Új Dunántúli Napló, 2003. május (14. évfolyam, 118-147. szám)
2003-05-17 / 133. szám
14. OLDAL BELVÁRDGYULA BEMUTATKOZ I K 2003. Május 17., szombat HHB SEllend Erdősmárokon Hásságy Liptód Máriakéménd KjSn^ Székeíyszabar Monyoród • Ríri&n ' Szederkény Versend Babarc V 0 ö Q Szajk . • BELVARDGYULA gs-.My Lánycsók A FALU GAZDÁI. A 448 lakosú település polgármestere: Németh Jenő. Képviselők: id. Apari Árpád, ifi. Cséplő János, ifi. Király Béla, Palotai Ottó, Varga Tamás. Cigány kisebbségi önkormányzat: Komjáti Antal, Kovács János, Kundár Mihályné. Hor- vát kisebbségi önkormányzat: Bika Zoltán Sándomé, Bosnyák György, Schebesta Ferenc Lajos- né. Községháza címe: 7747 Belvárdgyula Petőfi utca 4. Tel: 06-69-359-104 és 06-69-359-101. ZÁSZLÓ-KÚTI VÍZ. A Zászló-kút a legnagyobb melegben sem szárad ki. Percenkénti hozama ekkor is eléri a 100 litert. Az általa táplált patak a Dunába folyik. ________■ be lvardgyula.dunantulinaplo.hu Az összeállítás a Baranya Megyei Közgyűlés ésaMecsekvidéke Takarékszövetkezet támogatásával készült. Összeállította: Csuti János A templom kincsei A 72 éves Püspök László egyházgondnok azért fáradozik, hogy idén megkezdődjék a templom felújítása. Az udvaron ott sorakoznak az építési anyagok. Már csak 600 ezer forintra van szükség a kivitelezéshez. Anyagilag sokat segít a községvezetőség és számos hívő. Akadt, aki 60 ezer forint támogatást nyújtott. Példamutató adakozók például: Kaufmann János, Gergely Józsefné, Spengler Vendel pedig munkafelajánlást tett.- Veszélyes az épület, hisz a torony tartja a meglazult részeket. Legalább tízmilliós összegre van szükség, hogy a gondot felszámoljuk - tudtuk meg a gondnoktól. . - Azon vagyunk, hogy műemlékké nyilvánítsák a létesítményt. Szeretném, ha 1848 alkalmából újból megemlékeznénk a kertben, s elbeszélgetnénk istentisztelet előtt és után. Arról sem mondtam le, hogy fiatal tagokat nyerjek meg közösségünknek, s hogy ismételten vendégeket fogadhassunk Bólyból, Babarcról és Olaszból. A templom falain fotók vallanak a múltról, így a kenyéráldásról, Király Éva harangozó, Barát János és Gergely József gondnokok, Szabó Mihály lelkész munkásságáról. Őrzik az öreg Úr asztalát és a harmóniu- mot. Szép látványt nyújt Szilvás Lajosné míves és néprajzi értékű térítője. ______________■ Ha gyományt élesztenek A község legidősebb polgára, a 93 éves Kovács Lajos díszpolgár fontosnak tartja, hogy legyen szervezett sportélet, induljanak biciklitúrák, alakuljon újjá az ifjúsági klub. A helyi közélet pedig hagyományokat élesztve erősödjön. Nyugdíjas turbinagépész nyilatkozónk elődei is a faluban születtek. Az ősi családi portájuk ott terült el, ahol most a református templom áll 1866-tól. A halk szavú, szerény férfi szellemileg most is friss, fizikai erőnléte pedig töretlen.- Büszke vagyok arra, hogy elsőként én végeztem négy gimnáziumot a faluban, hogy amatőr sportolóként kerékpároztam és futottam. Tavaly még kerékpárra ültem. Most is reggel és este tornászom. Egy kis fizikai elgyengülést érzek, de ha sikerül, újból szavalok és dalolok a 48-as emlékművünknél március 15én. Kedvenc énekem Rákóczi megtéréséről szól. Legelőször 16 esztendősen léptem a közönség elé, amikor a református templomunk előtt emlékeztünk meg 1848-ról. A szereplést Kerekes Sándor tanítónktól tanultam, aki színjátszásra tanított minket. A falunkért aggódásra és az olvasás szenvedélyére Király János vadász és Barát János tanító nevelt. Utóbbi a népszokásaink emlékeit örökítette meg fotósként. Képeit érdemes lenne kiállításon bemutatni. Nemrég még fellépett Kovács Lajos vezényletével az alkalmi kórus, amelynek tagjai Király Sándor, Vajda Lajos és Püspök László voltak. Lajos bátyám dirigálta sokáig a Páva-kört. Asszonyai és lányai: id. Bognár Józsefné, Erdélyi Sándomé, Fischer Anna, Király Júlianna, Király Lídia, Király Sándomé, Kovács Andomé, Szabó Sándomé és Varga Istvánné megyei sikereket értek el. Beszélgető partnerünk vezette a tűzoltó egyesületet, melyet dr. Lőcsei József jegyző alapított. Példamutató önkéntesnek számított például Bán Lajos, Baráth János, Bognár József, Paiger László. Lajos bácsi a helytörténelem egyes fejezeteit versben írta meg, kutatja a templomtörténetet, leírja a ritka időjárási jelenségeket. Hasonló lokálpatriótának számított Keresztes Lajos és Komáromi Klára. Megkérdeztük: Mit változtatnának a falu életében? Szükség van kisüzemre és klubra Molnár Sándomé (63 éves) nyugdíjas baromfifeldolgozó: - Képesek a mai gyerekek is színdarabot bemutatni, ahogy mi is sikeresen adtunk elő darabokat Gergely Sándor tanító segítségével az 50-es években. Fel lehet újítani a régi játszóházat is, amikor a fiúk találkoztak a lányos portákon. Aljkor 25 család fogadta a legényeket. Megszervezhetnék a cigány zenekarral kísért szüreti felvonulást. Örülnék, ha újra bevezetnék a Tiszta udvar, rendes ház elnevezésű versenyt. Biztos, hogy a Sági-, a Palotai- és a Kaufmann-porta díjazást nyerne. Bugner Melinda (26) felsőruházati varrónő: - Korosztályonként klub szerveződhetne könyvtárral és videomozival. Újból tarthatnának zenés-táncos vagy magyamó- ta estet, a nagy- családosok civil szervezet alkothatnának. Legyen buszjárat délelőtt is, de megfelelne a falubusz is, ami kivinne minket a mohácsi úthoz. Szükség lenne a légpuskával és csúzlival kárt okozó gyerekek megfékezésére. Ma is tisztelem Markovics Lukácsné óvónőt és Horváth Sándor pedagógust, akik hasznos szabadidős programokat szerveztek. Fábián Istvánné (46) kesztyűvarrónő: - Örülök, hogy faluszépítő civil közösség szerveződik, így még vonzóbb lesz a falukép. Jobban vonzza majd az idegeneket, köztük a természet- járókat, akik falunk hírnevét öregbítik. A fiatalok csak úgy maradnak itthon, ha helyben lesz munkahely és ha lakásépítésüket anyagüag támogatja az önkormányzat. Megpróbálom újjászervezni a hajdani páva- dalcsoportot, de mi már táncolnánk is. Idővel kezdeményezem a német kisebbségi önkormányzat megalakítását. Jelenleg a sváb őslakók után kutatok. A település egyik szép kis parkja a temető és a szőlőhegyi szurdokát közelében. ■ CSONKAMINDSZEN T BEMUTATKOZIK CSONKAMINDSZENT Dinnyeberki Nyugoto* J Cseré Nagyváíy §iCSONKAMINDSZENT iSzenttSiÄc i Kacsóta L Szeatdénes Dicsérd Hl Cserkút PeHérdo Aranyos^ Szabadszentkiráty Aranyos Q mc gadány A község vezetői A 174 lakosú község polgár- mestere: Ropoli László. Alpolgármester: Arany Istvánné. A képviselő-testület tagjai: Kesztyűs Gyula, Böcskei László, Ivanácz István, Umanyáné Kréger Edit. A településen kisebbségi önkormányzat nincs. Csonkamindszent a Szentlőrinci Körjegyzőséghez tartozik, körjegyző Karakán Béla. Háziorvos: dr. Weisz Mária.Gyermekorvos: dr. Budavári Beáta. Az önkormányzat címe: 7940 Fő utca 12. Telefon: 73/371-500. A diákokat iskolabusz viszi Szentlőrincre a körzeti iskolába. Az állatorvosi ellátás és számos más szolgáltatás is a szomszédos városhoz köti a települést. www. csonkamindzsent. hu Az oldal a Baranya Megyei Önkormányzat és a Szentíőrinc-Ormánság Takarékszövetkezet támogatásával készült. Összeállította: Bóka Róbert Csonkamindszenti hársfák Ragyog a napfényben a kis katolikus templom rézlemezzel borított tornya, sárga falaira és előtte a fiatal hársfákkal kísért világháborús emlékművekre a községháza új épülete néz.- Egy szál telefon volt csak 1990-ig, ma már csaknem telített a hálózat, 1992-ben lett vizünk, gázcseretelep létesült, ravatalozó épült, ifjúsági klubot, orvosi rendelőt hoztunk létre, ötszáz méter járdát építettünk - sorolja Ropoli László polgármester szinte egyszuszra. - Ez a szép, új községháza - amelyben tanácskozóterem, kétszáz személyes nagyterem van, és helyet kap benne vegyesbolt és presszó is - 1994-1998 között épült 26 milliós költséggel. Az eltelt néhány év alatt is sok neves vendégünk fordult meg itt, szívesen látogat ebbe a kis katolikus faluba Mayer Mihály megyés püspök, a színházteremben a szentlőrinci Ifjúság Úti Zeneiskola ad hangversenyeket. A beruházás megvalósítását a művelődési tárca 10 millióval támogatta Gráf József országgyűlési képviselő segítségének is köszönhetően. Egy Svájcba került pap is segített a százéves katolikus templom felújításában. Az emlékművek körül - az 56-os Forradalmárok Terén - a 11 hársfát egy-egy falubeli ültette.- Az önkormányzati önállóság óta négy új ház épült a jelenleg 176 lakosú kis településen. Azelőtt tíz-tizenöt év alatt épült 100 méter járda, a község a szerep nélküliek közé volt sorolva. Igaz, gázunk nincs, a magas költségek miatt nem igényelte a lakosság, viszont az erdőbirto- kosság révén olcsón juthat tűzifához. A szemétszállítás szervezett, a szennyvíz-elvezetés a Sziget-Víz Kft. szervezésében később valósulhat majd meg. Csonkamindszent valamikor nagyon erős paraszti község volt, szerte a környéken mindenütt voltak földjeik, aztán a téeszesí- téssel mindez megtört... Az uránbánya vitte el az embereket a gazdálkodás tudományával együtt. Szent- lőrinc nagyon közel van, találni munkát - egy építő cég saját autóval viszi-hozza az embereket -, de így is vannak, akik nem adják be a derekukat. 30-40 ezer forint az átlagnyugdíj, a jövedelmeket kiegészíteni is nehéz, mert már otthon sem éri meg termelni. _________■ ______________Megkérdeztük: Miért kötődik a falujához?______________ „A telet volt nehéz megszokni...” Tóth Sándomé nyugdíjas, zászlóanya (66 éves): - Kacsótai lány voltam, de én már idevalósi vagyok. 1954-be kerültem ide, amikor férjhez mentem. A Me- csektejtől mentem nyugdíjba. Férjem a téglagyárban volt karbantartó Szentlőrincen. Korábban mindig tartottunk állatot - tehenet, disznót -, most csak saját ellátásra. Bírjuk, egészségben megvagyunk, hála Istennek. Soha nem akartunk elmenni innen: az ember itt szokta meg. Minden héten jönnek a gyerekek: ez nekünk is jó, nekik, hogy együtt lehetünk. Miért is lettem zászlóanya? Nem tudom. Az önkormányzat engem jelölt erre a feladatra. Angyal Ferenc (58 éves) - Csonkamindszenti vagyok, édesapámnak 75 hold földje volt, de már csak 7 hektárt vihettünk a téeszbe. Amíg be nem jött ez a demokrácia, addig az itteniek a téeszben dolgoztak - érdemes volt a háztájiban is disznót tartani, és 46 tehén járt ki a legelőre. Mára ez az alaptőke is elveszett. Pécsett az építőiparban dolgoztam vízvezetékszerelőként, gerincsérvvel lettem rokkant. Azért most is dolgozunk a feleségemmel itthon - góbékét, aprójószágot tartunk Másodszor nősültem - mind a két házasságból két-két felnőtt gyermekkel -, a munka is fogva tart. Hova is mennénk? Sergio Federico Unumya (47 éves) mélyépítő üzemmérnök: - Costa Ri- ca-i születésű vagyok, de a Pollackon tanultam, ide nősültem Csonkamind- szentre. A távközlési bt. mellett vendéglátással foglalkozom, és ha meglátok egy érdekes házat vagy arcot, szívesen lerajzolom.. Könnyen be is illeszkedtem - a magyarok nagyon kedvesek, vendég- szeretők, talán hasonlók ebben a Costa Rica-i emberekhez. Ez a falu tényleg olyan, mint egy nagy család. A téli hideget volt a legnehezebb megszokni. A feleségem képviselő-testületi tag, 16 éves lányom itthon, fiam és az unokám Kővágószőlősön lakik. A község felújított római katolikus temploma Előnyök és hátrányok A 174 lakosú településen jelenleg 60-ra tehető a nyugdíjasok száma, az 1-18 éves korosztályt mintegy 30-an képviselik, 70 százalékuk segélyezett. A munkaképes korúak száma 80 körül mozog. A munka- vállalók és a munkanélküliek arányáról nehéz lenne napra pontos képet adni, mindenesetre Szentlő- rinc közelsége nagy előny a csonkamindszenti munkavállalók számára, de az általános iskolai oktatás és az óvodai ellátás is a városhoz kapcsolja a települést. Hatvan ház van jelenleg községben, hozzávetőleg a fele 100 évesnél is idősebb, jó hányaduk a két világháború között épült. Kedvező fekvése, megközelíthetősége ellenére kevés a betelepülő, és egyelőre kedvezményes, önkormányzati tulajdonú telkeket sem tudnak kínálni. Foghíjak viszont vannak, elérhető áron lehet 300-400 négyszögöles házhelyet vásárolni. Ünnepek, hagyományok Csonkamindszent küldöttsége minden második évben elutazik a Tisza partjára, nevezetesen a ma már városi rangú Mindszentre, ahol a „mindszent” elő vagy utónevű településeink adnak országos randevút egymásnak. A baranyai község az erdélyi Csíkmindszenttel is szeretne kialakítani hosszú távú baráti, testvérközségi kapcsolatot - most június 26-29. között utat is terveznek oda - azonban félő, hogy elképzeléseiket a pénzügyi gondok meghiúsítják. Fontos szerepe van a csonka- mindszentiek életében a társadalmi és a vallási ünnepeknek - március 15., nőnap, augusztus 20., október 23 -, de a katolikus érzületnek megfelelően kiemelt szerepük van a valláshoz is kötődő ünnepeknek, a húsvétnak és a karácsonynak is. A falunap Szent István ünnepéhez kapcsolódik. _________________■ x. i
