Új Dunántúli Napló, 2003. április (14. évfolyam, 89-117. szám)

2003-04-26 / 113. szám

2003. ÁPRILIS 26., SZOMBAT BAR ANYASZENTGYÖ R G Y BEMUTATKOZIK 15. OLDAL Baranyaszentgyörgy «Sídre MezídO X Ték8s0'v BARANYA- Y Vá^ mmm ™ sásdC; '■ Síágy ny Mindszentgodisa : Varga Ügető 0 ..Tormás ­....° 0Gyúmölcsény tektocr^T™ « «&» Ma8V»«jk _ A FALU GAZDÁI A195 lelkes helység polgármeste­re Bódis István (54 esztendős) géplakatos. Képviselők: Haraszin Ferencné (44) postás, Jäger Fe­renc (65) kőműves, Rab Árpád (39) kereskedő és vendéglátós, Szabó Zsolt (38) csibenevelő és villanyszerelő, Tóth Teréz (52) szalagvezető. Plébános: Sonner Adám (76). Kinevezett plébánia- Igazgató: Németh Antal (44). ■ Betonozott patak A főutca patakját csaknem 400 (fiéter hosszúságban rendezték, Így mélyítették a medret, beton­elemekkel pedig kibélelték. Egy fehérre festett híd is készült. ■ baranyaszentgyörgy. dunantulinaplo.hu Az összeállítás 3 Baranya Megyei Közgyűlés és a Völgység-Hegyhát Takarékszövetkezet .. támogatásával készült. Összeállította: Csuti János Bízik a letelepülőkben A 39 éves Szabó Zsolt csirkene­velő és villanyszerelő abban bí­zik, hogy olyan fiatal lakók ér­keznek a faluba, akik maguktól csinosítják a portájukat. S oly nagyfokú lokálpatriotizmus ala­kul ki bennük, hogy végleg ma­radnak. Ezért a községvezetőség támogatásával igyekszik ide csá­bítani a bevándorlókat. Nyilatko­zónk örül annak, ha mind több ház újul meg a népi építészeti hagyományok szellemében is. Gyönyörűnek tekinti például a Domonkos-portát. Szerintünk a beszélgetőpartnerünk telke is esztétikus és hangulatos. Minta­értékű. Sásdon építkezhetett vol­na a család, de ezt a települést választották, mert a szülőkhöz közel élnek és az állattartás sen­kit sem zavar. Ilyen körülmé­nyek között a két esztendeje ál­lástalan férfi gazdasági vállalko­zásában is megújulhat. Mint lel­kiismeretes közéleti személyi­ség, reménykedik a fiatalok kö­zösségteremtő erejében és hely- szeretetében. Hiszi, hogy a huszonévesek megbecsülik a településüket és óvják a rá­juk bízott érté­keket. - Min­denképpen szeretném, ha valahol a kör­nyékben álláshoz jutnék és kap­nék bérlettérítést. Egykor olyan buszmenetrend létezett, hogy aki három műszakban dolgozott távol falujától - könnyen közle­kedhetett. Házat és templomot szépítők A falu küllemében csinosodik, kezd idegen- forgalmi vonzerőnek számítani. Halastavak övezik. Porták szépülnek meg az új lakók jó­voltából. A templom megóvására sokat áldoz­nak a kitelepített németek. Útikalauzom a helység bemutatása során a 80 esz­tendős Rajnai János falukrónikás, egykori nép­frontelnök volt, aki arról nevezetes, hogy roppant szókimondó és a közösségért aggódik. Ezenkívül a legaktívabb szőlőművelő. Büszke arra, hogy a föld­jén állt a hajdani középkori templom. - Úgy vélem, többet kell tennünk azért, hogy a faluküllem von­zóbb legyen. Akadnak ugyanis olyanok, akik nem törődnek a telkükkel, a kiskertet nem gondozzák, házuk ablakait nem üvegezik. Mások elfelejtik el­zárni az utcai vízcsapot, ezzel pocsékolják a drága vizet. Nem félek és figyelmeztetem a rend betartá­sára a pazarló személyt. Nyilatkozónk elmondta azt is, hogy idősek klubja alakulhatna, és szágyi példára egy szociális földprogram segítségével a kispénzű családok megtanulhatnák a kertészkedést és a földművelést. Rajnai János Szerinte az internetes számítógé­pek érdeklik a gyerekeket, és ezek használata közben könnyen szer­veződnek baráti társaságok. Rajnai János lelkes lokálpatrió­ta őslakó, miként Regős Nándor, Jäger Ferenc, Jäger Anna, Märcz Lajosné és Kugl Katalin. Ennyien maradtak az egykori félezres né­met faluközösségből. A többieket kitelepítették, illetve famíliák haltak el, vagy költöz­tek el. Az elvándorlás napjainkra sem állt meg. Az elmúlt egy évtizedben harminccal csökkent a lélek- szám. Nem véletlen, hogy néhányan lakosságelsor­vadástól tartanak. Szerencsére mind többen lesz­nek azok, akik a megmaradásban bíznak és tesz­nek is ezért. Helyi viszonylatban példamutató tett­nek számít, ha valaki szépen gondozza portáját, kiskertjét és a háza előtti közterületet. A Németor­szágba kitelepített ősi, falualapító családok élű tag­jai és az utódok számos adománnyal segítik a falut és az egyházi közösséget, pénzükből például új be- rendezésekkel gazdagodott a templom. ________■ Meg kérdeztük a baranyaszentgyörgyieket; Mit változtatnának a falu életében? Domonkos Ferenc (65 éves) nyug­díjas szénbányász: - Örülnék an­nak, ha mutatósabb lenne falunk külleme, főként a főutcáé. Nem mindegy, hogy milyen hírünket kel­ük az idegenek. Hatásosan mu­tatna az Uhl An­tal kegyeleti tér, ha kiegészülne egy pihenőpa­dokkal ellátott játszótérrel. Al­kalmazhatna a községvezetés egy közmunkást, aki gondozná a temetőt, ugyanis a lakossági közös­ségi munkánk évente kétszer a sír- kertben kevésnek bizonyul. Örül­nék, ha vakolnák a templomunkat és tataroznák a paplakást. Regős Nándor (68 éves) nyugdíjas: - Volt önkormányzati képviselőként azt tervezem, hogy Rapp Jánosnéval együttműködve nyugdíjasklubot alapítunk. Példánk a gödrei közös­ség, amelyet Re- gősné Balatoni Klára vezet. Idő­vel rokkantkocsi­felhajtó épül­hetne az orvosi rendelőhöz és a nehezen mozgó idősek biztonsá­gosan közelíthet­kud Árpán pv evesj az amaior Kis­pályás futballcsapat vezetője: - Szorgalmazom, mint önkormány­zati képviselő, hogy az ótemető gaz­dátlan sírköveit megmentsük, és egy emlékpark lé­tesüljön. Épülhet­ne egy kolumbá- riumis.A focikö­zösségünk tagjai között szágyi és tormási fiatalok is vannak. Azt szor­galmazom, hogy a társaság ifjúsági nék meg a templomot. Közmunkás klubként is működjön. Ezért arra gondozhatná azon utcarészt, ahol a törekszem, hogy a szabadidős prog- közeli házban nem él itt a lakó, vagy ramok lebonyolításához sakk-kész- a tulajdonos magatehetetlen. Az letet, csocsót és pingpongasztalt te- építkezőknek jól jönne, ha a felha- remisünk elő. A ránk bízott értéke- gyott homokbánya újra kinyitna. két természetesen megóvjuk. Megszépül a hajdani Eichert-ház egy fővárosi vállalkozó jóvoltából M ECSEKPÖLÓSKE B E M U T ATK O Z MECSEKPÖLÓSKE Wj Kárászó ..%*** ó Vé kény Máza Miom 0 Magyaregregy f»« oiwU J . ÓMwSekjándsl oMagyarszék, V (omló\^ ' , oGesaenyós Óbánya A község vezetői Polgármester: Kürti József. Alpol­gármester: Papp István. Képvise­lők: Schwáb Edit, Bomai János, Reisz János, Rudi János. Kisebb­ségi önkormányzata nincs. Me- csekpölöske a Magyarszéki Kör­jegyzőséghez tartozik, körjegyző: Mátéka Gyöngyi. Háziorvos: dr. Stéger Imre. Az önkormányzat cí­me: 7305 Szabadság u. 21. Tele­fon: 72/482-621,482421. ■ Falurendezési terv A Virágos Baranyáért pályázat ré­vén számos díjat nyert településen szépen kiépített a csapadékvíz-el­vezetést szolgáló árokrendszer, és a közeljövőben elkészül a faluren­dezési terv is. Elsők közt az 1845- ben alapított, majd 1911-ben felújí­tott, korábban imaházul is szolgá­ló iskolaépületet szeretnék felújí­tani, védetté nyüvánítani. A hor­gásztó az idegenforgalom számá­ra is esélyt jelent. Nincs ugyan a tulajdonukban, de egy parti terü­letre igényt tartana a falu későbbi terveik megvalósításához. ■ Egyre szebb a vízimalmok faluja Szeptemberre várják a gázve­zeték átadását az egykori ví­zimalmok falujában. A kedvező fekvésű, a közhasznú munkásoknak is köszönhetően gondozott, tiszta település, amely 7 hektáros kitűnő horgásztavára is büszke, felújítási munkákra és infrastruktúrájának korszerűsíté­sére is készül, tudom meg Kürti József polgármestertől. A gázlán­got várhatóan szeptember végén gyújthatják meg. Utolsó fázisá­hoz érkezett a regionális szenny­vízvezeték megvalósításának ter­ve Magyarszék, Mánfa, Bodolya- bér, Magyarhertelend összefogá­sával. Kivitelezésére 2005-2006- ban számítanak. A lakossági hoz­zájáruláshoz már a lakáskasszá­ban gyűlik a pénz. Komló közelsége és a közlekedési adottságok - busz­járatok, vasútállo­más - miatt sem beszélhetünk szá­mottevő munka- nélküliségről. Ami m a közlekedést ille­ti, a buszjáratokat - a tanítási időhöz alkalmazkodva - az önkormányzat támogatásával még sűrítették is. Nem jellemző az elköltözés, sem az elöregedés, sőt, a népesség lassacskán növek­szik - jelenleg 470 lakost számlál­nak. Az önkormányzatnak nin­Megkérdeztük; Milyen a falu a vállalkozók szemével? A helyi piac még erőben Papp István faipari vállalkozó: - Öt éve indítottuk kilenc fővel a bétén- ket, faipari alapanyagot állítunk elő, kerti bútorokat, kerítéseket, de a pi­ac itthon rosszul alakult, ezért döntően Svájcba szállítjuk a termé­keinket. Itthonra egyelőre csak vi­rágládák készül­nek. Hat alvállal­kozónk van. Az uniós tagsággal új lehetőségekre számítunk. Negy­venöt éves vagyok, de már jó ideje részt veszek a közéletben. Közös tö­rekvésünk, hogy településünk to­vábbi szépítése, és hogy az idegen- forgalom - a még kiaknázatlan, ku­tatásra váró hévíz - révén is ismertté váljon, gyarapodjon. Schwáb Edit boltos: - Tősgyökeres pölöskei vagyok, kereskedelmit végeztem, hét éve vezetem a bol­tot vállalkozóként, de már a kom­lói ABC-ben is úgy dolgoztam, mintha a sajá­tom lenne. Ami­kor a kisebbik lányom betöltöt­te a három évet, akkor álltam a pult mögé és még nem voltam táppénzen. El nem mennék in­nen! Itt születtem, de a szüléimét se hagynám el. Ez a falu egyre szebb, bár az emberek hajlamo­sak a bezárkózásra. Amikor még lány voltam - tizenöt éve - ez még egészen máshogyan volt. Talán több a gondjuk. Hoffmann Ferencné vendéglős: - Nyolcadik éve vezetem ezt a főúton lévő presszót, igen gyakran reggel 6- tól estig itt vagyok. Komlóról járok ki, a város tíz . . perc, már család­tagnak számítok Pölöskén. Panel­ban lakom, elvált vagyok, nagylá­nyom, unokám, középiskolás fi­am van. Egy vá­rosban más ven­déglőt működtetni; itt szükség van arra is, hogy befogadjanak. Az em­berek a bújukat-bajukat is elmond­ják, sok családhoz el is járok. így sem könnyű, az emberek keveseb­bet költenek; és van egy másik ital­bolt is - konkurencia, amit tisztelet­ben kell tartani. A sírkövesműhely már otthonra talált Blum Jakabot egy kicsit a szí­ve is húzta Pölöskére, fiát, Andrást a lehetőség, hogy sír­kövesként műhelyt alakíthat­nak ki.- Hat éve költöztünk ide Pécsről - mondja Blum Jakab. Én valami­kor komlói voltam, az építőipar­ban dolgoztam, a fiam a Pollackban végzett építőipari technikusként, egy időben épü­letszobrásznak készült. Pécsett nem volt lehetőség kőfaragó mű­hely beindítására, és ott a régi nagy nevek elviszik a piacot. Több környékbeli falut bejár­tunk, ezen a csöndes, szép he­lyen találtunk családi házat és megfelelő méretű pajtát is a mű­hely kialakítására. A műút közel­sége, a közlekedés sem közöm­bös. Egyszemélyes vállalkozás, de nemcsak sírkővel, kőfaragás­sal, hanem tetőszigeteléssel is foglalkozunk, mert a környék fal­vai nem mindig tudnák ellátni a bt.-t munkával. András újította fel az önkormányzat megrende­lésére a helyi kereszteket is.- Én tüke pécsi vagyok, a bará­taim igazából hiányoznak - foly­tatja a 29 éves András. - Most kezdek beilleszkedni, a komlóiak szövetségéhez kapcsolódva élhe­tek szenvedélyemnek, a termé­szetjárásnak. A vállalkozás kez­detén abszolút nulláról indul­tunk. A betéti társaságunk pén­zéből most egyetlen fillért nem veszünk ki - a szüleim nyugdíjá­ból élünk -, hogy legalább lépé­senként fejleszthessük a géppar­kunkat; hiszen ma már idő sincs arra, hogy a kövek csiszolását és más műveleteket kézzel végez­zünk el. Egy komplett, a kor szín­vonalán álló műhely legalább 100 A felújított keresztek egyike millióba kerülne. A régi sírköve­ken a betűket kézzel hozom helyre, kézzel restaurálom, ren­delhetnek olyan egyedi betűtípu­sokat, amit így is vések ki, és a kőtömbök emelgetése is kemény fizikai munka - nem lehet telje­sen gépesíteni. Nekem a környé­ken főként műkővel sikerült be­tömöm a piacra - bár most éppen egy gránittömböt indulok szab­dalni. Ez azt is jelzi, hogy az em­berek többségének kevés a pénze ahhoz, hogy a nemes köveket - gránitot, márványt - megfizesse. Ami a Mecsekpölöskéhez való kötődést illeti, én röghöz kötött vagyok; nem foghatom meg a műhely négy sarkát, nem telepít­hetem át olyan egyszerűen a gé­peket, ha valahova el szeretnék költözni innen. ■ unvw. mecsekpoloske. hu Az oldal a Baranya Megyei Önkormányzat és a Völgység- Hegyhát Takarékszövetkezet támogatásával készült. Az oldalt összeállította: Bóka Róbert. Tovább szépüljön a közterület! f csenek ugyan kiajánlható telkei, de vannak eladó házak és magán- tulajdonú „foghíjak”. ___________________________g Lá tkép a környék házairól

Next

/
Oldalképek
Tartalom