napló, 2003. június (14. évfolyam, 148-176. szám)

2003-06-22 / 168. szám

2003.JÚNIUS 22. GAZDASÁG 1 Nem minden bio? Minden második biotermékként értékesített áru tulajdon­képpen nem is ökológiai gazdálkodásból származik - ál­lítja a magyarországi organikus termékek és élelmisze­rek ellenőrzésével megbízott szervezet vezetője. Hazánk­ban három éve törvény szabályozza, hogy milyen feltéte­leknek kell megfelelnie a biotermékekkel foglalkozó ter­melőnek, feldolgozónak illetve kereskedőnek, hogy az árura rákerülhessen a megkülönböztető jelzés. Ügyes­kedők azonban még mindig vannak. Nem csoda: komoly szankció nem fenyegeti őket, legrosszabb esetben a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség asztalára kerül az ügy. ■ Ahhoz, hogy egy terméket „bio” jelzéssel értékesíthesse­nek, szigorú feltételeknek kell megfelelni. A termelők­nél ez a szántóföldeken két­éves, gyümölcsösök és szőlő esetében hároméves úgyne­vezett átállást jelent, amikor is már a biotermesztés szabá­lyai szerint gazdálkodnak, vagyis nem használnak sem­miféle tiltott növényvédő szert. A tapasztalatok szerint ennyi idő kell, hogy a földben található szennyeződések el­tűnjenek. A biotermékek jog­szabályban előírt szakmai el­lenőrzését a Biokontroll Hun­gária Kht. végzi, ők adják ki azokat a tanúsítványokat is, amelyek révén egy-egy ter­mék legálisan viselheti a „bio” címkét. A magyar rend­szer egyébként sokkal szigo­rúbb, mint az EU-ban, mivel a tanúsítványt nálunk nem az egyes gazdaságokra, hanem mindig a terményre adják ki. Dr. Roszik Péter, a Biokont­roll Hungária ügyvezetője el­mondta: évente egyszer át­fogóan ellenőrzik mind az 1600 partnerüket, s ha sza­bálytalanságot tapasztalnak, a szankció a figyelmeztetés­től az ökológiai gazdálkodás rendszeréből történő kizárá­sig terjedhet. Tavaly 170-180 esetben éltek ezzel az esz­közzel. Persze, adódik a kérdés: a vevő hogyan győződhet meg arról, hogy az áru való­ban az, aminek mondják? Csomagolt termékeknél egy­szerű a kontroll: a címkén szerepelnie kell, hogy „ellen­őrzött ökológiai termelésből származik”. Ha valamire csak az van ráírva, hogy bio, de további paraméterek nem szerepelnek, az már gyanús. | Ha csak az arányokat nézzük, a biotermesztés adatai elég statikusak: 1996-ban is 10 százalék volt a bioter­mékek hazai fogyasztása, és ma is ennyi. A különbség mégis óriási, mivel hét évvel ezelőtt még csak 11 ezer hektáron folyt ökológiai gazdálkodás, míg ma 103 ezer hektáron zajlik biotermesztés. Ez pedig arról árulkodik, hogy a hazai biofogyasztás mégiscsak megtízszerező­dött. Ráadásul az organikus művelésbe bevont terüle­tek szerkezete is értékesebbé vált: több a zöldség és a gyümölcs, háttérbe szorítva a szántóföldi kultúrákat. A zöldség illetve gyümölcs esetében is van mód ellenőr­zésre: a Biokontroll minden partnerét ellátja egy úgyne­vezett „tanúsító tömbbel”, amelyből egy-egy lapot vásárláskor - akárcsak egy . nyugtát - a vevőnek átadnak.- Bár a hazánkban meg­termelt bioáruknak csak a 10 százaléka marad itthon, saj­nos így is a belföldi biofo­gyasztás felét nem az álta­lunk bevizsgált termékek te­szik ki - állítja Roszik Péter. - Ellenőrzött biopiac csak egy van, a fővárosban, a Marczi- bányi téren. Az „álbio” termékeket kí­nálókat szinte semmilyen szankció nem fenyegeti. Ki­zárni nem lehet őket sehon­nan, mivel nem tagjai sem­milyen szervezetnek, az el­lenőrző szerv legfeljebb a Fo­gyasztóvédelmi Főfelügyelő­séghez fordulhat. Szakemberek szerint a biogazdálkodás szabályait az üvegházi fóliás termesztésű zöldségek - paradicsom, paprika, saláta, uborka - ese­tében a legnehezebb betarta­ni, itt a legnagyobb a kocká­zat. Régebben az ütődött, kukacos szinte bizonyítékul szolgált arra, hogy az áru ter­mesztésénél nem használtak semmiféle vegyszert. Ma már ez a múlté: a biogyü­mölcsnek is tetszetősnek kell lennie. Az, hogy ma még kevés biotermékkel találkozha­tunk, az átfogó marketing hi­ányából adódik. A kisboltok jelentősége egyre kisebb, a bioüzletek csak egy viszony­Ellenőrzött terület (ha) Vállalkozások száma 1996 11390 127 1997 15 770 161 1998 21560 330 1999 32 609 327 2000 47 221 471 2001 79178 764 2002 103 672 995 lag szűk körben értékesítik a termékeiket - állítja Orbán Péter, a Biokultúra Egyesület ügyvezető igazgatója. Mint mondta, szembetűnőbb len­ne a kínálat, ha el tudnák ér­ni, hogy az ökotermékeket külön polcon kínálják.- Sajnos, ez a nagy keres­kedelmi láncoknak nemigen éri meg. Bár az utóbbi idő­ben úgy tűnt, mintha mégis megmozdultak volna, ám a tendencia mégis az, hogy minden hipermarket-hálózat önállóan próbálja márkázni a saját árucikkét. Holott egy egységes védjegyrendszer sokkal hatékonyabb lenne. HÍREK Ecostat: kevésbé nő a GDP ü Az Ecostat szerint idén mindössze 3,4 százalék lesz a GDP növekedése. A gazdaságelemző intézet legfris- | sebb jelentése szerint a bruttó hazai termék jövőre 4 | | százalékkal növekedhet. Az export az idén várhatóan 3,5 százalékkal, míg az import 5,6 százalékkal halad- | ja meg az egy évvel korábbi értéket. A kutatók szerint | | az infláció az idén éves átlagban 4,8 százalékot, jövő- | | re 4,5 százalékot tesz ki. Új szárnyashajó a Dunán I |A Mahart Passnave egy 102 személyes, 11 éves szár­Í 8i nyashajót vásárolt egy hollandiai társaságtól. A Só­lyom III. nevű új szárnyashajó a Budapest-Bécs kö­zötti menetrend szerinti járaton fog közlekedni. A cég 21 séta- és 9 szárnyashajóval vesz részt a folyami személyszállításban, s tervezik egy kabinos szálloda- ;■ hajó üzembe állítását a Dunán és a Tiszán. I Megszűnt a magyar napelemgyár | ■ Megszűnt Magyarország egyetlen mapelemgyára. A ^ világ napelemkészítésének egy százalékát adó, 1997- | ben alapított Dunasolar gyártósorait a tulajdonos | Wallis Rt. eladta egy thaiföldi cégnek. A bezárás oka ' prózai: sem itthon, sem pedig a környező országok­ban nem volt nagy kereslet a napelemek iránt. A I I Thaiföldre eladott technológia egyébként magyar ta- | I lálmány, az áramfejlesztéshez nem kell intenzív nap­fény, elég, ha csak fény éri a felületüket. Letelepedő multiközpontok | ■ Magyarországra hozná fejlesztő központját a I | Continental AG autóalkatrész-gyártó konszern. A | cégcsoport egyik testvérvállalatának már működik | egy fejlesztő központja hazánkban, s épül is egy má- | sik Budapesten. A mostani a harmadik lenne. A jelen- ! ség nem példa nélküli, egyre több cég telepíti hazánk­ba régiós bázisát. Az IBM is Budapestre hozta nem- | zetközi pénzügyi szolgáltató központját, ahogy a | General Electric is a logisztikai központját. f Halasi csipke a Hungaricum Clubban ft A Hungaricum Club tagja lett a Halasi Csipke Alapít­| | vány A Hungaricum Club tagjai sorába olyan társasá­gok kerülhetnek, amelyek termékének jelentős ha­gyománya van, magas minőséget képvisel és nemzet­közileg elismert. A klubot a Herendi Porcelánmanu­faktúra Rt., a Pick Szeged Rt., a Tokaj Kereskedőház Rt. és a Zwack Unicum Rt. alapította. Százmilliárd forintos SS Idén az aszály 100 milliárd forintos kárt okozhat a mező- gazdaságnak. Váradi József, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium helyettes államtitkára szerint elképzelhető, hogy az országban az eddig legsúlyosabbnak tartott 1952-es, illetve 1992-es évhez hasonló aszály alakul ki. Ha az előttünk álló nyári hónapok mindegyike csapadékszegény lesz, akkor az Alföldön erős aszály, a Duna-Tisza közén rendkívüli aszály várható. Bár az öntözésre berendezkedett területek vízigényei alapján a nagy öntözőrendszerekhez a vízkészle­tek biztosítottak, a duzzasztókat üzembe helyezték, a kisebb térségekben fel kell készülni a vízkorlátozásra is. Borúsan látja a helyzetet a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ). Úgy vélik, krízis- helyzet alakult ki a gabonatermesztésben, mivel az aszály mi­att várhatóan jelentősen csökkennek a terméshozamok. Az aszálykár a növénytermelésben meghaladta a 70 milliárd fo­rintot, ezen belül leginkább károsodtak az őszi és a tavaszi kalászosok. E növények árvesztesége 40 milliárd forint. szárazság Rend lesz a húspiacon? ■ Egy belga napilap szerint Magyarorszá­gon vannak olyan húsfeldolgozó üzemek, amelyek a legelszántabb húsevőket is el­riasztanák a húsfogyasztástól. Menczel Lászlóné, a Magyar Húsiparosok Szövetsé­gének titkára ezt nem tagadja, ám hozzá­tette: az ilyen üzemek ellen régen harcol a magyar legális húsfeldolgozó ipar. Éppen ezért az EU-csatlakozást követően jelentős mértékben csökken majd a húsfeldolgo­zók száma. Azokat az üzemeket ugyanis be kell zárni, amelyek semmiféle higiénés előírásnak nem tudnak, vagy nem akar­nak megfelelni. A Magyar Húsiparosok Szövetségének titkára kijelentette: a feke­te- és szürkegazdaságban működő vállal­kozások számát egyelőre nem lehet még csak megbecsülni sem. Ugyanakkor ezek­ből az üzemekből évi egymillió darab fel­dolgozott sertés kerül a piacra. Hazánk­ban jelenleg 14-16 olyan nagy húsfeldol­gozó üzem van, amely minden tekintetben megfelel az uniós elvárásoknak, s további 50-60 üzem vállalta, hogy jövő év május 1- jéig, azaz Magyarország EU-csatlakozásáig eleget tesz az unióban támasztott higié­niai és műszaki elvárásoknak. Emellett 44 feldolgozó kért és kapott úgynevezett át­meneti mentességet az uniós követelmé­nyek betartására. Ezek a cégek azonban csak hazai piacra termelhetnek az uniós csatlakozást követően. BEFEKTETÉS Csatlakozás után csökkennek a kamatok Bár az ingatlanok támogatott jelzáloghitelei épp a napok­ban drágultak, jó hír lehet, hogy középtávon valószínűleg csökkenni is fognak majd a kamatok, méghozzá az Európai Unióhoz való csatlakozást követően. A Pénzügyi Szerveze­tek Állami Felügyeletének legutóbbi tanulmánya szerint