Új Dunántúli Napló, 2003. június (14. évfolyam, 148-176. szám)
2003-06-12 / 158. szám
6. OLDAL F E K E D B EMU TAT K 0 Z I K 2003. Június 12., csütörtök Feked Óbánya Wecseknádasd C Ófalu bApátvarasd Zengővárkony/ o, 0Erdősmecske 7 lovészhetény # FEKED .v/ •... „ Véménd Pécsvárad Nagypali A község vezetői A 236 lelkes település polgár- mestere: Tilmann Péter. Alpolgármester: Tilmann József. A képviselő-testület tagjai: Martini György, Kuszter András, Lovász Gyuláné. A Német Kisebbségi Önkormányzat elnöke: Schmidt Zoltán, alelnöke Tilmann József, tagja Hof Péter. Az önkormányzat címe: 7724 Feked, Fő utca 5. Telefon: 69/345-106. A település a Véméndi Körjegyzőséghez tartozik, körjegyző: dr. Réder Rudolf. Háziorvos: dr. Szeberényi Zsuzsanna. A fekedi gyerekek a Véméndi Körzeti Általános Iskolába és Óvodába járnak. feked. dunantulinaplo. hu Az összeállítás a Baranya Megyei Önkormányzat, valamint a Mohács és Vidéke Takerékszövetkezet támogatásával készült. Összeállította: Bóka Róbert A gyönyörű, Nagy munkában találom a fekedieket, csinosítják a gyönyörű, ligettel övezett faluközpontot. Június 15-re, a Szentháromság-napi búcsúra készülnek.- Egy gereblye, két lapát, három lapát - ennyi maradt örökül a rendszerváltás után. Nem volt utunk, az óvoda is az egyházé volt. A kilencvenes évek elejétől lett vezetékes vizünk - az itteni törpevízmű látja el Vémén- det és Szebényt is -, a lakásokban már csaknem mindenütt van gáz - sorolja Tilmann Páer polgármester. - Voltak sikeres pályázataink, így épült a kultúrház, és újultak meg a járdák, a volt plébánia épületéből egy bakancsos turistaszállást alakítunk ki - kezelésére 30 éves szerződést kötöttünk az egyházzal. A 17 milliós költséggel épülő beruházásból már csak a villanyszerelés van hátra. Ami nálunk is hiányzik, az a szennyvíz, gyö- kérzónás technológiában gondolkodunk Véménddel és Szebénnyel közösen; a beruházásnál elsősorban az üzemeltetés költségeit kell figyelembe venni. ligetes Feked- Sajnos a falu lakossága az elköltözések, az elöregedés miatt évente 8-10 fővel csökken. Tíz éve még 300 fölött volt a lakosok száma, a 2003. januári állapot szerint 236-an vagyunk. A népességfogyás egyik alapvető oka a közlekedés. Mohácsra nem igazán jó a buszjárat: a munkahelyek megközelítését tekintve Feked határesetnek tekinthető. Azért vannak érdeklődők, Paksról nemrégen jött egy fiatal pár, és egy német állampolgártól is visszavásároltak házat fiatalok. Itt a hetvenes évek óta nem építkeztek - tulajdonképpen ennek köszönheü Feked, hogy műemléki értékeket őrző, egységes faluképe van. Jelenleg két óvodásunk, nyolc általános iskolai tanulónk és néhány középiskolásunk van. Rendkívül büszkék vagyunk Rückert Péterre, aki a Nagy Lajos Gimnázium aranygyűrűs diákja, és a műszaki egyetemre felvételizett. Szólni kell a Szülőföldünk Baráti Körről, a község legrégibb civü szervezetéről, amely még a rendszerváltás előtt alakult: a búcsúra készülve ezt a mostani társadalmi munkát is ők szervezték, amelyen legalább harmincán veszünk részt. _______________■ Ak ár Hollókő párja lehetne építészeti értékeivel Megkérdeztük: Mi marasztalja a faluban? „...Helyben már alig van fiatal” Stefan Klinkhart (40 éves) asztalosmester: - Székelyszabari születésű a nagymama, akit kitelepítettek Mannheimbe. Onnan jöttünk vissza édesanyámmal a rendszerváltás után. A nagymama házát is felújítottam. Fekeden telepedtünk le, a feleségem magyar. Hatéves a fiam, kétéves lesz a kislányom. A vállalkozást egyedül kezdtem, üzemünkben tömörfa-bútort készítünk. Most vettem placcot a bővítéshez - fűrészüzem is létesül. Két lovunk, pónink, hintónk van. Nagyon szép itt... Nem is akarok már hazamenni. Ha megyek is, már csak az üzleti kapcsolatok miatt. A rokonaink is inkább onnan jönnek ide. Lovász Gyuláné (42 éves) boltvezető: - Tősgyökeres fekedi vagyok, 1997 óta vállalkozóként boltos. Amikor kezdtem, 300-an laktunk a faluban, most 200-an lehetünk - az üzletet egyre nehezebb fenntartani. Az embereknek lehet, hogy több a pénzük, de a körülményeik is sokkal nehezebbek. Gyerekeim Pécsett tanulnak, férjem Csokoládépusztára jár dolgozni, a szüleim a szomszédban laknak: együtt vagyunk. A falu is egy nagy család. Az én korosztályomból mentek el sokan innen tíz-tizenöt éve, de az erdősmecskei út megépítése után már kevesebben, és úgy látom, a folyamat mára megállt. Visnyovszky János (55 éves) rokkantnyugdíjas: - Bajáról kerültem ide. Miért? Volt oka üyen is, olyan is. Traktoron voltam a téeszben, azon belül az erdőgazdaságban dolgoztam, aztán az ön- kormányzathoz kerültem... Három gyerekem, négy unokám van. A gyerekek már mind Pécsett laknak. Igaz, sűrűn jönnek. Én most már persze hogy fekedi vagyok, megszoktam. Van otthon jószág, néhány disznó, ilyesmi. De a legnagyobb baj az, hogy helyben már alig van fiatal. A mi korosztályunk, a többség, viszont mér 'ti van... Erre a hátralévő pár évre már nem is érdemes menni, ugrálni sehova. ■ Régi házak varázsa Baranyában talán az egyetlen olyan település, amely népi építészeti értékeivel egységes faluképet mutat, és más jelleggel ugyan, de Hollókő párja lehet. Ez a valamikor tipikusan mező- gazdasági település nemcsak német népességének szorgalmára, de egykori kiváló mesterembereire is büszke lehet. Árulkodnak erről a régi szép sváb parasztházak is; egy-egy ház külleme, díszítése megállásra készteti az idelátogatókat. Valamikor 160 ház is volt a faluban, ma 120 körüli lehet a számuk, közülük is legalább húsz nem helybéliek tulajdona. A külföldi vevők többsége német, de öt osztrák, egy holland és egy svéd is vásárolt házat a Kelet-Me- csek lankái közt meghúzódó kis faluban. Sokat fel is újítottak, és a készülő falurendezési tervben is egy olyan koncepció kidolgozására törekszenek, amely segít eredeti formájukban megőrizni illetve rekonstruálni az épületeket. Az önkormányzat alapítványt tervez létrehozni a restaurálási illetve felújítási munkák támogatására. Nagy jelentősége van ennek, mivel Feked talán az egyetlen olyan település a megyében, ahol a népi építészeti értékek ilyen érintetlen egységben vannak még jelen. Közel harminc (!) kovácsoltvas kerítés már helyi védettséget élvez. Igazából a templom felújítására, és ehhez az egyház segítségére is nagy szükség lenne egy olyan katolikus faluban, amely hat papot is nevelt... Ha sikerül megőrizni a falut abban az állapotában, ahogy kialakult, Feked akár Hollókő méltó baranyai párja lehetne, a paraszti múlt, az életforma és a népi építkezés a maga nemében ugyancsak páratlan emlékeivel. HELESFA BE MUTATKOZIK Helesfa Dinnyeberki HELESFA* ocswdi Nyugotszenterzsébet ® Nagyváty -Csoftkamtndsi í Kacsóta Szentdénes Népszavazás A környék községei (Helesfán kívül Dinnyeberki, Cserdi és Bük- kösd) hamar felismerték, milyen erő rejlik az együttműködésben, s még a tó kiépítése előtt közös, döntéshozásra felruházott testületet hoztak létre. A szervezet nem volt túl hatékony, mivel az említett települések képviselő-testületei- nek összességét nehezen lehetett döntéshozói állapotba hozni. A törvény lehetővé teszi, hogy a testületek delegált képviselőket válasszanak a társult önkormányzatba. Téves tehát a hír, hogy a heles- faiak szeretnének kilépni a közösségből. Sokkal inkább a hatékonyságát szeretnék javítani, s az átalakításhoz kérik népszavazásra a te- lepülés lakóit. ___________ ■ A település gazdái A polgármester Gondos Gyula, alpolgármester Nagy Ferenc. A település képviselő-testülete: Wolf Sándor, Hegyi Tibor, Szakács Andrea és Kadanecz Róbert. A körjegyző Venczel Tibor______■ he lesfa.dunantulinaplo.hu A településről készült összeállítást a Baranya Megyei Közgyűlés és a Szentlőrinc-Ormánság Takarékszövetkezet támogatta, írta és összeállította: Békéssy Gábor Mindent az idegenforgalomért Helesfa tavaly óta lázban ég, hiszen akkor vált bizonyossá, hogy a falu határában megépül a 70 hektáros tó és a hozzá kapcsolódó létesítmények. A meder kialakítása már elkezdődött, terveket készítenek az üdülőfalu létrehozására is. Tavaly ez a kis település 20 milliót nyert különféle pályázatokon, a tó kialakításához még a Széchenyi-terv pénzalapjából is kaptak több millió forintot. Az üdülésre, turizmusra kiválóan alkalmas tó a környéket is átformálja, az érintett falvakban (Dinnyeberki, Cserdi, Bükkösd) és Helesfán is magasba szöktek az ingaüanárak, előrelátó vállalkozók pedig igyekeznek megvetni a lábukat a majdani, nem kis forgalommal kecsegtető fogyasztói piacon. A településen tavaly a megyei vis major keretből a bányaművelések miatt felszínre kerülő vízforrások által a polgármesteri hivatal épületének falaiban okozott nedvesedést szigeteléssel szüntették meg. Az idén természetesen tovább folytatódik a falu csinosítása, a különféle beruházásokra, fejlesztésekre már beadták, vagy most készítik elő a pályázatokat. Azt már mondani sem kell, mindegyik beruházás közvetlenül vagy közvetve kapcsolatban van a 2005 után (ekkor készül el a tó) feltehetően megnövekvő idegen- forgalommal. Az idén mindenekelőtt a középületeket szeretnék felújítani, a kultúrház külső és belső tatarozása várhatóan 4,5 milliós pályázati pénzből a második félévben kezdődik. A községi sportpályához vezető utat is szeretnék rendbe tenni, mellette kialakítani az új játszóteret. A régit, a faluközpontban lévő útka- nyar és a buszmegálló közelében lévő elavult, vasszerkezetes játékokkal felszereltet megszüntetik, helyét pihenőparkká alakítják át. A kétmilliós pályázati pénzből megépülő új játszótér már az európai szabványnak is megfelelő mászókával, hintával, és csúszdával lesz felszerelve. A megyei munkaügyi központ által támogatott közmunka-foglalkoztatást is szeretnék bővíteni, jelenleg hatan dolgoznak üyen formában. Igényük lenne a már épülő tó őrzéséhez három vagyonőr foglalkoztatására, egyet már alkalmaznak, a másik kettő képzéséhez is hozzájárulnak. A rendezési terv elkészítését a megadott határidőre (december 31.) elfogadja majd a helyi testület. Szándékosan késleltették a község jövőbeni arculatát jogszabályi keretek között meghatározó dokumentum elkészítését, ugyanis az idegenforgalmi centmm alapvetően átformája majd a környéken lévő falvak rendezési elképzeléseit is. Arra vártak, hogy az érintett települések meghatározzák terveiket. Megkérdeztük: kell-e a tó a falunak? A munkahelyekre szükség van Orsós Mária (munkanélküli): - Lehet, hogy kell, de azt mondom, mivelhogy már sokat csalódtam, hogy a tó és az idegenforgalom fellendülése nemigen javítja majd a településen élők munka- lehetőségeit. Én már sokszor próbálkoztam, Pécsett is jelentkeztem különféle álláshirdetésekre, de amikor meghallották a telefonos jelentkezésem kapcsán a nevemet, azonnal azt közölték, már az állást betöltötték. Tarró Gábor (munkanélküli): - Hát, mit mondjak erre, nem is tudom jó lesz-e, vagy sem. Az biztos, ha valahol építkezés van, biztosan kellenek emberek, olyanok is szóba jöhetnek, akiknek nincs szakmája, így munkalehetőséghez juthatnak. Márpedig tudomásom szerint a tó nagyon sok vendéglátóst és segédmunkást igényel, úgyhogy én abban bízom, nekem is jobbak lesznek a lehetőségeim. Bősz Ferencné (nyugdíjas): - Jókat kérdez, ugyanis nekem már se nem oszt, se nem szoroz, ha a faluban, vagy annak környékén újabb munkalehetőséghez jutnak az emberek. De azért annak nagyon örülök, hogy ha megvalósul a tó kialakítása, az üdülőkörzet bizonyára igényel majd szolgáltató embereket, a helyiek is munkához juthatnak. És a falu is gazdagszik ezzel. A FALU EDDIG IS BÜSZKE VOLT ÉRTÉKEIRE, a jövőbeni fejlesz tések még inkább erre ösztökélik a lakosságot. A település központjának számító emlékmű, valamint a hozzátartozó park - az ígéretek szerint - a jövőben még tisztább, ápoltabb lesz, ám külleme, növényi betelepítettsége alapvetően nem változik. A teret egyébként amolyan pihenőparkká szeretnék alakítani, ahol a falu lakossága, valamint a várhatóan nagy számban érkező turisták megpihenhetnek. ■ Sajtpincéből közösségi ház Kívülről néhány négyzetméteres kicsiny, bekötőút menti házikónak látszik. A jellegtelen épület mellett a helesfaiak egyszer csak azt vették észre, hogy szorgos munkások másfél embermagasságú gödröt ásnak. Mi lehet itt, miért ez a nagy igyekezet - kérdezték egymástól, ám a gödörmunkások sem tudták pontos választ megadni, csak annyit árultak el, hogy a mélyítést az önkormányzat rendelte meg, ők meg a tervek szerint elvégzik a munkát. Azt azért mindenki tudja a faluban, hogy az épület és a hozzátartozó pince valamikor sajtérlelőként működött, aztán sokáig üresen állt, mert az önkormányzat nemigen tudott mit kezdeni az épülettel. A várható idegenforgalmi fellendülés viszont arra ösztökélte a település vezetőit, hogy az elhagyatott épületet is hasznosítsa. A községben eddig nem volt szükség több száz embert befogadó helyiségre, hiszen a lakosság összlétszáma (csaknem hatszáz fő) ezt nem indokolta. Ám ha megépül a tó, a turistaidényben többszörösére növekszik majd a falun áthaladók száma, s várhatóan olyan közösségi rendezvényeknek is helyiséget kell biztosítani, amelyen a falu lakosságán kívüliek is részt vesznek. A volt sajtérlelő erre tökéletesen megfelel, hiszen a pince óriási befogadóképességű, négy méter magas, nyolc méter széles. A már említett gödör elkészítésére is azért volt szükség, mert a közösségi ház pincéjéhez tartozó kiszolgálóhelyiségekben keletkezett szennyvizet itt gyűjtik össze, mivel a településen egyelőre hiányzik a csatornaközmű. ■
