Új Dunántúli Napló, 2003. április (14. évfolyam, 89-117. szám)

2003-04-01 / 89. szám

2003. ÁPRILIS 1., KEDD RIPORT 7. OLDAL K U L T U R A Hegedűvel a Föld körül Világhírű trió játszik ma este hétkor Pé­csett a Kodály-teremben: Pauk György, az Angliában élő hegedűművész, Berkes Kálmán, az ország legjobb klarinétosa, és Jandó Jenő, a pécsi származású zongora- művész ad kamarakoncertet. A Pécsi Tavaszi Fesztivál csattanós befejezés­sel zárul, a klasszikus zene hívei nemigen tudtak volna annál illusztrisabb kamaratriót összeállítani, mint amellyel ma találkozhat­nak a Kodály-teremben. Korunk egyik legna­gyobb hegedűművésze, az 1958-ban Magyar- országról távozó és több, mint 40 éve Lon­donban élő Pauk György ad koncertet olyan társakkal, mint Berkes Kálmán, az Opera szó­lóklarinétosa, és a pécsi származású világhírű zongoraművész, Jandó Jenő. Szólistákként külön-kiiiön megnyertek már mindent, amit a hangszerükön lehetett, s legutóbb a trió kö­zös lemeze, a Kontrasztok kapta meg a Gramaphone folyóirat legjobb előadói díját - a Bartók-mű a pécsi koncerten is elhangzik. Emellett Schumann és Debussy egy-egy zon­gora-hegedű szonátája csendül fel, s jó tudni, hogy Pauk György egyik első nagy sikerét épp egy szonátaversenyen aratta Münchenben. Érdemes azonban egy kicsit alaposabban megismerkedni Pauk Györggyel, aid csoda­gyerekként kezdte itthon a pályáját. Zenész szüleit a holocaustban veszítette el, de a zenei előmenetelében mindenkor neves istápolói akadtak. Tizenhárom évesen már a Zeneaka­démián tanult Kodály Zoltántól, Weiner Leó­tól, Zathurecky Edétől, Szabolcsi Bencétől. Weinerről a művész úgy vall, hogy amit a ka­marazenéről tud, azt tőle tanulta, Beethoven- játékát és a kvartettezést neki köszönheti. Mindemellett Pauk György pályája elején a nemzetközi elismertségű vonósnégyesét feloszlatva a szólókarriert választotta. Egy ge­novai hegedűverseny győzteseként kézhez kapta Paganini eredeti hangszerét, később pedig Hollandiában Yehudi Menuhin taná­csolta neki, hogy Londonban telepedjen le, ahol a Wigmore Hall rendszeres előadója lett. Angliában az összes Mozart- és Schubert- szonátát és Mozart-hegedűversenyt lemezre játszotta, és ezeken a korongokon nevelke­dett azóta nagyon sok híres zenész. Nemigen akad olyan zeneszerető ország a Földön, ahol ne járt volna Pauk György. Legalább ekkora hírnevet szerzett a kortárs zene pártolása ré­vén is, Pendereckivel például a Távol-Keleten lépett fel, de Lutoslawski több darabját is a szerzővel együtt mutatta be. Az angol Royal Academy professzora ma válogathat a felké- . rések és a tanítványok között, és nagy szeren­cse a komolyzene baranyai rajongóinak, hogy a nemzetközi, zenei fesztiválok állandó sztárvendégének programjába a pécsi kon­cert is belefért. MÉSZÁROS B. ENDRE Csehov Eszékről, horvátul A főszerepekben Davor Panics és Tatjana Bertok-Zupkovics Az Eszéki Horvát Nemzeti Szín­ház vendégjátékában Csehov: Ványa bácsija kerül színre április 3-án este hét órakor a pécsi nagy­színházban. A horvát nyelvű da­rabot klasszikus kosztümökben és díszlettel adják elő, és annak a csereprogramnak a keretében ér­kezik Pécsre, mely már 25 éve fo­lyamatosan zajlik a két teátrum között - az együttműködés tíz éve harmadik taggal, a Pécsi Horvát Színházzal is kibővült. Eredetileg arról volt szó, hogy Móricz Zsig- mond Rokonok című művét hoz­zák „haza”, és horvátul láthatja a baranyai a publikum a magyar művet, de a technikai lebonyolítás nehézségei miatt inkább az orosz klasszikus darabját választották. A nyelvet értő közönségnek bizo­nyosan nagy élmény lesz a Vla­dimir Gerics rendezte előadás, Davor Panics és Tatjana Bertok- Zupkovics főszereplésével. __________________________________M.B.8. Ma kezdődik a kisjátékfilmszemle Ha a Magyar Játékfilmszem­le teljes egészében nem is tért vissza Pécsre, azért az április 1-5. között az Ifjúsági Házban sorra kerülő VI. La­terna Magyar Filmhét is tar­togat érdekességeket a mozi szerelmeseinek. Annál is in­kább, mert az öt napon át tar­tó rendezvénysorozat idén a dokumentum- és kisjátékfil­mek első hagyományteremtő seregszemléjeként lett meg­hirdetve. A dokumentum- és kisjátékfil­mek tehát mostantól rangjukat megillető, önálló fesztiválon in­dulhatnak, eddig ugyanis a Ma­gyar Játékfilmszemle részeként a szakma csak másodlagos mozgó­képi produktumokként kezelte ezeket a munkákat a nagyfilmek bűvöletében. Holott ideje volt már, hogy újra lehetőséget és kö­rültekintő kritikákat kapjanak a Balázs Béla Stúdióhoz hasonló alkotóműhelyek. Mert a filmvilág ezen része igen aktív napjaink­ban is az országban, már az első alkalommal nyolc ilyen társaság is bemutatkozik, valamint egy nemzetközi hírű dokumentum- film-rendező: Gyarmati Lívia kap kiemelt helyet (csütörtök este a Táncrend című, szombat délben pedig a Böszörményi Gézával kö­zös Recsk munkája látható). Két teremben naponta reggel tíztől este tízig zajlanak a vetíté­sek, tematikus blokkokban. Ösz- szesen több, mint öt tucat filmről van szó, már alapfilmeknek szá­mító régi, valamint új kópiákról. Csak néhány kiragadott példa: Almási Tamás: Az út vége (ez a ma este nyolc órai filmbemutató a hivatalos megnyitója a feszti­válnak), Ferenczi Gábor: Magyar buletin, Mé­száros Péter: Eső után (Cannes-ban nagydíjas lett 2002-ben), vagy Frivald- szky Berna­dett: Halállal lakóijának mű­ve. Érdemes ar­ra is figyelni, hogy délelőttönként a már befutott rendezők kisjáték­filmjei láthatók. Ebből is egy kis ízelítő: Kovács András: Nehéz emberek, Sára Sándor: Pergőtűz, Ember Judit: Pócspetri című munkája. A kisteremben fogalommá vált dokumentumfilmek és új alkotá­sok kerülnek vászonra. így Mi- hályfi László, Elek Judit, Schiffer Pál, Bódy Gábor, Lugossy István és a Gulyás testvérek egy-egy do­kumentumfilmje forog este 10 óráig. A nagyteremben este min- ' dig vita zárja a programot, majd aki bírja erővel, ezután videó­vetítéses koncerteken (Szemző Tibor és a Gordiusi Como, vala­mint Dresch Dudás Mihály zene­kara) és performace-okon vehet részt. Szerdán, csütörtökön, és pénteken éjfélkor pedig kortárs külföldi játékfilmekkel lehet ösz- szevetni a hazai termést. ____ MÉSZÁROS B. E. ____________Tv-jegyzet____________ Ma gyaros optikák Csörögnek a sörösüvegek, ürül a te­herautó platója, a hangfalak körül már tekeregnek a kábelek, kiglan­colva fehérlenek elő a műanyag székek a sátrak alól Rotyog a bir­kahús, rázkódik a pörkölt levének vörös tengere, szédítő illatok tör­nek fel a kondérok vulkanikus mé­lyéből. így születhetett a Föld is, csak akkor az istenek ültek lako­dalmat és nem a romák. Legalább ezer vendéget várnak Ocsiék, „mindenkinek van egy példaképe, Marx, Engels ... nekem a bátyám’’- mondja sugárzó arccal egyikük. Kocsmája legalább négy van (Marxnak, Engelsnek egy se volt), jó buli lesz, nyikorog a hege­dű, a big-brotheres Évit is felfogad­ták rongyot rázni. Émelyítően is­merős képek, a gulyásos-sírvavi- gadós magyar ünnepi búfelejtését idézik. Szerettük volna végleg át­adni ezt az „archetípust" a feledés­nek, ám ez most újmódi „vállalko­zók", mélyből fölkapaszkodottak bemutatása. Egy lakodalmas elő­készület riport-témaként is hálás. „Erre vagyunk képesek, erre va­gyunk beállva"- mondja az egyik családtag szerénykedve, s mintha a romaság nevében is beszélne. Az életet tudni kell szeretni. Az önma­gát is nyakló nélkül reklámozó Tv2 és a roma lakodalom mentségére legyen mondva,' értik a tréfát: ké­sőbb „bazi nagy lagzit” rendez az Irigy Hónaljmirigy is a maga min­denevő, gagyi, brutális stüusában. Ezt már nehezebb végignézni - íz­lés dolga. Az mtv-n a Hétben ugyanekkor sokkal inkább leköthette a figyel­münket az idős tudós, Greguss Pál alakjának felidézése, és a halálát megelőző eset. A villamoson akadt be a táskája valahova leszállás előtt, hogy ne tudjon lépni se előre, se hátra néhány pillanatig, míg egy türelmetlen ifjú mellkason lökve „le nem segítette... ’’ Ezután került váll­sérüléssel kórházba és hunyt el egy hét múlva - idén februárban. Es persze nem pusztán azért járt vol­na neki tisztelet, emberhez méltó viselkedés, mert az optika tudomá­nyának és a rakétatechnikának is nemzetközi hírű tudósa volt. Az öz­veggyel való beszélgetés is azért volt igazán megragadó, mert hiányzott belőle minden sértettség; a feleség nem azért kalauzolt bennünket a tudós szekrénybe rekedt, megfejtés­re váró kincsé közt, nem azért kap­tunk ízelítőt a Pál-optikában rejlő űrtechnikai lehéőségekről, s nem azért idézték fel Greguss tanár úr gondolatait archív filmen, hogy a nézőké a felelőtlen ifjú ellen han­golják. Természetesen a perindítás lehéőségdvel is foglalkoztak, de már a személyes és közös lelkiisme- réünk ügyeként, amely nem érinti azt a gazdag optikai univerzumot, amit a professzor úr hagyott örökül ránk. bóka köbért Hétvége a képernyőn A LEGNÉZETTEBB KILENC TÉVÉ-MŰSOR MÁRCIUS 2BÁN, PÉNTEKEN hely csatorna műsor nézettség 1. RTL Klub Fókusz (közéleti magazin) 1 627 063 2. RTL Klub Barátok közt (magyar filmsorozat) 1 608 235 3. RTL Klub Való Világ (az RTL Klub valóságshow-ja) 1 544 712 4. TV2 ‘ Activity 1 362 363 5. RTL Klub Híradó 1 268 947 6. TV2 Aktív (magazinműsor) 1 263 534 7. TV2 Tények 1 210 520 8. TV2 Big Brother (valóságshow) 1 198 503 9. MTV Híradó este 1 190 928 A LEGNÉZETTEBB KILENC TÉVÉ-MŰSOR MÁRCIUS 29-ÉN, SZOMBATON hely csatorna műsor nézettség 1. RTL Klub Nekem 8 (am. akcióvigjáték) 1 524 171 2. RTL Klub Való Világ (az RTL Klub valóságshow-ja) 1 377 632 3. RTL Klub Heti hetes 1 363 763 4. RTL Klub Fókusz plusz (magazin) 1 352 682 5. MTV Híradó este 1 29í Ü77 6. MTV Kató néni kabaréja 1 272 416 7. TV2 Tények 1 260 913 8. TV2 Magellán (tv2 tudományos magazin) 1 210 226 9. RTL Klub Híradó 1 204 569 A LEGNÉZETTEBB KILENC TÉVÉpMÜSOR MÁRCIUS 30ÁN, VASÁRNAP hely csatorna műsor nézettség 1. TV2 Irigy Hónaljmirigy-show 2 829 904 2. RTL Klub Való világ (az RTL Klub valóságshow-ja) 2 110 409 3. TV2 Napló (a tv2 heti magazinja) 1 982 487 4. TV2 Bolond szél fúj (am. vígjáték) 1 435 479 5. RTL Klub Asterix és Obelix (fr.-olasz-német vígjáték) 1 363 432 6. TV2 Tények 1 311 354 7. RTL Klub Híradó 1 262 824 8. TV2 Walker, a texasi kopó (amerikai filmsorozat) 989 797 9. TV2 JAG - becsületbeli ügyek (am. filmsor.) 981 455 _____________________________________________________________Európai Unió_____________________________________________________________ Uniós zászló a falusi földeken Az uniós csatlakozás a legnagyobb vihart a mezőgazdasági termelésben érintettek között kavarja, hiszen a földből élők többsége egyszerű falusi ember, kis területtel rendelkezik, nemigen számíthat jelentős „brüsszeli” támogatásra. Ugyan­akkor az ágazat baranyai vezetői igen elégedetten szemlélik a várható változásokat.- Minden ellentétes híresztelés­sel szemben a Magyar Gazdakö­rök és Gazdaszövetkezetek Or­szágos Szövetsége (MAGOSZ) teljes mértékben az uniós csatla­kozás mellett áll - mondja a szi­getvári Székely Gábor, az ország legnagyobb gazdaszervezetének alelnöke, aki maga is 300 hektár földön gazdálkodik. A napokban néhány nagygazdának, érdekvé­delmi vezetőnek Medgyessy Pé­ter miniszterelnök kifejtette, hogy az uniótól a gazdák az első évben a megállapodás szerint 25 százalékos segítséget kapnak, ehhez jön majd a 30 százalékos állami rész. Az uniós tőke évente 5 százalékkal nő, és ez a közpon­ti segítség az egyezség szerint addig jár, amíg a két összeg együttesen el nem éri a 100 szá­zalékot. Szé­kely Gábor vi­szont úgy véli, szó sincs arról, hogy 500 ezer gazdálkodó menne tönkre a csatlakozás után, mivel egy hektár körüli földet művelnek, és arra nem jár támogatás. Valójában 0,3 hektár­tól adják az egyre növekvő se­gélyt, másrészt ma egy normális gazdaság 30-40 hektáros. - Mind­annyian a csatlakozás részletes szövegét várjuk - tette hozzá -, mert ott lehetnek még rejtett problémák. A várható előnyöket abban látja, hogy a támogatás el­indít egy falusi beruházási folya­matot. Másrészt ma a magyar gazda nem tud­ja, hogy men­nyit kap ké­sőbb a kukori­cáért, a búzá­ért, nincs inter­venciós ár, az uniós tagsággal viszont együtt járnak ezek az értékek, előnyösebben lehet érté­kesíteni a portékát. Nem az EU- árral versenyez majd a gazdálko­dó, hanem az lesz a kérdés hogy mennyiért termel.- Sokkal nagyobb adminiszt­rációval kell számolniuk a mező- gazdasági termelőknek, ugyan­akkor jócskán megnő a piaci biz­tonságuk - vélekedik Nyári Gyu­la, a Baranya Megyei Agrárkama­ra elnöke. - A kiszámíthatóság pedig mindennél többet ér, hi­szen döbbenetes, hogy nemrégi­ben a kukorica mázsája 3 ezer fo­rint volt, egy évre rá meg éppen a fele. Az ár előbb az állattartókat, aztán a növénytermesztőket vág­ta mellbe. Nyári Gyula szerint tőkekon­centráció és a mezőgazdasági cé­gek méretnövekedése várható. A kicsiknek mindemellett össze kell fogniuk és a nagyüzemekhez in­tegrálódni. A szakosodásnál érde­mes figyelembe venni, hogy a hazai szarvasmarha-tenyésztés­nél a húsállattartásnak van jövő­je. A baromfi- és sertéstartást sem igen támogatja az unió - ezekre a területekre átgondolt neflizeti támogatást kell bevezet­ni. A kamarai vezető jobbnak tartja, ha bent vagyunk az agyon­támogatott unióban, mintha kí­vül rekedünk. A közeli célok: be kell hozni a technológiai elmara­dásunkat, ki kell alakítani a ter­melési rendszereket. A minőségét termelő magyar mezőgazdasági vállalkozások bizonyosan életké­pesek lesznek. Persze mindez nem megy áldozatok nélkül, de uniós csatlakozás hiányában még nagyobb lenne a veszteség.- Mindenképpen javulnia kell a borértékesítés feltételeinek - így várja a csatlakozást Czigler János, egy vjllányi termelési integráció vezetője. A borászok egyértelmű­en piacbővülésre számítanak, hi­szen az osztrák, vagy holland vendéglős ezentúl nyugodtan be­ülhet a kisteherautójába, és itt vám nélkül tele­pakolhatja pa- 1 a c k o kk a 1. Ugyanakkor ar­ra is készülni kell, hogy a bol­tokat eláraszt­ják olcsó borok- kai. Az admi- nisztráció foko­zódásától a sző­lőtermelőknek nem kell tartani, hiszen bármilyen rendszer csak jobb lehet, mint a jelenlegi ma­gyar túlszabályozás.- Hogy mi lesz a kicsikkel, az­zal senki nem akar foglalkozni - panaszkodik a kozármislenyi Sző­ke Gyula, a Parasztszövetség or­szágos alelnöke. - Báranyában a mezőgazdaságból él 150-200 ezer ember, és a háromnegyedüknek egy hektárnál jóval kisebb termő­földje van. Le­het, hogy egy részük csak a család élelmi­szer-kiegészíté­sére termel, de a többség kizá­rólag így jut pénzforráshoz. Ha pedig szűkí­tik az életterét, mit tehet a falusi ember, rendre indul a polgármes­teri hivatalba, tartani a markát se­gélyért. A baj ott van, hogy az uni­ós csatlakozás kapcsán még a mi­nisztériumnak sincs koncepciója, miként segítse ezt a réteget. Ezek­nek a kisgazdaságoknak kellene kedvezményes hiteleket biztosíta­ni, közvetlen támogatást adni, hogy képesek legyenek magukat eltartani. Ehelyett lezajlik ugyan­az, ami a kárpótlási földek kiosz­tásakor, néhány nagypénzű zsíros falatokhoz, újabb haszonhoz jut, a kicsik meg ott tolakodnak az üres fazék körül, hátha egy kis maradék nekik is leesik. MÉSZÁROS B. ENDRE

Next

/
Oldalképek
Tartalom