Új Dunántúli Napló, 2003. április (14. évfolyam, 89-117. szám)
2003-04-05 / 93. szám
2003. Aprius 5., szombat H I T ELET 9. OLDAL Emlékeztető IMAÓRA. Az Elsőszombati Imaközösség ma 15 órakor a pécsi Zárda templomban engesztelő imaórát tart, melyet szentmise kövét majd. (a) HÁZAS HÉTVÉGE. A házas hét vége sorozat keretében regionális estet rendeznek ma este 19 órakor a Caritas Janus Pannonius utcai dísztermében. Mindenkit szeretettel várnak. (a) IRGALMAS LELKÜLETTEL P. Morvay Pió O.H. lelki elmélkedő sorozata a Pécsi Rádióban (101,7 MHz, internet stb.) április 6-án, vasárnap 6,30-tól hallgatható, (a) KAPOCS. A Pécsi Rádió ökumenikus magazinjában (101,7 MHZ, internet stb.) vasárnap reggel 8.10 és 9 óra között a nagyböjtről szól Wolleszky Tibor, majd pedig az Assisi Szent Ferenc Betegápoló Rend Nővéreiről készült riport befejező része hangzik el. (a) II. KERESZTÉNY Ifjúsági Találkozó lesz április 6-án, vasárnap Budapesten. A délelőtt 10 órától este 6-ig tartó programokban hiteles élettapasztalatok megosztására kerül sor jelenetekkel, közös imádsággal, dalokkal. Színhely az újjáépített Budapest Aréna. Szervező az Ökumenikus Ifjúsági Iroda, (a) A LEÖWEY Gimnázium német nemzetiségi kórusa énekel vasárnap a Belvárosi templomban fél 10 órakor kezdődő szentmisén. MISSA GREGORIANA. Áprili 6-án, vasárnap a 19 órai szentr. sén a Pécsi Madrigálkórus zem áhítatot tart Jandó Jenő 1. Miss Gregoriana és reneszánsz mott ták bemutatásával a pécsi Irgal masok templomában. KERESZTÚT A KÁLVÁRIÁN. Április 11-én a Havihegyi Köze ség és a Pius plébánia szervez* ben délután fél 5-kor kezdődik keresztút a Kálvárián. Nagypéi ken a székesegyházi plébánia szervezi a keresztutat délután órakor. Előtte 3 órakor a néme nyelvű keresztutat dr. Galambt Göller Ferenc vezeti. HÚSVÉTI KIÁLLÍTÁST és jótékonysági vásárt rendez kertvárosi népkonyhája javára a Pécsi Egyházmegyei Katolikus Caritas (Janus Pannonius utca 4.) április 7-én délelőtt 10 órától. (u) ..PÁROSÁN SZÉP AZ ÉLETI Vagy mégsem?” címmel nyílt napot szervez a „Megújulás” Családterápiás Intézet április 12-én,. szombaton 9 és 17 óra között a Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziumában. Ez alkalommal a házassági konfliktusok megoldásához szeremének segítséget nyújtani. A programra jelentkezni és érdeklődni Pécs, Anna u. 20. alatt lehet, illetve a 06-72-517-075-ös telefonon. (a) Imádkozzunk a világ békéjéért! Március 21-én közös imádságot tartott a katolikus, a református, az evangélikus és az izraelita egyház a pécsi Bazilikában a békéért és az európai erkölcsi megújulásért. Szerkesztett formában közöljük Schönberger András pécsi zsidó főrabbi elhangzott elmélkedését. Sábát salom! - ezzel a két szóval köszöntünk egymásnak alig háromnegyed órával ezelőtt a zsinagógában, hiszen számunkra a szombat köszöntött be. Ezért úgy köszöntünk egymásnak Békés Szombatot! Minden egyes alkalommal, nemcsak a main, ugyanígy köszönünk, és ugyanígy vágyakozunk a békére nap mint nap. Nemcsak a Szombatnak a szent napján, amikor befejeztetett az ég és a föld, és mindaz, amit a Mindenható szándékozott megteremteni, amikor megszüntette a káoszt rendet hozva a Világmindenségben. Ünnepeltük ezekben az órákban családjainkban a Szombatot. Onnan jöttem ide, testvéreim! Ennél a szónál egy pillanatra megállók. így köszöntötte 1986-ban Róma püspöke, a pápa azt a zsidó közösséget, amelyet meglátogatott a római Nagy Zsinagógában: Zsidó Testvéreim! Most itt a Bazilikában engedtessék meg nekem, hogy mindannyiukat testvérként üdvözöljem. Keresztény Testvéreim! Szombat napján énekkel köszöntjük a Szombatot, hívva az angyalokat, a Béke angyalait, hogy jöjjenek el közénk, hozzánk, legyenek velünk vezetőként azok, akik ott állnak a Királyok Királya előtt, a Mindenható Egy Örök Isten előtt. Jöjjenek el és óvjanak bennünket! Ezzel kezdeném az elmélkedésemet, amely a békéről szól. A héber szó, Shalom a Békének a kifejezése, igen nehezen fordítható le más nyelvekre. Antikor hetven tanítómester összeállt a Septuagintának a fordítására, huszonöt különböző görög kifejezést találtak erre a szóra, hogy Shalom. Jól mutatja a nehézséget, menynyiféle értelme van ennek a szónak. A Shalom, a héber tő, elsősorban kifejezi a tökéletességet, mindazt, ami szép, ami jó. A Shalom szó, a Béke, tehát valami olyasmit hoz, amiért ma este a zsinagógában imádkoztunk, a tökéletes világot, amelyet a Teremtő megalkotott a maga épségében, a maga rendjében. Abban a rendben, ahogyan O a teremtés pillanatában óhajtotta. A rend, amely összeáll, amely biztosítja számunkra, hogy mindaz, ami szép és jó, az benne legyen a világunkban. Ennek a szónak van más jelentése is, mely arra késztet bennünket, hogy tovább elmélkedjünk. Az emberek közötti megértésnek, egymás jólétének a kérésé sére is figyelmeztet. Ha pedig tovább megyünk, eljutunk addig a legkisebb pontig, ami a legfontosabb számunkra, hívő emberek számára: a családhoz. Ott van a család békéje a Shalom bájét, a férj és a feleség békéje. így találjuk ezeket a kifejezéseket sorban a Szentírásban. Antikor továbblépünk és keressük a békét, akkor eljutunk a lelki békéhez, ami nélkül semmi sincs. Elmélkedünk a békéről, elmélkedünk arról, ami a legfontosabb ezek szerint számunkra. Hiszen a tökéletesség az, ami a szívünkben óhajként fogalmazódik meg nap nap után mindannyiunk számára. Eljutni odáig, hogy a rend, amelyben élni akarunk, amely a Mindenható Egy Örök Istentől jut el hozzánk és tölti meg a világunkat. Ezt a tökéletességet épségben, egészben szeretnénk megtartani. Mindehhez a törekvéshez és gondolathoz a lélek, a léleknek a békéje a legfontosabb. Elmélkedünk a békéről és gondolkozunk. Elmélkedünk arról, hogy milyen csodálatos dolog a béke, mily jó, hogy mi itt, testvéri egyeténésben tudunk elmélkedni ma, 2003-ban, itt a Bazilikában a békéről Ahogy jöttem az úton, eszembe jutott, milyen csodálatos dolog lett volna, ha 1943-ban, vagy még előbb is, itt állhatott volna akkori elődöm, és akkor tudott volna elmélkedni a békéről. Mily szép lett volna az az Európa, mily csodálatos lett volna az az Európa, ntily ép és tökéletes lett volna az az Európa azokban az években, amikor mindaz a szörnyűség történt. Mily csodálatos ma ez az Európa Szerte Európában imával is, és oly dolgokkal is, amire mi nem gondolunk most itt, a békére gondolnak az emberek. Gondolnak az ártatlan, semmiről nem tehető gyermekekre, asszonyokra, idősekre és mindazokra, akiknek semmi közük mindahhoz a rosszhoz, gonoszhoz, amely szétveri, megsemmisíti mindazt a jót, amit a héber Béke szó, az Egész jelent. Milyen szép ez az Európa, amely imádkozni képes érte, összefogni képes érte és együtt tud lenni. Milyen jó nekünk, hogy mi ebben az Európában vagyunk, nem egy másik kontinensen, ahol ma még ez a békesség nem létezik. Ott a Közel-Keleten más ez a békesség. Most, hogy befejezem elmélkedésemet, visszaemlékezem az 1991-es évre. Akkor egy Szombatot töltöttem Tel-Avivban egy zsidó családnál. Szombat este ott ültünk az asztalnál, a békét, a tökéletességet ünnepeltük, vidáman, gyermekek nevetése közepette. Hirtelenjében az örömnek sziréna hangja vetett véget. Már nem volt öröm. Mindannyian felvettük a gázálarcokat. A dolgok nem olyan egyértelműek, mint ahogyan látjuk. Legalább kettő, de inkább háromértelműek. Ha imádkozunk a békéért, akkor a világ egészének békéjéért imádkozunk, itt ezen elmélkedés közepette. Örüljünk annak, hogy mi európaiak, itt ma ebben az Európában élünk, nem abban, amit a híradók mutattak harminc, negyven, ötven, vagy talán nyolcvan évvel ezelőtt, hogy tovább ne is menjek. Imádkozzunk közösen tehát ebben a jó Európában, ebben a tisztaságban a világ békéjéért, hogy jöjjön el hozzánk, és a Mindenható Egy Örök Isten forduljon felénk, terítse reánk a Bé- kesség szent adományát. Úgy legyen! Ámen. iwi Schönberger András pécsi főrabbi Pálos programok Pálos templom: Április 11-e, péntek: 18.00 óra: A Pálos Baráti Kör találkozója. A 18.00 órakor kezdődő szentmise után dr. Lábady Tamás tart előadást Jézus pere” címmel. Április 29-e, kedd: 19.00 óra: Pálos mise, melyet a Gesztenyés közösség szervez. Állandó program: Minden csütörtökön a 18.00 órai szentmise után szentségimádás. Nagyböjtben minden pénteken 17.30-kor keresztút. A nagyheti szertartások nagycsütörtökön (április 17.) és nagypénteken (április 18.) 18.00 órakor, nagyszombaton (április 19.) 22.00 órakor kezdődnek. E három napon a reggeli szentmisék elmaradnak. Húsvéthétfőn a szentmisék reggel 8.00 és este 18.00 órakor kezdődnek. A Pálos Kolostorban ebben az évben is megrendezzük a szokásos húsvéti lelkigyakorlatot nagycsütörtöktől húsvétvasárnapig, április 17-e és 20-a között. Az elmélkedéseket és a szertartásokat Gál Károly pécsi egyetemi lelkész tartja. A lelkigyakorlatozók a kolostor mellett lévő szállóban nyernek elhelyezést. Jelentkezni az 515-425-ös telefonszámon lehet Dávid testvérnél. Lyceum templom: Április 22-e, kedd: Kosócki Tamás orgona és Solymosi Péter trombita koncertje. Állandó program: Minden pénteken 17.30 keresztút. Nagycsütörtökön (ápr. 17), nagypénteken (ápr. 18.), nagyszombaton (ápr. 19.) a Lyceum templomban nem lesz szentmise. ■ Igen az új életre Az oroszlán találkozott az őzzel. Felsőbbrendűsége tudatában ki- áltottrá:- Őz, ma te vagy az étlapomon, most megeszlek!- Nem lehetne egy kis haladékot kérnem, hogy hazamehessek elköszönni családomtólt- De lehetséges, de siess vissza, mert éhes vagyok! Tovább ment az oroszlán és találkozott a kecskével. Őt is ebédjének tekintette:- Kecske, ma te vagy az étlapomon, most megeszlek!- Nem lehetne egy kis haladékot kémem, any- nyi elintézetlen ügyem van még, hadd fejezzem be megkezdett munkáimat!- Jól van, de siess vissza, mert éhes vagyok! A két zsákmány reményében ment tovább az oroszlán, s találkozott a nyuszival.- Nyuszi, ma te vagy az étlapomon, most megeszlek!- És nem lehet arról az étlapról kihúzni? - kérdezte a megszeppent nyuszi.- De, lehet... Ez a történet jut eszembe, mikor nap mint nap szembesülünk a gonoszlélek erőfitogtatásával, ahogyan megpróbál nyomást gyakorolni ránk. Ha életünknek Krisztus az alapja, akkor nincs okunk rémüldözni, és nem kell kiszolgálnunk a gonosz akaratát, mert nincs hatalma fölöttünk. Nem tartozunk engedelmességgel neki, és nem kell visszajárnunk hozzá. Krisztus felszabadított minket a bűn fogságából, és azóta szabadon élhetünk. Bátran utasíthatjuk a gonoszleiket, hogy felejtsen el bennünket, mert nem leszünk olcsón megszerezhető játékszerek, felfalható prédák. A bűnnel megkísértett ember leghelyesebb cselekedete, ha nem áll szóba a kísértővei, hanem Jézus segítségét kéri, és gyorsan elhagyja a veszélyes színhelyet. Ha pedig lassúsága áldozatává lett, akkor se elégedhet meg néhány órányi haladékkal. Változatlanul ragaszkodnia kell ahhoz, hogy nem szerepel a menüpontjai között. Krisztus kereszthalála és feltámadása óta mi nem a vesztes fél vagyunk, mert Hozzá, a győzteshez tartozunk. Ezért Ő, illetve mi diktálhatunk, és határozottan megfogalmazhatjuk: ellene mondunk a bűnnek, hogy Isten gyermekeinek szabadságában éljünk! Ellene mondunk minden csábításnak, hogy a bűn sohase uralkodjék rajtunk! És hiszünk az Istenben, igent mondunk az Istenre, és előre tekintünk a test feltámadására és az örök életre! Ezek a megindító mondatok hangzanak majd el húsvét éjszakáján annak a tizennégy felnőttnek és diáknak az ajkán, akik többéves előkészület után most a keresztség szentségében részesülnek. A nagycsütörtöki szentmisén pedig húsz felnőtt először járul szentáldozáshoz. Hosszú ideje járják mindannyian az istenkeresés útját, és már megtapasztaltak valamit az Isten végtelen emberszeretetéből. Ezért úgy döntöttek, hogy most nyilvánosságra hozzák: ehhez a végtelen jósághoz igazítják életüket. Az előzetes szertartások során megkapták már az Isten népéhez tartozás bensőséges jelvényeit, melyek az ősegyház gyakorlata szerint csak azoké, akik elkötelezettségük révén értik e szövegek tartalmát: a Bibliát, a Hitvallás és a Miatyánk szövegét, és a Keresztet. Krisztus misztériumába kaptak meghívást és beavatást, húsvét éjszakáján pedig felkenést a krisztusi ember „méltóságára". Nagyböjt idején gyakran esik szó a megtérésről. A szívünk Istenhez emelését, a téves kötődéseink elengedését és kiigazítását értjük rajta. Ők harmincnégyen sajátosan új köntösbe öltöztetik lelkűket, amin megszűnik az eredeti bűn uralma, helyét Krisztus győzelmi keresztje, és a feltámadás húsvéti gyertyájának fénye foglalja el. Az elmúlt hetekben különösképpen az volt a feladatuk, hogy tanúságot tegyenek leendő kereszténységükről, hűségükről, igyekezetükről, nyíltszívűségükről. Megtették ezt a hívő közösség színe előtt szavakkal. Egész életük során kell a tettek bizonyságát nyújtaniuk, hogy krisztusi életet élnek. Nekünk, korábban megkeresz- telkedetteknek nemkülönben! Ha valaki elfelejtette, milyen a felnőtt emberek gyermeki vágyakozása, a gondtól, bűntől megterhelt emberek megtisztult, ragyogó tekintete, és a jó úton haladó tanítványok lelkesedése és lendülete - az ünnepeljen velük együtt, hogy felelevenítse saját lelkében mindazt, amit befedett a mulasztás, vagy a múlt oda nem illő foltja. És örüljön velünk együtt, mert a harmincnégy ünneplő emberen kívül is lesz számtalan megtérő, akinek élete a föltámadt Krisztus által jobbra fordul, aki felismeri, hogy szabad a győztes oldalán tudnia magát. Garadnay Balázs László Lajos: Helló, kisfiú Válogatott írások 1974-2000 (Babits Kiadó, Szekszárdi A vasárnap reggeli rádiós hitéleti műsort egészen a legutóbbi időkig szerkesztő dr. László Lajos az idén ünnepelte pályafutása 50. éves jubileumát. Együtt munkahelyével, a Pécsi Rádióval, amelyik szintén 50 éves lett az idén, és amelynek az egyik alapítója. A „Korjellemző magyar próza”- sorozatban két éve megjelent regénye (Dismas alászáll a poklokra) után immár a második könyve jelent meg a szekszárdi Babits Kiadónál. A regény az akkor 75 éves, szépíróként is jeles szerző számadás-kötete, személyes lét- történet egy iszonyú század utolsó évéből visszatekintve. Mottója szerint „semmi másról nincs benne szó, csak a halálról és a túlélésről”. Mintha ugyanez a gondolat érlelte volna azt a gondosan mérlegelő magatartást is, amelyik 18 önálló magyar és 4 német nyelvű kötet, 4 dráma- és televíziójáték után a szerzőnek az utolsó századnegyedhez kapcsolódó alkotásaiból válogatott írásait adta most közre. Ez a könyv a maga szemléleti következetességében azonban tá- gabb horizontú: a benne olvasható 17 novellát a személyes létösszegzés igényén túl már-már a létértelmezés szükséglete kényszeríttette és választotta ki. Szereplőik az emberi életeket kegyetlenül megtipró XX. századi lét történelmi malomkövei között felmorzsolódó kisiklott, félrecsúszott, szeretet után só- várgó, emberi esendőséggel terhelt, manipulált tudatú kisemberek. A már XXI. századba radikális gyorsasággal más politikai, társadalmi és lélektani keretek közé került olvasók számára lassan elfelejtődik, a fiatalabb olvasónemzedék pedig nem is ismeri - ezért számukra hamarosan elvész ez a tényanyag. László Lajos azonban úgy tudja megjeleníteni figurái sorsát, hogy abban a csupán korhoz kötődő tényeken messze túl valóban maga az emberi lét di- menzionális összefüggései sejle- nek fel. Személyesen megélt vagy a sajátjával érintkező sorsként jelennek meg a kötet I., Gyöngyházfények címet viselő tömbjében a háború viszonyai között szerelmet kereső ember (Jákob kútja, 1944), a gyermektelen, magányos öregség (Helló , kisfiú), a partszélre sodródva élés (Laci), a kiszolgáltatott nemzetiségi lét (Halálpolka) élményeiben a társta- lanság fájdalma. De ugyanilyen, egyszerre személyes és a személyes fölé emelkedő, az ember belső és külső világa közt vibráló, e két létszint kapcsolatának titkait az infarktus általi fenyegetettségben megsejtető II., Szívhangok című fejezet két novellája is (Egy szív naplója, - A Rejtőzködő Rém megmozdul). A III., Árnyék-ciklus novelláiban (Az Instruktor ha- íála avagy a hitetlen hívő tragédiája, - Látogatóban, - Télsirató, - Verébiáda'', - Anonymus, - Jégvirágok) a közelmúlt kísérleteitől való megszabadulás lehetetlenségének tragikuma jelenik meg - és ismerős utalásként tűnik fel néhány, a szerző előző regényének világából közös motívum, pl. Dismas, Kornéliusz személye, a Pokoljárás motívuma a szülőföld gyöngéd szeretettel készült rajzában. (Látogatóban). AIV., Üzenetek - távolról tömb talán a legszemélyesebb vonatkozású. Az előző regényben a jobb lator neveként számon tartott Dismas itt is felidéződik, mint női lator (Dismas avagy anyák a kereszten), a mezei riportra kiszálló és ott az identitását a kaszálásban hitelesítő rádióriporter képe feltehetően úgy önarckép, ahogy a régi freskók készítői is szívesen idézték fel önmagukat a kép valamelyik részletén (Aratók). Az eltávolodás (ha tetszik: elidegenedés) a tömb közös motívuma - de nemcsak negatív képzeteket társít: a szülőföldtől való elszakadás különböző formációi a Hazulról-ha- 'za című novella utazási beszámolójának eszméltető élménye. A falusi plébános hányatott, mégis áldozatos, tiszta emberségű sorsában pedig ismét ráismerünk a korábbi Dismas-regény fráter Anselmó-figurájára: a szétdúlt világban egyedül lehetségesként felmutatott szerzetesi életforma példázatára (Te pap vagy mindörökké). Olasz István Húsvét A Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Vizy E. Szilveszter felkérésére Erdő Péter és Schweitzer József szívesen vállalta, hogy a Mindentudás Egyetemének április 14-i előadásán közösen vegyenek részt. Schweitzer József kifejtette, Vizy E. Szilveszter gesztusát örömmel fogadta és azért vállalta el az előadást, mert úgy gondolja, ezzel is az egyházak közötti dialógust segíti elő. Az Esztergom-Bu- dapesti Érseki Hivatal tájékoztatása szerint Erdő Péter is örömmel mondott igent a felkérésre, amit megtisztelőnek tart. A prímás és a főrabbi előadásának címe: Húsvét: a Szabadság ünnepe - a Feltámadás ünnepe. A zsidóság az Egyiptomból való szabadulást ünnepli Pészach napján. A keresztény hit szerint ezen a napon támadt fel Jézus Krisztus Jeruzsálemben. A találkozót az MTV kettes csatornája élőben közvetíti. A jelenként létező múlt
