Új Dunántúli Napló, 2003. június (14. évfolyam, 148-176. szám)

2003-06-02 / 149. szám

2003. Június 2., hétfő KULTÚRA ­RIPORT 7. OLDAL Tessedik-díj Pedagógusnap alkalmából Ma­gyar Bálint oktatási miniszter Eöt­vös József-, valamint TessedikSá- muel-díjat adott át oktatói, nevelői munkája elismeréseként kilenc, pedagógusnak vasárnap Budapes­ten. A szaktárca vezetője kiemel­kedő kollégiumi pedagógiai mun­kája elismeréseként Tessedik Sá- muel-díjat adományozott Mezei Józsefnek, a pécsi Hajnóczy József Kollégium igazgatójának. ■ Háry János, fúvósokra A Pécsi Ércbányász Koncertfúvós­zenekar több mint egy évtizede működik már az uránbánya szponzori segítsége nélkül, de a város által biztosított kétmilliós költségvetésből is sikerül évente mintegy 25 koncertét összehoznia a hatvan fős együttesnek - szá­molt be a zenekar jelenlegi helyze­téről Szabó Ferenc karmester. A fúvósok minden esztendő­ben két kiemelt hangversenyen mutatják be megújított repertoár­jukat, az idei jelentkezésük vasár­nap volt a Kodály Zoltán hangver­senyteremben. Az idén 45 eszten­dős együttes két új Szabó Ferenc- hangszereléssel indította a koncer­tet, Rossinitól A tolvaj szarka nyi­tányát hallhatták, valamint Ko­dálytól a Háry János szvitet. Emel­lett tavaly a németországi Schlemából egy skót fúvóstársa­ságtól hoztak könnyed különle­gességeket, Gershwin- és Frank Sinatra-melódiák kerültek a prog­ramjukba. A Pécsi Ércbányász Fúvósze­nekar szezonja most kezdődik, a nyáron több alkalommal adnak térzenét a belvárosban, és az együttes hallható majd a Pécsi Na­pok keretében, valamint a Bordal­fesztiválon is. M.B.E. Bársony-koncert Demjén Ferenc háttérénekese, a rajongók körében rendkívül nép­szerű Bársony Attila élő Jrangver- senye lesz Görcsönyben, június 7-én, este fél kilenckor. A fiatal ze­nésznek eddig két, önálló stúdió­albuma jelent meg. A koncerten összesen huszonegy dal hangzik majd el, néhány a készülő új al­bumról is műsorba kerül. Ugyan­az a hang- és fénytechnika lesz Görcsönyben, mint ami a Buda­pest Sportaréna megnyitóján is látható volt. A helyszín a helyi mű­velődési ház mögötti tér. A lapunk által is támogatott koncert látvá­nyos tűzijátékkal zárul, a belépés díjtalan. MOSOLYNAP. Meglepetések és programok sokasága várt mindenkit tegnap Pécsett, az UWYTA Családok Átmeneti Otthonának udvarán. Volt néptáncbemutató, arcfestés, kézműves kirakodóvásár. Az otthon gyermeklakói Antoine de Saint-Exupéry meséjével, A kis herceggel mutatkoztak be a közön­ségnek^ ____________________________ FO TÓ: MÜLLER ANDREA A baranyai borok históriái A magyar borokkal, azok történelmével és a köréjük szőtt le­gendákkal foglalkozik a Rubicon idei 1-2. összevont száma. A történelmi folyóiratban közzétett több mint harminc tanul­mányból a szerző személye vagy az írásban foglaltak miatt számos érinti Pécset és Baranyát - a török időktől a XIX. szá­zadi filoxérajárványon át az itteni borpancsolásig. „...(Magyarországot) a bor akkora mennyiségben árasztja el, hogy alig akad a bor eltevéséhez elég hordó, amint azt a magam szemével lát­tam Baranya vármegyében, míg Pé­csett voltam” - idéz Oláh Miklós püspök 1536-ban megjelent köny­véből Andrásfalvy Bertalan pécsi néprajztudós. A püspök arról is tu­dósít, hogy a szerémi bor kiesése - Nándorfehérvár 1521-es eleste - után a baranyai bor vált a legkere­settebbé. Andrásfalvy a Szőlő és a bor a Délkelet-Dunántúlon című ta­nulmányában arra is kitér, hogy a töröknek meghódolt területen ki- sebb-nagyobb megtorpanásokkal, de folyamatosan nőtt a bortermelés - és a fogyasztás -, nem minden kö­vetkezmény nélkül. Tinódi Lantos Sebestyén például a részegséget a vitézkedés legfőbb akadályának te­kintette. A hajdúk 1552 februárjá­A fiumei panes receptje „A legjobb bizonyítéka miként gyártják Fiúméban a bort, a következő vevény, a mely után egy itteni úri ember borait készíti. Az ö bora a következő anyagokból állott: 1 kg mazsola, 1 kg szárított füge, 250 gr bodzabogyó, 51 szesz, 951 víz. Három napi áztatás után szag- és ízjavítás végett hozzá- adatott még: 250 gr glyezerint, 500 gr borkősavat és végre, 200 gr Succo di Medoc (Medoc-lé).’’ (Borászati Lapok, 1896. január 26. A fiumei pancsolt borok) ban végrehajtott szegedi rajtaütésé­nek kudarcát is annak tulajdonítot­ta, hogy „nagy vígan ők iszják Bara­nya, Somogy borát”. A bortermelés súlypontja - így Andrásfalvy - a 16-17. századra mennyiségben és minőségben Ba­ranyára (ide sorolták akkor Tolna megyét is) és Somogyra esett. A tö­rök megadóztatta a fennhatósága alatt termelt bort, de a kereskede­lem csak a tényleges harcok idején szünetelt. Hogy milyen minőségű borok születtek itt akkoriban? A néprajztudós Evlia Cselebit isjneg- említi, aki 1660-ban, amikor Ma­gyarországra érkezett, kíséretének halálbüntetés terhe alatt tiltotta a bor fogyasztását. De mire 1664-ben befejezte az útját, saját tapasztalata alapján számos kitűnő magyar bor ízéről és kiválóságáról, például Pécs mézédes boráról is áradozott. Pécs neve más össze­függésben: a békeidőkbeli borhamisí­tással kap­csolatban is felbukkan. Pólvölgyi Ba­lázs munká­jában egye­bek között a XIX-XX. szá­zad legna­gyobb borhamisítási peréről is ír, amely egy több évtizedes múltra visszatekintő, idehaza komoly sze­repet játszó nagykereskedő cég és annak tulajdonosa, Engel József el­len indult 1899-ben. Az Engel-cég neve már az 1878-as boszniai okku- páció idején gyanússá kezdett válni, mert többek között a rossz Engel- bor számlájára írták a sűrű hasfájá- sos eseteket a katonák körében. Az is előfordult, hogy a katonai élelme­zési bizottság több száz akó bort öntetett a Drávába, mert amikor a pécsi cégtől kapott italt átvette, ki­derült, hogy a legrosszabb minősé­gű műbort kapták. A borhamisítás elterjedését a szakírók a XIX. századi filoxérajár- vány számlájára írják; akkor ugyan­is a korábbi szőlőterület a baj nyo­mán a töredékére zsugorodott. A szőlőművelés folytatása a kötött talajokon nagymértékben Teleki Zsigmond villányi szőlőbirtokos és -nemesítő nevéhez fűződik, ír­ja Beck Tibor. De Villány és Sik­lós, illetve az ottani borok más munkákban is felbukkannak, igencsak kedvező megvilágítás­ban. A Rubicon borral és bortörté­nelemmel foglalkozó összevont számát jegyző pécsi szerzők sorá­ban a pécsi Majdán János a Kár­pát-medencei elfeledett borvidé­kekről, egy másik tanulmányá­ban a vasúti restiknek a borfo­gyasztás elterjesztésében játszott szerepéről értekezik, Mohos Má­ria két „nagy-Magyarország”- szőlőtérkép összevetése alapján készítette el figyelemre méltó munkáját. ___________ balogh z. Eg y fiatal öregember Ma mutatják be Bükkösdi László Szeressétek a macs­kát! című kötetét, amely ma­gába foglalja lapunk hasábja­in megjelent tárcáit, az Egy öregember emlékiratait, ame­lyekből egyébiránt rendre az derül ki, hogy ez az öregem­ber mennyire fiatal még. Bükkösdi László legelső tárcája még 1958-ben jelent meg a Somo­gyi Néplapban, de akkoriban verse­ket is írt, amelyekből az Útközben című antológiában jelent meg né­hány. Amúgy meg leginkább az a kérdés, milyen műfajban nem alko­tott, hiszen írt regényt, bábjátéko­kat, átigazított, leporolt színdarabo­kat, operetteket, és természetesen hosszú tévés pályafutása alatt meg­annyi forgatókönyv szerzője is lett.- Hatévesen előbb költöttem, mint hogy írni tudtam volna. Egy karácsonyi vers volt az első mű­vem. De sajnos az én indulásomat a vidéki környezet nem segítette, otthon a költőt olyasfajta alaknak képzelték, aki verseit árulva éhen hal az utcasarkon. Hányszor hallot­tam azt is, hogy „olvas, ahelyett, hogy tanulna!” - mesélte „Büki” (egykori álneve) a kezdetekről.- Amúgy sose volt meg bennem az az egészséges viszketegség, ami a folyamatos publikáláshoz kellett volna. A korai dolgaim mind el is vesztek. Csak egész fiatalon írtam valamit saját kedvemre, hogy aztán majd csak lesz valami vele, de sose házaltam. Később meg kizárólag megrendelésre készült bármi is, ne­kem az a fontos, hogy legyen határ­idő... Igazság szerint nagy-nagy örömmel szoktam kitalálni, miről szóljon egy-egy jövendő írás, ba­busgatom magamban, de amikor le kell írni, az inkább szenvedés. Ezért jó a határidő. A Szeressétek a macskát! című kötetben, amit Csató Andrea válo­gatott és szerkesztett, a Dunántúli Naplóban három éve sorozatban olvasható tárcák mellett helyet kap­tak Bükkösdi László gazdag irodal­mi, színházi, képzőművészeti írá­sait reprezentáló darabok is. Ami nem csoda, hiszen:- Az 50-es évek végétől szerve­sen jelen voltam a pécsi, baranyai alkotócsoportokban. Nem pusztán írtam róluk, Rétfalviról, Boczról, Fürtösről, hanem megéltem az al­kotófolyamatokat. Összetartot­tunk, közvetítettük egymásnak, ami érdekelt bennünket. De az iga­zat megvallva az én igazi műfajom mégis csak a televízió volt. Ott nem én voltam a fontos, hanem fel lehe­tett tárni dolgokat, meg lehetett mutatni a másikból valamit, amit viszont én vettem észre. Ezzel együtt Bükkösdi László vallja: ha írásról van szó, akkor mégis csak a tárca az első. ____ M. K. Ga zdaság a bankár szemével Újabb érdekes szempontot vet fel a helyi gazdaság állapotát és lehetőségeit vizsgálva a Pécs-Baranya Jövőjéért elem­ző cikksorozat következő szerzője. A témát ezúttal a vállalkozások pénzügyi hát­terének helyzete, a finanszí­rozásba bekapcsolódó ban­kok szerepvállalása adja. A Dunántúli Napló és a Pécs-Bara- nyai Kereskedelmi és Iparkamara által közösen indított gazdasági elemző, tényfeltáró cikksorozat kö­vetkező szer­zője dr. Kiss Endre, aki a Szigetvári Ta­karékszövet­kezet elnöke­ként speciális szemszögből tekint­het a vállalkozók és a pénzintéze­tek kapcsolatára. A helyben mű­ködtetett vidéki bank vezetője ugyanis első kézből, közvetlenül kapja az információt a térség gaz­daságáról. A következő idézet a szerző lapunk szerdai számában megjelenő elemzéséből származik. „Vállalkozás alapítása bátor­ságra vall! Bátorság kell egy ötlet megvalósításához, a működtetés­hez, a megtakarított pénz befekte­téséhez, hitelfelvételhez és ahhoz, hogy fejest ugorjunk az ismeret­lenbe. A világon milliók váltak bátrakká. Ez az éltetője a magán­szektornak, ez a növekedés és az adott ország gazdasági gyarapo­dásának motorja. A tapasztala­tok szerint azok az országok fej­lődtek és virágoztak, amelyek tá­mogatták merész vállalkozóikat. Míg azok az országok, amelyek akadályoz­ták, vagy nem kellően segí­tették a vállal­kozókat, si­ralmasan sze­repeltek. ” A sorozat korábban megjelent, illetve még visszalévő írásával kap­csolatosan továbbra is várjuk olva­sóink észrevételeit. Az elemzések teljes terjedelemben olvashatók a Dunántúli Napló web-oldáán. (untán. dunantulinaplo. hu) K.E. PÉCS-BARANYA JÖVŐJÉÉRT TÉNYFELTÁRÓ SOROZAT Pótnagyik kerestetnek Pécsett nincsenek helyettes szülők - A szociális bizottság vezetője szerint a város mulasztásos törvénysértést követett el A helyettes szülő a krízishelyzetbe került családok 12 éves kor alat­ti gyermekeinek rövid távú, átmeneti elhelyezését oldja meg. Mind­erre például a szülő kórházi kezelése, súlyos lakás- és anyagi gond­ja, vagy munkahelyi elfoglaltsága miatt, a szülő kezdeményezésére kerülhet sor. S bár a helyettes szülő státusának létrehozását törvény írja elő, csak kevés helyen működik az országban. M.-nek két óvodáskorú gyermeke láthatta őket ez idő alatt. Végül a van, egy kisfiú és egy kislány. Egye- körorvos tanácsára ügyvédet foga­dul neveli őket, amióta férje elhagy- dott, beadta a váókeresetet, s azóta ta csáádját. Pedig házasságuk nor- a gyerekek náa élnek, máüsnak volt mondható, ám a férj Az apa ritkán viszi el a két kicsit, az idők múlásává egyre idegesebb panaszolja M., pedig a gyerekek sze- és fáradékonyabb lett, csak feküdt rétik, de ő jobban kedveli a független- az ágyon esténként szótlanul, nézte séget, mint a kötöttséget. Hálát ad az a plafont, és gondolkodott. Anyagi égnek, mondta legutóbb, hogy elvát, gondjaik voltak, de nem volt segít- így szabad mint a madár. A nagyszü- ségük. A házasságnak aztán fura vé- lök pedig azóta nem is engedik a gye- ge lett. Az ember Váentin-napra rekeket náluk aludni, nehezen viselik még hozott virágot, de másnap már el a kicsikkel járó gondokat, nem áudt otthon, s csak a követke- M. még nincs negyvenéves, de ző napon jött vissza. A bőröndjéért, nagyon beteg. Egy gyerekkori fejlő- Két hétre rá elvitte a gyerekeket a dési rendellenesség hosszú ideig szüleihez. Három hónapig tartották stagnát, majd a szülés után előjött, ott őket. A gyámhatóság tehetetlen azóta sűrűsödnek a problémák, volt, hiszen a házasság nem szakadt Egyik veséje összezsugorodott, a meg, s üyen esetben a gyerekeket másik rendetlenkedik. A betegség bármelyik szülő büntetlenül magá- egyéb szerveit is megtámadta, fél hoz veheü. M. mindössze kétszer szemére megvakult, s hamarosan térdműtétre kell bevonulnia a kór­házba. Gyakran kerül kórházba, akár hetekre is, üyenkor a gyerekek átmeneti otthonba kerülnek, amit szívből utálnak, félnek tőle. Próbált egyéb megoldást keresni erre a problémára, de a gyermekjóléti szolgálat mun­katársa nem tu­dott ötlettel szol­gálni, bár azt je­lezte, hogy nem egyedi esetről van szó, hiszen Or. Szűcs Valéria .........n.H.ii.M.ii. ...i.u.. n gyarvuii, iiugy eg yedülálló anyák nevelnek gyerekeket, s bár­mikor adódhat hasonló gond. M. ar­ra gondolt, hogy talán pótnagyszü­lőket kellene szereznie, olyan há­zaspárt, amelyiknek nincsenek unokái, vagy ha vannak is, szeremé­nek még. Nem pénzért megvásárol­ható gyermekfelvigyázóra van szük­sége, hangsúlyozza, hanem olyan gyermekszerető emberekre, akik beépülnének a családba, mintha igazi nagyszülők lennének. A városnak egyeüen intézménye van, ahová a szülő minden különö­sebb procedúra nélkül beadhatja gyerekeit, ez a gyermekek átmeneti otthona. Sajnos Pécsett más megol­dási lehetőség nincs, mondja az ön- kormányzaf Esztergár Lajos Család- segítő és Gyermekjóléti Szolgálatá­nak vezetője, Kálmándy Papp Ág­nes. Megoldás azonban lenne, a személyes kapcsolatot biztosító he­lyettes szülő intézménye, amelynek törvényi háttere is van már egy ide­je, ezt alapellátásban kötelező volna működtetni. A város azonban anya­gi gondokra hivatkozva nem látja el ezt a feladatot, pedig jóval olcsóbb, mint a bentlakásos forma. A helyet­tes szülő átmeneti időre fogad be gyerekeket saját lakásán úgy, hogy nem kell hozzá gyámhatósági hatá­rozat, s mindezért a nevelőszülők­kel azonos juttatást kap. Az 1997-es évi gyermekvédelmi törvény óta jogszabály által élő intézményről van tehát szó, amely azonban az egész országban nagyon kevés he­lyen működik. A szolgálat már két évvel ezelőtt javaslatot nyújtott be a pécsi önkormányzatnak költségve­téssel együtt, amely nyolc család képzéséhez szükséges összeget tar­talmazta, továbbá a helyettes szülői jogviszony éves díját egy főre, alap- és speciális esetben is. A működés feltétele tehát az, hogy az önkor­mányzat finanszírozza-e ezt a rend­szert vagy sem. Nyüvánvaló, hogy optimális len­ne a gyermek szempontjából, ha működne a helyettesítő szülő intéz­ménye, mondja dr. Szűcs Valéria, a városi gyámhivatal vezetője, de vol­taképpen a város ellátja a kötelező feladatát mégpedig úgy, hogy mű­ködteti a gyermekek és a családok átmeneti otthonait. A szociális bi­zottság vezetője, Nyögéri Lajos szerint viszont a város mulasztá­sos törvénysértést követett el-a helyettes szülői hálózat létrehozá­sának elmaradása miatt, de ezzel nincs egyedül ebben a kérdésben a magyar városok sorában. Elképzeléseik szerint a bizottság még ebben az évben a közgyűlés elé viszi a kérdést. cseri László Kötelező önkormányzati alapellátási feladatok a szociális szférában- étkeztetés, 1993. évi III. tv. 62. §- házi segítségnyújtás, 1993. évi III. tv. 63. §- családsegítés, 1993. évi III. tv. 64. §- gyermekjóléti szolgálat, 1997. évi XXXI. tv. 39-40. §- gyermekek napközbeni ellátása (bölcsőde, óvoda, iskolai napközi), 1997. évi XXXI. tv. 41-42. §- gyermekek átmeneti gondozása (helyettes szülő, gyermekek átmeneti otthona, családok átmeneti otthona), 1997. évi XXXI. tv. 45-51. § \

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom