Új Dunántúli Napló, 2003. május (14. évfolyam, 118-147. szám)

2003-05-12 / 128. szám

I 2003. Május 12., hétfő RIPORT 7. OLDAL K U L T Ú R A Színházfesztivál extra kiegészítőkkel AIII. Pécsi Országos Színháztalálkozó (június 5-14.) legfonto­sabb eleme természetesen a 15 versenydarab vetélkedése lesz, de a rendezvény igazi ízét a kiegészítők, az úgynevezett OFF- programok jelentik. Ezúttal is száznál több „mellék”-műsor- ból válogathatunk, és a társművészetek minden ága képvisel­teti magát.- Minden eddiginél bőségesebb lesz idén a kiegészítő színházi előadások száma. A színművé- szetisek vizsgadarabjaiból hetet is láthatunk - tudtuk meg Simon Istvántól, a POSZT Kht. ügyve­zető igazgatójától. A fiatalok ez­úttal Csehowal kacérkodnak, a Helyőrségi Klubban a negyed­évesek a Platonovot mutatják be Szász János rendezésében. Jön egy „Csehovok” is, Zsámbéki Gábor rendezésében, amely egy helyen, de három térben Csehov műveiből, a Cseresznyéskert­ből, a Sirályból és a Ványa bácsi­ból ad egy-egy felvonást. Látha­tunk a harmadikosoktól egy Dosztojevszkíj-adaptációt, a másodikosok (Kerényi-osztály) musicallel jelentkeznek, a bábo­sok a Bóbitában szerepelnek majd Ács János vezetésével, míg a másodikosok mozgásvizsgájá­hoz Gyöngyössy Tamás, az első­sök mozgásmozaikjához pedig Ladányi Andrea készített kore­ográfiát. Jó néhány program nyitott még, a végleges lista május köze­pére készül el. Ami máris bizo­nyos, hogy a Tettyén fellép a Raj­kó Zenekar, a Gyulai Várszínház Parti Nagy Lajos Ibusárját mutat­ja be Udvaros Dorottyával, Gyabronka Józseffel és Lázár Kati­val a főbb szerepekben. Emellett több színitanoda növendékei is bemutatkoznak a város különbö­ző pontjain. Érdekesnek ígérke­zik Pintér Béla Parasztoperája, amelyet saját társulata ad elő, a műsor a nyíregyházi Vidor Feszti­vál fődíjasa volt. A Dráma Nyílt Fórumának vezetődarabja a Har­madik Színházban a Herner Feri­ke faterja. További baranyai szín­padi fellépők a diákszínjátszók, akik a Széchenyi téren váltják egymást. Jön a mozgássérült fiatalok Balthazár színpada, a Vakrepülés Színházban pedig a vak szereplők mellett a közönség is teljes sötét­ben ül majd, és az érzékelés kü­lönböző formái dominálnak az Éj tapintása cí­mű mű megér­tésében. Ezúttal Sú­góversennyel érzékeltetik a színjáték ku­lisszatitkainak kasztinggal in­dított folyamatát. A vetélkedés önként jelentkező súgók és a sze­repet először kézbe vevő színé­szek találkozójából áll, vagyis ele­ve adott a komikus jelenetek sora. A kiállítások közül Töröcsik Mari életműtárlatát érdemes ki­emelni, a Parti Galériában színhá­zi ékszerek láthatók, a Pécsett élő képzőművészek pedig nyitott műhelyekkel várják az érdeklődő­ket. Presser Gábor Egy óra egy színházi emberrel címmel mint színházi zeneszerző ad önálló es­tet, és ezúttal is zongorapárbajo­zik Szakcsi Lakatos Béla, Jávori Ferenc, Selmeczi György és Dar­vas Ferenc. Új helyszínként a Ki­rály utcai volt OTP-székház és a Zsinagóga is csatlakozik, utóbbi­ban a Budapest Klezmer Band hallható. A POSZT-ról élőben je­lentkeznek a Színház az egész vi­lág és a Ki nyer ma rádiós műso­rok, és a díjkiosztó gálaest június 14-én, szombaton 21 órára