Új Dunántúli Napló, 2003. május (14. évfolyam, 118-147. szám)

2003-05-19 / 135. szám

4. OLDAL BARANYA I TÜKÖR 2003. Május 19., hétfő IliBIM Mozi és matiné is lesz Szigetvár Szigorú feltételek mellett köt szerződést az önkormányzat és a vagyonát kezelő Sziksz Kft. egy vállalkozással a Zrí­nyi Filmszínház épületének hasznosítására. Csak hosszú távra szólhat a megállapodás és garantálni kell a moziként való működtetést is. A város filmkedvelő lakói már nyertek a két pályázó közül csü­törtökön kiválasztott vállalkozó ígéretével. A nyertes ugyanis nem csak mindennapos filmvetí­tést garantál, de a hétvégi napok­ra gyermekeknek szóló délelőtti matinét is. Az azonban a bérbe­adó és a bérlő szempontjából is egyértelmű, hogy ma már csak moziként üzemeltetni egy épüle­tet biztos veszteség. Ezért a vál­lalkozó kiegészítő programokat is tervez, egyebek között kávézó működtetését, koncertek rende­zését, számítógépes munkaál­lást, bábszínházi előadásokat. A Zrínyi épülete azonban igen rossz állapotban van, mintegy 20 millió forint kell ahhoz, hogy mű­ködőképes legyen. Ebből a pályá­zó 4 milliós saját erőt vállal, a töb­bit úgy akarja hitelből fedezni, hogy az épület tulajdonosa, a Sziksz Kft. jelzálogot jegyeztet be a törlesztés fedezetére az épületre. A szerződés részleteit - tudtuk meg Nagy Róberttól, a Sziksz ügyvezető igazgatójától - június végig kell kidolgozni, akkor tűzi ismét napirendre a témát az ön- kormányzat, hogy döntsön, az ál­tala megkívánt feltételek teljesíté­se esetén bérbe adja-e 15-20 évre a Zrínyit. A feltételek között az is benne lesz, hogy a vállalkozónak egy biztosító társaság jótállását is meg kell szereznie a felvett hitel törlesztésének garanciájául. M. A. Kétszáz gyengélkedő fa áll a Sétatéren Pécs Egy gesztenyefa elültetésével kezdődött meg a napokban a Szent István téri vadgesztenye­fák rekonstrukciós programja. A dóm környéki vüágörökségi te­rületen mintegy kétszáz öreg, vé­detté nyilvánított, gyengélkedő vadgesztenyefa áll. A parkgondo­zásban elsőbbséget élveznek, mert javítják a belvárási mikroklímát. Néhány éve zajlott egy kéreg- megmentési akció, amikor a ker­tészek megpróbálták a fák állapo­tát stabilizálni. Egyelőre azonban nem találtak kielégítő kéregkitöl­tő anyagot. A PVV Rt. most a fák kondíciójavítására olyan progra­mot valósít meg, ami sajátos in­fúzió. Valamennyi gesztenyefá­nál csővezetéket fúrtak le, ame­lyen át rendszeresen vizet és táp­anyagadagot juttatnak el a gyöke­rekhez. A térburkolat sajátossá­gai miatt gyakorlatilag ezeknek a fáknak ugyanis semmi esélyük nincs, hogy segítség nélkül elég vízhez jussanak. Az infúziós program kiterjed a Széchenyi té­ri, a Jókai téri, a Király utcai köz­területi fákra is. Másféle veszélyek is akadnak, de a Szent István téri vadgeszte­nyék esetében szerencsére nem kór, hanem rovarkártevő a főel­lenség. Immár negyedik éve egy speciális növényvédelemmel fog­lalkozó kft.-től megrendelték az vadgesztenyefák évi háromszori permetezését az aknázómoly el­len. Ez környezeti terheléssel nem járó biológiai védekezés. Nagy Gyöngyi, a PW Rt. osz­tályvezetője nagy reményeket fűz ahhoz, hogy az aknázómoly elle­ni védekezéskor idén kísérleti jel­leggel a levélzetbe olyan termé­szetes anyagot is visznek be, amely hatására a levelek bőrszö­vete megvastagodik, tehát a kárte­vőkkel szemben ellenállóbb lesz. Erre egyre nagyobb szükség van, mert - aligha­nem a klíma mó­dosulása miatt - a városi faállo­mányra olyan kár­okozók teleped­nek, amelyek ed­dig errefelé nem voltak. Újabban a kifejezetten az er­dei tölgyeket ká­rosító lepke két- centis hernyója is behúzódott a vá­ros fáira. d. i. A szelídek kórral küszködnek Az utóbbi években a Zengőalja híres szelídgesztenyései nagy veszélybe kerültek a kéregrákosodás miatt. A fák a rákosodást okozó gomba legyengített változatának beoltásával menthetők meg. Zsáli János, pécsváradi polgármestertől tudjuk, hogy jelenleg is folyik a fák mentése, amelyhez az FVM-től is nyertek pályázaton pénzt. A 65 hektáros terület felén több ezer fát oltanak be a napokban Az egész gesztenyés meg­mentése azonban évtizedes munka lesz. Megdrágult a sátorozás Szigorúbban ellenőrzik a természetvédelmi területen táborozókat A korábbi gyakorlathoz képes szigorúb­ban ellenőrzi a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága a természetvédelmi te­rületeken sátorozókat. A táborozás enge­délyeztetésének illetéke idén több mint a kétszeresére emelkedett. Az igazatóság- nak nem fűződik anyagi érdeke a befize­tésekhez, a szigort a természeti értékek megóvása követeli meg. Baranyai körkép A sátorozással egybekötött bakancsos turizmus egyre divatosabb. Aki a Dél-Dunántúlon bármi­lyen védett területen sátrat akar verni, annak Pé­csett a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóságán kell kérvényeznie hozzá az engedélyt. A kére­lemben meg kell jelölni, hogy hányán, mikor és hova szeretnének menni. A nemzeti park terüle­tén vannak kialakított táborhelyek is. A kérvé­nyezőket többnyire üyen helyekre irányítják. A Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzetben Magyareg- regy és Pusztabánya környékén található üyen, a Dráva mentén láncban hét sátorhely is van, is­mertető táblákkal megjelölve, ülemheüyel és szemeteskonténerrel felszerelve. A Dunánál tel­jesen nomád körülmények vannak, ott egyelőre csak olyan helyeket jelöltek ki sátorozásra, ahol a huzamosabb emberi jelenlét nem okoz kör­nyezetkárosítást. A horgászok néha olyan igény­nyel állnak elő, hogy tavasztól őszig szeretnének egy helyen sátortáborozni. Ezt általában nem szokták engedélyezni. Azt sem, ha valaki foko­zottan védett terület közelében néz ki magának sátorhelyet. A természetvédelmi területen való sátorozás azonban magánszemélyek­nek ületékköteles. Idén már 5000 forint a központilag megszabott illeték a korábbi 2000 forint helyett, amit ké­relmenként kell befizetni, függetlenül a területen eltöl­tött napok és a sátorozó sze­mélyek számától. Ez aligha­nem a vadkempingezők szá­mát növeli majd. Mint dr. Iványi Ildikó, a Duna-Dráva Nemzeti Park ___________VIZSGÁK ÉS DÍJAK___________ Ke dvtelésből hajózóknak: Teszt: 540 Ft. Elméleti (írás- és szóbeli): 1070 Ft. Gyakorlati: 3200 Ft. Hivatásosoknak: Kisgéphajó-vezető: 11 300 Ft. Vitorlás kishajó-vezető: 12 300 Ft. Szolgálati kisgéphajóvezető: 9100 Ft. Fedélzeti tiszt: 15 000 Ft. Hajóvezető: 17 200 Ft. Révész: 8000 Ft. Kormányos: 1600 Ft. igazgatója mondja, az ületék 150 százalékos emelése független a nemzeti parkoktól, nem azok kezdeményezték és nincs is belőle hasz­nuk: a pénz az államkasszába folyik be. Azt re­méli, hogy az illetékemelés nem jár majd az ille­gális tevékenységek jelentős növekedésével, hi­szen inkább a csoportos táborozás a jellemező, azt pedig főként az illetékmentességet élvező is­kolák, egyesületek, önkormányzatok, egyházak kérik. A védett területek őrzése azonban erősö­dött és a szabálytalankodóknak komoly bírságra kell számítaniuk. A szankció a fejenként néhány ezer forintos helyszíni bírságtól kezdve a sza­bálysértési feljelentésig terjedhet, amelynél a büntetés felső határa 100 ezer forint. A gyakorlat­ban a szabálysértési bírságok átlaga 10 ezer fo­rint körül van. o, i. A vízre is engedély kell A folyókat járók száma az utóbbi években megnőtt. Piacérdekelt vállalkozások gyakorta jelzik hirdetéseikben, elfogadható összegért tanfolyam keretében felkészítik az újoncokat a vízijár­tassági - a motorcsónakosokat a kishajóvezetői - vizsgára. Ilyen tanfolyamokat a Baranya Megyei Közlekedési Felügyelet is indít, mégpedig ingyenesen. Maga a vizsga elméleti - ezen belül írás- és szóbeli -, illetve gyakorlati részből áll. Az elméleti elvileg bárhol lehet, ahol tanfolyam indult, a gyakorlat természetesen vízhez kötött. Maga a vizsga azonban már pénzbe kerül. VÍZCSŐTÖRÉS. Egy 200 mm-es műanyag főnyomócső repedt meg a pécsi Ferencesek utcája, Klimó György utca sarkán péntek este. A szakemberek gyors intézkedése akadályozta meg a komolyabb víz- veszteséget. Szombatra a hiba elhárítása is befejeződött, ma pedig elkezdik az út helyreállítását is, ami fokozott figyelmet követel az erre közlekedőktől. ________________________________________fotó: tóth l. Hír ek_________ NA GYHAJMÁSBAN két restau rált, muzeális értékű kocsi is szí­nesíti a faluképet. Egy magántel­ken parasztszekeret, míg az ön- kormányzat udvarán tűzoltófecs­kendős járművet áhítottak ki. (cs) MATTYNAK címert tervez Bálizs Beáta siklósi grafikus, aki az alko­tásában a középkorban oly híres helyi halászat jelképeit is felhasz­nálja. (cs) DRÁVAIVÁNYI ifjúsági klubjá­nak tagjai először szerveztek a határfolyó térségében kerékpáros túrát. A terv szerint hagyomány lesz a biciklis természetjárás, (cs) A PÉCSI Városi Könyvtár Csipke­fa Gyermekkönyvtára május 19- től 30-ig zárva tart. Az első köl­csönzési nap: június 2. Mély fájdalommal tudatjuk, hogy KERESZTES ANTAL életének 74. évében, 2003. május 14-én tragikus hirtelen­séggel elhunyt. Temetése má­jus 20-án 17 órakor lesz a vil- lánykövesdi temetőben. A gyászoló család A lombikbébi a meddő párok végső esélye A magyarországi lombikbébicentrumok ledolgozták a kezdeti tízéves hátrányukat, és a világ élvonalába tartozó eredményeik vannak. A beavatkozások 20-25 százalékából gyermek szüle­tik. A hétvégén Harkányban tartottak kongresszust a témában. Világörökségi kereszttanterv PÉCS Szeptembertől a pécsi isko­lák tantervébe helyi speciali­tásként épül be a „Sopianae világörökségi terv”. A prog­ram bevezetéséről közgyűlé­si döntés született. A pedagógus munkacsoport által kidolgozott program kereszttan­tervi ajánlásokat tartalmaz arra, hogy az iskolák oktató-nevelő munkájuk során a pécsi világ- örökséget, a műemlékvédelem fontosságát, a vüágörökségi cím­mel járó jogokat és kötelezettsé­geket megismertessék a tanulók­kal. Mindez a város múltja, a tör­ténelem iránti tisztelet erősítését kívánja szolgálni, főként az általá­nos iskolások körében. A prog­ram arra épít, hogy a szakköri fog­lalkozásokon túl az érvényben lé­vő kerettantervek a tanulók köte­lező óráinak csak egy részét hasz­nálják fel, a maradék órák tehát le­hetővé teszik az iskolák arculatá­nak alakítását a több tantárgyat is érintő világörökségi kereszttan- terv megvalósításával. _______o. i. Har kány-Pécs A meddőségi problémákkal fog­lalkozó orvosok és genetikusok szakmai fóruma, a Magyar Asz- szisztált Reprodukciós Társaság a IV. országos kongresszusát ren­dezte meg a hétvégén Harkány­ban. A rendezvény társelnöke dr. Szabó István professzor, a pécsi szülészeti klinika igazgatója volt.- Az első hazai, pécsi lombikbé­bi megszületése tíz évvel követte a világ első üyen terhességét és szülé­sét. Ma már a lemaradást ledolgoz­va a 11 magyar lombikbébicentrum a sikeresség tekintetében is vüág- színvonalon dolgozik: a lombik­programban részt vevők 20-25 szá­zaléka gyermekkel térhet haza. A teherbeesés magasabb arányú, 30 százalék körüli, de vetélések itt is előfordulnak. A 25 és 35 éves kö­zötti nők körében sokkal eredmé­nyesebb a beavatkozás, mipt az 35-40 év felettieknél. Magyarorszá­gon 1994 óta mintegy 7000, a pécsi klinikán 550 lombikbébi szü­letett - összegzi a helyzetet a pro­fesszor. A meddősé­get megváltó si­keres beavatko­záshoz gyógy­szeres előkészí­tés kell azért, hogy minél több petesejt érjen be. Ezek közül akár 5-6-ot is leszívnak, és mesterségesen egyesítik a férj spermiumával. A kongresszus egyik fő témája az volt, hogy mi­lyen módon lehet legjobban elő­idézni a szuperovulációt, vagyis az eredményes peteérést. Ez eléggé egyénje szabott, de a tapasztalatok­ból kiszűrhető, müyen típusú nő­nek melyik gyógyszer a legmegfele­lőbb. • Az esély növelése érdekében a törvény szerint maximum négy megtermékenyült petesejtet lehet visszaültetni a méhbe. A technika fejlődése jóvoltából ma már az or­vosok arra törekednek, hogy csak 2-3 embriót ültessenek vissza, hi­szen az esetleges négyes terhesség nagy kockázattal jár. Előfordulhat, hogy mestersége­sen öt petesejt termékenyül meg, a törvényüeg lehetséges négyet visz- szatiltetik, de a nő nem esik teher­be. Megmarad viszont az ötödik embrió. Ezt le tudják fagyasztani, és ha a kilens újra jelentkezik a lombikbébiprogramra, már nem keü végigjárnia az egész tortúrát, hanem a lefagyasztott embriót ülte­tik vissza a méhébe. A napokban is született üyen eljárás során gyer­mek a pécsi klinikán. Új módszer, hogy a beültetett, megtermékenyült petesejt burkát lézerrel meghasítják, így sokkal jobban ki tud jönni a burokból az embrió, jobban megtapad a méhen belül. A legújabb tapasztalat szerint pedig ha engedik, hogy az embrió a táptalajon tovább osztódjon, és csak az ötödik napon, többsejtes stádiumában ültetik vissza, na­gyobb esélye van a megtapadásra. De nem csak nőknél lehet med­dőségi probléma. Ha a férfinál olyan alacsony a spermiumszám, hogy természetes módon a feleség nem eshet teherbe, akkor a néhány éve alkalmazott ICSl-módszerrel le­hetőség van arra, hogy a férfi egy spermiumát a petesejtbe beültes­sék. Akinél pedig egyáltalán nincs ondóürülés valamilyen anatómiai ok miatt, annál ma már megoldha­tó, hogy a heréből nyerjék a spermi­umot. Ilyen előzménnyel is szület­tek már Magyarországon gyerekek. A lombikbébiprogram nem cse­kély költségterhei megoszlanak: a beavatkozást az állam finanszíroz­za, de a betegnek magának keü megvennie a gyógyszereket. Válto­zó, hogy kinek mennyi és milyen injekcióra van szüksége. Ez átlag­ban 130-150 ezer forintos költséget jelent, de lehet kevesebb, és több is néhány tízezerrel. Nehéz kalkulálni, hogy hány magyar pár gondol a gyermekáldás végső esélyeként a lombikbébi­programra. A becslések szerint Ma­gyarországon igen magas, mintegy 11-12 százalék a meddő házaspá­rok aránya. Szabó István professzor azon­ban hangsúlyozza: bár felmérések nincsenek, a meddő párok nem csekély hányadánál nemcsak lom­bikbébiprogrammal lehet, lehetne gyermek. Nem szabad kihaszná­latlanul hagyni azokat a szintén fejlődő hagyományosabb módsze­reket, például mikrosebészeti technikákat. Háttér: wurw.dunantulinapb.hu DUNAI IMRE

Next

/
Oldalképek
Tartalom