ugyanis hazánk EU-integrációját követően hosszabb távon mérséklődnek majd a magyarországi banki kamatok és ez később kihat majd a hazai bankrendszer Jövedelmezőségé­re is. A PSZÁF megállapításai szerint a magyar gazdaság tőkeszegény, a munkaerő még mindig olcsó, a tőke viszont drága, s ez magyarázza a feltűnő kamatkülönbözeteket. •X 3 •o •3) (3 Infláció Jegybanki betéti kamat 53 '(B Jegybanki reálkamat '«> 0 <\i o o Fogyasztási hitel kamata _____________ In gatlanhitel kamata Egy évnél rövidebb futamidejű I lakossági betét kamata | ^ah °«S*4gJ OTÉrt, *lt; II Magyarországon a bank­szektor tőkejövedelmezősé­ge jelenleg még igen magas, ám ez nem azt jelenti, hogy a magyar bankpiacnak a kö­zeljövőben tömegesen kelle­ne számolnia új szereplők­kel. A magas jövedelmező­ség csupán abból adódik, hogy a pénzintézeti szférá­ban a verseny nem igazán ki­egyensúlyozott. A lakossági piacon érződik az OTP Bank dominanciája, s a piaci vi­szonyokat az állami támoga­tású hitelek is jelentősen be­folyásolják. A bankszektor nagy jövedelmezősége a ha­zai magas kamatokra is visz- szavezethető, ami viszont összefügg a makrogazdasági viszonyokkal. A magyar gaz­daság ugyanis tőkeszegény, a munkaerő még mindig ol­csó, a tőke viszont drága. A magyarországi reálkamat, illetve betéti kamat is jóval magasabb, mint az európai uniós országokban (lásd táb­lázatunkat!). Még szembetűnőbb ez az eltérés a lakosság által legin­kább keresett ingatlanhite­leknél, illetve fogyasztási hi­teleknél. Az elmúlt évben Magyarországon a fogyasz­tási hitelek átlagos kamatlá­ba 22,6 százalék volt, szem­ben az eurótérségben mért 9,8 százalékkal. Az ingatlan- hitelek (beleértve a támoga­tott lakáshiteleket és a piaci kamatozású ingatlanhitele­ket is) kamata Magyarorszá­gon 14,2 százalékot muta­tott, míg az euróövezet álla­maiban az átlagkamat 5,3 százalék volt, tehát az eltérés majdnem 9 százalék. A ha­zai kamatstruktúra azért is igen kedvezőtlen, mert a jel- záloghitelek kamattámoga­tása is torzítja a hazai hitel- intézetek közötti versenyt. Az ingatlanhitelek ilyen ér­telemben rendkívül drágák az országnak, mivel a ka­mattámogatás költségeit nem a hiteladósok, hanem gyakorlatilag az összes adó­fizető állja. Hosszabb távon tehát a támogatott jelzálog- hitelek kamatainak nagy­mértékben csökkennie kell az EU-belépést követően. A kamatok várható mérsék­lődése persze mindenkép­pen a banki nyereségesség csökkenését vonja majd ma­ga után. A magyar pénzügyi szektor jövedelmezősége je­lenleg igen magas, ha a be­fektetett tőkére vetített nye­reséget vesszük alapul. Ta­valy az átlagos tőkearányos nyereség a magyarországi bankszektorban 19 százalé­kot mutatott. Ugyanez az Eu­rópai Unióban 1990-2001 között 8-15 százalék közé esett. Ám ha a jövedelmező­ségi adatokba nem számít­juk bele a szinte irreálisan magas kamatokból nyert be­vételeket, az jön ki, hogy a magyarországi pénzintéze­tek eredményessége jelentő­sen elmarad az EU átlagától. Mivel a csatlakozás után a magyar és az EU-rendszer kamatstruktúrája közti elté­rések nagymértékben eltűn­nek, ez a helyzet vélhetőleg nem vonzza majd tömeges­től az új belépőket a magyar bankpiacra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom