Új Dunántúli Napló, 2003. április (14. évfolyam, 89-117. szám)

2003-04-24 / 111. szám

2003. ÁPRILIS 24., CSÜTÖRTÖK RIPORT 7. OLDAL KULT URA ­____ Bi zalom-zene Vidovszkytól Zenei csemegét ígér mára a pécsi Művészetek Háza: Vidovszky J^szló szerzői estjét, az Auer Vonósnégyes közreműködésével. A program részben egy új lemez előpremierje. Ama 19 órakor kezdődő program Meghatározója zenéjében és ter­jedelmében az Auer Vonósnégyes (Sipos Gábor-1. hegedű, Berentés ^sa - II. hegedű, Gálfi Csaba - mélyhegedű és Takács Ákos - gordonka) előadása. A Zwölf stre- lch quartette című kompozíció ['em hivatalos lemezbemutató Wncert, egyfajta előpremier, mondja az alkotó, Vidovszky László. A felvétel már elkészült, J2 utómunkák vannak csak hátra, t'amarosan a lemez is megjelenik aBMC Records gondozásában. Két másik darabot ő maga mu­tat be; az Albeniz-délibáb című mű tavaly tavasszal debütált a Magyar Rádióban; Vidovszky zongorajátékára egy hanghordo­zóról zongorazene rímel. A má­sik, általa játszott darabhoz ugyancsak van köze a Magyar Rá­diónak, ugyanis a felkérésükre készült. A Magyar Hang-tájak so­rozat részeként zeneműveket, a táj, az akusztikus környezet fel­dolgozásával készült darabokat sugároz a Rádió. Ebbe illik a Bara­nyai hangok című, mellyel a szer­ző Nagyszkókó utolsó madarai- ért pont ez a terület maradt volna ki nak kívánt emléket állítani. a folyamatból? S mert a zene a bizal- Ha már nem lesz, aki zenéljen, mon alapul, ma már nem töltheti be majd a madarak folytatják, reflektál természetes funkcióit. Ha valaki Vidovszky László, amikor emlékez- reggel fölveszi a fülhallgatót, és este tetem, hogy egy teszi le, nem csoda, ha ezek után az- 8 év előtti inter- napra ló akarja zárni a zenét az éle- júban arról be- téből - s ehhez társul egy nem mű­szélt: a zene ködő intézményrendszer. Ugyanak- meglehetősen kor megváltoztak a zenével szem­rossz helyzet- beni elvárások is. Itt hozható képbe ben van. Tisz- a zenei informatika? - kérdezem a tázzuk is, hogy tanszékvezető egyetemi tanár Vi- nem a zene vál- dovszkyt. Az informatika, a számí- ságáról van szó, tógép, amin otthon függ az ember, legfeljebb az in- lényeges változást hoz a zene életé- tézmények válságáról beszélhe- nek alakulásában, válaszol, főleg ha tünk. Ha másutt visszaszorult a ma- a „függő” valamiféle zenei képzést nufaktúra, az élőmunka, akkor mi- is kap. ________________balogh z. Pl atthy György (1908-2003) Kilencvenöt éves korában, húsvétvasámap elhunyt Platthy György mű­vészetpedagógus, festőművész, főiskolai tanár. Ungváron született 1908-ban, a debreceni reálgimnáziumban érettségizett, majd Budapes­ten a Magyar Képzőművészeti Főiskolán szerzett rajztanári és festőmű­vész diplomát 1933-ban. Mesterei Csók István, Glatz Oszkár és Benkard Ágost voltak. Sokfelé tanított az országban, majd 1953-ban a Pécsi Pedagógiai Fő­iskolára került. 1959-től 1972-ig, nyugdíjba vonulásáig a rajz tanszék ve­zetője volt. Főiskolai tanárként nagyon sokat tett a rajztanárképzés megújításáért. A ’60-as évek elején lejárt a Mecsek szénbányáiba a föld alá, ekkor készült bányász témájú képeiből több kiállítást is rendezett. Festészete különösen főiskolai tanári évei alatt és nyugdíjba vonulá­sa után teljesedett ki, művészetére nagy hatással volt Martyn Fe­renccel való barátsága. Több könyvet, főiskolai jegyzetet írt, kiál­lításainak száma meghaladja az ötvenet. Több kitüntetés és mű­vészeti díj birtokosa. Temetése május 5-én 13 órakor lesz a pécsi központi temetőben. Tájak, korok, egyenruhák A* eltelt egy évszázadot átfogó, országokat, esetenként földré- s?eket jó-rossz értelemben ösz- ^kötő kiállítás nyílt a pécsi Helyőrségi Klubban. újságíróban óhatatlanul ott a fé- le>em: vajon mivel szembesül? Hi- szen átpolitizált napjainkban bizo­nyos merészségre vall az erőszak- szervezetek - rendőrség, katonaság ' egyenruhákban, fegyverekben, fékekben való, a XX. századot át- !°§ú megjelenítése. Még akkor is, az életet szolgálók: a tűzoltók, mentősök viseletéi is ott függenek a Ivánokon. A kiállítást végignézve bízvást ál- úthatjuk, e tekintetben nincs igazán °k aggodalomra. Egyrészt, mert ^úsze nem szól másról, mint amit nmében is hangsúlyoz: különböző 'árokból, a világ különböző tájairól v°oultat föl és tesz egymás mellé ^nruhákat. Másrészt pedig ese­ttként él csak a kiemelés eszközé^ Vel. de azonnal értékel is: ilyen megoldás a pufajka „kezébe” adott gumibot, ilyen az iraki ezrédesi Zubbonynak hátat vetett amerikai ttgerészgyalogos köpeny. A több jjZAz darabot felvonultató kiállítás- ua még egy csöpp szatíra is belefért, amikor a tűzoltók szomszédságába modelte a munkásőr társasági zub- °°uyt és öltözetet. A többit, hogy miképpen helyez­em el az embert és a történelmet az ,uott öltözékben, a fantáziánkra t^zúk, legyen szó akár I. világhá- j°oís bakaviseletről vagy a máso- ®k világégésben az orosz frontot megjárt honvéd őrnagy köpenyé- m. a francia idegenlégió altiszti ru- , máról, netán egy egyszerű ENSZ- muTettről. A pécsi Nagy Balázs rendőrhad- és a szeghalmi tűzoltó zász- s> Túri János magángyűjteményé­ül darabjai április 29-ig láthatók. A kiállítás egyik legérdekesebb részét az 1900-as évek elejének egyenruhái adják Gyermekfesztivállal jubilál az ANK Húszesztendős az Apáczai Ne­velési Központ Művelődési Há­za, amelyet a ma kezdődő álta­lános iskolai művészeti Ki mit tud? vasárnapi gáláján ünne­pelnek meg. A pécsi általános iskolások idei Ki mit tud?-jára több mint nyolcszáz gyermek jelentkezett az Apáczai Nevelési és Általános Művelődési Központba - tudtuk meg a rendez­vény főszervezőjétől, Jakab Bér- nadette-től. Az április 24-27. kö­zött sorra kerülő gyermekfeszti­vált immár negyedjére rendezik meg azzal a céllal, hogy az úttörő korszakban kialakult jó gyakorla­tot továbbvigyék: a művészeti ér­deklődésű fiataloknak teret adja­nak a bemutatkozásra. A pécsi kisdiákok közül a kép­zőművészetben versengők már az első nap, vagyis ma délután meg­tudják, hogy melyikük nyerte el a legvirágzóbb alkotás, vagy a legak­tuálisabb témájú munka díját. Ugyancsak ma mérik össze képes­ségeiket a vers és prózamondók, valamint a színjátszó körök - utóbbi kategóriában hetvennél több ifjú színészpalánta áll a pódi­umra. Pénteken a táncosoké a színpad, a folk, az aerobik, és a társastánc különböző vállfájában ropják majd a gyerekek. A szom­bat pedig a zenéé. Ekkor a vokális és a hangszeres muzsika szólistái és együttesei lépnek fel. Minden kategóriában kiosztanak öt-hat dí­jat, a legígéretesebb kezdőtől a leg­aranyosabb bakizóig széles a ju­talmak skálája. Az ANK 1980-ban épült, de a Művelődési Ház csak 1983-ban készült el. Ezt a jubileumot ün­nepük meg a gyermekfesztivá va­sárnapi gáláján, ahová meghívták a kulturáüs intézmény egykori dolgozóit is, igazgatókat, szerve- zőket, régi kollégákat. n. b. «. Magyarul - magyarán Nyelvünk sorsa Rendezetlen könyvtáramban keresgélve egy vékonyka könyv­re vagy inkább füzetre leltem. A címe: A magyar nyelv, írta: Ma­gyar Adorján. Az egyetlen köny­vészeti adat, ami a hátsó borító­lap belső oldalán található, ez: Beszerezhető a Magyar Adorján Baráti Körtől. Bp. Kende u. 11. A mottója sejteti, hogy váasz vár­ható arra a korábban föltett kérdé­semre: Mit ér a nyelv, ha magyar? íme: „A magyaron kívül bármely nyelven beszélni, írni, nyomtatni: igen nagy idő, munka és anyag­veszteséggel jár.” A továbbiakban azt kutatja, hogy Mezzofantinak, az emberfölötti nyelvtehetségű olasz bíborosnak idézett vélemé­nye mögött milyen titok rejlik. Mert így nyilatkozik: „A magyarok úgy látszik, még nem tudják, minő kin­cset bírnak nyelvükben.” A titok nyitját szinte a mai na­pig nem tisztázott eredetben, vala­mint a magyar nyelv hányatott tör­ténetében véü megtalálni. A ke­reszténység fölvételével, a térítés­sel szükségszerűen együtt járt a la­tin írásbeliség, az egyházi és az ál­lami ügyek intézésében a kultúra hordozói részéről a latin nyelv egyeduralkodóvá válása, amely 1844-ig tartott. A nép, amely a ma­gyarság többségét alkotta, csak egymás között használhatta anya­nyelvét. A legújabb kutatások sze­rint azonban nemcsak szóbeüség létezett, hanem írásbeliség is, mégpedig az ismert írásrendsze­rek egyik legfejlettebb formájában, a rovásírásban. Ebből azt a merész következtetést vonja le: „Annak oka, hogy a magyarság olyan ne­hezen volt keresztény hitre térít­hető, éppen az volt, hogy szellemi színvonala akkoriban a térítőkénél magasabb volt, vagy nem mara­dott el azoké mögött.” - Oklevelek tanúsítják, hogy Mátyás király ko­rában, Jászberény környékén még térítgettek. A történelemből tudjuk, hogy a magyar nyelvet a többszázados el- nyomatásból-mellőzöttségből Má­ria Terézia nemesi testőrsége emelte ki. Elképzelhetetlen ugyan­is, hogy a nemesi testőrök egy tö­kéletlen, barbár nyelvből művel­hettek ki olyat, amely az évszáza­dok óta fejlődő és fejlett nyelvek­kel fölvehette volna a versenyt. Még képtelenebb lett volna azt kí­vánni, hogy az így mesterségesen alkotott nyelvet a nép a Lajtától a Gyimesi-szorosig beszélje. Szinte hihetetlen ellenállást kellett le­győzniük, amikor Ürményi József országbíró a magyarul írást bo­londságnak tartotta, Cziráki Antal ugyancsak országbíró ellenezte a magyar nyelv kiművelését, mert szerinte „ha a magyar nyelvet nagyra kiműveljük, elhanyagoljuk a latint”. (Magyar Tudományos Társaság évkönyve, 1833.) A továbbiakban Jespersen (dán nyelvtudós) kijelentését támasztja alá, amely szerint „Azon nyelv a legtökéletesebb, amely a legkeve­sebb szóval a legtöbbet fejezheti ki.” - Sok példát sorakoztat fel arra, hogy az olyan egyszavas bővített mondatokat, mint: Hívtak, jöttem, küldtem - a horvát, a német és az olasz két vagy több szóval fejezi ki. Végül Herman Ottót idézi, aki szerint az egyszerű angol, német, norvég halászok egész életükön át néhány száz szónál többet nem is­mernek, a magyar nép egyszerű halászainak csak a halászatra vo­natkozó szókészlete ezt messze meghaladja. Rónai Béla Biorobotok és uniós pókerjátszmák ^Prilis 12-e kapcsán szégyei ^ömünnepet ülni, inkább végte en szomorúság kell, hogy eltölts 32 emberek lelkét. Mert a pénzoli ^fehák által mozgatott politika ®'it szemen köpte a demokráciái j[s belelökte Magyarországot eg irodalomba, amit Európai Unió hívnak. Provincia lettünk i'°1 átmosott agyú biorobotok kel érték, nem önállóan gondolkodi es cselekvő emberek. Kedden est e Pécsi Dominikánus Házban, . ,'bgunk arcai sorozat vendége , eot Drábik János egyre jobbal belelovalja magát, és a nem égé ^en kéttucat fős hallgatóság zöm riítattal hallgatja, hogy e nemzet atasztrófa bekövetkezte utál u§yan mit is lehet tenni? Három dolgot, válaszolja saját:—­*iyvcrv. °§rú azokkal a finn, dán, osztré S2úzezrekkel, akik aláírták, ho£ °rszáguk lépjen ki az EU-ból. Ho| ez most követendő minta, vagy í e?-'h már tényleges elképzelés i azt nem részletezi. A másik, hogy demokratizálni kell a birodalmat, de erre viszonylag kevés lehetősé­get lát, hiszen az unió döntéshoza­talába - a jogszabályalkotásba - nem hogy a magyar állampolgár, de a többi sem szólhat bele, még közvetve sem. Márpedig a 180 ezer oldalnyi jogszabályanyagból, ami az unióbeliek életét szabályozza, 40 ezer szigorúan titkos, tehát csak egy politikai felelősséggel nem tar­tozó bürokratacsoport érdekeit szolgálja, érvel. A harmadik lehető­ség, hogy megtanuljuk játszani az EU-s pénzek lehívásának póker­játszmáját. Utóbbi nem idegen tő­lünk, hiszen pókereztünk mi már a szovjetek alatt is, súg ki bizalma­san a közönségnek. Floridai mintá­ra, ahol élt egy darabig, íme, itt is van mindjárt egy remek példa: a Villány-Siklós-Harkány minirégió, ahová nyugdíjasparadicsomot le­hetne varázsolni. Az enyhe éghaj­lat, a gyógyvíz, a jó bor csak úgy vonzaná a skandináv és észak-né­met kis- és középnyugdíjasokat. Csak néhány lakóparkot kellene felépíteni, megteremteni a szabad­idős-szórakoztató infrastruktúrát, és máris dőlne a nép. Kifogyhatat­lan sorban, persze, jöhetnek majd a magyar nyugdíjasok is, a lehető­ség nem zárt senki előtt. Ugyan sok kérdés még nyitott, például, hogy ki finanszírozza a lakóparkokat meg a többit... Mert valami önrészt föl kell mutatni, márpedig Siklós 12 év MSZP-kormányzás után nyakig ül az adósságban - akkor viszont jöjjön a magántőke! És megszűnik a munkanélkütiség, és ismét eltölti az embereket a büszkeség meg a magyarságtudat. Hogy Pécs? - kér­dez vissza. Nem nagyon tájékozó­dott, egyébként is ez egy túl kom­csi város a számára. Persze, mor­fondíroz, rengeteg itt az egyetemis­ta, úgyhogy biztosan létre lehet hozni itt egy Silicon Valley-t. Ezt megelőzően utoljára ezt a Szilikon-völgy-ötletet az utolsó Baranya megyei párt-elsőtitkár vetette föl ezelőtt, az Isten nyu­gosztalja. Újabb politikai felütések: Magyar- a Rockefellereké is 11 ezer 400 milli- reg. Ebből (is) következik, hogy a országon tulajdonképpen egy párt árd. Tény továbbá, hogy a Biroda- nemzetközi pénzoligarchia mozgat van, négy frakcióval, és bár Drábik lomban már nem lehet géntechno- mindent, a vazallusain keresztül ná- János is mindkétszer a Fideszresza- lógiával, nagyüzemi méretekben lünk is. vazott - megjegyzi: egy olyan jelen- alapanyagot termelni, és erre kellett Most akkor hogyan mozgatnak téktelen ügyben, mint az országgyű- a magyar föld. Be van programozva, és kik? - tette föl valaki a kérdést. Ez lési választások, bezzeg az emberek hogy 10 éven belül eltűnik a magyar van leírva az Uzsoraliberalizáció- 70 százaléka elment szavazni, tes- paraszt, és kialakul a nagybirtok- ban, válaszol Drábik, 500 plusz 500 sék, itt a bizonyíték az agymosásról! rendszer. Egy (meg nem nevezett) oldalon, keményborítóval, és ilyen -, szerinte Orbán Viktor is Faustus brit szaklap is megírta, hogy ez a ke- meg ilyen áron. Hogy a nyugdíjasok lett, mert átvett egy Brzezinsky- és leti gyarmatosítás gyors és olcsó for- is megvehessék. Kissinger-kitalálta, addig nem léte- mája, mert nem kell hozzá hadse- __________________balooh zoltAh zett amerikai kitüntetést, és ezzel el­adta a lelkét. Pedig lehetett volna 1. Orbán is. Amúgy a Széchenyi-terv „felvizezett” formájában is jó volt, a magját, másfél oldalnyi tanulmányt ő, Drábik adta át Münchenben egy floppyn Kövérnek. Ezt megelőzően azért hallhat­tunk még érdekes információkat az est folyamán. Tényeket, szigorúan tényeket mondok! - hangsúlyozta többször is az előadó. Ilyen, hogy tévedés állítani: Bill Gates a világ leggazdagabb embere, hiszen a Rot- schild család alapítványi vagyona 100 ezer jnilliárd amerikai dollár, és Dr. Drábik János 1939ben született Budapesten. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen tanult jogot és filozófiát. 1960-tól különböző jogi és államigazga­tási munkakörökben dolgozott, egyike volt a Paksi Atomerőmű létesítéséről szóló szovjetunióbeli szer­ződés előkészítőjének. 197&ben az USA-ba emig­rált, ahol 1981 -ben bejegyzett jogtanácsos lett New Yorkállamban. 1983-tól 11 évenátaSzabad Euró­pa Rádió munkatársa, majd vezető programszer­kesztője volt Münchenben, az idő tájt az ottani Szé­chenyi Kör titkára. 1998-ban a KDNP színeiben indult az országgyűlési választásokon, de nem jutott be a parlamentbe. Nős, felesége tudomá­nyos kutató a Müncheni Műszaki Egyetemen.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom