Új Dunántúli Napló, 2003. június (14. évfolyam, 148-176. szám)

2003-06-11 / 157. szám

16. OLDAL P 0 S Z T 2 0 0 3 2003. Június 11.,szerda Idegenek az éjszakában Hans Menny Jahnn: Medea - A Radnóti Miklós Színház előadása Abban a pillanatban, mikor Jason rápillantott Medeára, hogy segítségét kérje az aranygyapjú megszerzéséhez, az istenek úgy intézték, hogy Erósz, a szerelem istene az asszony, a híres va­rázslónő szívébe lője nyilát. Medea történetét mindvégig ez a megsebzettség, s a belőle faka­dó végzetes vágy uralja. Az asszony hozzásegí­ti a szeretett férfit az argonauták álmának be­teljesüléséhez, majd megöli érte saját fivérét, akinek holttestét feldarabolva a tengerbe szór­ja. Jason feleségül vette ugyan Medeát (aki két fiút szült neki), ám amikor látta, hogy már mindent megkapott tőle, túlzott becsvágya és számító természete, valamint ismét lángra lob­banó érzékisége arra ösztönözte, hogy a trón későbbi elnyerése érdekében feleségül kérje Kreon lányát, Glaukét. A Medea történetét feldolgozó Hans Henny Jahnn drámájában a megzabolázhatatlan vá­gyakra összpontosított, amelyek végzetes háló rostjaiként borulnak a szerencsétlen családra, még a vérfertőzés kísértését is felidézve, s ame­lyek most vetélytárssá teszik az apát és fiát. A szituációba sűrített feszültséget két további motívum növeli: Medea a drámában néger, le­nézett idegen Korinthoszban, fiai félvérek, aki­ket a görög törvény nem ismer el jogos örökös­nek, továbbá az asszony önfeláldozó szerelmé­ben örök ifjúságot adományozott a férfinak, míg maga megöregedett, tehát itt egy megcsú- nyult, elhízott testű nő várja, hogy Jason, aki már tizenöt éjszakán magára hagyta, most, a ti­zenhatodik éjen meglátogassa őt.' A történetet azért idéztem fel, hogy jelez­zem: ezt a rémséges mesét, a nagy archetipi- kus történetek közül alighanem a legszörnyűb­bet (és talán az egyik legszebbet), különösen a Jahnn-féle pánerotikus megközelítésben, csak egyféleképpen lehet autentikus módon meg­rendezni: úgy, ahogy Zsótér Sándor tette. Hoz­záteszem, erre a megállapításra nem a történe­tet elemezve jutottam, hanem az előadásból magából, amely, bevallom, olyan reveláló erő­vel hatott rám, hogy most már el sem tudnék képzelni másféle megjelenítést. Azt a fatális dinamikát ugyanis, végzetes lüktetését a vérnek, amely a történetet áthatja, és amely az író szerint a modernség utáni em­ber létélményében teljesedik ki (s válik igazán kimondhatóvá), csak egy látszólag statikus előadás és egy puritán, deklamáció nélküli, szenvtelen színpadi beszédmód képes érzékel­tetni, éppen a stílusbeli kontraszt által. Úgy, ahogy Zsótér Sándor elképzelte. A szereplők szinte mozdulatlanul ülnek a színen, Ambrus Mária geometrikus szcenikai terében. Az emelt háttér közepén egy szófa, azon ül a család: kö­zépen Medea és Jason, szélről a két fiú, akik közül az idősebbet nő játssza, Moldvai Kiss Andrea, s ez a körülmény újabb árnyalatot köl­csönöz a kaotikus vonzalmaknak, valamint az „amazongyerekkel” való találkozás elbeszélt élményének. A kisebbik fiú Kocsó Gábor, aki roskadtan ülve, félrebillent fejjel szin­te maga a mitikus áldozat. A puszta előtérben a követ (Schneider Zoltán), a dajka és a gyermekek felügyelője (Hámori Gabriella és Mol­nár Erika) foglal helyet, to­vábbá Kreon, aki az elő­adásban szintén nő (Mar­tin Márta). Ülnek, mint az* időtlen kőszobrok, olykor a fátum bábúit idézik, s a hideg fényben olyanok, mint Chirico szürrealista képeinek végtelenbe néző, szomorú alakjai. Ebben a stilizált színtérben a geo­metria legkisebb megbon­tása (a testtartás módosítá­sa, egy-két felállás, helyvál­toztatás) hihetetlen energi­ával bír, döbbenetes erejű feszültséget jelez. A követ megvakltása után a szín­padra ki vájt szemek gya­nánt behajított pattogó lab­dák pedig borzongató iró­niát sugároznak. A dramaturgiai interpre­táció legfontosabb eszkö­zei talán mégis a fények: az időnként felkapcsolt, rideg fehérséget árasztó neonok, a szereplőkre irányított fejgép s egy al­kalommal a könyörtelenül szűkülő fókuszban a Medeát játszó Csomós Mari arca, aki a Jahnn- szöveget ebben a visszafogott stílusban is min­dig hajszálpontosan értelmezi. Medea mondja el, hogy a tizenhatodik éjszaka tragédiáját Ja­son (Csányi Sándor) egyetlen csókja elhárít­hatta volna. Ám erre a gesztusra a férfi - Medea tudta ezt - képtelen, mert hiányzik belőle a szeretet. Lehet, hogy minden szörnyűségnek ez a hiány az oka, amely a tobzódó vágyak kö­zegében, s még e vágyak által összepántoltan is, idegenné teszi egymáshoz a szereplőket. Talán ezért keretezi az előadást - alkalma­sint az évad egyik kiemelkedő szépségű szín­házi eseményét - a Strangers in the Night bána­tos, ezúttal sötétlő iróniával felcsendülő dalla­ma. Idegenek az éjszakában. Nagy Imre A balsorsú család tagjai (balról jobbra): Moldvai Kiss Andrea, Csányi Sándor, a Medeát alakító Csomós Mari és Kocsó Gábor Presser Pici és a színház 1 ....................... ■ ■■■................................................................- ......... IF I GÉNIUSZ AZ AULÁBAN. A fesztiválprogramok tág teret adnak a jövő képzőművészeinek is. Az Iparművészeti Egyetem, a Magyar Képzőművészeti Egyetem és a Nyugat-magyarországi Egyetem hallga­tói mellett a PTE Művészeti Karának alkotói is kiállították műveiket, melyek a Civü Közösségek Házában tekinthetők meg a POSZT idején.________________________________________________________fotó: t. l. Pre sser Pici lámpalázasan téblábolt a színpadon, s maga is be­vallotta, az idei POSZT-on első ízben szerepel közönség előtt, mint színházi zeneszerző, ráadásul olyan dalokat fog eléne­kelni, amelyeket eddig csak betanított. Aztán olyan jól bele­jött, hogy a Padlásig fokozódott a hangulat. Diákköri szerzeménnyel, egy Ka- rinthy-vers feldolgozásával indult a koncert, de az LGT zeneszerző­je játszott duettet a Padlásból, el­énekelt kórusban felcsendülő számot a Popfesztiválból, és rock­nótákat a Harmincéves vágyók­ból is, valamint nagy színészekre emlékezett a Szent István körút 14-ből. Mert ez a POSZT-est csak a színházról szólt, Presser Gábor színpadi kompozícióiról, és szí­nészekkel kapcsolatos emlékei­ről. A Karinthy-verset 15 évesen el­ső színpadi munkájaként zenésí- tette meg Verebes István vezény­letével. A zeneszerzői, színházi pályája ugyanis így kezdődött, egy józsefvárosi amatőr színját­szókörben. Kiderült, az első Ómega-dalokhoz is Verebes írt szöveget, melyeket aztán a névte­len szerzők miatt nem engedélye­zett a sanzonbizottság, így S. Nagy Istvánnal szignóztatták a szerzeményeket, s rögtön egye­nes volt az út. Hat évvel később, a hetvenes évek elején Marton László, a Víg­színház fiatal rendezője kereste meg Picit, ekkortól datálható az igazi színházi karrierje. A Képzelt riport első szövegkönyvváltoza­tával érkezett, ami neki nem na­gyon tetszett, mégis 400 előadás lett belőle a Vígben. Presser visz­szaidézte nagy színészekkel, így Sulyok Máriával történő első ta­lálkozását is.- A színházi lépcsőn szalad­tam lefelé egy popfesztiválos szerzeményt fütyörészve, amikor a fordulóban elélé- pett a színésznő. A hatvanas éveinél tar­tó hölgy fejedelmi tartással előrántotta botját, és egy kiáltás­sal a combomra csa­pott: Színházban nem fütyől! Hát ezt egy életre megje­gyeztem, mert majd eltört a lábam, más­részt sokáig nem fo­gadta a köszönése­met sem. Aztán egy prágai közös sikert követően Ruttkai Éva békített össze bennünket. Somogyvári Rudolfról is szüle­tett Presser-dal, és elhangzott egy sztori is. A társulat nagy vitában volt, hogy egy moszkvai fellépésre mi­vel utazzanak, 36 órás vonatozás­sal, vagy egy félelmetes repülő­géppel. Akkor megérkezett Dar­vas Iván és őt kérték, hogy dönt­sön. Mire ő: Repülővel? Az lezu­han. És pont rá az én vonatomra. Vagyis ismét holtponton volt a társaság. Ekkor jött Somogyvári, hát neki kellett megmondani, mi­vel menjenek. Rudi pedig egyből rávágta: tankkal. Felcsendültek a popfesztivál, a Harmincéves vagyok ismert slá­gerei, és eljátszotta Presser azt a kis futamot is, melyet rádiószig­nálokként a világ minden táján visszahallott, még a BBC is ellop­ta az Elektromantic részletét. Pici a Padlással zárt, melyről kijelentette: ez volt a legjobb do­log, ami az életében történt vele. Összegzésképpen kitért arra, mi változott a színházi muzsikában az elmúlt három évtizedben.- Amikor kezdtük a popfeszti­vállal, én nem tudtam a színhá­zat, a színészek nem ismerték a rockzenét. Mire a Padláshoz ér­keztünk, kiváló énekesek voltak a fellépők, a színművészetiről már képzett, saját zenekarokkal ren­delkező szereplők érkeztek. Mi jöhet ezután? ______________ MÉSZÁROS B. ENDRE Ve gyes zöldség, Szombathy-módra Színészek főznek a Fregattban, terjed a hír a városban, mert az ínycsiklandó illatok nem jutnak messzire, a látványos étkeket hamar eltüntetik a „lesben ülő” vendégek. Mi most Szomba­thy-módra nyújtunk át egy kis kóstolót. Paradicsom, gomba, paprika illata kevereg a levegőben, harapni való­an guszta zöldségkarikák sercegnek a serpenyőben. A kerthelyiség lom­bos boxaiból jól nyomon követhető, hogy Szombathy Gyula hol tart -a szakácsmesterség mai leckéjében.- A húsok bent sülnek a gőzke­mencében, a körethez a fűszerek, a tartozékok előkészítéséről is gondos­kodtunk, számol be Scheffer Ferenc, a pécsi Fregatt Arizóna Vendéglő fő­nöke az egy estére kinevezett új séf­nek. Mert A kripli öregasszonya Pécsnek újra kifőzött valamit, idén vegyes zöldséges ragut, és vegyes sülteket hozott a repertoárjából.- Ez a mű húsz éve készül, és szó szerint mindig finomodik - mondja a művész. - Van nekem egy hatal­mas lábosom otthon, és abban ügyeskedek, ha ötnél több vendég érkezik hozzánk. Ekkora csapatnak ugyanis nem könnyű a kedvére ten­ni. így született a vegyes zöldségkö­ret ötlete, mert abban mindenki ta­lál a kedvére valót, a szépen kariká- zott paprika, paradicsom, uborka zöldségalapra különböző húsok ke­rülnek. Sült oldalas, pulykamell, ró­zsaként kinyíló virsli, csirkecomb és húsgombóc, persze a sor ízlés sze­rint folytatható. A színész beavat a részletekbe is.- Az előkészületi munkák a legiz­galmasabbak. Profi késkezelést kí­vánó időigényes folyamatról van szó, és olyan nüanszokról, amelyek döntően befolyásolják az ízharmó­niát. Ez a szakasz jelenti a sütés-fő­zés igazi szépségét. Otthon, ha az idő engedi, mindig szabadban tevé­kenykedem, és valódi családi mulat­ság kerekedik belőle, mert a három kisunokám nagyon élvezi, ha a tűz körül piszkálódhat. És ha már a csa­ládról van szó, meg kell mondjam, engem apám indított el a konyha fe­lé. Ő nagy pörköltszakértő volt, tőle lestem el a fogásokat. Mert minden jó magyar ételnek a pörkölt az alap­ja, ebből tovább lehet lépni a papri­kás krumpli, vagy a jó lebbencs felé. Közben a házigazda, a Fregatt ve­zetője villányi roséval locsolgatja a szakácsmester torkát, és gyülekez­nek a vendégek is a kerthelyiség­ben. Kiderül, hogy elővételben már húsz porció elkelt, színészkollégák, és kíváncsi ismeretlenek fenik a fo­gukat a Szombathy-falatkákra.- Szeretek kottából főzni, nem tartom fejben, hogy meddig terjed a tudományom, s nincs előítéletem a különböző népek konyhájával szemben. A specialitásokat mindig megkóstolom, és egyre konszolidá­lódik az ízlésem - folytatja a gasztro­nómiai beszámolót Szombathy Gyula. - Túl vagyok már a csípős magyaros fűszerezésen, akímélőbb, kevésbé zsíros ételek felé mozdulok, leggyakrabban pulykával dolgozom. Bátran kijelenthetem azt is, hogy a főztjeim közül ez a vegyes zöldség- ragus változat az, amit barátaim a leginkább dicsérnek, ezért is hoz­tam el a pécsi Ínyenceknek. Jordán Tamástól származik a szí- nészfözőcske ötlete, tudjuk meg a vendéglő tulajdonosától, Scheffer Ferenctől, aki máris igen sikeresnek nevezi az akciót. A szombat estig tartó vacsorabemutatóban pécsi színészek következnek, és a továb­biakban a Fregatt időnként maga is elkészíti ezeket az ételkompozíció­kat. A most bemutatott ételköltemé­nyek ha nem is kerülnek állandó helyre az étlapra, de alkalmanként választható fogások lesznek - jegyzi meg Scheffer Ferenc, aki bevallja, hogy jó néhány új fogást is el­lesett a színé­szektől. Bali- kó Tamás tej­fölös lecsója igazi népies különle- gesség, amelybe még az adalékok sorrendje is forma­bontó volt. A Csurka László-féle lag- zispörkölt pedig igen eredeti étel, paprika nélkül készült, nagyon sok nyersanyagból és belsőségből.- A Radnóti Színházból Csankó Zoli és Kocsó Zoli a két vetélytár- sam, ők szoktak még ilyen társas főzőcskét ren­dezni - folytatja a szí­nész-szakácsok tit­kainak ismerteté­sét Szombathy Gyula. Kifej­ti, nem veszi át a fakanalat otthon, de he­tente egyszer igénye van erre a mesterségre. Ha pedig valaki vele együtt akar főzni, akkor tegye az alábbiakat: 4 személyre karikára vágunk há­rom fej vöröshagymát, 1 kg mirelit vegyes zöldség megy rá, amit megdinsztelünk. Jöhet hozzá egy kis gomba is. Közben el kell készítem a húsokat. Darált húsból gombócokat sütünk ki, oldalas, csirkecomb, megma­radt szelet húsok társulhatnak hozzá, személyenként há­rom-négy húsféléről van szó. A fűszerezésétől lesz igazán Szombathy az étel, mert a színész ötféle paprikából csinál minden esztendőben krémet, s ez adja meg a pi­káns ízét. Saláta nem kell hozzá, mert a köret betöl­ti ezt a feladatot. Ha pedig tányéron a zamatos étek, akkor Etyeki Chardonnay-t java­sol a poharakba a szí­nész-szakács. MÉSZÁROS B. ENDRE l » A

Next

/
Oldalképek
Tartalom