Új Dunántúli Napló, 2003. május (14. évfolyam, 118-147. szám)
2003-05-04 / 120. szám
ELETMOD 2003. MÁJUS 4. Ha csók, akkor eperízű Immunrendszert véd a fekete tea ■ Amerikai kutatók szerint a zöld és a fekete tea erősíti az immunrendszert. Az egyik bostoni kórház orvosai naponta több mint fél liter fekete teát itattak meg tizenegy kísérleti személlyel. Kiderült, hogy immunrendszerük ellenállóbbnak mutatkozott a fertőzésekkel szemben, mint azoké, akik ugyanazon idő alatt kávét ittak. A zöld és a fekete teában található l.-theanin nevű aminosav erősíti az emberi immunrendszer úgynevezett T-sejtjeit. Ezek a sejtek egyfajta járőrszerepet töltenek be az emberi szervezetben, megismerik és megtámadják a vírusokkal fertőződött sejteket. Hipertermiával a rák ellen ■ A rákos betegek teljes testére kiterjedő hipertermiás kezelések alkalmazását az országban egyedül a Bács-Kiskun Megyei Kórházban engedélyezte az | Egészségügyi Tudományos Tanács. Kecskeméten ezek után már nemcsak a legsúlyosabb fokozatban lévő rákos betegeket kezelhetik teljes testükre kiterjedő hőterápiával. A hipertermia önmagában | nem alkalmazható, csak gyógyszeres, kemo- vagy sugárterápiás kezeléssel együtt. Tavaly hatvan beteget kezeltek, s közülük negyven százalék tünet- mentessé vált, fájdalmuk enyhült, életminőségük javult. A teljes testre kiterjedő hipertermiás kezelést egyelőre nem finanszírozza az OEP, mégis ingyenes § a betegek számára. ERDEKESSEGEK Szimatdiagnózis a rendelőben ■ Kutyákkal tervezik kiszimatoltatni a prosztatarákot Angliában a cambridge-i egyetem kutatói. A tudósok labrador kutyákat képeznek majd ki arra, hogy | a páciensek vizeletének szagából állapítsák meg a betegséget. A módszer nem új, hiszen az Egyesült Államokban már korábban rájöttek a kutatók arra, hogy a rendkívül jó szaglású ebek megérzik például | a bőrrákot. Ennek még nem ismerik a mechanizmusát, de tapasztalataik szerint a szimatdiagnózis » a tüdő- és a melldaganatoknál is működik. Női nyugtatószer férfiizzadságból ■ Pennysylvaniai biológusok olyan férfiak hónaljából vettek izzadságmintákat, akiket négy hétre eltiltottak a dezodor használatától. A mintákat vállalkozó | kedvű nők orra alá kenték, és figyelték) hogyan változik a hangulatuk. E nők mindegyike mosolyogó- sabbá vált, szervezetükben megnőtt annak a hor- lj monnak a mennyisége, amely közvetlenül a peteérés előtt jelenik meg. A férfiizzadságból előállított hatóanyaggal új távlatok nyílhatnak a meddő házaspárok kezelésében - mondták a kutatók. Itt a május. Krúdy írta, hogy a nők zsebkendője tele van a szerelem náthájával. E csókszezonban pedig a férfiak is tobzódnak, akik szerint a természetes és testetlen női szájszél eperízű. Egy felmérés szerint pedig a válaszadó nők többsége szereti, ha a fülébe csókolnak. ■ A csók egyike azon kevés dolgoknak, amelyben megegyeznek a férfiak és a nők. A férfiak több mint harmada vallja, hogy számára a legizgat óbb, ha egy női ajak természetes, festetlen és puha. A nők szeretik, ha megcsókolják a nyakukat, ha a férfi ajka erős és határozott, de nem erőszakos. Többek között ez is kiderül a Harlequin Enterprises Tényleg csak egy csókról van szó? című felméréséből. Tizennyolc országból több mint 4000 férfi és nő vett részt benne. Az erősen vörös ajakrúzst a férfiak 19 százaléka találja vonzónak. A klasszikus szín főleg Görögországban, Angliában és Ausztráliában hódít. A leg- inkább megbotránkoztatő- nak a rózsaszínű rúzst tartják. A kérdésre, hogy milyen ízű csókot képzelnek maguknak, a legtöbb férfi az eperrel jött elő: az angolok 43, a magyarok 36, az amerikaiak 34 százaléka szavazott erre. A nőknél a pezsgőíz vezet, amit legjobban a portugálok szeretnek a spanyolok és a dánok előtt. A borsmenta ízű csókért a japán nők bolondulnak. Mi történik, ha Ő nem jól csókol? A megkérdezettek fele tovább próbálkozik, egyharmada csókleckére utasítja partnerét, a portugál nők többsége azonnal szakít a csókolózásban gyenge férfiúval. A megkérdezettek negyede panaszkodott arra, hogy partnere csókolózás közben harap. Erre igazán a franciák és a görögök hajlamosak. A kérdezők kíváncsiak voltak arra is, hogy az ajkain kívül hol szereti még, ha megcsókolják? A leggyakoribb felelet: a nyakamon. Ezt főleg az amerikaiak kedvelik. A férfiak között a „valamilyen intim testrészt” vezet, a nők csupán 17 százaléka nevezett meg intim testrészt. A válaszadók tizenegy százaléka szereti, ha a fülébe csókolnak, különösen Németországban és Magyarországon, ahol tizennyolc százalék szeret „fülelni”, az Egyesült Államokban nem célszerű ezzel próbálkozni. A csók fontos tartozéka a romantikus környezet. Ahogy táblázatunkból is kiderül, egyelőre autóban csattan el a legtöbb csók. És vajon utal- e a szexuális képességekre, hogyan csókol valaki? A válaszadók negyede felelt igennel, különösen a németek, a görögök és a dánok gondolják így. Nemmel felelt a portugálok és a spanyolok többsége. Akárhogyan is van, Henny Youngman szerint egyetlen dolog biztos az ajkak világában: a legkisebb távolság két ember között a csók. Csontos Tibor Anyák napja: az érzelmek ünnepe Az anyák tiszteletéről az ókori Görögországban sem feledkeztek el: minden év tavaszán látványos ünnepségeken adóztak az istenek anyjának tartott Rhea előtt. A XVII. századi Angliában nagyböjt negyedik hétvégéjén tartották az úgynevezett anya-vasárnapot, amikor az uraknál dolgozó szolgálók, akik kenyéradó gazdáik házában laktak, hazamehettek és köszönthették édesanyjukat. ■ Hivatalos ünneppé nyilvánítása a philadelphiai Anna Jarvis nevéhez fűződik. Az édesanyjára való emlékezésnek szánta, és az Anyák barátságának napja elnevezéssel kezdeményezte az anyák megünneplését, ezzel együtt a polgárháborús sebek gyógyítását. Anna Jarvis 1907-ben, édesanyja halála után két évvel óriási erőfeszítéssel küzdött azért, hogy hivatalos ünnepként tartsák nyilván az anyák napját. Először 1910-ben Nyugat-Virginiában, majd sorra a többi államban is megvalósította álmát. Végül négy év múlva Woodrow Wilsen elnök nyilvánította nemzeti ünneppé anyák napját. Anná Jarvist azonban felháborította, hogy kezdeményezése üzletté vált, ezért 1923-ban keresetet nyújtott be megszüntetéséért. Ő a szép érzelmek napját kezdeményezte, nem pedig a haszonszerzését. Szomorúan tapasztalta, hogy a „háborús anyáknak” tartott összejövetelen az asszonyok fehér szegfűt - ez volt az anyák szimbóluma - árulnak, így gyűj- töttek pénzt. Anna Jarvis gyermektelenül, az ünnep eliizletiesedése elleni küzdelembe belefáradva, 84 évesen, 1948-ban halt meg. Európában az első világháború után terjedt el az ünnep, és talán nem véletlenül elsőként a virágkereskedők szervezetei népszerűsítették. Ausztriában 1924- ben a katolikus egyház kezdte terjeszteni, hogy az iparosodás és a gazdasági törekvésekkel együtt járó elvilágo- siásodással szemben a természetes és egészséges élet, valamint az anyaság mellett emeljenek szót. Magyarországon a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt honosította meg az anyák napját: eleinte a Mária-tisztelet hagyományával kapcsolták össze. Az első megemlékezést 1925-ben tartották. Három év múlva miniszteri rendelettel sorolták a hivatalos iskolai ünnepélyek közé az anyák napját. Ma már világszerte megemlékeznek az anyákról, időpontja azonban országonként eltér: Dániában, Finnországban, Olaszországban, Törökországban, Ausztráliában, Belgiumban és az Egyesült Államokban május második, míg nálunk május első vasárnapján tartják. RECEPTAJANLAT Sertés java sherrymártásban Hozzávalók: 60 dkg sertésszűz, 1 nagy fej hagyma, 2 gerezd fokhagyma, só, bors, egy csipet őrölt kömény, 25 dkg zöldborsó, 1 evőkanál liszt, egy kevés marhahúsleves, 5 dkg olaj, 1,6 dl sherry (vagy más bor, esetleg tokaji!) 1 zöldpaprika. Az olajat felforrósítjuk és jól átsütjük benne a hús mindkét oldalát, a húst kivesszük a serpenyőből és melegen tartjuk. A visszamaradt zsiradékban világossárgára pirítjuk a hagymát, és hozzáadjuk a borsót meg a paprikát; mindezt egy darabig együtt tovább pirítjuk, megszórjuk liszttel, és ismét tovább pirítjuk, ezután felöntjük marhahúslevessel, hogy sűrűn folyó szaftot kapjunk. Sóval és borssal ízesítjük, belekeverjük a sherryt; hozzáadjuk a húst, és felforrósítjuk az egészet. Ezt az érdekes, fűszeres húsételt azonnal, forrón tálaljuk. MUHELYSAROK Stresszhelyzet a sorban állás Hovatovább az idegeskedés, a stressz szinonimája lesz a sorban állás postán, szupermarketek pénztárai előtt, orvosi rendelőkben. Nincs ember, akinek a látszólagos semmittevéssel járó sorban állás a megnyugvást, a pihenés perceit jelentené. Sőt. ■ - Az élet nagy elhatározásai közé tartozik, hogy a szupermarketben melyik sorba álljunk - fogalmazódik meg bennünk, amikor a bevásárlás végén azt a pénztárt keressük, amelyik előtt a legkevesebben állnak. Sőt még arra is figyelünk, hogy az előttünk lévők kosara, bevásárlókocsija, mennyire zsúfolt áruval. Idegrendsze-, rünk nagy próbatétele, miként bírjuk türelemmel a várakozást az üzletben. Csakhogy a legtöbbször nincs szerencsénk. Biztos, hogy az előttünk álló fizet bankkártyával, és rossz kódot üt be. Amikor pedig mi kerülünk sorra, rendre kifogy a pénztárszalag, nem működik a vonalkód-leolvasó, vagy pont azon a pálpusztain nincs vonalkód, amit leemeltünk a polcról, és így tovább. Múlnak a percek, a gyerek sír, a másikért rohanni kell az iskolába, az óvodába, mindjárt kezdődik kedvenc szappanoperánk a tévében, a pálpusztain pedig nincs kód. Ott állunk a sor fogságában, arcunk kipirul, szívünk hevesebben ver, végigfuttatjuk magunkban a szalonképtelen szavak programját, szóval idegesek leszünk, és máris egy tipikus stresszhelyzet kellős közepén találjuk magunkat. Nincs ez másként a postán sem. Olyan még nem volt, hogy ne előttünk adjanak fel csomagot a pakisztáni Rawalpindibe. Ráadásul mindig az kér áfás számlát ötszáz levél feladásáról, aki előttünk áll. A hipermarketben nem véletlenül a pénztárak előtt sorjáznak az apró csokis, rágógumis polcok, de a postán ugyan mit rágjunk sorban álláskor? Az orvosi rendelőkben a rendelés nem érkezési sorrendben történik! felirat borzolja idegeinket, a háziorvosra várakozáskor a gátlástalan sorkerülők kezdik ki maradék nyugalmunkat. A beteg még betegebb lesz, a kezdetben nyugodtan érkező pedig már azzal nyit be orvosához, . hogy stresszelek, kérem, írjon fel valamit. A sorban állóknak minden perc örökkévalóságnak tűnik. Egy felmérés szerint ilyen helyzetekben legelőbb a házaspárok kapnak össze. Már azon, hogy melyik sort válasszák. Mondják, hogy a nők, ha ilyenkor egyedül vannak, türelmesebben viselik a sorban állást. Mert a megelőző percekben senki nem üti bele az orrát abba, hogy mit vegyenek. Mégis van egy pillanat, amikor a sorban állás náluk is stresszel végződik. Amikor ránéznek a pénztárgép kijelzőjén látható végösszegre. Cs. T.