toló­dott, mert az mtvl élőben fogja közvetíteni. Az indulásra is tartogatnak egy meglepetést, Darvas Iván 5-én ad­ja elő a Művészetek Házában No- bel-díjas írónk, Kertész Imre mű­vét, a Sorstalanságot. Természete­sen az Ifi Géniusz-programok a Dante Cafében és a Sétatéren nap­ról napra tematikus rendben ez­úttal is széles tömegeket csábíta­nak majd, és két külföldi sztárcsa­pat is emeli a rendezvénysorozat fényét. A New York Ballet Compa­ny a Művészeti Szakközépiskolá­ban vendégszerepei, a Nagyszín­házban pedig 13-án a Krakkói Bagatel Színház Jan Novicki fő­szereplésével a Három nővért játssza - a mű megértését szink­rontolmács segíti. MÉSZÁROS B. ENDRE Nyelv nélkül nincs kötődés A rendszerváltás után közel másfél évtizeddel, az Európai Unió küszöbén a német nemzetiség be nem vallására már kevéssé elfogadható hivatko­zási alap a második világháború utáni trauma. Azzal, hogy a németség immár harmadik ciklusban ki­sebbségi önkormányzatot alakíthatott Pécsett, lehetősé­get kapott arra, hogy az identitását, hagyományait, nyel­vét megerőzze - hangsúlyozta vitaindítójában a Pécsi Kulturális Központ Szomszédvárak Klubja legutóbbi összejövetelén dr. Frank Gábor, a Pécsi Kisebbségi Né­met Önkormányzat elnöke, a Ma­gyar-Német Nyelvű Iskolaközpont igazgatója. A kisebbségi önkormányzat alap­vető feladatának tekinti, hogy a né­met nyelvet és kultúrát átörökítse. Ezt se$ti, hogy az óvodától kezdve az egyetemig folyik német nemzeti­ségi oktatás Pécsett. Az óvoda egy ki­csit családpótló szerepet játszik meg­teremtve a szocializáció első köze­gét, hiszen nagyon kevés olyan család van, amelyben a német otthoni anyanyelvként szerepel. A vitaindító kitért arra is, hogy a statisztika furcsán alakult. A németség vezetői mindig abból a feltételezés­ből indultak ki, hogy Pécs lakosságának kb. 10 százalé­ka kapcsolódik a németséghez. A népszámlálás viszont nem ezt mutatta. A német nemzetiséghez tartozónak csak mintegy 3000 lakos vallotta magát, 3800 a hagyo­mányokhoz kötődik, 1700 a német anyanyelvű. AII. világháború utáni trauma, a kitelepítés közreját­szik a nemzetiséghez tartozás be nem vallásában az idő­sek körében, de vajon meddig lehet még ez hivatkozási alap a demokráciában? - tette fel a kérdést dr. Frank Gá­bor. Ugyanakkor rámutatott: a hazai németség jövője szempontjából még mindig szerencsébb, ha a félelem az ok, az ugyanis idővel elmúlik. Sokkal tragikusabb, ha valóban arról lenne szó, hogy ilyen mértékű az asszimi- lálódás. Biztató jel is van: a német nyelv a rendszerváltás óta felértékelődött az iskolai oktatásban, és a felvételi kérel­mekből az derül ki, hogy a családokban erős a kötődés a németség iránt. A valóban minőségi nemzetiségi neve­lésnek és oktatásnak a nyelv csak az egyik eleme. Az utóbbi évek nagyon örvendetes eredménye, hogy a pé­csi nemzetiségi oktatást folytató iskolák nevelési prog­ramjában a nyelv mellett kiemelten szerepel a népis­mereti tartalmak közvetítése. A pécsi Magyar-Német Nyelvű Iskolaközpont várhatóan országosan első lesz azon oktatási intézmények sorában, amelyeket a Or­szágos Német Önkormányzat fog fenntartani. A gond, hogy a nemzetiségi oktatásban részesült fiatalok 20-30 éves korosztályba tartozó tagjait rendkí­vül nehéz nemzetiségi közösségbe összefogni. A Fiatal Németek Közösségének új vezetésébe elkötelezett em­berek kerültek. Ez a szervezet most igyekszik vonzó programokkal megszólítani a fiatalokat. Nagy szerepet tölt be abban, hogy újra meghatározzák a németséghez tartozás tartalmát a 21. század elején, az Európai Unió­ba történő csatlakozás idején. Megalakult a magukat asszimiláltaknak nevező né­metek pécsi-baranyai köre is. Próbálkozásukat dr. Frank Gábor ugyan fontosnak minősítette, de hangsúlyozta: nyelv nélkül nem nagyon tud nemzetiségi identitást el­képzelni. Aki nemzetiséginek érzi magát, annak termé­szetes kell legyen, hogy az egymás közötti kommuniká­ció a nemzetiség nyelvén folyik. Sajátos, hogy ez épp a magyarországi németeknél kevésbé magától értetődő. Hat csapat: irány Marosvásárhely „Ország gyöngye, aranya - Maros megye, Baranya” címmel került sor Pécsett, a Szivárvány Gyermekházban egy nemzet­közi vetélkedősorozat megyei döntőjére, amelynek első hat helyezett csapata kiutazást nyert Marosvásárhelyre. Első lett a pécsváradi Kodolányi, második a szigetvári Istvánffy, harmadik a pécsi református, negyedik a pécsi Jurisics, ötödik a szigetvári Tinódi és hatodik a pécsváradi Kodolányi iskola egy másik csapata.______________idi SZATIRKÁK Is-is országban vagy-vágyókra sem-sem jön. Hóhér: „Mindig a meghaladás oldalán álltam. ” Itt félned, falnod kell! A párkányra lépett az ablakkitá- rogató művész. Betevő falatozót nyitott. Megjön a siker, csak akamok kell! Marafkó László Ipar az egészségtudományra A vidéki gazdaság helyzeté­nek elemzésével érzékeny te­rületre tapintottak a Pécs-Ba­ranya Jövőjéért tényfeltáró cikksorozat legutóbbi szer­zői. Ezt bizonyítandó már nem csak a Dunántúli Napló weblapján, hanem hagyomá­nyos postai úton is érkeztek olvasói reakciók, vélemé­nyek. A sorozat következő té­mája az egészségtudomány, egészségipar lesz. Míg Szántó Dezső, a MOFA Rt. ve­zérigazgatója a vidéki ipari gaz­dálkodók körülményeinek nehéz­ségét ecsetel­te, Rajnai At­tila, a Ratipur Kft. vezetője a beszállítói kapcsolatok­ban rejlő lehetőséget vázolta. Most idézett olvasónk az előbbi problémafelvetésre reagált. „A térség vállalatainak együtt­működési készsége, a közös fej­lesztések megvalósításának esé­lye ma még inkább kisebb, mint valaha volt. Ennek fő oka éppen a tőkehiány. Emellett a rizikóválla­lás hiánya, és a bizalmatlanság, ami a mostani középvállalatokra jellemző. Véleményem szerint jelentős fejlesztések, technológiai váltások- a külföldi tőke valamilyen for­mában történő igénybevétele nél­kül - nemigen valósítható meg. Igaz, egy ilyen pénzügyi tranzak­ció nagy felkészültséget, alapos szakmai ismereteket és bátorsá­got követel meg a vezetéstől, de a dolgozóktól is. A kitörést keresve- azt gondolom -ezt a lehetőséget is érdemes lenne elemezni, még akkor is, ha ez a megoldás - eset­leg a tulajdonviszonyokban - mó­dosulást eredményezne. ” A sorozat - szerdán megjelenő- következő elemzésében dr. Bellyei Árpád, a PTE Orvos- tudományi és Egészségtu- d o m á n y i Centrumának elnökhelyettese, az Orthopaediai Klinika igazgatója vizsgálja az egészségtudomány és a formáló­dó egészségipar helyi jelentősé­gét, a működő gazdasághoz való kapcsolódásuk baranyai lehető­ségeit. (További részletek olvashatók, és hozzászólások tehetők lapunk weboldalán: www. dunantulinaplo. hu) KASZÁS E. PÉCS-BARANYA JÖVŐJÉÉRT lÉNYfUTÁHÍ) SOROZAT EDERLEZI ÜNNEPSÉGRE várt minden érdeklődőt a Khetanipe Egyesület szombaton Pécsett, a Balokány-ligetben. Az ősi romaün­nepen a gyermekprogramok mellett, étellel, itallal és jó zenével vár­tak mindenkit a szervezők. Felvételünkön a Zelena Patra együttes látható. FOTÓ: MÜLLER ANDREA Gáz van: 38 önkormányzat nem fizetett áfát A polgármesterek közös petíció benyújtásával remélik a 200 millió elengedését Néhány évvel ezelőtt 38 baranyai település a földgázberuházás érdekében létrehozott egy korlátolt felelősségű társaságot. A kivite­lezés sikeresen megtörtént, azonban egy, a napokban elkezdődött APEH-vizsgálat kiderítette, hogy az áfát az önkormányzatok nem fi­zették be. Amennyiben ez megtörténik, az érintett polgármesterek szerint a települések csődközeli állapotba kerülnek. Általános forgalmiadó-ellenőrzésre került sor Siklóson, amelynek előz­ménye az volt, hogy a Távhő Kiti­néi jogosulatlan áfa-visszaigénylés történt néhány évvel ezelőtt 13 mil­liós összegben. A pénzt az önkor­mányzat befizette, amelyből körül­belül a fele visszatérni, tudtuk meg dr. Marenics János polgármestertől. Miután a Távhő Kft. négy évvel ez­előtt részt vett a Tenkesgáz Kft.-féle gázberuházásban is, az idei APEH- ellenőrzés kapcsán derült fény arra is, hogy a gázépítés során nem fize­tett áfát az önkormányzat. A be nem fizetett áfa Siklós város eseté­ben 22 millióra rúg. A 13 milliós ügyben a polgármester már a sze­mélyi felelősség kivizsgálására tett javaslatot, miután rendkívüli testü­leti ülésen jobb megoldás híján kénytelenek voltak a kifizetéstimeg- szavazni, a 22 millió esetében pedig kifogást nyújtottak be az APEH- hez, mert azt nem kívánják és nem is tudják kifizetni. Véleményük sze­rint ugyanis az önkormányzati gaz­dasági társulás, a Tenkesgáz Kft. ak­kori vezetése a felelős a történte­kért, és az összeg kifizetése Siklóst csődbe sodorhatja. Kifizetés esetén az önkormányzatnak voltaképpen tovább kellene hárítani az összeget a lakosság, illetve azon intézmé­nyek felé, amelyek ráálltak a föld­gázra. Miután a gázt 38 településre vezették be, valamennyi önkor­mányzat érintett az ügyben. A pol­gármesterek, mondja Marenics Já­nos, szeretnék elérni a hatóságok­nál azt, hogy az összesen mintegy 200 millió forint befizetését elen­gedjék. Ennek érdekében közös pe­tíciót kívánnak megfogalmazni szándékaik szerint úgy, hogy ha nem is mindenki írja alá, de az öt meghatározó város első emberének a szignója feltétlenül legyen rajta. Ha mind a 38 településnek be kell fizetni az elmaradt áfát, döntés­re kényszerülnek, vagy a költségve­tést, vagy a lakosságot terhelik meg, ám mindkét megoldás hálátlan fel­adat. Az általános forgalmiadó-tör- vény azt mondja ki, hogy ha egy ter­mék eladása vagy egy szolgáltatás értékesítése benne van az adóköte­les körben, akkor az APEH-nek az a feladata, hogy el­lenőrizze, megfi- zették-e utána az adót, mondja ér­deklődésünkre Nagypállmre, az APEH Baranya Megyei Igazgató­ságának ellenőr­zési igazgatóhe­lyettese. Abban az esetben, amikor az önkormány­zatok arra vállalnak szerződéssel kötelezettséget, hogy biztosítják a közműépítést úgy, hogy ahhoz pénzt gyűjtenek a lakosságtól és az intézményektől, majd megbíznak egy kivitelezőt a rendszer kiépítése érdekében, az szolgáltatásnak szá­mít. S miután a szolgáltatásért ellen­értéket szednek, az pedig a törvény szerint adóköteles, az ellenértéket meg kell növelni a forgalmi adóval. Az érintettek akkor mentesülhettek volna az áfa fizetési kötelezettség alól, ha gázszolgáltató joggal rendel­kező cég gyűjtötte volna a pénzt, de a Tenkesgáz ilyen joggal nem bírt. Arra a kérdésre, hogy sor kerül-e mind a 38 önkormányzat esetében a vizsgálatokra, Nagypál Imre azt válaszolta, hogy ha fölmerül egy olyan problémakör, amelynek több szereplője is van, akkor járnak el szakszerűen, ha annak alaposan utánanéznek. Kérdésünkre, mi sze­rint sor kerülhet-e méltányosságra, azt válaszolta, hogy az összes körül­mény figyelembevételével eltekint­hetnek a kamatoktól és a büntető szankcióktól, ha a jogszabályok té­ves értelmezéséből adódott az adó­hiány, és nem szándékos adómeg­kerülésről van szó. De az adóhiányt mindenképpen be kell fizetni, mert az adózás rendjéről szóló törvény kimondja, hogy általános forgalmi adót, ellentétben a személyi jövede­lemadóval, elengedni nem lehet. Az eljárási törvény pusztán arra ad le­hetőséget, hogy ne azonnal, nem egy összegben, hanem részle­tekben, illetve későbbi esedé­kességgel lehes­sen fizetni. A DDGÁZ gázgazdasági igazgatója, Koncz László szerint nem tud­ták vállalni azokat a feltételeket, amelyeket az önkormányzatok tá­masztottak velük szemben, ezért nem vállalták el annak idején a mil­liárdos beruházást. Az APEH-vizs- gálatok tükrében a települések azonban sokkal jobban jártak vol­na, mint így. Amikor végül is a tele­pülések létrehozták a Tenkesgáz Kft.-t, a DDGÁZ is beszállt tőkével, mert a befizetésekből nem jött ösz- sze a beruházáshoz szükséges ösz- szeg. Kezdetkor 35 százalék volt a részesedésük, de az idők múltával ez tőkeemeléssel egyre inkább nőtt, és amikor elérte a 100 százalékot, a Tenkesgázt beolvasztották a DDGÁZ Rt.-be. így évek alatt kerül­tek abba a helyzetbe, amelybe az el­ső pillanatban szerettek volna. Ők már a beruházás elején felhívták az önkormányzatok figyelmét arra, hangsúlyozza Koncz László, hogy csak akkor áfa-mentes a gázmű­fejlesztési szolgáltatás, ha gázszol­gáltató végzi, de a polgármesterek ragaszkodtak ahhoz, hogy a telepü­lések saját maguk szedjék be a pénzt, gondolván, hogy amíg nem kell kifizetniük, addig forgathatják valamiféle haszon reményében. Ar­ra a felvetésre, hogy a Tenkesgáz el­len indított esetleges per érintené-e a DDGÁZ-t, Koncz László azt vála­szolta, hogy ugyan jogutódnak szá­mítanak, de nem felelnek azért, ahogyan az önkormányzatok intéz­ték a rájuk háruló hozzájárulások beszedését, ráadásul a DDGÁZ vé­gig harcolt azért, hogy normális me­derben történjék meg a beruházás, hiszen már akkor ismert volt né­hány, a mostanihoz hasonló ügy Magyarországon. CSERI LÁSZLÓ

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom