Új Dunántúli Napló, 2003. június (14. évfolyam, 148-176. szám)

2003-06-21 / 167. szám

2003. Június 21., szombat NAGYCSANY BEMUTATKOZIK 15. OLDAL Nagycsány Gilvánfa;?' Kákics ö , Orávafok f w-xw., A Csányoszró ^éence .Bogdása o..... ^ Markóc0 Sel,ye NAGYCSÁNY Drávakeresztúr (Drávaiványi Lúzspk ■ Sósvert ike /y A falu gazdái A 173 lelkes helység polgármes­tere: Dávid János (43 esztendős) energetikus. Alpolgármester: Szigeti Tamás (32) műszergyári operátor. Képviselők: Hunyadi Attila (25) műszergyári dolgo­zó, Havasi Gyula (45) kőműves, Bak Tibomé (45) betanított munkás, Kőszegi Attiláné (41) háztartásbeli. Falugondnok: Ko­vács Tibor (22) autószerelő. A cigány kisebbségi önkormány­zat elnöke: Kőszegi Attiláné. Al- elnök: Nagy Róbert (28) mezőőr. Tag: Bogda Lászlóné (35) ház­tartásbeli. Körjegyző: Tóth Lász­ló (43). A községháza elérhető­sége: 7838 Nagycsány, Fő út 3. Tel.: 06-73-492-038. A FALUNAPOT június 28-án tartják. Lesz játszóház, táncbe­mutató, csányoszrói nyugdíjas­műsor, bál. A kispályás fociku­pára bárki benevezhet. nagycsany. dunantulinaplo. hu Az összeállítás a Baranya Megyei Közgyűlés, a nagycsányi önkormányzat és a Szentlőrinc-Ormánság Takarékszövetkezet támogatásával készült. Összeállította: Csuti János Szép porták és öreg fák A harkány-darányi út és a siklós-sellyei vasút északon érinti a falu Csóka-részét, ahoí a betyárok látogatta Csókái csárda működött. A község legmagasabb pontján áll a műemlék templom. Mesterséges­nek számít a Temetődomb, amelyet a török megfigyelő várként is használt. Szembetűnő az utcákon és a portákon a sok virág, a vil­lanyoszlopok oldalán futómuskátlik csüngenek. Útikalauzom a falujárás során Szige­ti Tamás műszergyári munkás volt. Megtudtuk, hogy a Duna-Dráva Nemzeti Park részeként védett ré­szeket jelölnek majd ki a határban. Megél erre ugyanis a jegenyenyár, a lucfenyő, a szelídgesztenye, a tölgy és a török szegfű, a templomban és vasútállomáson pedig gyöngybag­lyok tanyáznak. Megpihennek a dű­lőkben a fekete gólyák is. Messziről látszó hangulatos sort alkotnak a nyárak és tölgyek. Az önkormány­zat láncra erősítve fémtartókon is helyezett el virágcserepeket. Szépen mutat növényérdekességeivel pél­dául a Havasi-, Kovács-, Kozma-, Berta- és a Török-porta. Az elkövet­kezőkben gyér gyökérzetű gömbko­ronás fákat telepítenek az utcai ré­szeken, hogy azok ne veszélyeztes­sék a közműveket A Csókái csárdá­ban, amely hosszú időn át közbirto- kossági kocsma is volt, - nemcsak Patkó Bandi, de Rózsa Sándor is megfordult. A betyárok egy menekí­tő járatban bújtak meg, amikor vá­ratlanul megérkeztek a pandúrok. Minderről sokat mesélt Újhelyi György harangozó. Tőle tudtuk meg, hogy alagút vezet az erődített temetődombból is, amelynek a sír­kertjében az ide látogató külföldiek fotózzák a kopjafás sírokat, a kápol­naszerű ravatalozót, valamint az Antal, Vajda és Sandó családok ha­talmas kriptáját. A községvezetőség a turizmus jegyében a főként, nép­rajzi értékű házhomlokzatok felújí­tását támogatni fogja, vagy helyi vé­delem alá kerül a Vincze Dávid és fia: József feliratú kovácsolt kapu is. A községvezetőség egy pécsi vállal­kozó segítségével faluházat tervez, amelynek a rendezvénytermében bálokat tartanak majd. Ugyanitt a turistáknak vendégházat hoznak létre. Ifjú faluszépítők A játszóteret és futballpályát csak­nem húsz fiatal gondozza rendsze­resen. A létesítmények szomszéd­ságában két sorban áll csaknem tíz matuzsálemi korú - egyenként 150 éves - tölgy. Az eltűnt példányok is az egykori állatkihajtó utat övez­ték. Küllemük, méretük és koruk miatt a még élő fákat helyi véde­lem alá helyezi a község. A zöldte­rület-ápolást vállaló gyerekek tagjai egy ifjúsági közösségnek. Köztük példamutató munkát végez Hunya­di Attila, Kovács Päer, Nagy Gábor és Zoltán, valamint Véber Miklós. Ottjártunkkor javában öntözték a növényeket, hogy azok jól viseljék el a szárazságot. Megtudtuk, hogy a kispályás focicsapat játékosait Bak György és Szigeti Tamás fogja össze. Három ifjú, így Kovács Katcdin, Dá­vid Katalin és Viktória pedig a csányoszrói mo- derntánccso- portban jeleske­dik. Kovács Ti­bor falugond­nok az 1982-től létező ifjúsági klubot akarja új­jászervezni: - A könyvtárral szeret­nénk együttműködni, hogy még több lelM élmény érje a klubtago­kat. A könyvtárvezetőről, Havasi Metindáról tudjuk, hogy ért a lélek­tani tanácsadáshoz. S szívesen megtanít minket a számítógépek kezelésére is. Szeretnénk a gépek segítségével ismerkedni és levelezni az egész vüágban. HANGULATOS a falu látképe a hódoltsági Temető-dombról, ahol katonai erődítmény is létezett egykor. ________________________■ Meg kérdeztük a nagycsányiakat: Erdemes-e a falut szépíteni? Nyársor, templom és színjátszás Popovics Mihály (70 éves) nyug­díjas őstermelő: - Az állástalanok fogadják el a község nyújtotta munkalehetőséget, és végezzék el a rájuk bízott közfeladatot. A fiatalok gyűjtsék össze rendsze­resen az utcai szemetet, és ak­kor hamarább kapnának támo­gatást a faluve­zetéstől. Szük­ség lenne köztéri kő és fa virág­tartókra és egy helytörténeti gyűj­teményre. Egyik hajtó botomat és egy csengettyűt odaadnám a min­denkori község-mikulásnak. Nem szeretném, ha eltűnne a jel­legzetes jegenyenyársor Nagy La- josné rétjében. Sandó Sándor (83) nyugdíjas tsz- tag: - Bálint János egykori népta­nító színjátszásra tanította a kora­beli diákokat, akik közkedvelt pa­rasztszínész­ként Pécsett és a fővárosban is bemutatták az ormánsági egy­kével foglalkozó Földindulás cí­mű darabot. A lányom keresi a kéziratot, hogy felújítsák a darabot. Tőle tudom, hogy Csőmé Józsefné, Kovács Lászlóné, Kovács Tiborné, Koz­ma Lászlóné, vagy néhány gye­rek, mint Berta Beáta, Dávid Vik­tória, Horváth Ildikó, Horváth Bea, Kovács Katalin szívesen vál­lalnának szerepet. Tarlósi Ferenc (64) nyugdíjas for­galmi szolgálattevő: - Feleségem­mel együtt egy alapítványt keze­lünk, azzal a céllal, hogy ’ jön a műemléki templomunk, ahol régóta nincs istentisztelet. Adományfelaján­lás ügyében elér­hetők vagyunk a 06-73-492-068-as telefonon. Örü­lünk, hogy a tetőt megerősítették, az önkormány­zat kaszálja a templomparkot, gondozza a felhagyott temetőt, elhordatja a galambok ürülékét. Szakmai segítség kellene, hogy miként gyérítsük a galambállo­mányt. A guanó ugyanis pusztít­ja a berendezéseket. S U M O N Y BEMUTATKOZIK SUMONY Tótszentgyőrgy y Motvány öfJemeske p Hóból ,6 / Kistamási ■s o 0 Becefa Nagypeterd Nagyváty Botyka- ,, <? peterd Kacsóta eflózsafa Szentdénes Kétúj? •.Várad 0 Bürüs Katádfai “TT 0'" : r ö , , Bánfa SÁP « A FALU GAZDÁI. Az 534 lelkes helység polgármestere: Lucza János (55) gépkocsivezető és hegesztő. Alpolgármester: Vas Sándor (56) nyugdíjas ács. Képviselők: Szép Gyula (42) nyugdíjas bányász, Bog­dán Sándor (49) nyugdíjas hegesz­tő, Egédi Ferenc József (48) raktáros ,Tatár Kiss József (55) nyugdíjas vasutas. Falugondnok: Garni Csaba (41) gépkocsivezető. Hivatalsegéd: Lucza Gáborné (30) családgondo­zó. Iskolaigazgató: Balatoni Erika (46) tanár. A községháza címe: 7956 Sumony, Petőfi Sándor utca 19. Telefon és fax: 06-30-340-102. írnél: khgyiv@entemet.hu______■ SZEMETELHORDAS. A lakos sági hulladékot szervezetten szállítják el. A község ingyen adott kukákat, a szállításért sem kell fizetni. ■ VÍZBEKÖTÉS. A faluban mint­egy félszáz lakásba szeretnék bekötni a vizet. Dr. Gráf József országgyűlési képviselő segítsé­gét kérték, hogy elegendő pénz­hez jusson a község. ________■ su mony.dunantulinaplo.hu, Az összeállítás a Baranya Megyei Közgyűlés és a Szentlőrinc-Ormánság Takarékszövetkezet támogatásával készült. Összeállította: Csuti János Ünnepi fő mozzanat a futball Rendszeresen tartanak falunapot, májusi búcsút, Zsigmond- napot, területi futballkupát. A legtöbb alkalommal csúcsese­ménynek számít a futballjáték. A községvezetőség azért fára­dozik, hogy megújuljon a templom. Nyilatkozónk, ifjú Egédi Ferenc program- és ifjúsági felelős öröm­mel beszélt arról, hogy a faluna­pon hagyományteremtő szándék­kal találkoznak az elszármazot­tak, népszerű a Szent Zsigmond védőszent tiszteletére tartott má­jusi búcsú és a Zsigmond-nap, a bánfai, rózsafai, gyöngyfái és ki­rályegyházi futballrajongók bevo­násával lezajló területi focikupa, valamint a gyereknap és augusz­tus 20. megünneplése is. A leg­több rendezvényen jelentős ese­ménynek számít a futballozás. A másik beszélgetőpartnerünk, Vas Sándor 56 éves nyugdíjas ács sze­rint vendégcsalogató céllal óvják a helyileg védett Gorái-, Gergely-, Halas-házat és a volt paplakot. A néprajzi értékű porták csinosítá­sában példamutatóan jeleskedik Molnár Jánosné és Laczovics László. A polgármester, Lucza János hatására immár a második ciklus­ban élénk községszépítő társadal­mi munkaakció alakult ki. Sokat segítenek többek között Balogh Csaba, Balogh István, Barhács Já­nos, Garni Csaba, Orsós Ervin, Sugár Tibor, Tatár Kis József, Tor­ma László, Vas Sándor. A közös parkosítás során főként nyírt, nyárat és hársat telepítenek. Az utcákat és az intézményeket fá­ból faragott díszoszlopok jelzik, amelyekből mind többet állítanak fel. Kímélik a mintegy 10 matuzsá­lemi korú tölgyfát, amelyek közül az egyik legterebélyesebb Bognár Ferencné telekhatárán magaso­dik. Sajnos nem tudni miért, de számos példány erősen pusztul. Szépen rendezett a temető, ahol a ravatalozó fedett előteret kapott, később hűtővel látják el. Készül a kolumbárium. Községi pénzen gondozzák az elhagyott sírokat, idővel aztán a gazdátlan sírkövek kegyeleti kőtárát hozzák létre. Szeretet és törődés Az általános iskolában és óvodá­ban, mely az Apáczai Tankönyvki­adó bázisintézménye is, csaknem 60 helybéli gyerekkel foglalkoznak. A beás kicsiknek megtanítják nép­szokásaikat, szabadidőben kirán­dulnak, színházba járnak. A mo­demtánc és néptánccsoportot Lu­kács Szilvia és Bodomé Gergics Ro­zália vezeü, az ügyes kezek szakkör irányítója az igazgatónő. Ezenkívül szőnek, csutaszárt dolgoznak fel, ablakot festenek le, sógyurmáznak. Hamarosan elsajátítják az indiai mandulafestés szabályait is. Sok­szor tart itt előadást Dékány Ágnes bábművész. Számos vetélkedőn in­dulnak, de helyben is szerveznek területi versenyeket. Népszerű pél­dául a mesemondó és egészségne­velési seregszemle, valamint a táti­ka éneklés is. A tanulók közül szép eredményeket értek el Kótai Dániel, Zsigmond Ti- I bor, Gajár Ale- s xandra, Orsós Dalma és Or­sós Rita. A köz­ismert helytör­téneti gyűjte­ményt gazda­gították Garai József, Koszér Béla. Különlegesség Varga Jakab szabó próbabábúja. Rendszeres kö­zösségi munkát vállal a Szabó, az Egédi család és Orsós Sándomé. A kiváló szakmai színvonal köszön­hető Balatoni Erika igazgatónőnek, Papp Zoltánnénak, Szabóné Huszti Mariannák, Bodomé Gergics Rozá­liának, Tátimé Garai Irénnek is. ■ A FŐTÉR nemrég telepített hársfái szépen cseperednek. A csemeté­ket a sellyei erdészet biztosította. A téren tán a legszebben a Barhács család tagjai parkosítanak közösségi munkában. _______________■ Meg kérdeztük a sumonyiakat; Minek örülnek és mi fáj nekik? Kisüzem készül Balogh István (52 éves) lakatos, fűtő és karbantartó: - Maradjon meg az iskolánk, hisz a vezetősége hagyományokat teremt. Fájna, ha megszűnne a farsangi vígság, az anyák napja, a gyerek- és falu­nap. Azon va­gyok, hogy mér­séklődjön a köz­téri szemetelés és rongálás, a széthúzást pedig bizalom váltsa fel. Nem mindegy, hogy a híres madárfigyelő tábo­runk lakói milyen élményekkel tá­voznak községünkből. Jó, hogy a templom és az iskola baglyait véd­jük, és hogy Tóth Imre asz­talosüzemet épít, ahol néhányan munkához jutnak. Egédi Ferenc (75) nyugdíjas gaz­dálkodó: - Szeretném, ha a mű­emlékesek és a püspökség segíte­ne, hogy az önkormányzati tulaj­donban lévő templomunk vi­zesedését fel­számoljuk, a freskókat pedig megóvjuk. Örü­lök annak, hogy a régi plébáno­sunk: Némedi Ferenc egy fara­gott oltárt készített. Kisgyerek­ként római pénzeket leltünk, vagy a kultúrház alapozásánál két méter mélyen csontvázakat fedeztünk fel. Római fürdőről és temetőről is tudtak az öregek. Te­hát lehetne egy helytörténeti mú­zeumot kialakítani. Garai Csaba (41) sofőr: - Alakul­jon újjá az ifjúsági klub, de a ron­gálást ne engedjék az alapító ta­gok. Ha mégis tömek-zúznak vala­kik, akkor azok fizessék ki a kár­tétel összegét. Az újjászerve­zésben bízom if­jú Györkő Ká­roly, ifjú Egédi Ferenc, valamint ifjú Torma Lász­ló kezdeménye­zésében. Ők hangadóknak számí­tanak. Sokat fociznak a fiatalok. If­jú Györkő Károly és Kótai Kriszti­án például Sellyére jár edzésre. Ad­va tehát a lehetőség, hogy létesül­jön egy sportegyesület. Egykori egyesületünk a 60-as években szép sikereket ért el. 4 i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom