Új Dunántúli Napló, 2003. május (14. évfolyam, 118-147. szám)
2003-05-19 / 135. szám
6. OLDAL 2003. Május 19., hétfő KORNYEZETVEDELEM Még negyvenezer hektár Az erdőgazdálkodásnak kettős igényt kell kielégítenie A megye területének közel 23 százaléka, 103 ezer hektár erdővel borított. Az utóbbi öt évben közel 3000 hektár új erdő létesült. A racionális földhasználat, illetve a közjóléti, tájrehabilitációs és természetvédelmi szempontok alapján további 40 ezer hektáron van lehetőség erdőtelepítésre. Baranyai körkép Napjainkra felerősödtek és sokrétűbbé váltak az erdőkkel szemben felmerült társadalmi igények. A változás során az eddig is kiemelt faanyagtermelő funkció mellett - helyenként annak rovására - a közjóléti, természetvédelmi és tájvédelmi elvárások megnövekedtek. Ebben a helyzetben az erdőgazdálkodásnak kettős szükségletet kell kielégíteni. Egyrészt a nemzetgazdaságnak minőségi faanyagra, másrészt a társadalomnak erdőre van szüksége. Hazánk erdőgazdálkodása szakmai színvonalát tekintve Európa élvonalába tartozik. Az erdőket kezelő, illetve hatósági feladatokat ellátó szakemberek képesek a több szempontú társadalmi elvárásoknak megfelelni. Magyarországon az erdők kezelését szigorú jogi keretek szabályozzák és biztosítják a tartamos erdőgazdálkodás feltételeit. A tartamosság egyik kiemelt mutatószáma az erdőterület nagysága, az erdősültség. Hazánk erdősültsége 1945-ben 12 százalék volt. Vüágviszonylatbanis elismert erdőtelepítési munka eredményeként a 90 ezer négyzetkilométernek mára már 19 százaléka erdővel borított. Ez az arány hosszú távon 25 százalékra emelhető. Ennek megvalósítása - csakúgy, mint a bevezetőben említett 40 ezer hektáros baranyai növekmény - az ország gazdasági teherbíró képességének függvénye. A tartamosság az egész világon fontos ismerve az erdőgazdálkodásnak. A világ erdeinek állapota, erdőterületeinek csökkenése miVÉDETTSÉGRE VÁRVA I. atti növekvő aggodalom váltotta ki az erdőtanúsítás szükségességét. Egy független, nonprofit szervezet meghatározza a tartamos s szakszerű erdőgazdálkodás alapelveit és kritériumait, majd pedig a tanúsított szervezeteknél szigorúan ellenőrzi ezek betartását. Sem Európában, sem Magyarországon nem jellemző az erdőterület csökkenése, viszont az erdőgazdálkodás módszerei javíthatók. Többek között ez is okozza az erdőtanúsítás terjedését. A tanúsítás az erkölcsi elismerésen felül piaci előnyökkel is járhat. 2001 végén az országban az elsők között a megye állami tulajdonú erdeinek kezelője, a Mecseki Erdészeti Rt. megszerezte az egyik nemzetközi erdőtanúsítási rendszer, az FSC minősítést, amely igazolja, hogy a társaság tevékenysége során messzemenően figyelembe veszi a tartamos erdőgazdálkodás szempontjait. Várady József, Mecseki Erdészeti Rt. Hírek A Nyugat-Mecsek kincsei Az 1891-ben Pécsett megalakult Mecsek Egyesület célkitűzései között elsődleges szempont volt a filoxérajárvány következtében kipusztult szőlővidék gazdasági és turisztikai hasznának pótlására a város számára új bevételi forrás megteremtése. Ezt akkor a „szőlőhegy határán túl, az öreg Mecsek belsejébe” vezető turistautakkal, kilátók létesítésével, tehát a hegység ismeretlenségből való feltárásával képzelték el. Több mint száz évvel később - napjainkban - a Mecsek-hegység nyugati részén bizonyos értelemben hasonló a helyzet. A viszonylagos elzártságot - annak jó és rossz oldalával - jelentő ércbányászat megszűnésével reménykedhetünk a további környezeti károk elmaradásában, a kutatások és ezáltal a védelem megerősödésében. A Mecsek egyik legváltozatosabb geológiai felépítésű hegységünk. A Keleti- és KözépA Tubesen magasodó János-kilátó Mecsektől morfológiailag elkülönülő Nyugati-Mecsek legmagasabb pontja a Jakab-hegy (592 m). A felszínen található legidősebb képződmény a felső perm korú vörös homokkő, melyre durva konglomerátum rétegek, majd a triász időszakban az ún. Jakab-hegyi vörös homokkő települt. E két utóbbi kőzet erózióval szembeni eltérő ellenállásának köszönhetően alakultak ki a Jakab-hegy déli oldalán a népmondával is körülírt Babás szerkövek. A már említett ércbányászat a homokkőben található urán hasznosítása érdekében indult meg az 1950-es években. A Mecsek nyugati területeire jellemző másik kőzettípus a triász-anizuszi mészkő. E mészkőtípus hajlamos a karsztosodásra, így nagyszámú felszíni és felszín alatti karsztforma: víznyelő, dolina, barlang és forrás tarkítja e rendkívül értékes karsztvidéket. Hegytetőktől a szurdokig Mivel a terület legnagyobb részét erdő borítja, legtöbbször erdőtársulásokkal találkozhatunk. A vörös homokkő málladékából kialakult savanyú talajokon mészkerülő erdők élnek. A cserkúti kőbányától északra elterülő mecseki rekettyés tölgyes a Mecsek egyik legritkább növénytársulása, a társulások vörös könyve fokozott védelemre javasolja. Rendkívül fontos feladat a kőbánya terjeszkedésének és ezáltal a társulás eltűnésének megakadályozása. Mecseki mészkerülő tölgyesek kapaszkodnak a Jakab-hegy déli lejtőin, de csak a hegylábi, vastagabb termőrétegű területeken érik el a 15-20 méteres magasságot. A Cserkút és Kővágószőlős környéki bokorerdőfoltok közti száraz gyepekben kora tavasszal az epergyöngyike és a fekete kökörcsin fejei kandikálnak az arra járó felé. E savanyú talajon fejlődő, száraz vízgazdálkodású társulások között megbúvó, forráslápszerű élőhelyeken a védett tőzegmohák több fajával is találkozhatunk. Az északi, hűvösebb oldalakon mecseki mészkerülő bükkösök bújnak meg a völgyekben. Közülük a Páprágy-völgyben található állomány a legérdekesebb, ugyanis itt él a Dél-Dunán- túl egyetien vörös áfonya populációja. A fehérlő vánkosmoha szinte egybefüggő szőnyegéből alig emelkednek ki az áfonyák rossz környezeti feltételek miatt sínylődő tövei. A savanyú homokkő és a bázi- kus mészkő határa a Szuadó-völ- gyön húzódik keresztül. A hűvösebb, nedvesebb, északi kitettségű területeken fenséges bükkösök és madárcseresznyékkel tarkított gyertyános-tölgyesek díszlenek. Lomb- fakadás előtt gyorsan elnyíló virágszőnyeg borítja a víznyelőkkel, dolinákkal tarkított karsztfelszínt. A medvehagyma zöld tengerének záródásáig tartó rövid idő alatt bontja ki szirmait a májvirág, a szártalan kankalin, a tavaszi csillagvirág és az illatos hunyor is. Később virágoznak az ámyéktűrőbb fajok: fehér madársisak, kislevelű nőszőfű, piros madársisak, békakonty, piros mécsvirág. Nyár közepére egyesednek ki a további nőszőfűfajok hajtáscsúcsai, és rövid idő múlva virágzásuk is megkezdődik. Ilyenkor már könnyebben észrevehetjük a széleslevelű nőszőfű, a bíboribolya nőszőfű és az önmegporzó csőrős nőszőfű töveit. E társulásokban is jellemző a hazánk délnyugati területein előforduló lónyelvű csodabogyó. Érdekesség még a bükkösök alján a szélben fehéren hullámzó virágú tündérfürt, a küúgozódott partfalakban kúszó indáit terjesztő kapcsos korpafű, a Mecsekből először előkerült, fokozottan védett méhbangó és a hazánkban csak itt előforduló havasi tisztesfű. Mediterrán hangulatot árasztanak a délies lejtőkön tenyésző, fajgazdag száraz, melegkedvelő tölgyesek. Jellemző délies flóraelemük, a szúrós csodabogyó, a magyar zergevirág, a pázsitos nőszirom és a piritógyökér. A sajátos mézajakrajzolatú majomkosbor és a bíboros kosbor hibridjeinek egy- egy példánya is előkerült. Váratlan felfedezés volt egy száraz tölgyesben egykor létesített fúrótorony talpának helyén előkerült hússzínű i ujjaskosbor is. Vadregényes szurdokerdők A Mecsek legvadregényesebb vidékei kétségkívül a szurdokerdők. Meredek völgyoldalak között, mély völgyek alján jönnek létre. A hűvös, párás mikroklíma, a szivárgó vizek és az oldalakról lehordott, szerves anyagban gazdag talaj miatt sajátos, sok védett növénnyel tarkított flóra alakul ki bennük. Az egyik legjellegzetesebb mecseki szurdokerdőt az Orfű feletti Szuadó-völgyben találjuk. A Sárkány-szakadék nevű területrészen a csapadéktól függően egy 8-10 méter magas időszakos vízesést is megcsodálhatunk. A középhegységi szurdokerdőtől szubmediterrán növényei miatt eltérő, ún. mecseki szurdokerdőben szinte a rá jellemző összes flóraelemet könnyen megtalálhatjuk. Lombkoronaszintjében együtt él a bükk, a magas kőris, a hegyi és korai juhar és ritkábban a hegyi szü is. A nitrogénban dús talajon nagytermetű növényekben gyönyörködhetünk. A sort az erdei holdviola nyitja, majd a turbánliliom és a farkasölő sisakvirág tövei nyújtózkodnak a gyengén beszűrődő napfény irányába. A nedves szilákon gímpáfrány hosszú nyelvei bókol- nak, mellettük díszes és karéjos vesepáfrányok tenyésznek a meszes alapkőzetű talajon. A társulás névadó faja, a magas csukóka mellett a már említett meghatározó délies fajokat is felkutathatják. Az előző társuláshoz szorosan kapcsolódnak a sziklaerdők területei, mivel általában a mély szurdokvölgyeket határoló hegyoldalak feletti tetőkön, gerinceken üyen erdőtársulások alakulnak ki. A meredek lejtőszög miatt legtöbbször az erózió hatására kőgörgeteges a felszín. A sekély, könnyen kiszáradó talaj meghatározza a betelepülő növényeket. Az ezüsthársas törmeléklej- tő-erdők jellegzetes fásszárú fajai az ezüsthárs, a virágos kőris, a bükk és a tölgyfajok. A lágyszárú növények közül a Waldstein-pimpó, a szúrós csodabogyó, a sápadt kosbor, a két- levelű sarkvirág és a magas csukóka birkózik meg a mostohább körülményekkel. A kilúgozott sziklapárkányokon pedig együtt díszük az édesgyökerű páfrány, az aranyos fodorka és a ritka fekete fodorka. (Folytatjuk) Nagy Gábor tájegységvezető, DDNPI A MECSEK Egyesület folytatja szokásos Ötórai beszélgetések című rendezvénysorozatát, a Baranya Ház előadótermében. Minden hónap utolsó szerdáján 17 órától hallgathatnak előadást, tájékoztatót az érdeklődők a természet- és környezetvédelemhez kötődő témákról. Május 28-án Wág- ner László, a DDNPI tájegységvezetője ismerteti a Villányi-hegység és barlangjainak vüágát. (aa) A DUHA-DRÁVA Nemzeti Park Igazgatóság az európai nemzeti parkok napján (május 24.) ingyenes túrákat szervez a védett területekre. A 72/517-222-es telefonszámon lehet jelentkezni, a cél a Dráva-ártér Matty térségében, illetve a Szársomlyó. A túrák a szakvezetőkkel az előbbi helyre 9 és 10.30, az utóbbira 9,12 és 15 órakor indulnak. (aa) PÉCSETT minden pénteken 18 órától a 48-as térről esti tekergés- re indulhatnak a bringások. A15- 25 kilométeres útvonalak szervezője a Túrakerékpáros és Környezetvédő Klub. A programsorozat szeptemberig tart. (aa) A DRÁVA jelenlegi állapotának hosszú távra megőrzését szorgalmazza a Világ Vadvédelmi Alap (WWF). Ennek érdekében szeretné a nemzetközi szervezet azt is elérni, hogy határokon átnyúló nemzeti park alakuljon, a horvátok által tervezett vízlépcső helyett. A WWF már kialakított a folyó egyik holtágán egy mintaterületet annak bemutatására, hogyan lehet elérni a megfelelő ökológiai állapotot. i*ai Az oldal a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium támogatásával készült. Oldalszerkesztő: Mészáros Attila Megszépül a Törökvár Máriakéménd A falutól alig két kilométerre találhatók az úgynevezett „törökvári romok”, ami a környék településein élő ifjúság kedvelt'kirándulóközpontja egykor és ma. Különböző legendák és hiedelmek kapcsolódnak hozzá, az idősebbek tudni vélik, hogy a várból több kilométer hosszan föld alatti alagutak futnak sokfelé. Az egyik egészen a Duna partjáig vezet, a másik pedig Pécsvárad felé nyújtott menekülő utat akkor, ha a várlakók nyaka körül nagyon szorult a hurok. Egy biztos, a vár a tatárjárás utáni időkben épült, a török időkben meglehetősen népes és lakott volt, s a híres kéméndi pincesor pincéinek nagy részét az erődítés köveiből boltozták ki. A törökvári kirándulóközpont és környezete évről évre gondozást, felújítást igényel, s különös öröme a vidék lakóinak, hogy a máriakémén-v di környezet- védelmi egyesület fölvállalta a mindenkori gazda szerepét. Amint azt Rótt Ferenc, a település polgármestere elmondta, a héten megkezdett munkálatokban, bozótirtásban, szemétgyűjtésben, parkosításban a falu apraja és nagyja segít, különösen a kisiskolások lendülete megkalapolni való. * Bagolymentő akció Baranyai körkép Költési időszaka van az emberi környezetben is gyakran fészkelő füles-, macska- és gyöngybaglyoknak. A felcseperedő fiókák most már el-el- hagyják a fészket, könnyen kerülhetnek olyan emberekhez, akik nem tudják, mi a teendő a fiatal madarakkal. Nem csak az állatok megóvása, eredeti környezetükbe való visz- szajuttatása lehet a cél az elkóborolt, fészküktől távolabbra kerülő kis baglyok esetében. Tudni kell azt is, hogy mindhárom említett faj védett, a gyöngybagoly pedig fokozott oltalom alatt áll. Wágner Géza, a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság zoológiái szakfelügyelője elmondta, a fiókák most már olyan fejlettek, hogy elhagyják túlzsúfolt fészkeiket, rendszerint a fák odúit az erdőkben, vagy lakott területen az épületek külső, illetve belső részein lévő védett zugokat. Gya- .kori azonban, hogy valakik magukhoz veszik a fiókákat, nem tudva, a szülőpár megtalálja a kis baglyokat, zavartalanul folytatnák etetésüket. A DDNPI és a Misina Egyesület várja a jelzéseket, hogy segítségére lehessen a védett madarak új nemzedékének. Az előbbi az 517-200, az utóbbi a 337-035-ös telefonszámon várja, hogy vagy oltalom alá vegyék a még röp- képtelen madarakat, vagy a megtaláló útmutatása alapján eredeti környezetükbe helyezhessék vissza a baglyokat. KIÁLLÍTÁS. Deme Tamás, a Duna-Dráva Nemzeti Park dunai területeket ölelő részének természetvédelmi őre sok szakmában helyezkedhetne el - erdész, méhész, vadász, halász, madárgyűrűző -, ám alaphivatása, a védett területek oltalmazása mellett természetfotósként is sikert arat. A szigoráról közismert felügyelő szívét egy dolog bizonyosan ellágyítja: a természet szépsége, lüktető körforgása. Csiszolt fotóstudományát ennek szolgálatába állította, bár azt is mondhatni, nem csinál mást, mint dokumentál. Eközben születtek azok a varázslatos képei is, amelyeket június 22-ig állított ki a mohácsi Kossuth Filmszínházban, s amelyek hétfő kivételével 10-18 óra között láthatók. m. a. A
