Új Dunántúli Napló, 2003. április (14. évfolyam, 89-117. szám)
2003-04-06 / 94. szám
RIPORT 2003. ÁPRILIS 6. Bazi nagy roma botrány Bazl nagy roma lagzlnak indult, és bazi nagy botrány lett az Irigy Hónaljmirigy műsorából, amelyet pontosan egy hete vetített a tv2. A vihar szinte a produkció befejezésével egy időben feltámadt: a legtöbben azt sérelmezték, hogy úgy ábrázolták a romákat, mint akik nem szeretnek tanulni, nem Járnak Iskolába, büszkék a tudatlanságukra, és bűnözőt nevelnek gyerekeikből. A romaszervezetek tiltakoztak, ugyanakkor van olyan érintett, aki nem érti a felzúdulást: Gáspár Győző szerint Mirigyék nem akarták megbántani a romákat, csak azt tették, ami a dolguk: parodizáltak. Geszti Péter viszont amondó: úgy vagyunk rasszisták, hogy ezt észre sem vesszük. Réz András szerint ha lenne romaszínház vagy zsidókabaré, az érintettek sem lennének ennyire érzékenyek. A zenekar egyébként hétfő óta mást sem csinál, csak bocsánatot kér. B Gáspár Győzőt' megfenyegették. Nem egyszer, nem kétszer - sokszor. Holott csak annyi a „bűne”, hogy szerepelt a Bazi nagy roma lagzi című műsorban.- Hallgatom a nekem címzett gyalázkodásokat, olvasom a leveleket és a faxokat, és már azon sem csodálkoznék, ha megvernének - jelentette ki a Romantic együttes vezetője.' - Azt mondják, Gáspár Győzőt leárulózták áruló vagyok, aki nem képviseli a romák érdekeit. Na de könyörgöm: ez egy showműsor volt! Senkinek sem akart ártani! Gondolja csak mindenki végig, hogy mi mindent mondott már az Irigy Hónaljmirigy az egész zenésztársadalomról! A zenekarunkból a két lányról azt állították, hogy XXL-esek, a Katinkáról az volt a véleményük, hogy pörköltszaftos a szája, és Galambos ■ Lajos sem tette a kirakatba, amit róla összedaloltak. Ezek a fiúk mindenkit kiröhögnek, mert ez a dolguk. Miért kell ebből botrányt csinálni? Győző szerint azok, akik most felháborodottan tiltakoznak, nem akarnak mást, csak szerepelni.- A politikusoknak nem arra kellene figyelni, hogy egy szórakoztató műsorban mi hangzik el, hanem hogy a romagyerekek ugyanabba az iskolába járhassanak, ahová a többiek, meg hogy ne legyen ekkora a csóróság... Geszti Péter részt vett az előítéletek ellen szervezett Roma Mikulás-kampányban. Geszti nem vonja kétségbe, hogy Mirigyék senkit sem akartak megbántani, de ...- Vannak olyan csoportok - például konkrétan tudok egy általam megnevezni nem kívánt foglalkozás űzőiről -, akiknek többsége állítja, hogy nem rasszista, ám gondolataik, cselekedeteik épp az ellenkezőjéről árulkodnak. Nem is vagyunk tisztában azzal, hol kezdődik a kirekesztő gondolkodás. Geszti szerint ez az állapot azért alakulhatott ki, mert eddig egyetlen politikai kurzusnak sem volt érdeke, hogy kiálljon a romák mellett. Magyarországon ezzel nem lehet szavazatokat szerezni.- Holott be kellene látnunk, hogy az ország egytizedéről van szó! - mondta a reklámszakember. - Ha őket elutasítjuk, az olyan, mintha leválasztanánk két megyét. Pedig a romák felemelkedése mindenkinek érdeke. De ha valakit e kérdésben csak az önérdek vezet, és nem szólal meg benne a szolidaritás emberi hangja, attól azt kérdezem: ha a magyar- országi lakosság tíz százaléka - a romatársadalom - jobban élne, mekkora plusz vásárlóerőt jelentene ez a nemzeti piac számára..? Gálvölgyi János színművész nem látta a műsort, ám mivel ismeri és kedveli az Irigy Hónaljmirigy eddigi munkásságát - számára nem kétséges, hogy senkit sem akartak megbélyegezni.- Sokszor rossz helyen érzékenyek egyesek - jelentette ki az ismert parodista. - Egy olyan országban, ahol hazaárulóznak és horogkereszteket festenek a házfalakra, talán nem egy szórakoztató műsorban kellene kezdeni a rendcsinálást. Gálvölgyi szerint egyébként a paródia ott végződik, ahol az ostobaság kezdődik. Mint mondta, régebben volt humorérzékünk, ezt kellene ismét megtalálnunk. Sipos Tamás, az Irigy Hónaljmirigy zenekar egyik tagja elmondta: amit ők csináltak, csupán egy paródia volt, nem több.- Szerintünk ez egy kicsit túl lett magyarázva. Nekünk is vannak roma barátaink, és egyikük sem sértődött meg a műsorunkon. Eddig azt hittem, a paródia olyan, hogy akinek nem inge, nem veszi magára. A zenekar elítéli azt a légkört, amely az adás óta a Romantic frontemberét, Gáspár Győzőt körbeveszi. Szerintük Győzőt nem bántani kellene, hanem köszönetét mondani neki, mivel eddigi tevékenységével „egy személyben többet tett a romák elfogadásáért, mint a politikusok együttvéve”. Réz András esztéta szerint a kisebbségi csoportok ki vannak szolgáltatva annak, hogy egy külső szemlélő olyan képet fest róluk, amit ők nem vállalnak fel.- Hiányzik a romaszínház, vagy például zsidókabaré, pedig ott „kibeszélhetné” magát az adott kisebbség, szembesülhetne azzal, hogy ők milyennek látják saját magukat, megjelenhetne az önirónia. Réz szerint egyébként a humornak is vannak szintjei: például azon nevetni, hogy valaki roma hanghordozással beszél, primitív megnyilvánulás. Ám ha ez az előadásmód egy koncepció része - mondjuk, a világ bemutatása roma szemmel -, akkor már elfogadható a reakció. Lehet-e szeretője Nemecsek édesanyjának? szépség című filmjének környékén, összefüggésben az American Beauty (Az amerikai szépség) amerikai produkcióval.- A Magyar szépség szerzői jogait illetően semmilyen jogsértés nem került szóba - cáfolja a híreszteléseket Berger József, a film producere. - A jogi problémák a film alkotóinak a filmhez való jogviszonyán alapulnak. Addig nem forgalmazzák a filmet, amíg az alkotók és a közreműködők fel nem vették a nekik járó díjazást. Jogdíjak kaptak szerepet abban is, hogy az archív filmek eltűnnek a közszolgálati televízió műsorából. Baló György, az MTV kulturális igazgatója közölte, hogy a percenként hétezer forintos jogdíjak miatt nem vetítenek archív filmeket.- A Tv(2) a jogtulajdonos Hunniától vette meg a Sose halunk meg című filmemet - mondja Koltai Róbert. - Rendezőként az eladási ár nyolc százalékát kaptam meg. Ha bármelyik régi filmemet vetítik valahdl, általában pár százalékos jogdíj jár nekem. Ha exkluzív szerződés születik, az operatőr, a forgató- könyvíró és a főszereplők is részesednek a jogdíjból. A színészek szakszervezete egyébként elérte, hogy a régebbi filmek vetítése után a színészek is kapjanak néhány százaléknyi jogdíjat. Az elmúlt hetek nagy szerzői jogi botránya A Pál utcai fiúk megfilmesítése körül zajlik. Olasz filmesek televíziós produkciót forgattak Molnár Ferenc regényéből. A Molnár-hagyaték amerikai gondnoksága szerzői vagy személyiségi jogok megsértése miatt perre készül az olasz filrn producere ellen. Kiderült, hogy a film cselekménye és szellemisége gyökeresen eltér a könyvétől: Nemecsek édesanyja szeretőt tart, és a fatelep őrének, Janó bának a szerelmi élete is Molnár Ferenc regényében sem Nemecsek néninek, sem Janó bának nincs szeretője, elnstandot csak az Ács fiúk csináltak feltűnik majd a történetben. Mindez felháborodást keltett a magyarországi jogörökösök között, akik az amerikaiakkal együtt pereket fontolgatnak.- Bonyolult a helyzet, és nem tudni, mi lesz a végeredmény - mondja Horváth Ádám rendező, Molnár Ferenc unokája A Pál utcai fiúk filmadaptációjának körülményeiről. - Magyarországon a színházi előadásokat és a könyveket illetően én rendelkezem a Molnár Ferenc-jogokkal, az egész világra szóló film- és televíziós jogok viszont Amerikában vannak. A Pál utcai fiúk mostani megfilmesítése olasz-amerikai szerződés eredménye. Az olaszok a regény megfilmesítésére kértek jogot, és ragaszkodniuk kellett volna a mű szellemiségéhez. Mégis jogtalanul megváltoztatták. Nem kártérítést akarok, inkább azt szeretném elérni, hogy mivel engedély nélkül belenyúltak a regénybe, a nagyapám neve, a mű címe ne szerepeljen a filmváltozatban. Ezért mindent meg fogok tenni. Az olaszok pedig rághatják, a gittet. Csontos Tibor A szovjetek nem szerettek jogdíjat fizetni. Rendeltek kétszázezer Ómega-lemezt, és cserébe küldtek ugyanennyi Joszlf Kobzont, akinek budapesti koncertjére nyolc Jegyet adtak el. A régi népszerű Bergendy-dalokat gyakran Játsszák a rádiók, a zenekar mégsem kap egy fillért sem, mert a jogdíj DemJén Ferencnél van. S könnyen meglehet, hogy mostanában nem látjuk majd a régi magyar filmeket, filmsorozatokat, mert minden percük után hétezer forint jogdijat kell fizetni. E napokban a Pál utcai fiúk újrafllmesítése borzolja a jogörökösök kedélyeit: az olasz forgatókönyvíró szeretőt talált Nemecsek édesanyjának, és a fatelep őrének, Janó bának Is. ■ - Az ember annyiszor vált útközben jogot, ahányszor a postakocsis lovat - idézik gyakran a jogászok Voltaire mondását. Nincs ez másként a szerzői törvényeknél sem. A szerzői jog lényege, hogy védje az alkotót, az alkotást, a műhöz kötődő anyagi jogokat. Nem tudni, májusi budapesti koncertjén Paul McCartney eljátssza-e a Those were days (Azok a szép napok) című szerzeményét, amit 1966-ban írt Mary Hopkinsnak, és amelyről a dal világsikere után derült ki, hogy eredeti szerzője az orosz Ruskin. Vagyonok forognak kockán egy-egy ilyen jogsértés esetén, már ami a nyugati poppiacot illeti. Ha Nyugaton egy szerzőt rajtakapott valaki, hogy elcsente a dallamait, csupán akkor riasztotta az ügyvédeket, ha a lopott szerzemény világsiker lett, mert így jóval többet lehetett követelni. Benkő László meséli, hogy a Boney M. elég sok Ómega-motívumot vett át, s miközben a nyugat-berlini trió milliomos lett, nekik csupán márkamorzsákat juttattak. Az Omega ugyanis nem adhatta el a szerzői jogokat. Ha pedig törvénytelenséget követnek el, nincs többé Nyugatra szóló útlevél. Benkő ázt is felidézi, hogy a szovjet Melodija kiadó sosem fizetett jogdíjat a magyar előadóknak. Kontingensszerződéseket kötöttek a Magyar Hanglemezgyártó Vállalattal, amelytől rendeltek kétszázezer Ómega-lemezt. Jogdíj helyett ugyanannyi Joszif Kob- zon-albumot küldtek. A feldolgozások is jogkötelesek. A Szerzői Jogvédő Hivatalban működik egy átdolgozási bizottság, amelynek Bergendy István is tagja. - Attól függően kell jogdíjat fizetni a fel- és átdolgozásért, hogy mennyit tesz a szerző az eredeti műhöz, és mennyit vesz el belőle - mondja Bergendy és megjegyzi, annak idején a szerzői jogdíjakon úgy osztozott a zenekar, hogy az egyik felét kapták'a szerzők, a másikat az együttes tagjai. Miután Demjén Rózsi kilépett a Bergendyből, vitte magával a szerzői jogokat is. Ha tehát bárhol játsszák a Darabokra törted a szívem, vagy az Iskolatáska című felvételt, a jogdíj már nem a zenekarhoz vándorol. A meggyilkolt médiacézár, Fenyő János nem fizetett jogdíjat azokért a Walt Disney-filmekért, amelyeket videokölcsönző-hálózatában terjesztett. Végül is megúszta negyvenezer dolláros büntetéssel. A szerzői jogokkal kapcsolatban. a legvadabb híresztelések keltek szárnyra Gothár Péter idei Filmszemle-nagydíjas Magyar Néhány ezer márkáért adtak el dalokat a Boney M.-nek, így nem az Omega kereste a nagy pénzt Egy hete mást sem csinálnak, csak bocsánatot kérnek
