Új Dunántúli Napló, 2003. április (14. évfolyam, 89-117. szám)

2003-04-03 / 91. szám

2003. Április 3., csütörtök KULTÚRA -RIPORT 7. OLDAL Irak, Amerika, háború és terror KÜLÖNLEGES BOGARAK PÉCSETT. Óriásrovarok-rovarszépsé- gek címmel nyílott kiállítás tegnap a Természettudományi Gyűjte­mény épületében. A különleges bemutatót a budapesti Természettu­dományi Múzeum és a pécsi Janus Pannonius Múzeum anyagából válogatták össze. A tárlat, amellyel egy időben Blaumann Ödön Ál­latolimpia című fotókiállítása is megnyílott, június végéig látogatha- tó a Szabadság úti épületben. __________________fotó, laufer lXszló Há ború és terror címmel - a World Trade Center elleni akciót és az iraki háborút egyaránt felölelve - szervezett tegnapra konferenciát a Jogász Napok keretében az Európai Joghallgatók Szövetségének pécsi csoportja. A célt elérték: a rendez­vény az iraki háborút több oldalról köze­lítve segítséget nyújtott az árnyalt tájéko­zódáshoz. A világ, és így Magyarország közvéleményét is foglalkoztató, egyben megosztó iraki hábo­rúval kapcsolatos egyik legfontosabb kérdés, hogy jogos vagy jogellenes-e? A kérdés Bruhács János professzor, a PTE Nemzetközi és Európajogi tanszékének vezetője szerint eldönthetetlen. Az USA elnökének március 17-én elmondott beszédét idézte, amelyben, úgy látja, tetten érhető volt két jogi érv. Az egyik, hogy az Amerikai Egyesült Államok a potenciális fenyegetettség állapotában, az ön­védelem jogát gyakorolva indít háborút, míg a másik szerint a Biztonsági Tanács korábbi határozataiból következően az ENSZ felhatal­mazásával „foganatosít” intézkedéseket. Mi dönti el, hogy kinek van igaza? A pro­fesszor a kulcselemet az ENSZ Alapokmánya egyik cikkében látja, amelyben az szerepel, hogy kizárólag a Biztonsági Tanácsnak van lehetősége annak megállapítására, hogy ki szegte meg a békét. De ezt soha nem fogja ki­mondani, tette hozzá. Arról, hogy Magyaror­szág hadviselő félnek számít-e, Bruhács Já­nos azt mondta: az ENSZ-definíció szerint nem az, és Irak sem jelentette ki hivatalosan, hogy a két ország hadban állna egymással. Szabó János, a Honvédelmi Minisztérium Stratégiai Kutatások Intézetének főigazgató­ja a jog területét érintve azt hangsúlyozta, hogy ebből a megközelítésből azért is nehéz értékelni az USA iraki beavatkozását, mert szeptember 11-éré sem volt eddig még jogi válasz. Az amerikai politikai vezetésnek egyfajta teljesítménykényszerrel kell szem­benéznie, a kérdés csak az, hogy megma- rad-e háború a katonák közötti szinten - amelyből kiemelhető a politikai célpont -, vagy pedig a lakosságot is bevonó totális há­borúvá fejlődik-e? A megfogalmazott közvet­len cél: Szaddam Húszéin eltávolítása a hata­lomból, a jelenlegi rendszer lebontása, he­lyette egy demokratikus berendezkedés megteremtése fölveti, hogy - főleg fegyverek­kel - exportálható-e a demokrácia, különös tekintettel az iszlám világra? Hosszabb távon az Amerikai Egyesült Államok nagy érvrend­szerrel rendelkezik, ami a kétpólusút felváltó új vi­lágrendet illeti: új struktú­ra, felelősség és új garan­ciák szükségeltetnek - fej­tegette Szabó János. A terrorizmusról szólva a főigazgató annak adott hangot, hogy az mindig a gyengébbek megnyilvá­nulási formája az erőseb­bekkel szemben. Kiszámíthatatlan, miután a lehetőségei végtelenek, ezért az ellene való védekezésben is végtelen sok a megoldandó feladat. A terrorizmus terén lassan lezárul egy periódus; a kérdés csak az, hogy ellen­ségképekkel operálunk-e, vagy az integrációs technikákra helyeződik a hangsúly? BALOGH Z. Dr. Bruhács János Egyetemi esték Az önéletrajzot is tanulni kell Dr. László János egyetemi tanár előadása Az Egyetemi esték programja keretében dr. László János egye­temi tanár, a PTE Pszichológiai Intézetének igazgatója Elbe­szélés és identitás címmel tartott előadást a személyiség, az én-tudat és a társadalmi környezet összefüggéseiről. A pszichológia egy új ágazatát képező tudomány alapfogalmai­val, alaphelyzeteivel ismerked­hetett meg a PTE Egyetemi esték rendezvénysorozatának hallga­tósága a legutóbbi előadáson. A pszichológia eszközrendszerébe és módszertanába engedett be­tekintést dr. László János egyete­mi tanár, a PTE Pszichológiai In­tézetének igazgatója. A pszichi­átriai vizsgálatot végző terapeu­ta meghallgatja a pácienst, és el­beszéléséből, annak különféle vonásaiból, jellegzetességeiből, mint paraméterekből következ­tet az adott személyiségre. Fre­ud óta ez a gyakorlat a pszicho­analízisben nagy fejlődésen ment át, lényegében azonban változatlanul a személyiség, az identitás állapotának megisme­rése a cél. Az elbeszélő maga a páciens. Az elbeszélés pedig a kezelhetőség, a kezelés alapjául szolgáló információforrás. Áz el­beszélés mindig egy történet is. A történetek lehetnek fiktívek, valóságosak, kerek egészek, hiá­nyosak, szakadozottak. Egyes történeteket ki kell egészíteni, másokat korrigálni - oly módon, hogy a „beteg” együtt tudjon él­ni vele. Nagy szerepe van ebből a szempontból a történelemnek, a történetírásnak, amely a kez­detet, előzményeket, a szándé­kokat bizonyos értékek figye­lembevételével köti össze a vég­pontokkal. A történelem mind­emellett igazo­dási alapként is a természet- tudományos okság univer­zális igazságá­ra törekszik. Az időbeli strukturáltság tehát ugyan­csak fontos vo­nása a történeteknek. Vannak úgynevezett „feszültségtörténe­tek”, amelyek úgy is létrejöhet­nek, hogy ugyanazokat a moz­zanatokat más sorrendben rak­juk össze. Az elbeszélések év­szakokhoz is kötődnek. A komé­dia, a románc, a tragédia és a szatíra hasonló sorrendben kö­tődik az évszakokhoz, és jelení­ti meg azokat az együttes han­gulati elemeket, amelyek meg­határozzák az elbeszélés karak­terét. Az elbeszélés univerzalitá­sát a cselekvések síkjának és a tudatosság síkjának az életta­pasztalatoknak a jelenlévő ele­mei alkotják. Az identitás fogal­ma ott válik hangsúlyossá, hogy az elbeszélő mindig egy adott „én”. Az emberek szeretik, ha ők valakik. Térben és időben fo­lyamatosan ugyanazok, azaz azonosak önmagukkal. Az én­tudat, az önazonosság dualitása probléma, amit korrigálni kell. Az „én", a személyiség egy adott csoporthoz, a mindenkori kör­nyezethez és a történelemhez egyaránt kötődik. A hallgató mindebből arra'kö- vetkeztethet - és ez a tudósító véleménye is -, hogy a szemé­lyes identitás manapság ismert „átszerkesztett” élettörténetei nem pusztán a személyiség za­varait jelzik, hanem a társadalo­méit is. Megdöbbentő, hogy a történelmi események pozitív il­letve negatív megítélésével kap­csolatos vizsgálatok például olyan adatokat is felszínre hoz­tak, mint, hogy a rendszervál­tást a reprezentatív vizsgálati körnek mindössze 7 százaléka ítélte egyértelműen pozitívnak. A történelem megítélésének kü­lönféle „sémái” vannak, és ezek az életrajzzal együtt, azzal össz­hangban, netán összhang nélkül erősen befolyásolják az én-tuda­tot, a személyiséget, az identi­tást. Ennek pedig nemcsak egye­di, hanem súlyos társadalmi kö­vetkezményei is lehetnek. Ezért az önéletrajzot is tanulni kell. Persze nem az iskolában, ha­nem a családban. _____ BEBESSI K. Ta nulmányi versenyek győztesei NÉMET TAGOZATOS szinten tanuló 7. és 8. osztályosok szá­mára rendezett megyei német­versenyt a Pécsi Tudományegye­tem I. Sz. Gyakorló Általános Is­kolája, melyen 10 intézmény 36 tanulója vett részt. A 7. osztályo­sok közül a szóbeli és írásbeli verseny kiemelt győztese Né­meth Zsombor (Belvárosi Ál}. Isk.) lett. A 8. osztályosok verse­nyének írásbeli első helyezettje Rácz Katalin (Belvárosi Ált. Isk.), mindkét tanuló felkészítő tanára Horváth Ágnes. A legjobb szóbe­li eredményt a 8.-osok közül Ko­vács Nikolett (Testvérvárosok Téri Ált. Isk.) érte el, felkészítő tanára Káplárné Nagy Ágnes, (d) A LÁZÁR ERVIN Megyei Olvasá­si Versenyt a pécsi Belvárosi Álta­lános Iskolában rendezték meg. A vetélkedőn 16 iskola 46 tanuló­ja vett részt. Első helyezést Leit­tier Barbara, a siklósi Batthyány Ált. Isk. tanulója ért el. Ugyan­csak itt tartották a CSÖPPMAT matematika versenyt, amelyen 23 baranyai csapat indult, s a PTE I. Sz. Gyakorló Általános Is­kola vitte el az első helyezést, (d) A LITTERÁTUM Országos Angol és Német Nyelvi Versenyek 7. or­szágos döntőjét Budapesten ren­dezték, előzőleg 3500-an vettek részt az elődöntőkön. Baranya megyéből tízen értek el döntős helyezést, közülük Kocsis Máté (Pécs), Arnold Krisztián (Pécsvá- rad), Beck Péter (Bóly) és Preisz Leila (Bóly) meg is nyerte a ver­senyt, valamennyien német nyelvből. _____ idi Vé gigsimítván a karikás ostor nyelén Sok ezer búzatábla ad néhány igazi új magot Fél évszázadot töltött a búzaföldek bűvöletében dr Baracs Jó- zseí agrármérnök. Uradalmi segédtiszt, kozellátás megy kulcsember, Baranya mezőgazdaságának megy osztályvezetőként - első embere és mindvégig Umaguláje­lentőségű fajtanemesítő szakember volt. Nyokvanot évesen aktív, Bólyban mezőgazdasági múzeumot hozott letr®> . emlékezéseket, tanulmányokat írt. Legutóbbi ilyen munkája Baranya mezőgazdaságának százéves áttekintése volt. Valószínűtlen kép. 160 egy méter­nyi széles és nyolc méter hosszú búzamagvak ezreit rejtő kis búza­tábla szabdalta roppant tér köze­pén áll egy ballonkabátos ember. Mellette kis srác. Utóbbi jelké­pezhetné akár a jövőt is, ami ter­mészeténél fogva mindig valami nagyon régi korokban veszi kez­detét. A kabátos a búzanemesítő. Neve dr. Baracs József. Hintón, kocsin, zörgő brics- kán járták a birtokot a tiszttartók. Az uradalmi segédtiszt nem akárki volt. Afféle agronómusi szerepkört töltött be a gazdaság­ban, ugyanakkor a darutollas csendőrséggel a háta mögött majdhogynem élet és halál urá­nak számított. A Mágnás Miska filmváltozatában Pixi és Mixi grófok, azaz Latabár Kálmán és Latabár Árpád állandóan egy Ba- hacs nevű uradalmi vezető em­bert emlegetnek raccsolva, ám az a Baracs nem a mi emberünk. Bár, akár lehetne ő is. Dr. Baracs József agrármérnök­kel Pécs belvárosi lakásában talál­kozom. A falon lévő kostülkök és más relikviák mellett mindenek­előtt egy vaskos karikás vagy kari- kós ostort nézegetünk hosszasan.- Ezt még a háború előtt vetten egy juhásztól 100 pengőért - mondja. - Ez a rézkampós pász­torbot meg „ünneplős” szerszám. Egyszerűbb alakzatával szedte ki a juhász a kiszemelt állatot a nyáj­ból. Azért ezt az ostort itt kint a Zsolnay-szobor előtt még ma is megdurrogtatom szilveszter tájt... Baracs József Hercegfalván született 1918-ban. A porból ki sem látszó kiskorában kezdi enni az árva gyerekek kenyerét. Szabó Dezső és Móricz Zsigmond adalé­kai láttatják velünk ezt a világot. A soproni bencések gimnáziumá­ban tanul, majd a debreceni pia­ristáknál. - Érettségi után elvé­geztem a Debreceni Mezőgazda- sági Egyetemet, okleveles mező­gazdász lettem - mondja. - Ké­sőbb a doktori vizsgákat Moson­magyaróváron tettem le. A kato­naság 1938-ban tette rám a kezét. Mosonmagyaróváron a nyugatra kivitt javak felértékelésében dol­goztam. Kivittek engem is. Ame­A nyelv szókészletének gyara­podása állandó folyamat. A leg­ismertebb és a legeredménye­sebb módja a szóösszetétel és a szóképzés. Korántsem ilyen termékeny a szóvegyülés, szaknyelven: kontamináció. Lényegének megértéséhez a lé­lektani (nyelvpszichológiai) alap­jából kell kiindulni. A beszédalko­tás (akár elhangzó, akár írott szö­veg), lényege a végsőkig egysze­rűsítve: szóválogatás. Mégpedig mindig olyan szavak válogatása, amelyek egyértelműen közvetítik, közük a gondolatokat, érzelme­ket, akarati tartalmakat a beszéd­társ számára. A szavak közötti vá­logatás föltétele, hogy egy-egy fo­galom nyelvi formába öltöztetésé­hez legalább kettő vagy még több szó álljon rendelkezésünkre. Pél­dául a táplálkozik cselekvésfogal­mának nyelvi kifejezése az eszik, étkezik, falatozik, kajál, zabái stb. A beszélő olyan helyzetben, ami­kor a szokásosnál feszültebb lelki- állapotba kerül, gyorsan sokat akar mondani, vagy a figyelmét valamilyen zavaró körülmény mi­att nem képes kellőképpen össz­pontosítani, azaz figyelmetlenné válik; előfordul, hogy egy-egy szó felidézésének pillanatában két azonos vagy rokon értelmű szó egyszerre kerül a tudatába, s ilyenkor a két szó hangalakja összekeveredik. Néhány ezek kö­zül állandósult, társadalmi érvé­nyűvé vált, s akkor is használjuk őket, amikor a keletkezésükét lét­rikai fogságba estem. Hazatér­tünkkor a határ innenső felén az amerikai katonák kinyitották a vagonajtót és ránk parancsoltak: most aztán vil­lámgyorsan el­tűntök! Ki is bekkelő- dött az orosz fogság, a malen- kij robot... A ne­héz ötvenes évek gazdasági, közellátási fel­ügyelőt farig­csáltak a békére, munkára, és va­lamiféle biztonságra vágyakozó fi­atalemberből. Felesége, Magdi néni is be-be- jön. Nagyhírű állatvédő, eredeti­leg szintén mezőgazdász. Bekuk­kant Baracs úr leánya is, aki híres úszóként az egyik régi olimpián Gyarmaty Andreának lett volna a váltótársa... Most testnevelő Kom­lón. Állatorvos is van a családban, a fiúgyermek. - Sajnos emberor­vos nincs - teszi hozzá az idős bú­zanemesítő, aki naponta kétszer inzuünozza magát, és az úgyne­vezett öregség minden nyavalyá­jával is rendre kénytelen megvív­ni csatáit. Erőteljes, szívós tempe­ramentum. Húsz évet nyugodtan eltagadhatna.- Még a forint előtt, a pengős végnapokban egyszer csak beállít hozzám egy fiatalember - folytat­ja Baracs József. - Burgert Róbert vagyok a belvárdgyulai ÁG.-tól - mondja. Jöttem az üzemanyagért. Kiderült, hogy nincs nála elég pénz. így aztán én adtam neki egy hatalmas köteg bankót, ami sok milliót tett ki. Ettől kezdve igen jó barátok lettünk. Közeli barátom volt Baksai Antal, a másik világhí­rű baranyai agrárszakember is. Meg sokan még. Örök emlékezetű barátságaimnak komoly hasznát vettem később megyei tanácsi mezőgazdasági osztályvezető­ként. Legfőképpen a megye meli­orációjára, földjeinek termékeny- nyé tételére és búzanemesítői munkámra vagyok büszke. Ezek az eredmények akkor születtek, amikor a magyar mezőgazdaság már az európai elsőség közelében járt. Most megint Európától ret­rehozó kényszerítő lélektani kö­rülmények nem állnak fenn. Köz­ismert a csokréta szavunk, amely a csokor és a bokréta vegyüléke. Az ordít és kiabál egyszerre ejté­séből lett az ordibál. A zavar és a kerget a zargat szóalakot eredmé­nyezte. Nem kevésbé ismert a ré­misztő sem, amely a rémítő és az ijesztő keveréke. A gyalogos köz­lekedés tréfás elnevezés a lábusz. A láb és a busz kapcsolata. Néhány ún. mozaikszavunk is így keletkezett. A grapefruit ma­gyarítására alkották meg a cit- rancs-ot a citrom és a narancs ve- gyülékeként. Mint új szó - szerin­tem - telitalálat, mégsem vált álta­lánosan ismertté. Talán azért, mert ritkábban kapható, és az íze miatt kevésbé kedvelt, mint a „szülei". Ehhez hasonló a mo- presszó a mozi és az eszpresszó, valamint a motel a motoros hotel kapcsolatából. A szelídebb indu­lat megnyilvánulásaként jegyez­tem föl a teremfáját! Ez a szitok­szó föltehetőleg a kutyafáját!, il­letve a teremtését!, teremburáját! vegyüléke. Ehhez a szóalkotási módhoz kapcsolható az ún. jelentéssűrí­tés. Pl. felköhögte magát, azaz al­vó állapotában jött rá a köhögés, amelyre fölébredt. Ilyen a felugat­ták a kutyák, azaz a kutyaugatás­ra ébredt föl. Aki jól gazdálkodik vagy előteremti a szükséges ösz- szeget, az kigazdálkodja. A jelen­téssűrítést a tömörítés eszköze­ként tartja számon a stilisztika. Rónai Béla tegnek. Pedig a magyar búza... Meg aztán, mi vagyunk az erőseb­bek. Vagy csak voltunk...? Kár ezért az ágazatért!- Az ellátásba tartozott a búza­vetőmag is. Innen a nemesítő szenvedély. A próbatáblák még ma is előjönnek álmaimban. A ve­tőmagakciók, a Bicsérdi Fajtane­mesítő Intézetnél végzett mun­kám, 25 éves országos fajtaneme­sítő tanácsi tagságom a büszkesé­geim. Voltam persze múzeum­szervező és múzeumigazgató is Bólyban. Igaz, már csak nyugdí­jasként. írtam tanulmányokat. Előttünk fekszik egy sereg irat. Doktori disszertáció, fotók, újság- cikk-kötegek és egy vaskosabb kötet részét képező tanulmány: Baranya megye Mezőgazdasága 1905-1995. Magdi néni, aki a Fri- derikusz-show-ban is szerepelt, elszánt állatvédőként jókora étel­adagokkal indulni készül az ete­tőhelyekre. Beesteledett. Dr. Ba­racs József végigsimít a keze fejé­vel a karikás ostor nyelén. Nem tudni, mire gondol. BEBESSI K. Magyarul - magyarán _________ A szóvegyülés

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom