Új Dunántúli Napló, 2003. május (14. évfolyam, 118-147. szám)

2003-05-21 / 137. szám

ÉH 2003. Május 21., szerda RIPORT 7. OLDAL KULTÚRA­A PTE kitörési lehetőség Egyetem, képzettség, szakrmk, régió: kinek mire van szüksége?- Közösen működtetnek kutatási-termelő vállal­A régió jövőjéről szóló töprengések, elemzések során eljutottunk az egyetemhez. Tudjuk, az egyetemek célja kezdetben a megfellebbezhe­tetlen aktorok gondolatainak sulykolása, ter­jesztése volt, majd egyre inkább az önálló, sza­bad kutatás lett a jelszó, az elitképzéssel páro­sulva. Mindez a múlté, s a sorozat e cikkében megpróbálok „hangosan gondolkodni”: mit ér a tudás, a szakképesítés a régió számára? Kinek fontos, amit az egyetem végez: a dél-dunántúli munkaerőpiacnak, az országnak, Európának? Együtt dolgozik vajon a két-három résztvevő: önkormányzatok, vállalkozások, egyetem, hogy a kikerülő „képesített emberek” munkát találjanak, a régió számára hasznot hajtsanak? A háború utáni, majd a századvégi tudományos fel­lendülés során az új gondolatok gyors, innovatív megvalósításának kényszere oda vezetett, hogy a felsőoktatás egyre inkább „szolgáltatássá” vált a gazdaság számára. A hetvenes években az európai országok tömegessé teszik a felsőfokú képzéseket, a nyolcvanas évtizedben ugyanezt ismétlik az ázsi­ai kistigrisek, majd némi késéssel Magyarország is. Nobel-díjasok fogalmazzák meg az ezredfordu­lóra: aki előbb, többet, használhatóbbat tud meg (vírusról, nyersanyagról, tőzsdei trendről, az embe­ri lélekről - mindegy), azé a díj, a piaci siker, az el­ismerés. Ennek következtében azok az országok, két, egyetemet végzett gyermeke van. akik megtehették, megszabadultak nehéziparuk­tól, az agrárgazdaság nyűgétől, s ma oktatásból, ku­tatóintézetekből, könyvkiadásból, licensz-díjakból, vagy más országok állampolgárainak kiképzéséből szerzik nemzeti jövedelmük nagyobbik felét. A képzési válság A munkaerő képzésének célja: szakismeretek átadása, kompetenciák kifejlesztése, innovatív és más tudásátadó, tudáshasznosító képességek fej­lesztése. Nézzük a képzési rendszerek kihívását az EU-csatlakozás küszöbén:- a technológia fejlődés felgyorsát, új ismerete­ket, készségeket várunk el minden munkaválláótól,- a közoktatás, a szakképzés és a felsőoktatás kö­zötti határokat átjárhatóvá kell tenni, együttműkö­dés nélkül elvész a pénz és a résztvevő energiája;- élethosszig tartó tanáási lehetőségeket kell biztosítani, tömegesen;- új képzési módszerekre kell áttérni;- nemzetközi együttműködést kell megvalósíta­ni mindebben. Egy friss baranyá átfogó vizsgálat szerint kelle­ne mintegy 60%-nyi jól képzett, kreatív, megbízha­tó- „kékgalléros” munkaerő-állomány, s ehelyett „termeljük” a 60% „fehérgalléros” sereget, ráadásá nem a „fogyasztó”, a megrendelő átá megkövetelt területeken. A gimnáziumot végzettek 56%-a to- vábbtaná, a szakközépiskolákból is jön 17%: mi­ben reménykednek? A szakképzési törvény átala- kításának terve erről beszél: növeli a gyakorlatiassá­got a képzésekben, moderni­zálja a szakmastruktúrát, s mintegy 4 milliárd forintot szán arra, hogy az iskolák, a képzési programok, az okta­tás megvátozzon. Az EU átá 2010-re célá kitűzött négylépcsős, li­neárisan épáő, „Bologna-típusú” képzés azt céloz­za: részesüljön a korosztáy 60-70%-a „felsőfokú” képzésben, de csak annyit és akkor kapjon az álla­mi erőforrásokból, amire szüksége van! Azaz: le gyen a rendszer felfelé építkező, átjárható, léphes­sen ki a munkaerő-piacra a képzett ember két év után, majd jöjjön vissza, s folytassa tanulmányát - akár más területen! Ez az átalakítás óriási kihívás a felsőoktatás és a PTE számára is. Az egyetem lehetőségei Ki kell mondanunk: ha egy regionális egyetem nem tud legáább néhány területen nemzetközi szinten elismert (értsd: finanszírozott, gyakorlatba vihető) kutatási munkát végezni, és ugyanakkor tö­megeket megfelelő fel­sőfokú szakismeretek­hez juttatni, nem látja el jól feladatát, rosszul költi az adófizetők pén­zét. Tömegekről beszé­lek, nem arról, hogy né­hány képzési formában látványosan „megfele­lünk” egy helyi munka­erő-piaci kihívásnak, miközben több ezer be­iskolázott eleve tudja: szakmájában, amit 4-5 évig ösztöndíjjal, diák- hitellel, kollégiumi tá­mogatássá tanul, nem lesz munkahelye eb­ben a régióban, újra tanulnia kell, vagy elvándorol, más munkát vállal, s elégedetlen lesz. Tegyünk fel két áapvető kérdést: Képes-e a PTE feltárni és nyomon követni a ré­gió (és az ország) munkaerő-igényeit 5-10 év távla­tában? Hajlandó átáakítani képzési portfolióját (szakirányok, képzési szintek, létszámok!), ha szükséges, annak minden következményével? Képes-e a PTE kutatási tevékenységével közvet­lenül segítem a régió iparának (mezőgazdaságá­nak, turizmusának) innovációs folyamatát? Jelent- e a kutatók szántóra kihívást egy pécsi, egy bara­nyá kisvállalkozás műszaki, gazdasági, vagy em­beri problémája? Az első kérdést létszükségletnek érzem. Ahhoz, hogy a PTE fejlődéséhez, 20-25 ezer hallgató okta­tásához megnyeijük a váos és a régió vezetése, va­lamint a lakosság tényleges támogatását, világos cé­lok, egyeztetés, kölcsönös megértés és együttmű­ködés szükséges. A második kérdésre náunk gazdagabb ország­ban az ún. „kutatási klaszterek”, komplex regioná­lis tudásközpontok kiáakítása a válasz. Miről is­merszik meg az egyetem-régió-gazdaság ilyen szo­ros együttműködése? Példád a következőkről: kozásokat.- Létrehoznak egy olyan szervezetet, amely el­végzi a szükséges összehangoló munkát az egyetemiek) - önkormányzatok - kutatóközpon­tok, kormányzati szervek, képzőhelyek és vállalko­zások között.- Olyan kutatási centru­mokat támogatnak, amelyek közvetlenül adnak ötleteket, megoldás-csírákat a régió vál­lalkozásainak, „megrendelé­seket” vesznek fel, napi kapcsolatban dolgoznak együtt. Sepregessünk a KTK válaszai Saját házunk táján sincs minden rendben, an­nak ellenére, hogy a KTK jelenleg közel 3000 hall­gatóval foglalkozik nappali és levelező formákban. Több százan vesznek részt az angol nyelvű progra­mon, évente 350 körül iratkoznak be főiskolát vég­zettek egyetemi diploma megszerzéséért, prospe­rál az MBA üzletember-képzés, most indul német nyelvű diplomaszerzési program - a fontos a visz- szajelzés kell legyen. A Figyelő tavaly az ország leg­jobb közgazdász-képző intézményének minősítet­te a kart: éppen vállalkozások, végzettek, munka­adók véleménye alapján. Ami szomorú: levelező hallgatóink többsége nem a régióból jön, végzettje­ink nem találnak helyben munkát, s külföldre, Bu­dapestre, a nyugati országrészbe vándorolnak. Ajánlások, javaslatok A PTE Társadalmi Szenátuson tavaly elhangzott néhány javaslatomat ismétlem:- Ki kell alakítani a PTE „regionális hálóját”: kép­zők, intézmények, vállalkozások sokkal nagyobb szerepet kell kapjanak az állami egyetem program­jainak tervezésében és megvalósításában.- A kért változásokat külső finanszírozással, pél­dául az EU képzési alapjaival és vállalati fonásokkal kell támogatni.- A PTE-nek speciális „regionális politikákkal” kell rendelkeznie minden képzési területre.- Építeni, publikálni, támogatni kell a „Dél-Du- nántúl, a tanuló régió” gondolatkörét: a régió gaz­dasága csak az egyetem révén juthat be az EU-ba!- Mindez együtt: az egyetemi rendszer beágya­zása a regionális gazdaság- és társadalompolitika alakításába, a „régió egyeteme, az egyetem régiója” gondolkodás kialakítása, s felvállalása. Csodák nincsenek, s ingyen leves is csak keve­seknek jut. A régió magasan képzett vezetőinek - egyetemen, kamarában, önkormányzatoknál, válla­latoknál - együttesen kell elérniük, hogy a szakkép­zési, felsőoktatási szerkezet húzóerővé váljon A ré­giónak más kilábalási lehetősége a határszéli hely­zet, az erőfonáshiány, az infrastruktúra már bemu­tatott helyzetének okán nincs, s a helyzet nem ró­zsás. Új gazdálkodási lehetőséget csak olyan vállal­kozó fog felismerni, s kiaknázni, akinek megfelelő képzettsége van, s kötődik e tájhoz, gazdaságilag, emberileg. El kell kezdenünk ezt a közös munkát, hogy legyenek ilyen embereink, amíg nem késő. Tudomásul kell vennünk, az egyetem a régiónak nem csupán egy „gazdasági vállalkozása” a kéttucat milliárd forinttal, amit idehoz és elkölt, a huszon- ezer hallgatóvá, több ezer oktatóvá - mindennél sokká több: kitörési lehetőség, ha jól élünk vele. (További részletet wuw.dimantulinapb.hu) Dr. Dobay Péter Dr. Dobay Péter egyetemi tanár, PTE Közgazdaság­tudományi Kar, Gazdaságinformatikai Tanszék Dobay Péter 1948-ban született Pécsett. A Nagy Lajos Gimmnázium angol tagozatán érettségizik, majd mate- matika4izika szakos diplomát szerez Szegeden. Alapító tagja a pécsi közgazdasági tagozatnak. Számítógépes szimuláció témakörben doktorál, majd szállitásszervezés- ből kandidátusi fokozatot szerez. Soros- és Fulbright ösz­töndíjakká két szemesztert tanít az USA4jan, közben a JPTE rektorhelyetteseként, majd tanszékvezetőként Európa számos országá­ban jár ösztöndíjakká. Évtizedek óta a PTE Szenátusának tagja. 2000-ben Ba­ranya Megye Önkormányzata Tudományos és Felsőoktatási Díját kapta. Nős, PÉCS-BARANYA JÖVŐJÉÉRT TÉNYFELTÁRÓ SOROZAT NIKÉT MINDIG BÁNTJÁK? Pécs egyik legszebb emlékművét, Makrisz Agamemnon monumentális alkotását a közelmúltban újí­tották fel. A restaurálás hiábavalónak ígérkezett, mivel a Mecsek-ol- dalban található szobrot ismét megrongálták. Most festékpisztollyal. FOTÓ: MÜLLER ANDREA Egy anya, aki az igazáért harcol Drávaszabolcson él az az anya, aki egyik gyermekére sem kapott gyermekgondozási díjat pusztán azért, mert az elsőszülött rossz időpontban látta meg a napvilágot. Mindezek után kénytelen volt föladni pécsi állását és lakását, s életét a pereknek és a beadványok­nak alárendelni, mert igazáért a lehető legvégsőkig harcol. S bár jog­erősen nyert pert az egészségbiztosítási pénztár ellen, a Legfelsőbb Bíróság az ítéletet hatályon kívül helyezte. Most az Alkotmánybíró­ságon a sor, hogy állást foglaljon az ügyben. Fehér Gabriella első gyermeke rossz időpontban látta meg a napvilágot. 1996. július 9-én született. A „Bok­ros-csomag” ugyanis többek között kimondta, hogy az 1996. április 15. után született gyermekek után nem jár gyermekgondozási díj (gyed), csupán gyermekgondozási segély (gyes), a kettő között pedig a finom nyelvi disztinkción túl komoly kü­lönbség mutatkozott, már ami a ve­lük járó pénz mennyiségét jelenti, az előbbi javára. Fehér Gabriella a csomagnak ezt a rendelkezését már akkor is alkot­mányellenesnek gondolta, mond­ván, hogy a törvény életbe lépésekor ő már terhes volt, és a terhesség nem módosítható a kormány döntéseinek megfelelően, vagyis az ilyen típusú folyamat egy idő után többnyire visz- szafordíthatatlan.- Miután 1995 őszén teherbe es­tem, gyermekemet az akkori törvé­nyek figyelembevételével, kilencévi munkaviszonyomra és jövedelmem­re való tekintettel vállaltam, hiszen a gyed eltörlése akkor még szóba sem került. A kormány csak december­ben döntött arról, hogy a gyedet megszünteti, de nem a határozattól számított kilenc hónapra rá, hanem mindössze négy hónapot adott arra, hogy mi, anyák megszülhessük gye­rekeinket. Fehér Gabriella, aki Pécsett, a Hul­lámfürdőben, szinte a szülése napjá­ig dolgozott, vezető adminisztrátor­ként 95 ezer forintot keresett, 66.500- at kapott volna havonta gyed címén, amiből ha nem is fényűzően, de tisz­tességesen meg tudott volna élni, ám a gyes mindössze 10 ezer körüli ösz- szeg volt. Ennek következtében az akkori pécsi, rózsadombi lakását el kellett adnia, mert nem tudta fizetni a 14 ezres havi törlesztését, nem be­szélve a rezsiről és a megélhetésről. Nem mindennapos lelki törést oko­zott szántóra a kényszerköltözés, el­hagyta a várost, vidékre ment, hogy valamilyen otthont teremtsen magá­nak és gyermekének.- Egy idő után arra kényszerül­tem, hogy a gyes helyett a magasabb összegű munkanélküli segélyt igé­nyeljem, de ehhez a munkaviszo­nyomat kellett megszüntetnem. En­nek is hátrányos következményei let­tek később. 1999-ben ugyanis meg­született második gyermekem, s mi­után 2000-ben visszaállították a gyed intézményét, annak rendje és módja szerint az Országos Egészségbiztosí­tási Pénztárhoz fordultam abban a reményben, hogy most már semmi akadály nem merülhet fel. Az OEP azonban azzal az indokkal utasította el kérelmemet, hogy nincs biztosítá­som. Másodfokon a Pécsi Munkaügyi Bíróság Fehér Gabriellának adott iga­zat, hivatkozva az Alkotmánybíróság főtitkára által a részére írt válaszlevél­re, amely szerint az igény megtaga­dása, illetőleg a rövid és meghatáro­zott időre szóló szolgáltatások meg­szüntetése jogbiztonságot jelentő szerzett jogokat sért, így alkotmány- ellenes. Azt is kimondta a bíróság íté­lete, hogy Fehér Gabriella biztosított­nak minősül, hiszen a társadalom- biztosítási járulékot mind a munka- nélküli járadékból, mind a gyesből levonták, továbbá azt, hogy az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.- Az OEP nem is fellebbezett, ha­nem'felülvizsgálati kérelemmel for­dult a Legfelsőbb Bírósághoz, amely hatályon kívül helyezte a Pécsi Mun­kaügyi Bíróság ítéletét. Álláspontja szerint a második gyermekem szüle­tésekor nem álltam munkaviszony­ban, így nem voltam biztosított sem, első gyermekem születésekor pedig nem fizetés nélküli szabadságon vol­tam, hanem csak gyesen. Fehér Gabriella úgy gondolja, az igazság sérül azzal, hogy az állam megkülönbözteti a gyermekgondo­zási segélyen lévő anyákat, pedig ugyanazt a járulékot fizeti a gyesből az is, akinek munkaviszonya van, és az is, akinek nincs. Harmadik gyer­meke 2001-ben született. Gyedről természetesen szó sem lehetett, még ma is gyesen van, hetedik éve, bár a gyes most „már” megközelíti a hú­szezret havonta. A gyedről, amely­hez az érvényben lévő jogszabály szerint mindössze 180 nap biztosítá­si idő lenne szükséges, Gabriella 3280 napi biztosítás ellenére csúszott le. Az anya még 2002-ben az Alkot­mánybírósághoz fordult azzal a ké­résével, hogy amennyiben a gyed 1996-os megszüntetése alkotmányel­lenes volt, akkor kötelezzék az OEP- et a gyed-gyes különbözetének ka­matos megfizetésére, hiszen három­szor is elesett a gyedtől. Az Alkot­mánybíróság főtitkárától, dr. Páljfy Honától ez év májusában kapott levél érdemben nem foglalkozik az ügy­gyei, mindössze arról szól, hogy az ügyfél nem csatolta a határozat kéz­hezvételét igazoló tértivevény fény­másolatát, amelyből megállapítható lenne, hogy az alkotmányjogi pa­nasz benyújtására nyitva álló határ­időt megtartotta-e. Ez egy kis apró formai hiba volt, amely pótolható. Hiba, amely azért csúszhatott be, mert anyagiak híján többnyire ügy­véd nélkül harcol az igazáért. Fehér Gabriella tudja, hogy szá­mára kedvező döntés esetén is csak arra lesz lehetősége, hogy perújítási kérelmet nyújtson be. Mert az Álkot- mánybíróságnak nincs hatásköre a bíróságok határozatainak megváltoz­tatására, mindössze arra van módja, hogy egy alkotmányellenesnek mi­nősülő jogszabályt megsemmisítsen. Egyelőre, jobb híján, ebben bízik. CSERI LÁSZLÓ Több összevonást szerencsésen átélve ebben a tanévben ünnepli alapításának 40. évfordulóját a pécsi Bánki Donát Utcai Általá­nos Iskola. A rendezvénysorozat záró gálaműsora csütörtökön lesz a PTE klubjában. Az akkor dinamikusan fejlődő Uránváros 1963-ban új iskolát ka­pott: a Bánki Donát Utcai Általános Iskolát. Kezdetben társbérletben él­tek egy gimnáziummal, a későbbi Komarowal. Érdekesség, hogy kez­dettől működik az iskolában német tagozat. A Komarov Gimnázium fel­épülése után 1967-től két általános iskola működött az épületben: a Bánki Donát és Karikás Frigyes Ut­cai Általános Iskola. A két intéz­ményt 1980-ban összevonták. Az is­kolatörténet fontos eseménye, hogy a szülők és az uránbánya vállalat se­gítségével tanmedence létesült 1972-ben. Az intézmény büszke sportéletére is, különösen az egykor országos bajnokságot nyert kosár­labda-csapatára. Az 1991/92-es tanévtől kezdő­dött el az olasz nyelv tanítása, 1992- től pedig már első osztálytól választ­ható a német és az angol nyelv. Több év szünet után 1994-től újra működik az uszoda. Ehhez az év­hez kapcsolódik az a hagyomány­kezdet, hogy a másodikosokat az is­kola polgáraivá avatják. Az intézményt 1996-ban - gaz­dasági ésszerűsítési okokból - összevonták az Esztergár Lajos Úti Általános Iskolával. Az összeszokás nehézségein túl mindebből a jog­utód intézmény gazdagodása szár­mazott. Ezek után a német és az an­gol tagozat mellett a matematika- oktatás is emelt szintűvé vált. A tár­sult iskola egyebek közt különleges­ségnek számító citerazenekart és többszörös fesztivál-díjas néptánc-, valamint diákszínjátszó csoportot is hozott az önkormányzat által elren­delt „érdekházasságba”. A Bánki Donát úti Pécs egyik leg­nagyobb általános iskolája. A mos­tani tanévben is igen sok tanulmá­nyi, sport- és művészeti versenyen szerepeltek díjakat elérve az intéz­mény diákjai. A gálaműsorban jelenlegi és mű­vészeti pályára lépett hajdani tanít­ványok lépnek fel. Á szülői és iskola összefogással igazi új könyvtárat alakítottak ki idén, annak ünnepélyes átadása is most lesz, miként a szabadtéri tan­teremé is az iskolaudvaron. A jubi­leumi programok azonban még nem fejeződnek be teljesen: a tanév végére lovagi tornát is terveznek. Jubileum könyvtáravatóval

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom