Új Dunántúli Napló, 2003. június (14. évfolyam, 148-176. szám)

2003-06-16 / 162. szám

2003. Június 16., hétfő RIPORT 7. OLDAL K U L T URA ­Gálá(n)s végjáték sztárszereplőkkel A III. Pécsi Országos Színházi Találkozó szombat esti gálaműsorában 17 díjat osz­tottak ki, de a 15 versenyprogram közül így is maradt üres kézzel távozó, mivel a Medea, Az idióta, és a Vízkereszt vagy amit akartok több elismerést is bezsebel­tek. A szakma és a közönség abban egy hullám­hosszon volt, hogy az idén a fesztivál minden korábbinál színvonalasabb volt. A OFF-prog- ramokat profi módon szervezték, és igéaye- sen sorakoztak egymás mellett, tökéletesen érvényesült az összművészeti jelleg. A ver­senydarabokat illetően viszont már fellángol­tak a viták, többen az évadot, mások meg a válogató szubjektív döntéseit kifogásolták a felhozatal miatt. Mindenesetre szombat esté­re, a POSZT díjkiosztó gálájára a lárma elült, a nagyszínházban már minden díjazott fel­konferálását kitörő ünneplés követte. Meg kell azt is említeni, hogy a gálaműsor is most sikerült a legjobbra, ha az eddigi pécsi talál­kozókét összevetjük. Az Oscar-díj kiosztását mindinkább mintának tekintő procedúra ez­úttal már vetített képekkel dolgozott, a győz­tesekről rendre bevágtak egy jelenetet a ver­senyprogramból, míg a Csillagok háborúja dallamára átvették jutalmukat. Jó ötletnek bi­zonyult az is, hogy Szakcsi Lakatos Béla zon­goraimprovizációival töltötték fel a vetítés más pillanatait. Az pedig telitalálat volt, hogy az egyik főszervező, Jordán Tamás színmű­vész vezette a műsort, mert így a hitelesség, a bennfentesség, és a szakmai hozzáértés egy­szerre volt jelen a műsorvezetésben, s ehhez kellemes és természetes keretet adott Katona Ágnes közreműködése.- 221 óra van mögöttünk a színházfeszti­válból, és körülbelül ugyanennyi produkció, vagyis óránként indult volna egy esemény, ha éjjel-nappal POSZT-olunk - mondta beveze­tőjében Jordán Tamás. Az első díjakat a Súgó című szaklap képvi­selője a 30 év alatti színészek legjobbjainak adta át. Ezt az elismerést a hölgyeknél Széles Zita, a Nyíregyházi Móricz Zsigmond Szín­ház színésznője kapta meg a Vízkereszt vagy amit akartok című előadás­ban nyújtott teljesítményé- ért. A férfiak közül pedig HM|HH Gúla Péter lett a nyertes a 'KÉL ’(Hl Színház Egerek és emberek egy előadást jutalmazott, a JbSeBH nyíregyháziak Vízkereszt vagy amit akartok vígjátékát. A színészzsűri legjobb férfiszínész díját Bé­res Ilona adta át Egyed Attilának, aki ugyan­csak a Vízkeresztben nyújtott produkciójával érdemelte ki az elismerést. Jordán Tamás pe­dig színésznő kollégájának, Udvaros Doroty-. tyának gratulált, aki a Legjobb színésznő MASZK díjat (ez a színészegyesület neve) a Jelentek egy kivégzésből (Madách Kamara Színház) Galactia szerepéért kapta meg. A Baranya Megyei Önkormányzat különdí- jat ajánlott fel egy társulatnak és egy színész­nek, melyekről a szakmai zsűri döntött. A tár­sulati díj a nyíregyháziakhoz került, a legjobb alakítást pedig Gáspár Sándornak ítélték az Úri muriban Csuli szerepéért (Zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház). A díjkiosztó rögtönzött előadásában minden versenymű egy szereplője játszott. Felvételünkön Fekete Ernő (középen), a legjobb férfi főszereplő. fotó: tóth László Természetesen idén sem maradt el a nyak­kendővágás, a Szélkiáltó együttes megmet­szette Jordán Tamás nyakravalóját, majd kö­vetkeztek a szakmai zsűri további díjai. A Legjobb díszlet elismerés Ambrus Máriának jutott a Radnóti Miklós Színház Medea elő­adásáért, a Legjobb jelmez díjat Füzér Anni kapta, aki a Jelenetek egy kivégzésből, és Az idióta (Katona József Színház) kosztümjeit tervezte. A Legjobb dramaturg címet pedig az egriek Valahol Európában előadásáért Sirokai Bori és Béres Attila vehette át. A szakmai zsűri a legjobb női epizódsze­replő díját a szabadkai Népszínház művé­szének, Kama Margitnak (Nem fáj című da­rab) ítélte, a férfiaknál pedig Haumann Péter (Az idióta előadásban játszott) a jutalma­zott. A legjobb férfi főszereplő is az utóbbi előadásból került ki, Fekete Ernő személyé­ben (Miskin herceg). A legjobb színésznő pedig a szakmai zsűri szerint Csomós Mari a Medeából. Visszatért a gálaestre az a rövid játék is, amelyet az első POSZT-on már megismerhet­tünk. Gothár Péter rendezésében minden ver­senyprogramból kiválasztottak egy szereplőt, akik hoztak magukkal néhány mondatot az eredeti szövegükből. Ebből egy sajátos, ka­cagtató összeállítás született. A végére maradt a legjobb rendezés díja, amelyet Zsótér Sándor vehetett át a Medeáért, és a legjobb előadás, amelynek némi pécsi vo­natkozása is van, ugyanis a Bagossy László jr. által rendezett Top Dogs kapta meg ezt az el­ismerést. Ebben az esztendőben először a Közönsé­gért díjról is döntöttek, amelyet egybehangzó vélemények alapján a POSZT létrejöttéért leg­többet dolgozó személy vehetett át, Simon Ist­ván, az egyik főszervező, a Pécsi Nemzeti Színház ügyvezető igazgatója. A díjazottak közül Bagossy László jr. la­punknak elmondta, hogy igazi közös elisme­rés, amit a Top Dogs nyert, mint ahogy a munka is közös volt. Sokkal jobban örül neki, mintha csak a rendezést jutalmazták volna. A darab életében egyébként nincs különösebb szerepe, mert a Top Dogs még egy-két évig mindenképpen műsoron marad. A rendező kifejtette azt is, hogy a Katona József Színház­ban minden darab színpadra vitelét folyama­tos és építő társulati viták, rendezők közötti megbeszélések előzik meg, és ennek a vég­eredménye a most látható előadás. Fekete Ernő két díjat is nyert. A Top Dogsnak is szereplője volt, és Az idióta fősze­repéért is elismerést kapott. Az elismerések­ről úgy vélekedett, hogy a pályáját nem ezek a díjak viszik majd előre, de egy-egy jól meg­formált szerepére most mindenképp felhívják a figyelmet. Mindkét alakításra hónapokig ké­szült, mert az egyik a kreatív elvárások, a má­sik pedig a súlyponti szerep miatt volt igen nehéz. Csomós Marit tavaly a legjobb epizódsze­replőnek (A kripli) választották, idén a Leg­jobb női főszereplő lett. Jövőre rendezni fog? - kérdeztük tőle. Eszembe sincs - válaszolta, mert nagyon sok kiváló rendező van a színhá­zi életben, akiket szeret és elismer. Hozzátet­te, hogy a Medea színpadi megjelenése, for­mája meglepő, de csodálatos munka volt részt venni a kialakításában. Nagyon szerették for- málgatni, és a sok törődést most visszakapják az előadásokon. Játék közben ugyanis hihe­tetlen a csend a nézőtéren, és ez szerencsére nem az unalom, hanem a figyelem csendje. MÉSZÁROS B. ENDRE Fesztiválból fesztiválba A június igen erős hónapja a pécsi kulturális programok­nak, szinte egymásba érnek a fesztiválok. A találkozási pont az elmúlt hétvégére esett: szombaton az ünnepi könyv­hét utolsó napja zajlott, zárult a III. Pécsi Országos Színházi Találkozó, és elkezdődtek a Művészeti és Gasztronómiai Hetek programjai. Már az első két nap programja is megmutatta, hogy a Művészeti és Gasztronómiai Hetek esetében nem egy fesztiválról van szó, ha­nem több egymás mellett zajlóról. A szombati Világörökségi Nap keretében az Örökség Házában a magyarországi vüágörökségi hely­színeket mutatták be vetített képes előadásokon. Fotókiállítás is nyílt ugyanott, a bazilika altemplomá­ban pedig a világörökségi gyermek- rajzpályázat kiállítás megnyitója zajlott. Az Ókeresztény Mauzóle­um előtt a Baranya Megyei Múze­umigazgatóság szervezésében a váci Família Gladiatoria Hungary mutatta be korhű jelmezekben a római gladiátorharcok jellegzetes­ségeit. A Kioszk előtti színpadon láthatta a gyermekközönség az Ör­dögszekér kompánia bábelőadását. Délután ugyanitt, valamint a sétaté­ri színpadon és a Kocsis László-te­remben a fogyatékkal élők éve je­gyében zajlottak művészeti progra­mok. Este a bazilikában tartotta Ha­mar Zsolt vezényletével a Pécsi Szimfonikus Zenekar a XIII. Ze­nei Fesztivál nyitókoncertjét a Nemzeti Énekkar és Fekete Attila énekes közreműködésével. Liszt Misa Solemnise mellett egy pécsi ihletésű ősbemutató, Kovács Zol­tán Amor Sanctus oratóriuma szerepelt a műsoron. A koncert után kezdődött a sétatéri színpa­don a Bartók Kamaraszínház Du­naújvárosi Táncszínházának Ör­kény Istvánra emlékező groteszk táncjátéka. Tegnap a Kioszknál a Márkuszínház bábelőadását lát­hatták az érdeklődők. Délután a Sopianae Ifjúsági Fúvószenekar adott térzenét. A Minaret Étterem­ben este A marhahús dicsérete címmel irodalmi vacsoraesttel tisztelegtek a 125 éve született Krúdy Gyula előtt. A tettyei romoknál képzőművé­szeti kiállítással megkezdődtek a Pécsi Szabadtéri Játékok. A Pécsi Nemzeti Színház Shakespeare Ró­meó és Júlia című tragédiáját ját­szotta. Ugyanebben az időben pe­dig a sétatéri színpadon Csokonai Kamyóné című vígjátékát adta elő a Térszínház. d. i. XIII. NEMZETKÖZI ZENEI FESZTIVÁL PÉCS. Liszt Ferenc Missa Solemnis oratóriumával és Kovács Zoltán Amor Sanctus című művé­nek ősbemutatójával szombat este kezdetét vette az idei Pécsi Zenei Fesztivál. A Pécsi Szimfonikus Zenekart Hamar Zsolt vezényelte a Bazilikában. A programsorozat a Tettyei romoknál folytatódik júni­us 21 -én. FOTÓ: TÓTH LÁSZLÓ Ifjú tehetségek a pálya kezdetén A Baranya Megyei Önkormányzat dísztermében fogadást ad­tak a szárnyaikat bontogató ifjú tehetségeknek, akik a legkü­lönbözőbb általános és középiskolai tanulmányi versenyeken kiemelkedő eredményeket értek el. Közülük hármat választot­tunk ki, hogy kifürkésszük sikereik titkát. A Baranya Megyei Pedagógiai Szak- szolgálatok és Szakmai Szolgáltatá­sok Központja szervezésében került sor a napokban a megyei önkor­mányzat dísztermében a tehetséges tanulók és tanáraik fogadására. Ré­szükre dr. Kékes Ferenc, a megyei közgyűlés elnöke, illetve dr. Toller László, pécsi polgármester nyújtott át emlékérmet és díszoklevelet. Az OKTV Vizuális Verseny Kont­rasztok elnevezésű pályázatán a plakát kategóriában a pécsi Művé­szeti Szakközépiskola 16 induló ver­senyzőjéből 11 helyezést ért el. Az első tíz helyből csupán három nem lett a pécsieké, mondja Molnár Ta­más képzőművész tanár, akinek egyik tanítványa, Nagy Tamás kap­ta az első díjat. Az első fordulóban plakátot készítettek a versenyzők a Kontrasztok témájára, amely megle­hetősen tág fogalom, tehát nem ke­vés szellemi munkát is igényelt a manuális mellett. A második fordulóban, Budapes­ten, ahová negyvenen kerültek be az ország minden részéből, portrét kellett rajzolniuk, meséli Nagy Ta­más, továbbá művészettörténet tesztet kitölteniük, s a három feladat összpontszáma után alakult ki a sorrend. Ő alkal­mazott grafika szakos, idén érettségizik, és a Képzőművészeti Egyetemet céloz­za meg, illetve ha ez idén nem sikerülne, akkor marad ötödévre az iskolában. Ér­dekli a festészet is, de sokkal inkább a tipográfia, a számítógépes grafika, amelyet manuálisan mindig tovább­fejleszt. Voltaképpen úgy került a művészetibe, hogy nem vették fel a paksi középiskolába, ahol számító- gépes programozó szakra jelentke­zett. Ennek most már örül, hiszen talán sohasem került volna a művé­szet közelébe. Arra a kérdésre, hogy a pécsi egyetem művészeti kara nem keltette-e fel az érdeklődését, azt válaszolta, hogy számára Buda­pest sokkal izgalmasabb város lé­nyegesen több lehetőséggel. Molnár Tamás, akinek a napok­ban nyűt meg plakátkiállítása a pécsi Horvát Színház galériájában, hang­súlyozza, hogy tanítványa egyértel­műen tehetséges, jól megfigyelhető, egyenes szakmai fejlődésen ment keresztül, olyan tanítvány, aki „veszi az adást”. De eredményeket elérni önmagában a tehetség birtokában nem lehet, mindenképpen szüksé­ges a kitartó munka, s akkor egy üyen verseny alkalmával a szerencse voltaképpen nem játszhat szerepet. Szabó József az 508-as szakképző iskola végzős tanulója. Az Országos Szakmai Tanulmányi Versenyen az épületgépész kategóriában lett első. Tanára, Regős István annak örül, hogy bár a döntőt az ő iskolájukban rendezték, de tanítványa bebizonyí­totta, hogy nem a hazai pálya szám­lájára írható a siker. Ugyanis a buda­pesti öt órás írásbeli kemény elmé­leti elődöntőn is első lett. A pécsi szóbelin aztán olyan témákról kellett kifejtenie tudását, mint a modem lefolyó­rendszerek, a légtechnika vagy a tágulási tartály méretezése. A gyakorlat ötórás nagyon nehéz munka volt, mondja a győztes, fal­sík előtti szereléseket kellett megol­dania, mosógépbekötést például. József 13. évfolyamos, technikus- képzőre jár, s szeretne a pécsi egye­tem műszaki karára épületgépész mérnöki szakra járni. Tavaly már felvették ugyan fizetős szakra, ám a verseny első három helyezettje fel­vételi nélkül is bekerülhet a normál nappali képzésbe. Ám ezt a ver­senyeredményt nem tudják figye­lembe venni, mondták neki az egye­temen, mert már ott van a fizetősök között. Szabó Józsefet azonban nem először tréfálja meg a sors. Pá­lyáját a Zipemowskyban kezdte, ahonnan másodikban eltanácsolták egy bukás és egy igazgatói rovót kö­vetően. Einsteint is megbuktatták, vigasztalta magát. Regős István sze­rint inkább arról van szó, hogy Jó­zsef későn érő típus. De beért, azt már biztosan ki lehet jelenteni. Tóth Viktória a mohácsi Kisfa­ludy Károly Gimnázium érettségiző tanulója. A VIII. Arany János Balla­damondó Verseny idei egyik győz­tese. A nagykőrösi erőpróbára ötven versenyző jutott el a megyei selejte­zőket követően két kategóriában. A verseny kétfordulós volt, mondja Viktória, három kötelező ballada közül lehetett választani, majd a to­vábbjutó legjobb húsz már „hozott anyagból” mondhatta el az előadói szempontból is nagyon nehéz szö­veget. A zsűri elnöke Bánffy György volt, és egy kiváló pécsi színész, N. Szabó Sándor is a bírálók között fog­lalt helyet. Viktória nem izgulós faj­ta, csupán a még egészségesnek mondható izgatottság jellemezte a verseny előtt. A zsűrielnök különdí­ját kapta azzal az indoklással, hogy ő teremtette meg a versenyen a leg­jobban a balladai atmoszférát. Ko­rábban is nyert díjakat, minden ver­senyen az első három hely valame­lyikét, de mint színjátszószakköri tag is begyűjtött már érmeket. A Ka­posvári Tanítóképzőbe készül, azért éppen Kaposvárra, mert részint az ottani színházban szeretné magát statisztaként kipróbálni, részint pe­dig így közel lehet a most induló szí­nészosztályhoz, ahová egyelőre nem vették fel. A 15 helyre 400-an jelentkeztek, mondja Viktória felkészítő tanára, SpeiseméRépási Mária, s a felvettek zömmel húsz éven felüli. Tehát Vik­tóriának lesznek még esélyei, rá-, adásul a Szín- művészeti Egye­temet is meg szeretné célozni. Nem félti, hang­súlyozza a tanár­nő, mert jó ter­mészetű kislány, remek kapcso­latteremtő készséggel. Becsüli ben­ne a kitartást, a célirányos magatar­tást, és természetesen a tehetséget. CSERI LÁSZLÓ

Next

/
Oldalképek
Tartalom