Új Dunántúli Napló, 2003. június (14. évfolyam, 148-176. szám)

2003-06-21 / 167. szám

8. OLDAL POLITIKAI 2003. Június 21., szombat VITAFÓRUM Miért hagytuk, hogy így legyen? Alig 10 hónappal európai uniós csatlakozásunk előtt tovább mélyül a magyar vidék, mezőgaz­daságunk válsága. A rendkívüli aszály nem kor­mányfüggő, de kezelése felelős kormányzati munkát igényel. A tejágazat súlyos gondjai első­sorban a kistermelőket, a családi gazdákat sújt­ja. Az aszály azokat, akik gazdaságuk jelenlegi állapota miatt csak növénytermesztéssel foglal­kozhatnak. Rajtuk kell nagyon sürgősen kor­mányzati intézkedésekkel segítem. Ma már nem elég az állami kezességvállalás mellett nyújtott kedvezményes hitel. Sürgős adósság­konszolidációs program meghirdetésével és.a legrövidebb időn belüli végrehajtásával kell esélyt adni a magyar gazdatársadalomnak, hogy megérj? az európai uniós csatlakozás napját. A Független Kisgazdapárt már az európai uniós kampány legelején felhívta a kormány figyelmét a vidék népe kilátástalan helyzetére. Jeleztük a sürgős feladatokat és javasoltuk a lehetséges megoldásokat. Nem sok valósult meg belőle. A magyar vidék tudja, a privatizáció mindig nagy üzlet - keveseknek. Tudja azt is, hogy egy kormány akkor privatizál, amikor elhibázott döntései miatt kiürül az államkassza. Nincs ez másképpen most sem. A Független Kisgazdapárt a hét elején elfo­gadott kórháztörvénnyel kapcsolatosan is ki­fejtette, a túlhajszolt profitérdekeltség a vidék kórházait veszélyezteti. Aggódunk és félünk attól, hogy a törvény tovább mélyíti a társadalom meg­osztottságát. Félő - és nagy az esélye -, hogy az új tulaj­donosi forma a gazdagabb és szegényebb rétegeknek külön-külön egészségügyi ellátó rendszert hoz létre. Aggódunk a több mint 23%-ban állami tulajdonú Mól részvényeinek kor­mány által tervezett értékesítése miatt is. Kö- zép-Európa legsikeresebb cége maradványát, amely még így is tetemes bevételt hoz a ma­gyar költségvetésbe, külföldi kézre juttatja a kormány. Ez még nem Bokros-csomag, de már majd­nem az. Miért hagytuk, hogy így legyen? Nem látunk tisztán és balsejtelmeink vannak Paks ügyében is. No, nem a sugárveszélytől tar­tunk. Bízzunk felkészült szakembereinkben! Ugyanakkor ismerős az üzenete a „lerobbanó félben lévő üzemnek”. Halljuk a szirénhango­kat, hogy milyen sokba kerül majd a helyreállí­tás, milyen sokáig tart majd a rendbetétel. Rövi­desen kiderül, mennyire nem korszerű a legol­csóbban áramot adó erőmű. Ugye ismerős a gondolatsor? így volt ez az élelmiszer-feldolgo­zó ipartól a gázszolgáltatóig minden stratégiai ágazatunkkal. És ekkor jött a privatizáció. A megváltás. Egyeseknek. A nép, az Isten adta pe­dig ma is fizeti a számlát. Például azt a gázszám­lát, melyet a „jóléti rendszerváltás” keretében vélhetően tévedésből emelt meg a kormány te­temesen májustól. A Független Kisgazdapárt egy újabb szám­lától, az előjelek szerint értéken aluli privati­záció, és az ezzel együtt járó villamosenergia- áremelés rémétől tart Paks „ügyében”. Dr. Kurucsai Csaba az FKgP Baranya Megyei Szervezetének elnöke Hitet nyitunk a jövőbe Gyakran elgyönyörködünk jóma­gunk is, de főleg a hazánkba láto­gató vendégek abban a szép kilá­tásban, ami a budai vár magassá­gából tárul elénk. A Halászbástya előtt Szent István király lovas szobra tekint ránk. Érdekessége talán, hogy hátat fordít Pestnek és a Dunának, a koronázó Boldog- asszony felé fordítja tekintetét. • Mintha a keletről jött magyarság­nak ezzel is hirdetni akarná örök­ségét: európai és keresztény hiva­tásunkat. Talán pont ezt az eszmét hirde­ti a megújult KDNP, tesz és mara­dandót alkot, mindenkit megszó­lít és hitet nyit a jövőbe. A régi mondás szerint: keletről ^ön a fény. Érvényes ez nemcsak abban az értelemben, hogy kele­ten fel kel a nap, hanem számos emberi érték, népek és kultúrák innen indultak nyugat felé. így volt ez már akkor, amikor az ős­magyarok megjelentek a Kárpátok medencéjében. Magukkal hozták ifjú életerejüket, de hiányzott egyéni és közösségi életükből az a kovász, amely megtartója lehet egy nép, egy nemzet életének. Ezer esztendővel ezelőtt még ismeretlen volt a nemzetköziség mai fogalma. Ám a kereszténység már akkor is a testvériség eszmé­jét hirdette. A pogány görög és ró­mai világ romjain a kereszténység teremtett új életet, mert rendelke­zett azokkal az erkölcsi elvekkel, amelyek biztosíthatják a népek megmaradását és fejlődését. Mindezt fölismerte első királyunk és mindent elkövetett annak érde­kében, hogy az evangéliumot te­gye a magyarság, alkotmányává. Honfoglaló őseink vakmerő ka­landozásaikkal azt igyekeztek megmutatni Európának: mit ér az ember, ha magyar. Szent István azt bizonyította népének: Mit ér a magyar, ha keresztény. Mélységesen meg volt győződ­ve a kereszténység embememesí- tő és nemzetfenntartó erejéről és ezért nem tétovázott, hogy magyar népét ilyen irányba vezesse. A ke­reszt jelét Szent István király rajzol­ta a magyarság homlokára. A kor szokása szerint az uralkodó megté­rése maga után vonta népe megtéré­sét is. Méltán jegyzi meg egyik írónk: ,Mi nem vagyunk burjánzó, vegetatív nép, mint némely nagy né­pek. Mi nem hagyatkozhatunk ter­mészetes életösztöneinkre, nekünk szükségünk van a tiszta öntudat, a kíméletlen önbírálat érzékeny irány­tűjére, szükségünk van a hitre. Történelmünkben süvít a végzet, minden napunk, minden korsza­kunk egy-egy kicsikart haladék. Nem ártana olykor nemzeti mé­retekben lelkiismeretvizsgálatot tar­tunk. Sajnos, akadnak jóvátehetet­len tékozlások, ezért idejében kelle­ne visszafordulnunk és hazatér­nünk. Visszafordulni az önpusztító széthúzás, az erkölcstelenség, a magzati élet kioltásának, a családi életet szétzüllesztő gyilkos közszel­lem útjáról. Legyünk meggyőződve arról, hogy István király alkotmá­nyának minden lényeges pontja ma is időszerű. Ha szent királyunk ma Budapest­re látogatta, bizonyára arra lenne kí­váncsi, miként őriztük meg az evan­géliumi igazságokat. Az érdekelné és azt vizsgálná, hűségesek marad- tunk-e a keresztény örökséghez, és él-e még a magyar lélek, amely egye­dül biztosíték arra, hogy megőriz­zük a népek nagy családjában a szellemi értékeket, amelyekkel saját létünket biztosítjuk és az egyetemes kultúrát gazdagítjuk. Bárcsak ez lenne nemzetünk programja a harmadik évezred kü­szöbén! Fellner Miklós a KDNP Pécs-Kertvárosi Szervezetének alelnöke Temészetvédelmi területek hálózata Az Európai Unió tagállamai felis­merték, hogy a gazdasági fejlődés korlátok és határok nélküli ám és munkaerő áramlás mellett a termé­szetvédelemnek is helyet kell adni. A fajok hatékony védelme csak élő­helyeikkel együtt, egységes ökológi­ai rendszerben valósítható meg. A Natura 2000 hálózat kialakítása ezt hivatott szolgálni. Célja, hogy a közösségi szempontból értékes élő­helyeket, és a rajta élő fajok védel­mét biztosítsa mindenféle gazdasá­gi, politikai és egyéb érdeket mellőz­ve. A hálózat létrehozását az EU jog­rendszere irányelvben szabályozza, melyet minden ország a saját jog­rendjébe illeszt a már meglévő ter­mészetvédelmi törvényhez igazod­va. Egész Európán keresztül össze­függő természetvédelmi területek láncolata ez, melyeknek természet- védelmi törvényi szabályozását, vé­delmi szintjét, szankcionálását az adott ország határozza meg. A védett területek két típusa tar­tozik a rendszerbe. Az egyik a kü­lönleges madárvédelmi területeket (SPA), a másik a különleges ter­mészetmegőrzési területeket (SAC) foglalja magába. Az EU szakértői és kutatói állították össze azokat a listákat, melyek a különle­ges jelentőségű élőhelyeket tartal­mazzák, illetve azon madárfajokat, melyek védelmére külön területe­ket kell kijelölni. Madárvédelmi területnek azok a régiók számítanak, ahol rendszere­sen tartózkodnak, vagy átvonulnak a különleges jelentőségű fajok nagy állományai. Az élőhelyvédelmi irányelv célja, hogy a természetes ál­lapotú, jellegzetes, vagy speciális élőhelyek és a rajta élő növény- illet­ve állatfajok védelmét szolgálja. Pri­oritást élveznek azon élőhelyek és fajok, amelyek sérülékenyek, benn­szülöttek, ritkák, védelmük csak azonnali beavatkozással oldható meg. A bővítésével több biogeográfiai régióval gazdagodik az Európai Unió. Hazánk szempontjából a Pan­non régió kijelölése volt különleges jelentőségű, ugyanis ez szinte telje­sen megegyezik a Kárpát-medence területével. Magyarán azt mondhat­juk, hogy hazánk egy egységes kü­lön régiót alkot az Eürópai Unió ter­mészeti területeinek rendszerében. A Pannon régióban speciális élőhe­lyek és fajok találhatók, melyek vé­delmét az EU közösségi érdeknek tartja, és a Natura 2000-területek ki­jelölése után ezen területek védel­mét számon is kéri. A hazai jogalkotás jelenleg még dolgozik azon, hogy ezeket a Natu­ra 2000-es területeket besorolja-e a már meglévő hazai védett kategóri­ákba, vagy pedig egy új természet- védelmi teriiletként szerepeljen a jogrendszerünkben. A területek ki­jelölése kizárólag szakmai alapokon történik, gazdasági, társadalmi, poli­tikai döntések nem játszhatnak sze­repet. A területileg illetékes nemzeti park igazgatóságok dolgozzák ki a területi javaslatokat, majd a Környe­zetvédelmi és Vízügyi Minisztérium végzi a végső szakmai, közigazgatá­si egyeztetést. A madárvédelmi területeket 2004 májusáig kell jogszabályban kihirdetni. A közösségi jelentőségű élőhelyek kihirdetése több lépcső­ben fog megvalósulni. A területek felterjesztésével egy időben már biztosítani kell a területek védel­mét. Korlátozások csak azon tevé­kenységre vonatkoznak, melyek a Natura 2000-területet veszélyezte­tik, tehát természetvédelmi szem­pontból károsak. Szatyor Miklós ökológiai szakfelügyelő, Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság Fidesz-tagozatok Kulturális tagozat Június 14-én hivatalosan is meg­alakult a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség Kulturális Tagozata. A tagozat célja az egységes nem: zeti kultúra (kulturális öröksé­günk, a tudomány, a művészet, a nevelés, az oktatás, a közmű­velődés, az egyházak kulturális küldetése, a sportkultúra) érté­keinek őrzése, gyarapítása, kép­viselete, érdekeinek védelme. A Kulturális Tagozat a szakmai műhelymunka mellett igényt tart arra, hogy véleményt nyilvá­nítson fontos közéleti kérdések­ben. A tagozat, tagjai civil tekin­télyénél fogva, növelni szeretné a politika (a közügyek intézésé­nek) társadalmi elfogadottságát. Neves személyek sora vállalta, hogy a Fidesz tagjaként, szerve­zett keretek közt végzi ez irányú munkáját. A tagozat létrejötte fontos része a Fidesz megújulá­sának. Az alakuló ülés dr. Pálinkás József akadémikust, atomfizi­kust választotta elnökévé. Az el­nökség tagja lett többek között Floffmann Rózsa pedagógus, egyetemi docens és Jankovics Marcell filmrendező. A tagozat a Fidesz Országos Választmányá­ba delegálta Koltay Gábor film­rendezőt, Párkány István szege­di ügyvédet és Staub Ernő pécsi középiskolai tanárt. A tagozat pécsi szervezése már korábban megkezdődött. Mások mellett dr. Bereczkei Ta­más pszichológus, egy. docens, dr. Bíró Ferenc orvos, dr. Borhidi Attila biológusprofesszor, dr. Cseresnyés Ferenc történész-poli­tológus, egy. docens, dr. Deák Péter jogász, Kiász Gyula tanár, dr. Kézdi Balázs pszichológus- professzor, dr. Révész György pszichológus, egy. docens, dr. Romváry Ferenc művészettörté­nész, dr. Témák Gábor orvos lé­pett be a Kulturális Tagozatba. A párt régi, ismert politikusai kö­zül dr. Mikes Éva és dr. Páva Zsolt is tagja a tagozatnak. A megalakuló Regionális Ta­nács természetesen elsősorban a régióért, a megyéért, a városért kíván tevékenykedni. Munkáját a társadalommal való párbe­szédben, együttműködésben lát­ja megvalósíthatónak. E párbe­szédben számít a helyi függet­len sajtóra is. Nőtagozat A héten megalakult Pécsett a Katolikus Karitász nagytermé­ben a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség Baranya megyei nőta­gozata, s evvel immáron a ne­gyedik tagozat állt föl a párt má­jus 17-én megtartott kongresszu­sa által elfogadott alapszabály nyomán. Az alakuló ülésen dr. Mikes Éva országgyűlési képviselő vá­zolta a nőtagozat megalakításá­nak céljait, amely elsősorban a polgári oldalhoz vonzódó lá- nyok-asszonyok számára szeret­ne a jövőben megfelelő progra­mokat nyújtani, biztosítva szá­mukra a közéletben való aktív részvételt. Vígh Ilona országgyűlési kép­viselő, a Szövetség női tagozatá­nak szervezője hangsúlyozta, hogy a manapság leggyakrabban elhangzott vélemények szerint a család körüli teendők és a gyer­meknevelés a nő legfőbt) hivatá­sa, s ha ráér, esetleg egyéb mun­kát is vállalhat. Ám a közéletiség vállalása sokak szerint nem fér meg a család mellett. Nos, a Szö­vetség nőtagozata úgy gondolja, hogy mindkét feladatot el lehet látni úgy is, hogy egyetlen hölgynek sem kell ezért két em­ber helyett dolgoznia. Hasonló véleményt formált dr. Juhos Ka­talin országgyűlési képviselő, a parlamenti Fidesz-frakció igaz­gatója, aki egyben bejelentette, hogy rövidesen - néhány héten belül - megtartja első országos kongresszusát a Szövetség nőta­gozata. Végül Bánki Erik, a Fi­desz megyei elnöke köszöntötte az alakuló ülésen résztvevőket és jelezte, hogy korábban már tető alá került az önkormányzati tagozat, a tudományos tagozat és a zöld-tagozat. Az összejövetel végén egy­hangúlag Orbán Júlia szigetvári tanárnőt választották meg a nő- tagozat megyei elnökének, k. f. PÁRTHÍREK AZ MSZP Pécs városi szervezete tudatja az érdeklődőkkel, hogy a hétfői ingyenes jogsegélyszolgálat július, augusztus hónapban - a nyári szünetre való tekintettel - szünetel. Szeptember 1-jétől ismét várják ügyfeleiket. JÚNIUS 17-ÉN megalakult a Fidesz megyei önkormányzati tago­zata, amelynek elnökéül Szekó Józsefet, Mohács város polgármes­terét választották meg. A tagozat tagjai önkormányzati képviselők, polgármesterek, alpolgármesterek és önkormányzati szakértők. A tagozat országos elnöke Szita Károly, Kaposvár polgármestere, (a) ÖTVENHATRA EMLÉKEZVE. Ma délután 7 órától a szigetvári női polgári kör vendége lesz Wittner Mária, az 1956-os forradalom el­ítéltje. Az Oroszlán Hotel különtermében megrendezendő fórumon többek között bemutatásra kerül az írónő „Ellenőrizve” címmel megjelent új könyve. ______________________________________w Fe lzárkózás 90 év alatt A most érvényes átlagos növeke­dési alap-előrejelzés szerint csak­nem egy évszázadig is eltarthat, mire a tíz kelet-európai csatlako­zó országban az egy főre jutó nemzeti jövedelem eléri a jelenle­gi 15 EU-tagállam átlagát - áll egy vezető londoni gazdaságkutató intézet új jelentésében. Magyar- ország a számított térségi átlag harmada alatt beérheti az uniós átlagot Az Economist Intelligence Unit (EIU) az EU-bővítés hatásairól szóló felmérésben azt írta: a tíz országra - köztük a később csatlakozó Bulgári­ára és Romániára - érvényes hosszú távú, 3 százalék körüli egy főre szá­mított átlagos GDP-értéknövekedés alapján több mint 90 évbe telne, mi­re ez az országcsoport beéri a Tizen­ötöket a fejenkénti haza össztermék­értékben. Az EU-átlag 75 százaléká­nak elérése 60 évig tartana. Az EIU által felvázolt hosszú tá­vú növekedési előrejelzés szerint Magyarország - a legkedvezőbb, 4,0 százalék körüli átlagos növeke­dési forgatókönyvet alapul véve - 34 év alatt juthat el az aldcori jöve­delmi EU-átlagra (a számításhoz 2%-os átlagos hosszú távú fejen­kénti jövedelemnövekedési jósla­tot vettek figyelembe a jelenlegi 15 tagállam esetében). Románia a neki jósolt kedvező ­3,8 százalékos - hosszú távú növe­kedési átlag esetén is 80, Bulgária ugyanilyen ütem mellett 63 év alatt érheti be az egy főre jutó uniós GDP-átlagot. Az országcsoport egészére szá­mított, 90 évnél hosszabbra való­színűsített felzárkózási időhöz a cég nem a legkedvezőbb, hanem az „alapeseti” növekedési jóslatot használta fel; ennek súlyozott tér­ségi átlaga évi 3,0 százalék. A Jakab-hegy nincs elfelejtve! A múlt héten jelent meg a Dunántúli Naplóban dr. Révész Mária cikke, amelyben a Jakab-hegyen uralkodó állapotok felett sajnálkozik. Az észre­vételei abból a szempontból örömteliek, hogy ezek szerint van­nak még, akik féltő gonddal figyelik e csodálatos vidéket, a Mecsek ter­mészeti és kultúrtörténeti értékek­ben egyik leggazdagabb területét. A leírtakat azonban mindenképp szükséges kiegészíteni. A kápolna (sajnos ma tényleg erő­sen leromlott állapotú esőbeálló) előtti padokat, asztalokat, tűzra- kóhelyet a terület kezelője, a MEFA Rt. Hetvehelyi Erdészete újította fel tavaly. A területre járó kirándulók egyes csoportjainak „érdeme”, hogy alig egy év múlva újra „felújításra vá­ró állapotban” vannak. Való igaz, a kobstor romjai már szinte nem is látszanak az őket kör- beölelő cserjeborítástól. A múzeum korábbi vezetése úgy gondolkodott, hogy e borítás megvédi az illetékte­len kezektől a falakat. Szerencsére ma már ők is ellentétes állásponton vannak, és engedélyezik a karban­tartást. De néha még így is kevés a jó szándék! A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság két éve, a millenni­um évében beadott, a kolostor rom­jának állagmegóvását célzó pályáza­tát sajnos nem támogatták az illeté­kesek. A pályázat beadásával párhu­zamosan elvégzett cserjeirtás (bíz­tunk a sikerben és a folytatásban) pe­dig mára már észrevehetetlen. Dr. Révész Mária a tájékoztatás hiányára utaló sorait azonban nem értem. A Jakab-hegyen található egy 12 táblás tanösvény, amely a hegy földtani és kultúrtörténeti értékeit is­merteti. Kitér többek közt Európa második legnagyobb földvárára, a halomsírokra és külön táblával a ko­lostorromot is részletesen ismerteti. A tanösvényen kívül a kápolna előtt egy, a természeti értékeket bemutató tájékoztató táblát is kihelyezett a nemzeti park igazgatóság. Más a véleményem a levélnek, a déli oldal erdőire vonatkozó zárógon­dolataival kapcsolatban is. Sajnos, ma még a kirándulók többsége nem ökológiai szemlélettel tekint erdeink- re. Általános elvárás, hogy az erdők „tiszták” és „bozót”-mentesek legye­nek. Csak sajnos akkor az már nem ERDŐ, hanem legfeljebb fák sokasá­ga. A földön fekvő, holt faanyag nem az „enyészeté lesz”, hanem különfé­le lebontó szervezetek talajjá alakít­ják, de addig korhadéklakó élőlé­nyek élnek bennük, melyek például táplálékot biztosítanak a harkályfé­léknek, ők pedig a szaporodáshoz el­engedhetetlen odúkat készítenek rengeteg énekesmadámak, pelék- nek, mókusoknak, denevéreknek. Nem gondolom, hogy bármelyik ki­ránduló a fenti élőlények nélküli er­dőben is jól érezné magát. Ezenkívül a meredek lejtőn eróziót visszatartó, talajmegkötő szerepe is van e holt fa­anyagnak. Esetleges elszállításuk hi­hetetlen beavatkozásokkal (erdőir­tás, útdózerolás, töltés-bevágás épí­tés) lenne megoldható. A turistantak felszabadítására al­kalmas személyzete és gépparkja sem a nemzeti park igazgatóságnak, sem a természetbarátoknak sincs. Végezetül egy jó hírrel zárnám gondolataimat. A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósággal kötött együttműködési megállapodás ér- ' telmében a PANNONPOWER RT. egymillió forinttal támogatja a Jakab-hegyi pálos kolostorrom ál­lagmegóvó munkálatait, amihez a MEFA Rt. is csatlakozik a cserjeirtás elvégzésével. Nagy Gábor tájegységvezető, DDNPI

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom