Új Dunántúli Napló, 2003. május (14. évfolyam, 118-147. szám)

2003-05-03 / 119. szám

14. OLDAL ZÖLD 2003. Május 3., szombat T U K 0 R Tudatos turizmusfejlesztés Most már mindenki tudja a feladatát Közel hat évvel ezelőtt vető­dött fel az a gondolat, hogy az orfűi térséget ökoturisztikai mintatérséggé fejlesszék. Egy tegnap tartott lobbiértekezlet célja az volt, hogy a tenniva­lók pontos ismeretében most már nagyobb és eredménye­sebb lépésekkel haladhassa­nak a környék idegenforgal­mának fejlesztésében érdekel­tek a feladat megoldása felé. A legszebb megye Baranya - adta nyomtatásban is véleményét dr. Szili Katalin, a Parlament elnöke, a körzet országgyűlési képviselő­je, egyike a hat évvel ezelőtti kezdeménye­zőknek, aki tegnap megnyi­totta a „Harmó­niában a termé­szettel” címmel Orfűn megren­dezett lobbiér­tekezletet. Erre mindenki meghívást kapott, aki valamilyen módon is érdekelt a cél elérésében, s tenni tud meg­valósulása érdekében. Azt Pál Béla államtitkár, a MÉH Turisztikai Hivatalának el­nöke is megfogalmazta, hogy az orfűi térség - Orfű, Abaliget, Ko­vácsszénája, Husztót, Bakonya, Cserkút, Kővágószőlős és Kővá- gótöttös részese az ökoturisztikai mintaprogramnak - természeti értékeinél, történeti emlékeinél, a közeli Pécs Világörökség rang­jánál fogva kiemelt célterület az idegenforgalom fejlesztésében. A minőségi turizmus feltételeinek megteremtésében nagy segítsé­get adhatnak az EU-források, a pályázati támogatás elnyeréséért azonban záros határidőn belül el kell készítem a szükséges projek­teket. Egyebek mellett ezért is szervezte meg a Dél-Dunántúli Regionális Idegenforgalmi Bizott­ság a tegnapi rendezvényt. A lehetőséget számos szem­pont alapján közelítő előadók közül dr. Aubert Antalt, a PTE docensét idézzük, aki szerint va­lódi ökoturizmus csak kistérségi szinten működtethető. Ennek szervezeti háttere már adott az orfűi térségben, ahol most a cél a mennyiségi turizmus felől áttérni a minőségi felé. mészárosa. Az orfűi tórendszert a horgászok is rendszeresen karbantartják fotó: l l Jegyzet Egy csepp kosz vekeknek az arcára a munka végére Mennyi a százötven? És a tizenöt ezer? Meghirdették a szervezők, taka­rítsuk ki az országot. Várták önkor­mányzatok, iskolák, civil szerveze­tek, hivatásos közreműködők - pél­dául hulladékos cégek - közreműkö­dését, hogy egy nagy nekifutással va­lamennyire is tisztábbá tegyük az er­dőket, árokszéleket, közterületeket. Remek a kezdeményezés. Döntő en azért, mert iszonyú az a kosz, amit az említett helyekről el kell taka­rítani Csak példaként említve a Ka zármisleny-Újpetre közötti ország­utat, ennek széleiről minden évben két-két alkabmmal az érintett önkor­mányzatok szervezésében önkénte­sek több teherautónyi hulladékot szednek össze. A hangsúly a minden évben és a két-két alkalmon van. Fo­lyamatos a szemét „ulánpótlódása". Mindezt most országos szinten is szerették volna megvalósítani A több ezer települési önkormányzat közül azonban mindössze 150 jelezte rész­vételi szándékát. Ennyi is elég volt azonban ahhoz, hogy több mint 15 ezer zsák szemetet szedjenek össze a jobbam iskolákból verbuválódott ön­kéntesek. És ez nagyon jó, még ha csepp is a tengerben. Ezeknek a gye mar nemi undor ült ki. Ok talán majd nem szemetelnek a jövőben. Ez a százötvenes szám azonban még bőven ígér feladatot e téren a jövő re nézve is. Tudniillik az arány. Nagy­jából azt tükrözheti, ahányon - mondjuk 1000 magyar lakosból - szét- szórják, illetve nem szórják szét a hul­ladékot az utak mentén, közterülete kert, kirándulóhdyeken, vagy éppen ott, ahol vannak Ám ez apillanatnyi helyzetet tükrözi Szakemberek és lai­kusok egyaránt félve jelzik, hogy a „kukaszabátyok" miatt vaJószúvűleg megnő azok száma, akik háztartási szemetjüket, minden eldobandó lo­mot és kacatot, közöttük esetleg veszé­lyes hulladékokat is, kicsempészik va­lahovalakott területeken kívülre. Vagyis két dolog biztosnak tűnik A több ezer hazai település közül egy­előre csak 150-nek lett nagyjából küa- karítva közvetlen környezete. A kosz­tenger pedig tovább áradhat. A gyere­kek munkájára, kialakuló vélemé­nyére nagy szükség lesz, ha továbbm is ők lesznek azok, akik összeszedik - nemegyszer szüleik nyomát is elta­karítva-közös szemetünket. MÉSZÁROS ATTILA _________Hírek_________ PÉ CSETT a napokban ünnepel­ték a Mecsek Egyesület megala­kulásának 10. évfordulóját. A gya­rapodó létszámú közösséget Bo­kor Béla, a megyei közgyűlés ide­genforgalmi bizottságának elnöke köszöntette. A rendezvényen be­mutatkozott a Magyar Barlangi Mentőszolgálat is. (aa) Az árpádtetői erdészet szomszédságából indul a legújabb tanösvény FOTÓ: LÄUFER L. Adorján Rita, az rt. erdei iskolájának vezetője elmondta, az árpádtetői, 4,5 kilométer hosszú ös­vény 11 állomásán ismerkedhetnek meg az ér­deklődők az itteni élővilággal, illetve az erdőgaz­dálkodás gyakorlatával is. Egy útikalauz segíti őket az eligazodásban, amelynek szövegét Ador­ján Rita, a növényeket bemutató szépséges ábrá­kat a DDNPI munkatársa, Molnáráé Lénárd Éva kítása nem kevés pénzbe kerül - mindig akad azonban olyan szponzor, aki fontosnak tartja a környezettudatos magatartásra nevelést -, ám a célzottak közül nem mindenki őrzi is meg ezeket a létesítményeket. A Dömörkapu tanösvény ábrá­it például festékkel szórták le, gyakorlatilag mindegyiket újra kellett készíteni. MÉSZÁROS ATTILA A DUNA-DRÁVA Nemzeti Park Igazgatóság szervezésében ma és holnap is tartanak Babócsán a Nárcisz-napok. Idén a DDNPI a házigazdája a rendezvénynek, amelyen bemutatkozik az ország tíz nemzeti parkja is. (aa) NÉGYSZÁZEZER madarat pusz­títottak el Magyarországon az el­múlt két évben olasz vadászok. A WWF Magyarország elindította Traffic nevű programját, amely­nek célja a madárcsempészet visszaszorítása. A becslések sze­rint a határokon lefoglalt mennyi­ségnek többszörösét mészárolják le illegális vadászatokon. (aa) PÉCSETT a Zöld Gondolat Lo­vagrend a Pázmány Péter utcai általános iskolának fenyőket ajándékozott. Az iskola vállalta, hogy gondozza és ápolja a fiatal növényeket. _______________________(AA) Ol dalunk a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium támogatásával készült. Oldalszerkesztő: Mészáros Attila Juharfa a jövőnek A pécsi Csokonai Általános Iskola tanu­lói egy dologra egészen biztosan büsz­kék lehetnek. Az övék az egyetlen olyan intézmény a megyeszékhelyen, amely­nek füves focipályája van. Ehhez Nagy Mariann igazgatóhelyettes még hozzáte­szi azt is, hogy környezetük parkosított, fák és zöld területek veszik körbe az is­kolát. Ám azt is rögtön megjegyzi, utóbbi gyakori takarításra szorul. Legutóbb er­re akkor kerítettek sort, amikor alig egy hete egy juharfát ültettek el az intéz­mény előkertjében. Kötötték az alkalmat a Föld napjához, az EU-csatlakozáshoz. Akár visszafelé - a Föld napját régóta kö­szöntjük -, akár előre nézünk - az EU-jö- vő felé -, a környezeti nevelésnek meg­határozó szerepe lesz minden iskolá­ban. A Csokonaiban erre nagy hangsúlyt fektetnek, s a PW Rt. által felajánlott ju­harfa ennek jelképeként és zálogaként került a földbe, hogy jövőjét 1300 kisdi­ák figyelme és gondossága is biztosítsa. ___ M. A. Ki s ünnepség keretében ültették el az új fát a Komlói úton, az iskolakertben Földtörténet A Föld egész nap dolgozott. Évmilliók óta nem pihent, ha­nem ellátta a hátán a sok em­bert. Az ember áldotta ezért, és ha nem figyelt egy-egy terület­re, mert hát a Föld igen testes, akkor az emberek tánccal és ajándékokkal próbálták felhív­ni magukra a figyelmet. De ahogy az idő telt-múlt, az emberek kezdték lenézni a Föl­det. „Kisfiam! Miért nem csi­náltad meg a házi feladatot? Olyan lusta vagy, mint a Föld!” Ez, és sok más hasonló mon­dás gyakran elhangzott, amitől a Föld egyre durcásabb lett. „A macska rúgja meg! Már megint reng a Föld!” Az emberek egy ideig nem vettek észre semmit, de egy idő múlva, mikor már kezdett min­den nagyon rossz lenni... „Bárcsak takarékosan furká- lódtam volna!” - mondta az olajmágnás. „A-csintalan csoda csapjon a fűrészbe! Bár ne ir­tottam volna olyan könnyel­műen az erdőt!” - mondta megbánva a favágó. Ez tetszett a Földnek. „A kutyafülű mindenségit ennek a talajnak! Hát nem el­szikesedett?!” - mérgelődött a kertész, aki dühében és bána­tában már-már a haját tépte. A Föld először nevetett a kerté­szen, de aztán megsajnálta. Ta­Megyei és országos siker A Földtörténet című írás a Baranya Megyei ÁNTSZ az Egészség Világnapja alkalmából kiirt pályázatán megyei el­ső helyezést ért el. Ez az írás a 2003. évi Egészség Világnapja alkalmából megrendezett gyermek- és ifjúsági verseny felső tagozatos kategóriájában országos első helyezést ért el. A dijat dr. Csehák Judit adta át 2003. április 7-én az Or­szágházban tartott díjkiosztó ünnepség keretében. Az Acs Kató Irodalmi Alapítvány „A felnőttek és én” című irodalmi pályázatán írásával Móni István az első tíz jutalma­zott közé került. A díjkiosztásra az Országos Széchenyi Könyvtárban került sor 2003. április 16-án.- Bocsánat, de csak nyújtóz­kodtam. Tudjátok milyen ne­héz itt állni „mozdulatlanul”? - de szegény Föld hiába mente­getőzött, mert az emberek csak a házaikat siratták, miközben a Földet szidták. „Segítség! Fusson, ki merre lát, mert kitört a vulkán! Ez a fránya Föld, már megint lávát köp!”- Csodálkoztok, hogy elron­tom a gyomrom? Annyi szeny- nyet tömtök belém, hogy majd felfordulok! Mértéktelenül szívjátok az olajam, irtjátok az erdőszakállam, és a sok szmogtól, amit a fejem köré eregettek, ki sem látok! Persze mérgelődni fogtok/ hogyha az utódaitoknak majd nem jut semmi! Én viszont a szidásai­tokat tovább nem hallgatom, ha gondoljátok, elmehettek más bolygóra, mert én SZTRÁJKOLOK! - a Föld így is tett. Az olaját nem adta többet, a termőföldjeivel nem törődött, ha csak gondolta, nyújtózko­dott, a gyomorrontási panasza­it kiengedte magából, az embe­reknek pedig hátat fordított.- Na, most aztán nézhettek! - dörmögte magában. Ián mégis adhatna egy kevés földet szegénynek.- Miket gondolok! Majd ha eléggé tisztelnek, akkor kap­hatnak. „Kisfiam! Miért nem ta­nulsz? Olyan lusta vagy, mint egy lajhár!”- Na most már nem én va­gyok a lusta? Ezt már szere­tem!” - mondta boldogan a Föld. Ezek az emberek, lehet, hogy mégiscsak tisztelnek en­gem, hiszen mondásaikba fog­lalnak, menekülnek, ha elron­tom a gyomrom, az olajat pe­dig mindenre felhasználják. Talán mégsem vonom meg tő­lük a javaimat. Elvégre ezek az emberek rám vannak bízva. Sztrájknak vége! - mondta a Föld, majd ismét ontotta a kin­cseit a tékozló embereknek. Persze a Föld, végig azt hitte, hogy tisztelik. Itt a vége, fuss el véle, de le­hetőleg ne pazarolj, mert az utódaidnak nem jut semmi. Móni István 8/a. osztályos tanuló, Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskola, Pécs t t * « ír Immár a negyedik erdei tanösvényt alakította ki a Mecseki Erdészeti Rt. Az első - Dömörkapu-Kis- rét között - négy éve készült, az utolsót a napok­ban adták át Arpádtető közelében. Aki szereti a természetet, tanulni is akar a látogatott táj jellem­ző növényeiről, állatairól, egy-egy röpke kirándu­lással gazdag tapasztalatod tehet szert, ha kö­veti a tanösvények állomásait. készítette. Az ítmer segítségévei számos kerdesre kaphatunk választ, illetve arra biztatja a tanös­vényt járókat - Lépj előre 100 métert! -, hogy „munkálkodva” sajátítsák el az alapvető környe­zeti ismereteket. A dömörkapuit, a Rotáry-sétányon lévőt job­bára felnőttek, kirándulók, a sikondait az üdülők, az ottani ifjúsági tábor lakói járják. Egy-egy kiala­Lépj előre 100 métert!

Next

/
Oldalképek
Tartalom