Új Dunántúli Napló, 2003. május (14. évfolyam, 118-147. szám)

2003-05-10 / 126. szám

8. OLDAL P 0 L I T I K A I VITAFÓRUM 2003. Május 10., szombat illJIHI Az SZDSZ és a környezetvédelem Ha a térképen mecseknádasdi központ­tal tíz kilométeres sugarú kört rajzo­lunk, akkor az ország legszennyezettebb vidékét kerítjük be - mondta a Mecsek- szabolcsi Környezet- és Érdekvédő Egye­sületnek a szabolcsfalui Lelovics kertben tartott térségi környezetvédelmi fóru­mán dr. Wekler Ferenc, a Parlament alel- nöke, a Szabad Demokraták Megyei Szö­vetségének elnöke. A paksi atomerőműben történtek újra rávilá­gítanak azokra a félelmekre, amelyeket ko­rábban hangoztattam - jegyezte meg dr. Wekler Ferenc, vagyis Ófalu és Bátaapáti környékén a radioaktív hulladékok elhelye­zése jelenti a gondot. Onnan egy kilométerre Cikón lesz a térség hulladéklerakó központ­ja, ez egy pozitív környezeti kérdés, magam is támogatom a megvalósulását, tette hozzá. Újabb kilométerre a Hidasi Vegyiművek mocska következik, ugyanaz a talajszennye­zés, ami a harminc kilométerrel arrébb fekvő Garéban már országos vihart kavart. Itt a vegyi anyag harminc éve szivárog a földbe, veszélyeztetve a bonyhádi vízbázist, de senki nem tett még semmit ellene. Ha pe­dig Mecseknádasdtól tovább megyünk 10 ki­lométernyit, akkor ott vagyunk a Zengő tete­jén, a lokátorállomás kijelölt helyszínén, ahol éppen most van ki­bontakozóban a lakossági tiltakozás az építkezéssel szemben. Országos lépté­kű problémák ezek, ehhez képest a mecsekszabolcsi- ak most felvetett gondjai a szennyezett patakjaik mi­att sokkal könnyebben ke­zelhetők. Ehhez csupán annyi kell, hogy a város el­indítsa a pincesoron és szőlődombon a sze­métszállítást, ami nem egy teljesíthetetlen feladat. A szabad demokraták úgy látják, Hidason azzal szemben kell a kormánynak határozot­tabban fellépni, aki privatizálta céget, és a szennyet a lakosság nyakán hagyta. Elfogad­hatatlan, hogy a folyamatosan azonos sze­replőkkel működő cég még most is az állam­mal szeretné eltakaríttatni a saját piszkát. Nehezebb a helyzet a lokátorbázissal, mert itt későn ébredtek a helybéliek. A hosszúhetényiek jelezték, hogy a Legfelsőbb Bírósághoz fordultak felülvizsgálati kére­lemmel, de az illetékes tárca mostanra már az összes hatósági engedélyt beszerezte az építkezéshez. Bátaapáti ugyancsak kényes kérdés, mert erre az évre 3,5 milliárd forintot szavazott meg a hulladéktemető további ku­tatásaira a parlament. Szóval nagyon rossz és bonyolult a térség környezetvédelmi hely­zete, holott az ország egyik legszebb régiója. Másrészt gazdaságilag is igen elmaradott a terület. A baranyai szabad demokraták prog­ramjában a turizmus és az infrastruktúra fej­lesztése van a középpontban, de az itt várha­tó környezetvédelmi beruházások nem so­kat lendítenek ezen a téren, ezért sokkal job­ban oda kell figyelni a lakosság kompenzálá­sára. ___ . M. B. E. A tb-kassza csúcsrajáratása Kiszolgáltatottság « 1. Találj ki egy olyan rendszert, amelyikben a minél több vizsgá­latban, a minél több beavatko­zásban teszed érdekeltté az egészségügyi intézményeket! Mondd azt, hogy ez a korszerű, a teljesítményarányos az igazsá­gos. Nevezd el HBcs pontrend­szernek! 2. Mivel ebben a szisztémában csak utólagos elszámolás van, a szó igazi értelmében gazdálko­dás, s főleg spórolás így szóba sem jöhet. 3. Legyen a rendszer minél bü­rokratikusabb, legalább annyira, ahol a bürokrácia már önmagát gerjeszti! Ekkor már a saját szük­ségességüket is igazolva ők ma­guk ellenállnak ésszerű gazdál­kodási kezdeményezéseknek. Ebbéli törekvéseink eddig sem voltak sikertelenek: a rendszer- váltás óta 1300%-os növekedést csak a tb működési költségeinél tudtunk elérni. 4. Mivel lehet még az orvoso­kat presszionálni is a többlet­vizsgálatokra? A klasszikus eu­rópai orvoslás karitatív indíttatá­sú és etikai ellenőrzés alatt állt. Ma az amerikai minta átvételé­vel pénzügyi vezérlésű és jogilag ellenőrzött. Ez utóbbi a műhiba­perekkel fenyegetetté tett orvo­sok tevékenységét még inkább defenzív irányba nyomja, növel­ve a vizsgálatok számát, növelve a betegsorokat a szakrendelése­ken. Ez, bármennyi pénzt is rak­janak a rendszerbe, a diagnosz­tikai oldalon mindig a lehetősé­gek plafonjáig nyomja a költsé­geket. így biztosított mindig a csúcsrajáratás. 5. A beteg és a valós szakmai teljesítmény másodlagossá vál­jon, ne feltétlen a szakmai indo­koltság, hanem a kihasználtság foka legyen az értékmérő! Az or­vosoknak ellentétes követelmé­nyeknek kelljen egy időben meg­felelniük! Annak az elvárásnak, hogy az egyes részlegek minél több pontszerző vizsgálatot vé­gezzenek, de a kórházak összes­ségében ol­csóbban mű­ködjenek, nem lehet megfelel­ni. Jól ki van ez találva. Nem vélet­len, hogy ná­lunk több CT­Dr. Sütő László latot végez­nek, mint a sokkal nagyobb és sokkal gazdagabb Nagy-Britan- niában. 6. Az meg kit érdekel, hogy a diagnosztikai oldalon és a bü­rokráciára elpocsékolt pénzek miatt nincs elég a terápiás olda­lon a komolyabb beavatkozá­sokra. Itt nem nevesíthető a fele­lősség. Ha a betegnek nincs pén­ze, vagy nem tud alapítványok­tól, magánszemélyektől tarhál­ni, ki tehet róla? 7. Orvos-igazgatók, intéz­ményvezetők kinevezését tedd pártpolitikától függővé! Ne a szakszervezetek, ne az osztá­lyok, ne a középkáderek, ne a fi­zikai személyzet delegáltjai vá­lasszák az igazgatót, ne nekik akarjanak megfelelni, hanem a hatalomnak! 8. Maximálisan ellenezd az Orvosi Kamara azon javaslatát, hogy a kormány az Egészségügy Fejlesztési Alapba az átlagnál magasabb hozamot garantálva vonjon be befektetőket! 9. Ha eddig mindent jól csinál­tál, jöhet a privatizáció. Neked és/vagy családtagodnak milliós fizetésű tanácsadói vagy igazga­tósági tagi állás, vagy üzletrész­tulajdon biztosítva lesz. Dr. Sütő László A cím szerinti élethelyzet más (ok) hatalmától, kényétől va­ló teljes függést jelenti. Következ­ményeként az emberek számot­tevő hányada elveszíti személyi szuverenitását, tartását, s kizáró­lag olyat mer cselekedni, valami­ről, valakiről véleményt monda­ni, amit fölöttesei, kenyéradó gazdái képesek elviselni. Vannak, akik elmarasztalják önálló cselekvéstől, vélekedéstől ódzkodó társaikat. Mindazokat, akik szisztematikusan keresik a hatalom birtokosainak kegyeit, következésképp a mindenkori hi­vatalosság álláspontját szajkóz­zák, vazallusi szerepvállalásra tö­rekszenek. Holott emberi tartá­suk hiánya evidens. Kiszolgálta­tottságuk folytán kényszerülnek életművészetre. Polgári demokráciánk viszo­nyai közepette már-már polgárjo­got nyer az efféle viselkedésmód. Legtöbb kiszolgáltatott társunk ugyanis nem lel fogódzót, I senkitől nem j remélhet tá­maszt a külön­féle érdeksérel­mei megnyug­tató orvoslásá­ra. Megszűntek az intézkedési jogosultságok­kal felruházott fórumok, melyek­hez bizonyos esetekben bizalom­mal fordulhatott a jogaiban sérült dolgozó. A szakszervezetek pe­dig a szocialista nagyüzemek és a nagyipari munkásság felszámolá­sát követően kvázi gittegyleti fó­rumokká váltak, fikarcnyi hatás­kör nélkül vegetálnak. A legtöbb helyen pedig még formálisan sem léteznek. Holott - ismerve a hazai állapotokat - tömeges igény lenne hatékony közbenjá­rásukra. Ahol pedig vannak, Dr. Südi Bertalan tisztségviselőikre is a kenyér­adók hatalmának árnyéka vetül. Ennélfogva ők is kiszolgáltatot­tak, a kenyérért folytatott harc közben - társaik érdekvédelmét érintő szolidaritás operatív ki- nyilvánítása helyett - megalku­vásra kényszerülnek. Számos cégnél bejelentés nél­kül, tehát svarcban foglalkoztat­nak munkavállalókat, más ese­tekben csak a törvény által előirt minimálbért fizetik nekik hivata­losan, a különbözetet pedig zseb­ből dotálják. Ennek révén a tör­vényes szolgálati időben, vala­mint a nyugdíjalapul szolgáló ke­resmény és a táppénz dolgában rövidítik meg a dolgozókat. Ha pedig valamelyik érintett mind­ezt kifogásolja, netán a munka­adónak nem tetsző ideig van be­tegállományban, „lapátra teszik”. Tapasztalható, hogy az embe­rek többsége két okból óvakodik az igazság kimondásától: féle­lemből, melyet a kiszolgáltatott­ság idéz elő, vagy érdekből, mely mindenkit érvényesülésre sar­kall. Ahol tartani kell attól, hogy érvek ütköztetése helyett hatalmi eszközökkel vetnek véget a vitá­nak, ott az emberek kiszolgálta­tottak, s mivel tapasztalják, hogy irányítóik szívesebben dolgoz­nak együtt szolgalelkű, mint kri­tikai szellemű beosztottakkal, félnek és hallgatnak. Pedig a rendszerváltás hajna­lán - Bibóra hivatkozva - milyen sokan ismételgették, hogy a de­mokrácia annyi, mint félelem nélkül élni. Hozzátéve: olyan tár­sadalmi rendszer következik ez­után, melyben csak a bűnözők­nek kell félniük. Vajon ránk köszönt-e valami­kor az olyan korszak, melyben a kiszolgáltatottságnak nem lehet­nek vámszedői? Dr. Südi Bertalan Már csak egy év Az európai uniós csatlakozásig előttünk álló egy évet hasznosan kell eltölteni, mert sok még a te­endő. Ahogy most mennek a dol­gok, az nem sok jóval kecsegtet. Összeomlás előtt áll a sertés- ágazat. A Független Kisgazdapárt Baranya megyei szervezetének meggyőződése: nem a sok sertés a nagyobb gond, hanem az, hogy a piacszabályozó mechanizmu­sok még mindig nem működnek hatékonyan. Egyeseknek nagyon jó, hogy a magyar mezőgazdaság a vadkapitalizmus állapotában leledzik. Attól, hogy a tenyésztő minden kiló húson 60-70 forintot veszít és tönkremegy, egyesek­nek busás haszon vándorol a zse­bébe. Ők természetesen soha éle­tükben nem keltek hajnalban azért, hogy a jószágokat rendben tartsák, megetessék és tegyék ezt szombat, vasárnap, karácsony­kor, húsvétkor. Már csak egy év van a csatla­kozásig. Majd kétmillió földtulajdonos 78-80 százaléka egyhektárnyi te­rülettel rendelkezik, és ez is ket­tő és fél millió tagban szétszór­tan helyezkedik el. Ezt a szörnyű állapotot tovább rontja, hogy ezen földekből csaknem másfél millió hektár osztatlan közös tu­lajdonú. Erre az Európai Unió­ban egy fillér támogatást nem le­het kapni. A polgári kormány ha­talmas ellenállás közepette igye­kezett megoldást keresni. Csak részben sikerült. Ezért a kisgaz­da képviselők többsége nem tá­mogatta a 2001. évi földtörvény­módosítást. Tudtuk, hogy nem képes orvosolni a magyar mező- gazdaság, a magyar vidék ellen 10-15 év alatt az elkövetett bűnö­ket. Sajnos, az élet az akkori két­kedőket igazolta. A szociálliberális kormány mára már saját támogatói érdeke­ire szabta agrárpolitikáját. A csa­ládi gazdaságok helyett a nagy­üzemi, jogi személyiségű társulá­sok megerősítését támogatja. A földbérletek iránt rendkívüli mó­don megnövekedett nagyüzemi érdeklődés azt jelenti, hogy a földbérlő elővásárlási jogával a jogi személyiségű társaságok jut­nak helyzeti előnyhöz, és nem a helyben lakók, akik esetleg a földből kívánnak megélni. Ezért nem történt eddig jogszabály­módosítás az osztatlan közös tu­lajdonú földek sorsának rendezé­sére, és nem történt meg a föld­törvény módosítása földvásárlás­nál a helyben lakó termelők el­sőbbségének biztosítására. így jó ez a kevesek­nek egy évvel az európai uni­ós csatlakozás előtt. Mi lesz a vi­dék népével? - Mit javasolhat a Független Kisgazdapárt a jelenlegi hely­zetben? Középtávú bérleti szer­ződések kötésével óvja a vidék népe a földet, és ha mégis el kí­vánja adni, lehetőleg helyben la­kót részesítsen előnyben. Április 19-i írásunkra hivat­kozva sok biztató telefont kap­tunk. Ezt a hangot, ezt a kiállást várjuk a Független Kisgazdapárt­tól és az egységet - mondták a te­lefonálók. Köszönetünket fejez­zük ki mindnyájuknak a biztató szavakért. Azon leszünk, hogy megszolgáljuk figyelmüket. Mégis egy hívásra külön kívá­nok reagálni. Egy nevét nem vállaló úr számon kérte, milyen alapon hallatjuk hangunkat oly csúfos szereplés után, mint amelyben a Független Kisgazda- pártnak a választásokkor része volt. Tisztelt telefonáló! A Füg­getlen Kisgazdapárt részese volt az elmúlt négy év kormányzati sikereinek, nemcsak hibáinak. A parlamenti frakció felelősen gondolkodó tagjai - és ők voltak többségben - szavazatukat ad­ták a polgári kormány program­jához. A hibát a Független Kis­gazdapártban is emberek követ­ték el és azokat embereknek kell orvosolni. A Független Kis­gazdapárt csaknem 100 éve a magyar vidék egyetlen hiteles pártja. Az is kíván maradni, ezért kívánunk dolgozni. Az Is­ten, a haza és a család értékrend adja ehhez a biztos irányt. Ha ezt követjük és csakis ezt, nem fogunk eltévedni. Dr Karucsai Csaba, a Független Kisgazdapárt Baranya Megyei Szervezetének elnöke A PPK képviselői Mayer Mihály püspöknél Május 6-án a pécsi polgári körök képviselői - mintegy 40 fő - láto­gatást tettek Mayer Mihály püs­pök úrnál. A látogatás a püspöki palota konferenciatermében zajlott, ahol a püspök úr bevezető be­szédében a keresztény politizá­lás felelősségéről, az erkölcs és a politika viszonyáról, a keresz­tény értékalapú politizálás szük­ségességéről szólt. A körök kép­viselői tájékoztatták a püspök urat munkájukról és azokról a problémákról, melyekben az egyház vezetőinek erkölcsi tá­mogatását kérik. Egyetértettek abban, hogy időnként szükség van hasonló ta­lálkozókra, beszélgetésekre. Dr. Révész Mária, Bíró Bernadett Oktatási helyzetkép, 2003. (El.) Április elején terjesztette be a szaktárca a parlament elé a köz­oktatási törvény módosítását. Ez ad alkalmat arra, hogy az oktatási minisztérium eddigi tevékenysé­gét és a törvénymódosítás után várható helyzetet elemezzük. Az előzőekben az oktatás elég­telen finanszírozásának és a köz­oktatási törvény módosításának várható hatásait mutattuk be. Ki­emeltük, hogy a törvény módosí­tásából több lényeges elem kima­radt: a rendelkezésekből nem raj­zolódik ki semmilyen pedagógus­politika, szükség lenne az iskolai középvezetés újjáépítésére a pót­lékrendszer felzárkóztatásával, hiányzik a minőségpolitika. Pedig az előbbiekkel kapcsolatban az előző kormányzat idején több előremutató program indult el, ezek végrehajtását azonban az új oktatáspolitika felfüggesztette, vagy kiüresítette. Nézzük most ezeket! A jelenlegi vezetésű minisztéri­um ugyan elkezdte a polgári kor­mány által kidolgozott pedagó- gus-életpályamodell bevezetését, de alig néhány hónap elteltével a pedagógusok csalódottan tapasz­talhatták, hogy az életpályamo- dellnek csak az első elemét léptet- , ték életbe az alapbérek emelésé­vel. A pedagógusok nagy többsé­gének támogatását maga mögött tudó modell további elemeinek bevezetéséről egyre későbbi idő­pontokat hallani, míg más elemei - így például a pedagógusok szak­mai előmeneteli rendszere, amelynek része a pótlékrendszer reformja is - lekerültek a napi­rendről. így a továbbiakban is net­tó kétezer forintért végzi felelős­ségteljes munkáját például egy osztályfőnök, vagy ugyanennyiért próbál a munkaközösség-vezető szakmai színvonalat biztosítani egy iskolában. Pedig az eddigi ál­lapotok fenntartásával az intéz­ményekben a későbbiekben sem alakulhat ki középvezetői szint, és emiatt nem beszélhetünk a jö­vőben sem pedagóguskarrierről sem, amely elengedhetetlen felté­tele lenne a tanárok jobb társadal­mi megbecsülésének! A polgári kormány kiemelkedő feladatának tekintette az oktatás színvonalnak javítását és minősé­gének garantálását. A kormány- váltáskor több mint 1700 óvoda és iskola kapcsolódott a nemzetkö­zileg is elismert Comenius 2000 minőségfejlesztési programhoz, és további több mint 2000 intéz­mény jelezte részvételi szándé­kát. A programhoz kapcsolódott a Közoktatás Minőségéért Díj is. A Magyar Bálint vezette minisztéri­um az első intézkedésével lefejez­te a Comenius Programigazgató­ságot, az intézményeket több esetben olyan helyzetbe hozta, hogy a szerződésben foglaltakat képtelenség teljesíteni, újabb pá­lyázatok kiírására pedig nem ke­rült sor. Ezekkel a lépésekkel a szaktárca több ezer intézmény eddigi munkáját vette semmibe és okozott bizonytalanságot műkö­désükben! Az előző kormány országos mé­rési és értékelési programot indított el, amely valamennyi általános és középiskolát érintett, és amelyet a legkorszerűbb európai mérési eljá­rások figyelembevételével dolgoz­tak ki. Az új minisztérium ezt a programot „sikeresen” kiüresítet­te, ezzel olyan eszköztől fosztva meg az iskolákat és a pedagógu­sokat, amely lehetővé tette volna, hogy évről évre figyelemmel kísér­jék valamennyi tanuló teljesítmé­nyének változását, képességeinek, készségeinek fejlődését. A polgári kormány a Nemzeti Alaptanterv bevezetésének követ­keztében kialakult kaotikus álla­potokat a kerettanterv bevezetésé­vel orvosolta, kellő előzetes szak­mai egyeztetések után. A napok­ban látott napvilágot a jelenlegi minisztérium által kiadott újabb központi tanterv, amelyről a ké­szítőkön kívül még senki nem tud sokat, de az már biztos, hogy az iskolák ismételten, a rendszervál­tás óta már harmadszor, dolgoz­hatják át a helyi tantervűket min­den különösebb ok nélkül! Az Orbán-kormány elindította a tudásalapú társadalom megte­remtésének jegyében a Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Programot, amely komoly nemzetközi vissz­hangot és elismerést váltott ki. Magyar Bálint ezt a programot le­állította és a pályázatokat nem kí­vánja kiírni 2003-ban sem, koc­káztatva ezzel, hogy a különböző kutatási és fejlesztési műhelyek komolysága megkérdőjeleződhet külföldön. A fenti sort folytathatnánk to­vábbiakkal is: a diákhitel szabá­lyainak a bankoknak kedvező, de a diákok számára kedvezőtlen át­dolgozásával, a roma fiatalok fel­zárkóztatására PHARE-támoga- tással indult átfogó program leállí­tásával, a tankönyvek jóváhagyá­sát szabályozó rendelet hatályon kívül helyezésével. Az előzőekben ismertetett lé­péseket tekintve nyugodtan ne­vezhetjük a „tagadással” elveszte­getett egy évnek a közelmúltat, amely a zűrzavart alapozza meg az oktatásban és növelni fogja a pedagógusok kiábrándultságát és fásultságát. A Fidesz-Magyar Polgári Párt pécsi szervezetének oktatási kabinetje * i i. i i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom