Új Dunántúli Napló, 2003. április (14. évfolyam, 89-117. szám)

2003-04-04 / 92. szám

2003. ÁPRILIS 4., PÉNTEK KULTURA-RIPO R T 7. OLDAL A hulla férje Az utolsó tangó Párizsban a kamaraszínházban Bernardo Bertolucci - nagy híre ellenére - a közepes nagyságrendű filmrendezők sorába tartozik, akinek művei inkább botrányaikról, semmint esztétikai érté­keikről nevezetesek. Az egyesek által körülajnározott Novecento, véleményem szerint, valójában kínos ku­darc volt, még ha néhány kritikus megpróbált is külön­féle értelmezéseket kiagyalni a mű (számomra rejtve maradó) eposzi távlataival kapcsolatosan. Talán a ren­dező legjobb műve, a hetvenes évek elején bemutatott Az utolsó tangó Párizsban is besoroltatott volna a bot­rányfilmek kétes értékű sorába, sőt, talán már nem is emlékeznénk rá, ha nem Marlon Brando játssza a fő­szerepet, s ha Maria Schneidemek nem lettek volna olyan formás keblei. Bertolucci azonban különös jelentőséget tulajdoní­tott művének (pedig valójában csak a címe jó, no meg az a kétségkívül méltánylandó ötlet, hogy a nagy sze­retkezések színhelye a Jules Verne utcában található), ezért annak forgatókönyvét nyomtatásban is publikál­ta. Holott nyilvánvalóan nem irodalmi szövegről van szó: cselekményének kidolgozása vázlatos, figurái el­nagyoltak, szimbolikája (a váratlanul felbukkanó véres patkánytetemmel) eléggé gyermekded. Az alaptörté­net (két ember kizárólago­san testi kapcsolata az intel­lektus és az érzelmek teljes kirekesztésével) valójában nincs megírva, leszámítva a név elvetésének motívumát: „Téged nem hívnak seho­gyan, és engem se. A franc­ba a nevekkel. Nincs ne­vünk” - mondja Paul. Ez a különös „kriptonímia” meg­érdemelte volna a tüzete­sebb kibontást. A forgató- könyv egyébként szelídebb és mértéktartóbb, mint a film, azt a bizonyos ominó­zus vajat a szöveg szerint még kenyérre kenik, a vász­non egészen más felhaszná­lást nyer. A myvet színpadra alkal­mazó és az előadást rendező Szikora János a megírt szö­veget kiegészítette a film me­részebb megoldásaival (a vaj esetében is), és erre a - nem mindig szerencsés, s csupán a témát érintő - „felturbózás- ra” nyilván azért került sor, mert a forgatókönyvet bizony eléggé kilúgozta az idő­közben eltelt harminc év, és fokozhatta a gondokat, hogy a szöveget alkotó harmincöt jelenetből álló szer­kezetet még le is kellett egyszerűsíteni jó néhány beállí­tás mellőzésével, kihagyván a szereplők és a kamera mozgására vonatkozó narrátort részleteket. A színpadi effektusok is sok mindent pótolhattak volna. Éppen ezért nem értem, szcenikai szempontból mi­ért üyen konzervatív a pécsi előadás. Mintha arra gon­dolt volna a rendező, hogy a merész szeretkezési jele­netek (egy-két esetben mha nélkül, de azért a tágab­Verebes Linda Jeanne szerepében a pécsi színpadon ban értelmezett jó ízlés határain belül maradva) ele­gendő érdekességet kínálnak, ami azonban dramatur­giá szempontból nem feltétlenül igaz. Emanuelle Sa­chet fantáziátlan díszletei, valamint a hagyományos kukucskáló színpad alkámazása (még ha a „kukucs­kálásnak” ezúttá van is némi, nem mindenki számára kellemes pikantériája) a téralkotás nehézkességéről ta­núskodnak. A szcenika elrendezés szegényes, a szi- tuációformáás leegyszerűsítő jellegű. Kivételt csupán a kifejletét előkészítő, stilizált tangó-jelenet képez, ami alighanem az előadás legjobban megoldott részlete. A Jeanne-t alakító Verebes Linda játéka is ebben a befe­jező szakaszban a legmeggyőzőbb. Több dramaturgiá elszántság azért is kívánatos lett volna, mert úgy vélem, az áaptörténet korrodálódásá- vá szemben a má viszonyok között felértékelődni lát­szik a cselekmény két mellékszólama: a szállodá ese­mények és a filmes vőlegény története. Ehhez képest a forgatási jelenetekben unalmas gépiességgel tolják be a kamerát a színre, ami a Tomot megformáó Vidá- kovics Szláven játékának lendületét is korlátozta. E történetszá legemlékezete­sebb pillanatát Bódis Irén­nek köszönhetjük: Olimpia rövid replikája az ő előadá­sában csak úgy sistereg az indulattól. A szállodá események - a dobozszerű panziószobá­ba szorítva is - a leginkább kidolgozottak. Balikó Ta­más hiteles Paul, játéka bát­ran ívelődik, általában jól ér­zékelteti a hős lelki zuhaná­sát (kivát az előadás kezde­tekor már háott, majd felra- vatáozott) felesége mellett elmondott monológját ér­zem belülről fakadónak. Sőt, azt gondolom, ez a Paul nem is annyira Jeanne sze- retőjeként érdemel figyel­met, hanem a hulla férje­ként. (Megjegyzem: ezt a kissé fura birtokos szerkeze­tet Jókától oroztam, amire az a szellemes színi ötlet is bátorított, hogy ez az érte­lemszerűen mindvégig élet­telenül fekvő hulla az elő­adás végén előbb felül, majd leszálva ravataláról ő is megköszöni a közönség tapsát.) Az anyóssá (Só­lyom Katáin), illetve Marcellel (Németh János) folyta­tott párbeszédeknek fontos szerepük lehetne Paul Jules Verne utcá magatartásának motiváásában, ha a hős ott elmondott szövege reflektálna e jelenetekre. Ahol ez - kivételesen, közvetve - megtörténik, tüstént felfénylik az egyébként hiányzó dráma: ilyen a nyulak után loholó kutyává kapcsolatos emlékidézés. „Ez na­gyon szép volt, nagyon tetszett nekem”, hogy Pault idézzem. Az előadás egészéről ezt, sajnos, nem álíthatom. Nagy Imre Európai Unió Tavasz a Jelenkornál A Jelenkor Kiadó tavaszra több figyelemre méltó új könyvet ad ki, köztük olya­nokat is, amelyeket a közel­gő Költészet Napjára különö­sen ajánlhatók az olvasók fi­gyelmébe. A Pécsett működő Jelenkor Ki­adó közzé tette tavaszi könyv- ajánlatát, Egyik érdekességük Borbély Szilárd Berlin - Hamlet című verseskötete, melynek jel­lemzői a nevek, hangulatok, az elmosódó képek, a rejtély és básejtelem, az eltűnő emléke­zet visszhangja. A Költészet Napja alkalmából Budapesten, az írók boltjában április 10-én délután mutatja be a könyvet Mészáros• Sándor, majd Vörös István Heidegger, a postahivatal­nok című kötetét ismerteti és a költővel beszélget Vasadi Péter, Koszta Gabriella színművész közreműködésével. Vörös Ist­ván legújabb verseit átfogó szer­kezetbe illesztette, ezt a szemlé­leti keretet a kötet fő metaforája, Heidegger (és Hölderlin, és Hannah Arendt...), valamint „történései": a filozófus életraj­zának kiemelt részletei, illetve híres tételei és gondolatmenetei képezik. Az így örökölt bölcse­leti nézeteket a szerző metafora­ként alkalmazza, váratlan-szür- realisztikus képekkel társítja. Földényi F. László: A gömb alakú torony. Az esszékötet öt esztendő elméleti vizsgálódá­sainak és műélményeinek ösz- szefoglalása az irodalom, a filo­zófia és a művészetek határte­rületéről. A szerző érdeklődésének kö­zéppontjában az európai kultú­ra válsága áll, az egyes életmű­vek és művészeti jelenségek vizsgálatakor elsősorban ennek megnyilvánulásai, illetve létre­jöttének, újratermelődésének módozatai iránt tanúsít kiemelt figyelmet. Ugyancsak Földényi munkája a Klimó Károly című kötet. „Amikor Klimó Károly műveivel először találkoztam, mindenekelőtt a színek és a for­mák baljós tobzódása ragadott meg. Amit láttam, oly ellenáll­hatatlannak bizonyult, hogy a képek élvezetét a környezet sem befolyásolta. Többnyire keretre sem volt szükségük, mert önere­jükből is létre tudták hozni saját tervüket.” CS. L. Az agrárium uniós intézményei A magyar mezőgazdaság, a magyar vidék uniós csatlakozá­sának kulcskérdése, hogy miként sikerül megteremteni az uniós intézményi hátteret, amely a közös agrárpolitika fő közvetítője. A rendszer felállása feltétele az uniós források igénybevételének. A Földművelésügyi és Vidékfej- esztési Minisztérium vezetése a jelenlegi intézményfejlesztés P8y'k kulcskérdésének tartja az . ,ur<;Pai Mezőgazdasági Orien- 5^s és Garancia Alapból, az tMUGA-ból finanszírozott tá- m°gatások folyósítását végző szervezetek létrejöttét. unnék fontosságát kiemelten angsúlyozta pécsi tájékoztató orumán dr. Mészáros Gyula, a (arca közigazgatási államtitkára js; Mint a politikus rámutatott, Hiábavaló lenne a gaz­dák eredményes felké­szülése, ha nem jönne •étre időre a támoga­tást közvetítő intéz­ményrendszer, annak egyik legfontosabb ele­me, a kifizetőhelyek hálózata. A szervezetek létre- w. hozására a tárca a múlt v végén felállította az Európai Uniós Agrárintézmények Prog­ramirodát. Az iroda november­ben és decemberben elkészítet­te a 3,3 milliárd forint értékű Phare-támogatással számoló in­tézményfejlesztési projekteket, melyeket az Európai Bizottság ma már a többi csatlakozó or­szágnak is példaként állít. A projektek révén megteremtik a kifizető ügynökség és az ellen­őrzési szervezet működési fel­tételeit. A kifizető ügynökséget az Ag­rárintervenciós Központ és a Sapard-hivatal bázisán kívánja létrehozni az agrárkormányzat. A kifizető ügynökség a minisztériumtól szer­vezetileg elkülönült in­tézmény lesz, amely az EMOGA garanciaalap­jából finanszírozott tá­mogatások mellett az orientációs alapból származó támogatáso­kat fizeti ki. Hosszabb távon, 2005-öt követően a hazai agrár- támogatásokat is ez a szervezet fogja folyósítani. Addig azonban a hazai támogatások kifizető­rendszere az unióstól elválva működik. Mint dr. Mészáros Gyula rá­mutatott, a kifizető ügynökség szabályozza az egyes termékpá­lyákat, érvényesíti a közös pia­ci rendtartáso­kat, meghatá­rozza, utalvá­nyozza, nyil­vántartja és el­lenőrzi a me­zőgazdasági és vidékfejleszté­si támogatáso­kat, valamint teljes felelős­séggel működteti a közvetlen tá­mogatásokhoz szükséges Integ­rált Igazgatási és Ellenőrzési Rendszert, finanszírozza a vi­dékfejlesztési intézkedések vég­rehajtását. A pályázaton elnyerhető vi­dékfejlesztési támogatásokat helyben a kifizető ügynökség te­rületi egységei, a Sapard regio­nális irodák intézik. Az EMOGA garanciarészlegéből érkező1 tá­mogatásokat a kifizető ügynök­ség megyei szervezetei juttatják el a termelőkhöz. Az uniós gyakorlatban műkö­dő terület alapú támogatások el­érhetősége érdekében kiemel­Orbán Attila kiállítása a Pécsi Galériában A spirituális dimenziók és a telített tér művésze A Pécsi Galériában ma dél­után 17 órai kezdettel nyílik meg a kortárs magyar festé­szet jellegzetes alakja, Orbán Attila festőművész kiállítása. A tárlat a Széchenyi téri kiál­lítóteremben a hónap végéig tekinthető meg. A táblakép-festészet soha nem sejtett távlatai kelnek életre és tárulnak fel a kortárs hazai fes­tészet középnemzedékébe tar­tozó Orbán Attila munkásságá­ban. Festményei a fény alkímiai műveletei - állítja róla talán leg­jobb hazai ismerője Dúl Antal, Hamvas Béla életművének vi­lághírű gondozója, szerkesztő­je. Hamvas Bélához, mint mű­kritikushoz, Martyn Ferenc ba­rátjához és Hamvas művészet- történész feleségéhez, Kemény Katalinhoz ugyancsak közeli­nek tekinthető az a világ, amit Orbán művészete megidéz. Az a világ, amelyben - mint Dúl An­tal állítja - a tér, ahol egy ősi lá­tásmód alapjelei megjelennek, súlyos és telített. Ez a tér olykor mintha a tundrák széláramai­ból, olykor mintha tengervíz­ből, de még gyakrabban mintha lávából lenne: izzik, sisteregvé forr, akár az alkimisták sulphur- ja, és ez a tűz - mint Héraklei- tosz tüze - „mértékre fellobban és mértékre kialszik”. Kérdésünkre Dúl Antal azt is elmondja, hogy a festő ez, eset­ben a spirituális dimenziók szó- lítója. - Mint magyarországi nagy elődei, Bartók a zene for­rásmotívumainak és Hamvas Bé­la a szó primer logosz-erejének felkutatói, Orbán Attila is az után az ősi elementáris jelnyelv után nyomoz, amelyben a meg­idézett szellemi energiák évez­redek távlatából romlatlanul megőrződtek. Hozzáteszi: egy ilyen egyetemes nyelv esetén mindegy, hogy a lét alapszavai az észak-amerikai indián vagy az ural-altáji vadász ajkáról hangzanak-e el. Netán ősi bar­langrajzok, maszkok, egyéb jel­képek jelentését keltik életre. Három alak, 1995 Mindennek az önmegisme­rést is szolgáló tisztító ereje vi­tán felüli.- A festő 80-as évek végén in­dult pályájának alakulása jól nyomon követhető a most látha­tó pécsi tárlaton - mondja Gamus Árpád galériaigazgató. - Ugyan­akkor a mindig izgalmas művészi jelen alkotói színfalai mögé is be­tekinthetünk a most kiállítandó mintegy 40 alkotás révén. ten fontos az Országos Mező- gazdasági Parcella Azonosító Rendszer létrehozása. A rendszer infrastrukturális hátterének kialakítása folyik, egyes megyékben már műkö­dik, másutt csak részben, vagy egyáltalán nem. A szisztéma lét­rejötte nagy lépés az EU-kon- form nyilvántartás kialakítása felé. Az Integrált Igazgatási és El­lenőrzési Rendszer részét képezi a termékpálya-szabályozás megváltoztatása is, amely prak­tikusan az agrárpiaci rendtartás intézményrendszerének törvé­nyi újraszabályozását jelenti. Az új törvény közeljövőben várható elfogadásával az úgynevezett globális, átfogó piaci szabályo- zás’helyét az EU közös agrárpo­litikájában alkalmazott termék­pálya-szabályozás veszik át. Átalakul az állategészségügy és az élelmiszerbiztonság intéz­ményrendszere is. Az állat- egészségügy területén fontos változás lesz az állategészség­ügyi határellenőrző pontok há­lózatának kialakítása. Az ellen­őrző pontok az EU-elöírásoknak megfelelően 24 órás ügyeleti rendszerben működnek majd. \ Ä I AFSZ A Baranya Megyei Munkaügyi Központ pályázatot hirdet helyi (térségi) tanácsadás támogatására Szigetvár, Sásd, Sellye térségekben (pályázati határidő: 2003. április 18.) Pályázhatnak: természetes személyek, jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok Bővebb információk és adatlap a BMMK Foglalkoztatási Programok Osztályán (Pécs, Király u. 46., Pataki Veronika tel.: 72/506-837) és a www.bmmk.hu honlapon érhetők el. PÉCSI REGION AUS _ MUNKAEKÖFEJLESZTŐ ■ ÉS KÉPZŐ KÖZPONT Kis- és középvállalkozások vezetői, munkatársai, pályázzanak velünk! Az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány pályázatot írt ki kis- és középvállalkozásokban foglalkoztatottak képzésének támogatására. A PRMKK -mint akkreditált intézmény- megfelel a képzővel szemben támasztott kritériumoknak, s felajánlja segítségét a sikeres pályázat elkészítéséhez. A pályázat beadási határideje 2003. április 15. A pályázatból finanszírozható képzéseink: ■ Logisztikai ügyintéző ■ ECDL-vizsgára felkészítés ■ Multimédiafejlesztő ■ Kereskedő-boltvezető I Vendéglátó-üzletvezető TÖV mx Természetesen a támogatás a PRMKK bármely más képzési programja esetén felhasználható. További információ: PRMKK Pécs, Bázis út 10. Tel.:72/552-210 .................................. Akkreditációs lafstromszám: 0013 .............................

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom